Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-11 / 267. szám

AZ IDŐ HALAD — MÁRIAPÓCS MARADJ eszik meg a takarmányt mint a földről. Idős, gondban és bajban meg­öregedett ember áll előttünk. Van vagy hatvanöt—hetven éves. Rongyos kabátját vastag drót fogja össze. Szegénybe tán csak hálni jár a lélek. Nem ne­héz szóra bírni, s bizalmával nem akarok visszaélni. Nem írom meg a nevét. —” Volna itt miben gaz­dálkodni — mentegetődzik, amint a termelésre terelődik a szó. — Tizenegy holdam van. Azonban hat a petri határban (fekszik. Nincs hozzá munkaerő és odaadtam az adójáért. Elég az itthonit megművelni. Most is a testvérem fia hordja a trágyát. — Pedig tizenhat gyermeket hoztam a világra — perdül eli- bünk valahonnan a felesége. — Igaz. csak négy él belőlük. A többit elvitte a kórság. Születés és halál ki-bejárt a nagy templom szomszédságában meghúzódó viskóban. Pedig elég közel voltak „a csodákat műve­lő szűzanyához”. Talán az or­vos! Igen, az segíthetett volna és a jobb anyagi körülmény. Azonban ennek is szűkiben vol­tak. A borongó» őszi idő mint ha megragadt volna Máriapó- csőn. Rátelepszik a háztető-ere fákra és mindenre, ami él, léte­zik. A napraforgókerítések, í zsuptetős házak még nyomasz­tóbban hatnak az emberre Minden olyan egyhangú, £ büszkélkedő kéttornyú temp­lom, vagy a faluvégi ütött-ko- pott kápolna tövében. Tíz ház közül alig akad két cserép, vagy palástető, kényelmet, egészséget mutogató épület. Időzavarba kerülök Piránczkl Sándorral, a szövetkezet dolgo­zójával, amint mustrálgatjuk az utcákat, portákat és az embere­ket. Az őszön múlt el tizenöt éve, hogy betört a fény a faluba. A kastélyok és templomok árnyé­kából kiléphettek a pócsiak, és a napba nézhettek. Sok víz le­folyt, azóta a Tiszán, s mégis az orrunkba csap a régi idők áporodott szaga. Megkérdem újdonsült is­merősömet, aki a rohamosan fejlődő szomszédos Kislétára való, menjünk be az egyik sze­génységről árulkodó udvarba. A gazda a düledező pajta előtt matat, s így csak bekukkan­tunk a kétvégű, szalmatetős, rogyadozó házba. Olyan Móricz Zsigmond-i időből való. A pit­varban szabadkéményes kemen­ce ásítozik, mint az öregasz- szeny a sarokban. Tovább me­gyünk. A ház végébe ragasztott kis szűk istállót strájfa választ­ja ketté. Két ló állhat benne. Nem láthatjuk meg, szépek-e vagy gebék? Trágyát hordanak. Amint a gazdájához érünk, akkor látjuk meg, hogy almás ládából szemetes zabot öntöget a szakajtóba. Csaknem több a föld benne, mint a szem. — A lovaknak készítem >— mondja kezét nyújtva — mert ebből csak könnyebben — A négy közül egy fiú — toldja meg a bácsi. Ügy örültem neki, hogy leszerelt Cs fütyörészve kezdett a munká­hoz. De nem hagytak neki bé­két. Visszahívták s ott ragadt. Milyen is az élet? Mikor bent volt, kötéllel sem tudták ott tartani. Pedig megígérték neki, mivel büntetlenül töltötte le a két évet, ha aláírja a tovább- szolgólást, őrmestert csinálnak belőle. Hazajöt és mégis itt­hagyott. A hetekben nősül. A férjnél lévő három lány legfeljebb csak sütni jár haza. mivel az apjuk a liára építette a jövőjét, hagyják, hadd küszködjék. S a gazda­ság egyre kopik. Jóformán csak kalászost termelnek. Abból sem sok hasznuk van, mert a föld unja már. Termelne a gazda cukorrépát cs más hasznosaob növényt, de ki művelje meg? Viszont a földhöz ragaszkodik, mint utolsó mentsvárához és nem meri aláírni a téesz belé­pési nyilatkozatot. Több jó szó kellene ide és nagyobb segít­ség, mint a falu többségének, hogy végre kiszabadulnának az ezeréves átokból, a föld és a vallás rabságából. Varga Gyula Megjelent az Érdekes Kalendárium A magyar traktor svéd répa- szedő és fejelő gépet visz. Mát a képen is látható, a munkagép a íraktor elejére van felszerelve. Tehát különbözik a magyar t pus- tól. (Azt az aratógéphez hason­lóan vontatja a traktor.) A gép amint kivájja a földből a répát, ■ögtön fejeli és a merítő há'őhoz íasonló drótkosárba továbbítja a evcleket. Az emelőkar mozgatá­sai önürítős. A lefejelt répákat jedig sorolja. Tíz óra alatt mint­egy három kát. hold répát szed el és fejel. (Véleményünk szerint i magyar gyártmány sokkal prak- ikusabb és a világpiacon is na- jobb érdeklődésre tarthat szá­nok Különben az előző mellék­letben ismertettük.) A könyvesboltokban, a falusi szövetkezeti boltokban és a bi­zományosoknál már kapható a dolgozó parasztság legkedveltebb egész évi olvasmánya és tanács­adója, az Érdekes Kalendárium. A több, mint 200 oldal terjedel­mű kalendárium oldalanként Versenyt kezdeményesünk Szövetkezetünk dolgozói meg­értették, hogy a „Szövetkezet” című újság nélkülözhetetlen mindennapi politikai, gazdasági és kulturális munkájukban. Csak­nem valamennyiüknek jár is a lap. Természetesen az abból ta­nultakat igyekszenek is felhasz­nálni és bátran állítjuk, ez nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy szö­vetkezetünk országos hírre tett nzert. Dolgozóink nemcsak magukra gondolnak. Azt szeretnék, hogy a választott vezetőségünkön kívül minél több tag is forgatná az újságot és nem csak megismer­nék abból szövetkezeti mozgal­munk feladatait, hanem mind te­vékenyebben kapcsolódnának be a közösségi munkába. Ezért szö­vetkezetünknek mind a nyolcvan- három dolgozója vállalja — kongresszusi versenyfelajánlásaik kibővítéseként — hogy legalább egy—két szövetkezeti tagot meg­győznek az újság előfizetéséről. S ezzel mintegy 180 „Szövetke­zet” fog járni a körzeti szövet­kezetünkhöz tartozó két község­be. Versenyre hívjuk a megye minden szövetkezeti dolgozóját, ki - tud több szövetkezeti tagot meggyőzni a „Szövetkezet” címet lap járatásáról, illetve előfizeté­séről, ez év végéig. Kassai József az igazgatóság elnöke Szabó Lajos az szb. titkára. Üdvözöljük a rakamaziak kez­deményezését s azt szeretnénk, valamennyi szövetkezetünk csat­lakozna hozzá. A SZÖVOSZ ver­senyfeltételei alapján értékelni fogjuk a teljesítéseket. váltakozó, szórakoztató olvasmá­nyokkal és szaktanácsokkal szol­gál a mezőgazdaság minden ága­ra. Nem maradt ki belőle a még öregapánk korából kedvelt száz- esztendős jövendőmondó időjOa- lása, a gazdák kedvelt vásár- jegyzéke és még igen sok érde­kes olvasnivaló, a fiatalokat ér­deklő furcsaságok, Julis néni konyhai tanácsadója és még igen sok nemzetközi eseményt meg­örökítő írás. A színes fedőlappal ellátott Ér­dekes Kalendárium 10 forintos áron kerül eladásra. A műtrágyaszóró-gép — a vontató traktorral együtt — angol találmány és gyártmány. A vastartályba beöntött por- alakú cs szemcsézett műtrágyát egy vízszintesen elhelyezett, a traktor által meghajtott szórótárcsa teríti szét. A terítesti szélesség — a műtrágya fajtáktól függően — háromtól tíz méter szélességig terjed Mivel a műtrágyát nem tanácsos egy órán túl a föld felszínén tartari, ezért egy másik trak­tornak be kell boronálnia. Már pedig a földszerkezcténck nem használ a tömítés. Tehát jobb megoldás például a mű- trágyaszóróval kombinált vetőgép. Különben ezt a két hét múlva megjelenő mellékletünkben mutatjuk be. ^Önkiszolgálás" • (Egyes szövetke­zeti boltokban a hanyag eladói; sok. szór figyelmetle­nek, nem törődnek a vevőkkel, a bolt­ba betérőkkel.) Egyik eladó a másikhoz: — Nem tudod, drágám, mi­kor vezetik be ná­lunk az önkiszol­gálást? fi szerződés teljesítése kétoldalú dolog Megbüntették a késedelmeakedő baromfitenyésztőket Évről-évre mind szokásosabbá válik, hogy a baromfi tenyész­tésére szerződést kötnek a szö­vetkezetek és a termelők. Ez he­lyes is, mert mindkét fél tói jár. A szerződéskötéssel a baromfite­nyésztők biztosítva vannak, hogy a felnevelt baromfiak átvételre kerülnek még a tél megérkezté­vel, s jó pénz üti a markukat. A szövetkezetek előre megtud­ják például mennyi csirkére számíthatnak a nyári és őszi hó­napokban, s időben félkészünkéi­nek az átvételre. Az sem mellé­kes, bogy a baromfit exportáló kereskedelmi szerv szállítási szerződést köthet különböző or­szágokkal a magyar áru elhelye­zésére. A termelők többsége látja eze­ket az összefüggéseket és tisztá­ban vannak azzal, hegy az alá­írt szerződések nemcsak a szö­vetkezeteket kötelezik, hanem őket is. Mégpedig arra, hegy idő­ben és megfelelő minőségben ad­ják ét leszerződött baromfiállo­mányukat. S elszámolnak a szer­ződést kötő szövetkezetekkel an­nak rendje-módja szerint, j Azonban nem minden termelő akar az egyenes úton járni. Van- | nak. akik tavasszal közelharcot I folytatnak a szövetkezeti felvá- I sárlóval a szerződés megkoté- [séért, az előleg és a csibék mi­előbbi átvételéért. S mikor aljon az ő kötelességük teljesítésénél; ideje, elfelejtkeznek a szerződés rájuk vonatkozó részéről. S.öt, ha „zaklatják” őket, van mit hallgatniuk a szólni merő szövet­kezeti felvásárlóknak. Ez történt Hodószon is. Bodnár Gyula hu­szonöt és ifjú Márta Árpád ki­lenc kiló baromfi leszállítását vállalta a tavaszon. Azon mele­géhen át is vették a száz, illetve harminchat darab csirkét. Most pedig „megkötötték” magukat és nem akarják teljesíteni szerződé­ses kötelességüket. A szövetkezetiek türelme sem tart örökké. Jónéhányszor felszó­lították őket, mint a többi aka­dékoskodókat. Nem hajlottal; a jó szóra. S .végül bíróságra ke­rült az ügyük. Természetesen a szövetkezetnek lett igaza és meg kell fizetniük a csirkék árát. Sőt Bodnár Gyulának 275 és ifjú Márta Árpádnak 99 forint köt­bért, s ezen kívül a járandó ka­matot és perköltséget is meg kell fzetniük. Hasonlóan járt Vajda László szintén hodászi és Toldi Miklósné mátészalkai la­kos is. A szövetkezetekkel kötött szer­ződések kétoldalúak és ezt ép­pen ideje lenne megtanulni a kötelességüket elhanyagoló ter­melőknek is. Látogatás a tiszalöhi Újtelepen A járás szövetkezeti dolgozói közül mintegy százhúszan vesz­nek részt a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Tisza- lökön az Újtelepre is ellátogattak a legutóbbi vasárnap, hogy a Szabadság téesz szomszédságá­ban lakó egyéni dolgozó parasz­tokkal elbeszélgessenek. A gaz­dái; szívesen, fogadták a vendége­ket és nyíltan megmondták: nagyon kíváncsian várják a téesz zárszámadásának eredményét. Hiszen gazdag termést takarítot­tak be és szép részesedést kell kapniuk a tagoknak. Házról—házra könyvárusítás Vasárnap a nyírbátori és a mátészalkai járások községeiben a földmüvesszövetkezeiek házról- házra könyvárusííást rendeznek. A szövetkezeti dolgozók ottho­nukban keresik fel a falvak dol­gozóit, hogy a magyar könyvki­adás legszebb alkotásait bemu­tassák. A dolgozó parasztságot érdeklő szakkönyvekböl is visz­nek magukkal, de a gazdasszo­nyák igénye is kielégül a sza­kács-, horgoló és kézimunka könyvekből. A legújabb könyv­sorozatra, az Aranykönyvtárra is fognak előfizetőket gyűjteni. A falusi házról-házra árusítást még ez évben a megye vala­mennyi községben megrendezik. A. küllőid mezőgazdaságában is fő feladaí: a gépesítés 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom