Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-11 / 267. szám

Emléklapot* a felitabadulás 15. évfordulójára Gyakrabban értsünk szót a szövetkezeti tagokkal Sokat beszélünk arról, liogy megyénk felnőtt lakosságának kösel fele tagja a szövetkeze­teknek. A tagok száma megha­ladja a százharmincezer főt. Viszont ha soraink közé né­zünk, becsülettel meg kell mondanunk, igen kevesen van­nak még a közösségért dolgo­zók, Ennek fő oka: a szövetke­zeti demokrácia nem eléggé teljesedéit ki az egész tagságra. Ma még jónéhány szövetkezet­nél csak a választott vezetőség é* az alkalmazottak demokrá­ciáját értik rajta. Odáig sem jutottak el, hogy az alapsza­bályban legrögzítettek szerint teret, módot biztosítsanak a szövetkezeti nőbizottságoknak és a különböző tagbizottságoknak a szövetkezetek ügyeibe való beleszólásra. 8 az a szomo­rúbb, ba erről szó esik a fel­sőbb szervek ellenőrzései alkal­mával, kézlegyintéssel igyek­szenek elintézni, mondván: „er­re nincs idejük”. Fedig amióta a negyedéven­ként beszámoló tagértckczletek elmaradnak, nagyobb lehetősé­get, több időt kellene szentelni a tagokkal való törődésnek, foglalkozásnak, Megkövetelik, ezt sokasodó politikai, gazda­sági és kulturális feladataink Is! Csak egy-ket példa a fonto­sabbikból. Szövetkezeti mozgal­munknak nemcsak az egyszerű szövetkezeti formákat kell meg­ismertetnie és megked.veUctnie a falu dolgozóival; rá kell ve­zetni őket a termelési összefo­gás szükségességére és megva­lósítására is. Ehhez viszont nem elég három-négy szövetke­zeti dolgozó és vezetőségi tag. Mindannyiunkra és a már ezen túljutott tagság egészére is szükség van. S meg kell javí­tanunk az írásos propaganda­munkát is célkitűzéseink gyor­sabb népszerűsítéséért, s a t3- goknak azok végrehajtásába való aktívabb bevonásáért. A togyasztás alapja: a terme­lés, A szövetkezetek termelési szerződések kötésével igyeksze­nek ösztönözni a még egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz­tokat, hogy mit, hogyan és mennyit termeljenek. Például köze! nyolcezerhatszáz kát. holdra kell megkötniük a cu- korrépatcrmclésl szerződést. Azért, hogy a dolgozó paraszt­ság több pénzhez jusson, le­gyen miből vásárolnia, a cukor­gyárak termelhessenek, biztosí­tani tudják a növekvő cu­korfogyasztást és exportra is teljék. — Amíg néhány ember próbálgatta magyaráz- gatni mindezt, az egyéni ter­melőknek, csak immel-ámmal ment a szerződéskötés. Pedig minden hozzáértő cmlwr elis­mert: érdemes cukorrépát ter­melni. S mit lehet ilyenkor leuni, ha egy elfogadott elmélet csak ne- hesen érlelődik meg? Központi intézkedést kellett tenni, hogy megsokasodjék a cukorrépa- szerződéskötés mellett érvelők száma! Lett is látszatja, mert három hét alatt csaknem két­szeresére emelkedett a lekötött terület. Még többre mentünk volna, ba a szövetkezetek összehívják az érdekelteket. A napokban beszélgettünk Pénzes Istvánnal, az egyik máriapócsi cukorrépa­termelővel. Több minded szóba került. Okosan jegyezte meg, hogy szövetkezetüknek min­den nagyobb feladat előtt — mint például a felvásárlás meg­kezdése és a szerződéskötések elindítása — falugyűlésen kel­lene tájékoztatnia a lakosságot. Mint mondta, azért sem hara­gudnának meg, ha havonként tartanának egy-cgy ilyen célú összejövetelt. S most nem prob- lémázna azon a szövetkezetük, hogy a hozzá tartozó három községre előirányzott húsz kát. hold cukorrépa-területnek fele sincs lekötve. Nehezen megy a csillagfürt és más szerződésre termelhető növény lekötése is. Tehát a szövetkezeti tagok — a falu dolgozói — igénylik megkeresésüket. Még olyan dol­gokban is, melyek évről-évrc megismétlődnek! A szövetkeze­teken múlik, hogy gyakrabban találkozzanak és alaposabb tá­jékoztatást adjanak szóban és írásban a falu közösségének. Emellett szót legjobb szövetke­zeteink példája is. Többek közt az országos hírű rakamazi körzeti szövetkezet esztcndöröl- esztendőre kiváló gazdasági és politikai sikereket ér cl. Nem­csak azért, mert jó feltételei vannak, hanem azért is, hogy a szövetkezet problémái az egész tagság gondja-baja. Töb­bek közt korszerűsítették az üz­letüket, Az igazgatóság szóva- tette ezt a tagság előtt cs kérte az anyagi hozzájárulásukat. Eredménnyel. Közel negyed- százezer torint részjegyéneket váltottak. Közeleg a tél és ez jó alka­lom arra, hogy szovcikezíteaik minél több taggal találkozzanak és bevonják őket a sorcnlévő feladatok megoldásába, együtt örüljenek az elért sikereanok. _A választott vezetőség és a tagbizottságok oktatása csak megkönnyíti a tömegekkel való összeforrást. Hiszen ha a szö­vetkezeti aktjvák világosabba11 látják nemcsak a teladatok-t, hanem azok megoldása iák mód­ját is, hozzáértőbben érveikéi­nek a lagck bevonása, nagyobb közösségi tevékenysége mellett. S akkor nemcsak sűrűbben leszünk, hanem, hanem többre 1? jutunk s nyugodtan állíthat­juk: nálunk az egész tagságé a szövetkezet! A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság felszabadulásunk 15. év­fordulójának tiszteletére díszes kivitelű emléklapokat bocsájtott ki. Az emléklapok 2.—, 5.—, és 10 forint értékűek és hátlapju­kon íel van tüntetve a nagyobb városok felszabadulása, időrendi sorrendben. A MSZBT megyei elnöksége és a MÉSZÖV Igazgatósága a íöld- művesszövetkezeti mozgalomban 150.000 forint értékű emléklap terjesztését vette tervbe,, amit aí FJK-kon kresztül kapnak meg a szövetkezetek. Az MSZBT elnöksége vállalta, bogy az emléklapok értékének 10 százalékát jutalomként a legjobb eredményt elérők között osztják fel, illetve akik 1960 április 4- ig a legjobb eredményt, érik el, azok jutalomképpen részlvesznek s Magyar Szovjet Baráti társa­ság külföldi társasutazásán. egy negyedév alatt 13 és fél millió forint tiszta nyereséget hozott s az utóbbinál pétiig Bácskái Sándor volt korcsmáros 17 ezer forint hiánnyal számolt el. összességükben jó munkát vé­geztek megyénk szövetkezeti dol­gozói. S ennek következménye az is, hogy 13 és fél millió forint tiszta nyereséggel záriak a Begyed» évet; ez 118 százalékos terv- teljesítésnek felel még. Az elért sikereikkel újabb meg­becsülést szereztek maguknak m nagy lépést tettek előre kong­resszusi verseny vállalásuk mara­déktalan teljesítésében. 400.000 forintos költségmegtakarítás A földművesszövetkezetek dol­gozói igyekeznek mindent meg­tenni kongresszusi versenyválla­lásaik teljesítésért. Törekvéseik sikerrel járnak. Már hírt adtunk arról, hogy az áruforgalmi ter­veiket az elmúlt negyedévben jóval túlteljesítették. Például — a MÉK Központtal együtt —­csaknem 106 millió forint árut vásároltak fel a termelő­szövetkezetektől cs az egyéni gazdáktól, így közöl 116 szá­zalékra teljesítették felvásár­lási tervüket,' A szövetkezetek dolgozói tete­mes költségmegtakarítást értek el. A megtakarítás több, mint 2 millió 200 ezer forintra rúg. En­nek többsége a kiskereskedelmi egységek dolgozóinak jó munká­jából tevődik össze. A dolgozók erőfeszítéseit jelen­tősen segítették a választott szer­vek tagjai, hiszen a legnagyobb dologidőben is közel 3 ezer mun­kanapot töltöttek el leltárak fel­vételével. S emellett számos kl- sebb-nagyobb ellenőrzést végez­tek el. Tehát nem véletlen, hogy a III. negyedévben mintegy 40 százalékkal csőiéként a leltári hiányok összege a múlt esztendő azonos idősza­kához képest. Azanban van még javítanivaló e téren. Különösén a kis szövetke­zeteiméi kell jelentősebb ms:tik­ben és gyorsabb ütemoen meg­szilárdítani a közös vagyon meg­védését. Erre mutat a besztercei és a záhonyi körzeti földműves­szövetkezet zsurki helyi szerveze­tének példája is. Az előbbi szö­vetkezetne! a felvásárló 50 ezer, • • Örvendetes változás történt az utóbbi két hétben a ekerrepa termelési szerződés sö- tésben. Az egyénileg dolgosó pa­rasztok több mint másfélezer hold szerződését írták a.á. S ez­zel közel négyazerhaiszáz luldra emlékedéit a leszerződött terü­let. Ha ilyen ütemben halad, a szerződéskötés, akkor december 15-:g teljes tvc lesz az előirány­zót terület lekötése. A tiszalöki járási központ igaz­gatósága és a szakszervezet já­rási bizottsága értékelte a kong­resszusi versenyt, örömmel állapí­tották meg, Jtogy a tervezett kö­zel háromszázötvenezer forintos költségmegtakarítással szemben már a négyszázezer forintnál tar­tanak. Azonban a harmadik ne­gyedévben elért eredmények, alapján változott a szövetkezetek sorrendje. Mert a korábban első helyet elfoglaló Tiszadob és a második helyezett Tiszaeszlár az utolsó helyre kerü.lt. Az első he­lyet a liszavasvári, s a második helyet a tiszalöki szövetkezet fog­lalta cl. Yántiorzászlót nyerlek a nyíregyháziak Szép kitüntetésnek örvendhet a nyíregyházi körzeti földműves- szövetkezet kollektívája. A na­pokban vették át a nyíregyházi városi pártbizottság vándorzász­laját a múlt negyedévben élért sikereik eismeréseként. A szövetkezet nemrég még ko­moly gondot okozott a MÉSZÖV Igazgatóságának gyenge gazdasá­gi és politikai munkájával. A szövetkezetnél több személycsere történt és a választott vezetőség is jobban dolgozik a szövetkezet portáján. A hivatali vezetés és a válasz­tott szervek javuló munkája, va­lamint a kongresszusi versenybe való bekapcsolódás fölrázta a szövetkezet dolgozóit. Emlékszünk rá, hogy megyénk szövetkezetei közül elsőként tették meg kong­resszusi vállalásukat. Ha a má­sodik negyedévben nem is, de már a harmadikban eleget tettek vállalásuknak. S így méltó ke­zekbe került a városi pártbizott­ság vörös vándorzászlaja. A legújabb rádiók kiállítása A magyar könnyűipar legújabb alkotásait mutatta be a kisvárüai szövetkezet háromnapos kiállításán. Képünkön a kiállított rádiók és erősítők láthatók. (Dorogi M.) November 2Q-sn megjutalmazzák rí legjobb eredményi elért (,ii.túrmiin!íttsobai A szövetkezetpolitikai és me­zőgazdasági főosztály november 20-án tart értekezletet a földmű- vecszövetkezsti kultúifelelősök és művészeti vezetők részére. A megbeszélésen értékelik az el­múlt év kyltúrncvelési munkáját és ugyanakkor megbeszélik a „Felszabadulási seregszemle” ez évi tennivalóit, illetve az előt­tünk álló feladatokat. Ugyan­csak ezen az értekezleten ke­rül kiosztásra a SZŐ VOSZ Igaz­gatóságának jutalma a tavalyi jó munkáért és a MESZÜV Igaz­gatósága is megjutalmazza _ a legjobb eredményt elért kultúr- munkásokat és művészeti csopor­tokat. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom