Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-15 / 271. szám

„Minden patak tengerbe fut..."

L-1 gy tiszalöki egyénileg dol^ gozó paraszttól hallottam ezt a megjegyzést a napokban. Ez a gazda ugyanis tagja a nemrég alakult mezőgazdaságfejlesztési bizottságnak, amelynek — többek között — az is a feladata, hogy előzetes tervjavaslatokat terjesszen a község dolgozói elé a nagyüzemi gadálkodás kialakítása érdekében. Mondhat-e véleményt ilyen kérdésekben mondjuk Kulcsár Miklós 6 holdas gazda? Hiszen ő még nem tagja a téesznek. Együtt dolgozhat-e a bizottság többi tagjával a tanyaközpontok, nagyüzemi táblák kialakítására vonatkozó tervek elkészítésében? Látszólag úgy tűnik, mintha a bizottságban lévő egyénileg dolgozó parasztokat nem érdekelné ez a dolog. Ez azonban nem igy van. Minden gazdát érdekli önmaga, családja és faluja sorsának alakulása.

A bizottságban dolgozó egyé- • ni gazdák többsége meg van győződve, hogy falun döntő változást csak a nagyüzemi gazdaság megteremtése eredményez. Egyesek már szakítottak a régivel, mások még gondolkoznak, terveznek, számolgatnak. Kulcsár Miklós lelkesen dolgozik a bizottságban, felelősséget érez a meglévő és ezután alakuló közös gazdaságok elhelyezkedéséért, tábláinak kialakításáért. Más szóval: bár ő még egyénileg dolgozza földjét, de látja, meggyőződött róla, hogy a közös gazdaság, így a tiszalöki téeszek is többet adnak tagjaiknak, mint a kisparcella.

A bizottságban egyébként a falu dolgozóinak minden rétege képviselteti magát. Kom- Itministák, tanácstagok, értelmi- jséglek, egyénileg dolgozók, kisiparosok, fiatalok, idősebbek egyaránt. Harmincnyolcán hányták- >vetették meg a tiszalöki elóreha- üadás mértékét, vitatták meg a •ehetőségeket, tettek javaslatot jas egyes táblák kialakítására, }a*eglévő gazdaságok bővítésére, /tájak alakítására. Előrelátásukra jjellemző, hogy nemcsak általá- i'foan vetették papírra elgondolá- isaikat, hanem a fontosabb feladatok meghatározása mellett Jolyan részletkérdések megoldásáéra is tettek javaslatot, hogy egy- *gy dűlő gazdái melyik téeszbe ívaló belépéssel jutnak előnyhöz. »Csupán néhány dolgot említünk f* tervből. A Rákóczi Tsz. a Haj- jnalos-tanyán van. Kétszáz hold /körüli területen gazdálkodik.

Fejlesztésére nagy lehetőségek kínálkoznak. A bizottság javaslata szerint az Újtelep és a falu keleti részének lakói lépnek majd be ebbe a téeszbe. Kishalom, Lajos-tanya stb. dűlők lakói is gyarapíthatják területükkel ezt a gazdaságot. A község másik három téeszének gyarapítására vonatkozóan is hasonló pontossággal tették meg javaslatukat.

r

C J j téeszek kialakítását is ja- vasolják. Egyiket a Honvéd utcán Hajdú János lakása körül, a másikat a község déli részén, az úgynevezett Erzsébet- szík táján. Az elsőhöz tartozna a Proletárbotos, Sinórút, Mogyorós, Kutyaugró, Iskola-, Sóskút, Nagykőt, Fészekalja, Magyágó dűlő és a Halmi, valamint a Lajos-tanya harmadik dűlője. A második gazdasághoz tartoznának: Szömörakol, Aracsház,

Aranykert, Kutyaugró dűlők, az anarcsi három dűlő és a vágóhíd környéke. S mivel ezen a részen sok a rét (639 hold) egyenlő arányban kívánják majd elosztani a szövetkezetek között. Ezt teszik majd az öntözésre alkalmas, csatorna mellett húzódó négyszáz holdas területtel is.

Az elmondottak igazolják: a

bizottságban dolgozó kommunisták legnagyobb körültekintéssel tették meg javaslataikat a terv elkészítésére. Ökrös Gábor elvtárs, a párt-alapszervezet titkára és a bizottság többi kommunista tagjai jól ismerik a község területét, a szokásokat, a dolgozó parasztokat és helyeslésre talált elgondolásuk.

A terv azonban önmagában nem jelent előrehaladást. Csak úgy válik valóra, ha az élcsapat a tömegszervezetek, a bizottság minden tagja dolgozik érte. Ez újból feladja a kérdést: vajon Kulcsár Miklós 6 holdas gazda tud-e tenni valamit, akar- e fáradozni a terv megvalósításáért? Egyelőre még csak azt mondta: „Helyes, hogy a Kossuth Tsz. területét a csatorna melletti területből, taglétszámát az erőmű környékének gazdáiból kívánják fejleszteni. S mivel én is ezen a területen gazdálkodom, én is ebbe a téeszbe fogok belépni. Elvégre minden patak tengerbe fut.” Azt nem mondta, hogy mikor, azonban, ha egyet ért, helyesli a bizottság javaslatait — amelynek ő is tagja —, s ő is véleményt mond a tanyaközpontok kialakításáról és a fejMeg jutalmazták a nyíregyházi járási vöröskereszt aktíváit

Szombaton délelőtt dr. Kardos Bndre járási főorvos, a vöröskereszt elnöke nyitotta meg az Irodaház kistermében azt az értekezletet, melyen a nyíregyházi járási vöröskereszt munkáját értékelték. Táborszky József beszámolt az eredményekről a községi vöröekeresztes titkároknak és aktíváknak. Hat hónap alatt 1200- ról 1550-re nőtt a járás területén a vöröskereszt tagjainak száma. Különösen jó eredményt értek el * tagszervezésben Üjfehértón és Demecserben, ahol elérték a százas létszámot. Oroson, Sényőn és Nagyhalászban egészségügyi álloHathónapos szabó—varró tanfolyam indul

december hó tizenötödikétől Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. Hetente kétszer, kedden és pénteken, öt es nyolc óra között tartják a foglalkozásokat.

mást létesítettek s ezzel a járásban 41-re nőtt az egészségügyi állomások száma. Az előadó bejelentette, hogy a járás 29 községében indítanak elsősegély-nyújtó oktatást, anyák iskoláját és az egészségügyi állomások tagjainak tanfolyamot.

Az értekezleten tízen kaptak oklevelet, 23-an pedig pénzjutalmat, illetve értékes tárgyjutalmat.

Kistpares gyűlés vett nyíregyházán

Több, mirít háromszáz kisiparos vett részt azon a gyűlésen, melyet a KIOSZ nyíregyházi járási szervezete tartott a székhazukban. Szemán József, a KIOSZ országos vezetőségi tagja volt a gyűlés egyik szónoka: a kül- és belpolitikai beszámoló után megtartotta ,,A kisipar szerepe a szocializmus építésében’ című előadást. A másik előadó Éles Gyula, a KIOSZ városi titkára volt, aki a szervezet életéröl számolt be.

lesztést illetően, bizonyára elő is segíti saját tervük valóravál- tását. S hogy ez így legyen, a pártszervezet is segít. A mezőgazdaságfejlesztési bizottság — amelyben a pártszervezet vezetőin, tagjain kívül a téesz elnökök is helyet foglalnak — a napokban hozott határozatot, hogy kisgyűléseket kell szervezni és beszélgetni kell a dolgozókkal. Százhúsz népnevelő előtt ismertették a tervet, a különböző szövetkezeti gazdálkodással összefüggő rendeleteket, a helybeli közös gazdaságok eredményeit, a kilátásokat, a lehetőségeket. Minden családhoz eljuttatják a bizottság javaslatait. Népfrontösszejövetelen is megvitatták. Más rendezvényeken is szóvá teszik. S ahányszor a szövetkezetfejlesztési tervről esik szó, minden alkalommal elősegítik az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezethez való közeledésben.

A népnevelők fáradozása, okos érvei minden bizonnyal meghozzák majd a várt eredményt.

Nagy Tibor.

Ma temetik

Koilátfi Ernő elvtársat

Az Északi-temetőben ma helyezik nyugalomra a munkásmozgalom hűséges harcosát, Kolláth Ernő nyugalmazott rendőralezrcdes eivtársat. A rendőr- főkapitányság Kolláth elvtársat saját halottjának tekinti. A megyei pártbizottság elől díszpompával kísérik utolsó útjára vasárnap délután 2 órakor.

Gyáros László elvtárs tarlóit nagysikerű Síel- és külpolitikai tájékoztatót Nyíregyházán

Telt ház fogadta a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház dísztermében Gyáros László elvtársat, a kormány szóvivőjét, aki a TIT meghívására érkezett városunkba csütörtökön. Mintegy félezer nyír- egyházi dolgozó vett részt Gyáros elvtárs bel- és külpolitikai tájékoztatóján. Igen értékes elemzését hallották a kongresszusi készülődésnek, számtalan érdekes adattal került jó megvilágításba a jelenlegi belpolitikai helyzet és a második ötéves terv előirányzata. Külpolitikai kérdésekről szólva Gyáros elvtárs elsősorban a legfontosabbakat, a Hruscsov—

Eisenhower-találkozó eredményeit, a csúcskonferencia kilátásait, a német és a berlini helyzet kérdéseit említette.

Az előadás után különböző kérdésekre válaszolt a kormány szóvivője. Tájékoztatója nagy tetszést aratott. A megjelent hallgatók közül sokan jegyezték meg, hogy nagy szükség van hasonló színvonalú tájékoztatókra. Helyesen tette a TIT megyei szervezete, hegy igen képzett kül- és bel politikust hívott meg Nyíregyházára a különböző problémák megvitatására.

EBÉD KÖZBEN

A tiszadobi halászcsárdában

** az ebédre várakoztunk, amikor a mellettünk lévő asztalhoz kezüket dörzsölve, fázósan leültek vagy öten. Azon tanakodtak: egyenek-e, vagy csak igyanak valamit? Ketten aztán úgy döntöttek, hogy bekapnak egy- egy halászlevet is.

— Jó étvágyat! — köszön rájuk egy középkorú férfi. Ti is itt vagytek? — teszi fel a szokásos banális kérdést, mintha nem látná, hogy tényleg itt vannak.

— Beugrottunk egy halászlére, megfáztunk a rakodásnál, — mondja az idősebb férfi, akiről később megtudtuk, hogy a Táncsics Termelőszövetkezet kertésze és azon fáradoztak, hogy három vagon késői zöldségfélét és káposztát Miskolcra irányítsanak.

— A Táncsicsba mentem volna én is, oda hozzátok, de a ló miatt a Dózsába léptem— kezdte í a beszélgetést a hozzájuk esatla- i kozó férfi. Beszédjéből kitűnt, I hogy a lovára nem volt szükség I a Táncsicsban, vásárra meg nem

akarta vinni, mert jó lovak, hadd maradjanak Dobon, így hát a Dózsába lépett.

— Megmutatom én ott is a három lányommal... Szeretném meglátni, kinek lesz majd több munkaegysége, mint Szabó Györgynek — lökte magát mellbe.

— Ha ott is olyan munka megy mint nálunk, többet ér az a munkaegység, mint az a nyolc hold, amivel beléptél — kapcsolódik a . beszélgetésbe Varga László, a Táncsics-beliek közül.

— Ti mire számíttok, úgy őszintén? — kérdezi Vargától.

— Én harmadmagammal dolgozom bent, de mindennap dolgozik az asszony meg a gyerek is. Olyan ezer körül lesz a munkaegységünk. .. hatvanezerre számítunk.

— Az egy vagyon! Igaz, hogy a bevitt állatokért, felszerelésért nyolcezret már én is kapok. Bízok én is, hogy a lányaimmal nem vallunk szégyent.

— Szép pénz, de én egy nap

sem bclháztam a lábamat a

küszöbön — vág bele a férfiak beszélgetésébe Vargáné.

— No, igyuk ki a pohárból,

aztán gyerünk — áll fel az asztaltól Sallai Gyula bácsi, a szövetkezet kertésze.

Kezet fognak az új szövetkezeti paraszttal, aztán munkába

indulnak.

fs. B,

A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA:

VASÁRNAP:

A túristvándi vízimalom: Molnár Mátyás írása. — Részletek Viktor Rczov „Boldogság merre vagy” című művéből. — Szív- küldi. — Egy kis tánczene.

HÉTFŐ:

Hételeji krónika. — A nap eseményei. — Takarékoskodnak a Debreceni Ruhagyár dolgozói.

A bizalom gyümölcse

A z éjjel vaskos dértakaró ereszkedett a vidékre. A föld felszíne kopogósra dermedt. Tíz óra tájon már csak a zsúpfedelek viselték a fehér sapkát, az utcán vendég marasztaló erdő- háti sár vette át az uralmat. Itt a november, itt az ősz, ragadós sárral, pocsogólckal, amitől az emberek jobban félnek, mint a farkasordító téltől. Aki ezen a vidéken az esős idő beálltáig nem takarított mindent fedél e'.fi. az bizony még négyökrös szekérrel is nehezen boldogul. Ott ragad a sárban.

— Furcsa ez a mi vidékünk — mondja Zs. Kocsis Zsigmondi, a botpaládi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, akivel a község és a közösbe lieh életéről beszélgettünk. Olt van velünk a fiatal agronómus, Gyulai László és ifjú Kocsis Lajos brigádveze- tö is.

— Maguk az emberek is olyanok, mint a föld — folytatja az elnök. '— Csendesek, szívósak, kemények, de. amikor egy kis

eső megpermetezi őket, akkor megpuhulnak, formálhatók.

Ji 1 z a képletes okfejtés hosszú ■L/ évek tapasztalataiból gyur- málódott így össze az elnökben.

Ahogy a tikkasztó szárazság után a „máié” összekunkorodott levelei emelik fel a fejüket, ha megpermetezi őket az eső, úgy kaptak a szövetkezésre 10 évvel ezelőtt a botpaládi nincstelenek, Nem bánták, hogy csirkefiú nem sok, annyijuk sem volt, de bíztak, annyira bíztak egymásban, hogy nekikezdtek az új életnek. Teltek az évek, gyarapodtak vagyonban, taglétszámban, földben. 1955-ben már valóságos szarvasmarha farmjuk volt, sertésük, baromfiuk. S a közösségnek, a Petőfi Termelőszövetkezetnek Kocsis Zsigmond volt az elnöke, r

Tp s jött az ötvenhetes eszten- dö januárja — emlékezik vissza keserűen az elnök. — Nálunk ekkor vadultak meg,. Jöttek a nagyszájúak: „Na, intézkedtetek már eleget, mostmár

mi fogunk. A felelősséget vállalhatja” — mondták és röhögtek hozzá. Szétvitték a százhatvanöt marhát, a háromszázhatvan sertést. Semmi, de semmi nem maradt. Megbántottak. Nagyon összetörtem ekkor. Hét esztendő minden eredménye egyik napról a másikra eltűnt. Nem bírtam köztük maradni, hiába alakították meg a Kossuthot.

'7 s. Kocsis szinte menekült a falujától. Nem válogatott, nagy dühében, szégyenében egy kalap alá 'vette az embereket. Otthagyta őket. Elment dolgozni az állami gazdaságba. Keserves egy idő volt az! Az esze elvitte, de a szívét otthon hagyta. Otthon, kitéphetetlenül. Tavaly őszön már újra a közösben dolgozott. A régi szövetkezetben, ahol virágzásnak indult gazdálkodás helyén ismét nem volt más, mint a feleszmélt emberek akarata. Vagyon sehol, a gazdálkodás ráfizetéses. Az idei tavaszon újra elnöknek választották. Régi sebe behegedt, ha látszott is még a helye, s megkezdte

2