Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-22 / 277. szám

A növényvédelemben sokmilliós károkat okoz w a szakszerűtlenség Hasznos tanácskozás volt Nyíregyházán Az elmúlt években felvetődtek a gyümölcstermelők körében a problémák egyes növényvédő szerekkel kapcsolatban. Emiatt szükségszerűvé vált egy széles­körű tanácskozás, ahol a növény- védelem és a gyümölcstermelés szakemberei kicserélhették ta­pasztalataikat és azért, hogy meg­felelő lépéseket tegyenek az or­szágos szervek a problémák meg­oldása érdekében. A megyei tanácson az Orszá­gos Növényvédelmi Szolgálat ve­zetője, a Növényvédelmi Kutató Intézet képviselői, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet osztályvezetője a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, tanácsi szervek gyümölcstermelé­si szakembereivel megvitatták a növényvédelem időszerű kérdé­seit. Mindenekelőtt megállapították, hogy a gyümölcs védelem nem ki­zárólag a vegyszeres védekező anyagok igénybevételével old­ható meg, hanem a biológiai cs mechanikai védekezéssel teljes összhangban. Az új növényvédőszerek — Wo- íatox-spritzpulver 30, Sulfex, nát- riumarzenát. Perrét, DNRB stb. — jók, beváltak, ds sok esetben az a baj, hogy alkalmazásún nem mindig szakszerű. Ehhez já­rul még az. hogy a kereskede­lemben nem fordítanak kellő gondot a vegyszerek tárolására. Többen elmondották, hogy a régi, „klasszikus ■' m^szkénié és az új szerek alkamazása esetén a rovar és gombakártevők elle­ni védekezés megoldható. Hang­súlyozták. hogy a védőanyagOK hatékonyságát nagyban befolyá­solja a víz minősége. Ugyanis a keményvíz nem. jó. hanem csak a lágy eső-, vagy folyóvíz. Ki­fogásolják az üzemek szakemtie- rei a mész minőségét, amely leg­többször igen nagy kárt okoz. Javaslatokat tettele, hogy az új, eléggé még nem is­mert védekező szereket addig ne adják ki a 1 forgalomba, míg alapos kísérletekkel b3 nem bizonyul azok b ztonsá- gos alkalmazhat jsága. Az újfehértói gyümölcskísérleti gazdaságban védekszőszer-kísárT, leteket állítanak be a kutatók, hogy kipróbálják: a szabolcs­szatmári terműtájon mely nö­vényvédő anyagok alkalmazha­tók sikerrel. A növényvédelemben sokmil­liós károkat okoz a szakszerűt­lenség. Azonban itt tényleges akadályok is vannak. Például ke­vés a nagyüzemekben alkalmaz­ható jó permetezőgép. Egy-egy kártevő elleni permetezést két- három nap alatt el kellene vé­gezni, hogy hatékonysága teljes legyen, de erre nincsen mód, mert egy permetezési forduló nyolc—tizenkét nap. A tanácskozáson hasznos ta­pasztalatokat szereztek a terme­lés és a kutatás szakembere, egyaránt s az utóbbiak ígéretet tettek arra, hogy a felmerült hibákat igyekeznek gyorsan or­vosolni. Ev végéig: takarékossági verseny a naményi járásban A Hazafias Népfront után most „új mecénásai” jelentkeztek a takarékossági mozgalomnak a vásárosnaményi járásban. Októ­ber közepén a járási székhelyen határozták el a községi nőtanács titkárok, hogy e nemes mozga­lomba bekapcsolják a járás asz­szonyait is. Valóságos versengés indult a takarékoskodók táborá­nak gyarapítása végett, és a „ver­senybizottság” úgy határozott, hogy december 31-én hozzálát az értékeléshez. A versenyben élen­járók között értékes jutalmakat osztanak majd szét. Fiatalok az ajtók mögött Az átmeneti intézetben a fiata­lok legalább heteket töltenek, ki­véve a tanköteles lányokat, és a gyógypedagógiásokat, akik ál­landóan itt töltik javító-nevelé­sük idejét. A gyermekeket tan­termekben és műhelyekben- fog­lalkoztatják. Brigádok dolgoznak az intézet kertészetében, aszta­los-, lakatos-, fsstöműnelyében, II. varrodájában, mosodájában, a konyhán, vagy a ház körül. Ha­vonta kétszer hozzátartozóik is meglátogathatják őket, csomago­kat is kaphatnak, s levelezhet­nek. Ha otthonj környezetük, s intézeti magatartásuk megengedi, eltávozást is kaphatnak. Milyen bűnök, milyen út vezet ide, a iczöilő utcai iptézetue? Aki megölte az apját később belehalt sérülésébe. Kiváló növénytermelési eredmények as urai Hunyadi iermelőssövetkesetben A távoli Ura községben is be­bizonyították a szövetkezetiek, hogy a nagyüzemi gazdálkodás­sal magasabb terméseredménye­ket lehet elérni. Az idén búzá­ból és őszi árpából egyaránt 15— 13 mázsás átjagot takarítottak be holdanként, míg zabból elérték a 16 mázsás és sörárpából a 23 mázsás holdankénti átlagot. Mag- kenderből hat," napraforgóból öt is fél, rostkenderből 30 mázsát akarítottak be holdanként. Májusban még nem volt állat­állományúk. Tudják azt, hogy az állattenyésztés nélkül nincs jó gazdálkodás. Ezért határozták el az állattenyésztés, kialakítását és a hizlalást. Jelenleg 169 anyajuh- val és 24 növendékborjúval ren­delkeznek. Gondoltak az aprójó­szág tenyésztésére is. Már meg­rendeltek 100 darab anyapuly­kát, s negyven hízottmarhát ér­tékesítettek hatvanezer forintért. Negyven hízottsertésből 23-at már eladtak, s a többit is hama­rosan közfogyasztásra adják. A fiatalkorúak bírósága apa­gyilkosságért ítélte ‘javító-neve­lésre az egyik fiút. Ilyen ször­nyű cselekedetért börtön járna, de a bíróság mérlegelte a körül­ményeket. A körülmények pedig a fiú mentségére szolgálnak. A megölt apa életében brutális, iszákos ember volt. Verte csa­ládját, feleségét. Egyszer a gyer­mek anyját véresen, összeverve találta. Apja a szobában hör- tyogott részegén. A gyermek iel- indultságában fejszét kapott és részeg apját fej beverte. Az apa Vajon bűnöző, megrögzött go­nosztevő ez a fiú? Gyilkos? Gyil­kos. de nem gonosztevő! Gy.l- kos, akinek éppen elég bünte­tés, hogy egész életén végigkí- séri lelki ismerete: megölte az apját. De nem gonosztevő, mert az apja volt az, aki családját rendszeresen bántalmazta. A fiút javító-nevelésre ítélték, s az intézetben megpróbálták visszaadni az emberségét, hitét önmagában és az életben. Biz­tosan sikerülni fog... a Chinoin gyárban. Munkás volt ő is, levelező úton végzett. Harcoltak a párt megerősödé­séért. És harcoltak még önma­guk ellen is, ha úgy hozta a sor, mert sok hibát kellett le­faragni mindenkiből. Nem egy­szerre. születik kommunistává az ember. Ügy készül, mint a szo­bor. Itt faragni kell a hibából, ott hozzá kell tenni még a jó­ból. Léngrt Józsefnek is volt hibája. Az, hogy hitt a túlvi­lágban, hitt abban, hogy ott majd kárpótlódik minden földi bajért. Az a csodálatos, hogy mégis tudott harcolni a tőké­sek ellen! De még hogy! Körülvették a bará­tok. Beszéllek a „lelkére", láijsa be, nem lehet két malom­ban őrölni. Először nem ment a • dolog. De Simonovitsék, az „öregek”, nem hagyták annyi­ban! Végül a Vörösakadámia betetőzte a nevelést. Mit nyert vele Lénárt? Hát csak azt, hogy megértette, ez a föld az övé. Olyan világot él, amilyet teremt a társadalommal az em­ber. Megértette, hogy nyitva áll előtte az út. És beiratkozott az egyetemre is. Ma mérnök, és élete — mint megannyi mun­kásember élete, — kész regény. Bizony, sok nehéz órát szer­zett a pártszervezetnek, hogy faragja ezeket a hibákat. Bod­nár és Simonovits tudná el­mondani, hogy ők ketten, a ba­rátok is, mennyit küszködtek egymással. Mert Bodnár János ugyan kommunista lett, de továbbra is járta a templomot. Nem lá­tott ebben semmi rosszat, Si­monóvits mondotta neki: Hát hogy hallgatod te meg a párt szavát, hogy lehetsz te materia­lista, ha elhiszed a rr.egfogha- tatlant, a mennyországot, meg a többit? — És megpróbáltam magyarázni mindent, amit csak tudtam. Magyaráztam az ember fejlődését, meg hogyan is ala­kult ki a vallás, miért keletke­zett, Ádámtól, Évától a pápa­ságig mindent megvitattam ve­le. Jó, jó, — bólogatott a ba­rátom, — rendben is van, de mégis kell lenni valakinek, aki teremtett, uralkodik felettünk. Hát engem se a gólya Költött. Odamondlam neki, szó szót kö­vetett, volt rá eset, hogy napo­kig nem beszéltünk, úgy össze- íúgtuk a patkót. Hónapokén keresztül folyt köztünk a harc. Mi nem könyörgünk a termé­szetnek, — mondtam, — hogy legyen szíves, adjon nekünk termést, ezt-azt, hanem egysze­rűen elvesszük a természettől, mi uralkodunk, és nem mi fe­lettünk uralkodnak. Erre ő: A párt is, a vallás is igazat mend! Belenyugodtam? Dehogy! Ta­nultam én is. Tanulnom kel­lett, hogy meg tudjam győzni. Azóta sok év telt el. Az idő iga­zolt. Nemcsak ő. han^m míg a felesége is belátta, hoev ne­künk van igazunk. A felesége most éppen tagjelölt. Elöadáso I*', ismeretterjesz­tés, ez is voit. Az idén még most van indulóban. Nagyon készülődik a lakótelepi pártcso­port is, amelynek bizalmiba Fü- löp Jánosnc. Itt már a környe­Tolvaj fiúk, Iczüllöft lányok kásába? Az a nevetős arcú meg notórius kerékpártolvaj volt. S a kislány, aki most értelmesen, nyíltszívűén sorolja terveit, né­hány hónapja még titkos kéjel- géssel vádolva került a rendőr­ségre. Igaz, akadnak itt is „nehe­zebb” esetek. Cinikus vagányok, vagy idült alkoholisták akarat­gyenge gyermekei, de az ő dur­va hajtásaikat is előbb-utóbb le­nyesegeti az éles olló. a jó peda­gógia és a közösség. Vannak no­tórius szökők, verekedők, akiK később megszelídülnek, megko­molyodnak. S olyanok is, akik dacból, „csakazértis” ellenkez­nek, mindenkivel szembekerül­nek. míg társaik, nevelőik le nem törik bennük a rosszat. Egy régi Ismerős ját, s pircsragyúlt arccal hallgat­ta az Ítéletet: javitó-nevelés... — No Laci, hogy érzed magadj Bátran, határozottan válaszol: — Jól. A szakmában dolgo­zom, én vágom a több'ek haját... Bizakodva várja a döntést, a beutaló bizottság határozatát. Aszódra szeretne kerülni, az ipa­rosok közé. Kívánsága könnyen teljesülhet. S ha rendes maga­tartást tanúsít, már egy esztendő múlva hazatérhet. Haza, Nyír­egyházára, édesanyjához, a bor- bélyműhelybe. Találkozunk még több szabol­csi fiatallal: B. Dezsővel, D. Zo­lival, M. Józsival, s masokkal is. Tolvajok, verekedők voltak, a bűn útjára tértek. Mire hazatér­nek, ember lesz belőlük. Akik a megtévedt fiatalokat visszatérítik Megírtuk már; hogy a fiúkra és lányokra nem fegyőrök, ha­nem pedagógusok ügyelnek. Az átmeneti intézetbe került fiatal­ról nevelője élet- és j'ellemrajzot készít. Megvizsgálja a személyt körülményeket, előéletet, intézeti1 életét. Ennék alapján terjeszti véleményét a beutaló bizottság, vagy a bíróság elé, ahol további sorsáról e véleményeknek meg­felelően döntenek. A fiatalkorút az intézetben sza­kaszba osztják. Egy szakaszba mintegy 20 fiatal bűnös kerül. Minden szakaszhoz két nevelőt osztanak be, akik felváltva tar­tózkodnak a gyerekek között az esti takaredóig. A fiú osztályok­nál 8, a lány osztályoknál 6 pe­dagógus tartózkod k felváltva. Ezenkívül szakmunkásokból kép­zett technikus tanárok gondos­kodnak a gyerekek szakképzésé­ről. Az átmeneti intézetben ők figyelik a lányok, fiúk kézügyes­ségét. Ahhoz, hogy valakit ipari állandó intézetbe osszanak, leg­alább hat általános osztály szük­séges, s ettől csak kivételes te­hetség esetében tekintenek el. A szűrés munkáját két pszicho­lógus tanár végzi, akik szünte­lenül tanulmányozzák a gyerekek jellemét, egyén'ségét, képességeit. (Folytatjuk) Győri Illés György Találkozunk régi ismerőssel is. Már találkoztunk vele, itt Nyír­egyházán, a fiatalkorúak bírósá­ga előtt. H. Lacinak hívják, bor­bélytanuló volt. Eleinte kerékpá­rokat lopott, maja betört saját nagybátyja borbélyműhelyébe és szerszámokat vitt el. A tárgyalá­son idegesen gyűrködte nadrág­VV V Y v YVVV y i VWW> * Dohánytermelők figyelem! A dohánytermelést síeerződés kölesét megkezdtük! Felemelt művelési előleg Magas dohanybeváltási egységár és egyéb kedvezmények! A SZERZŐDÉST MIELŐBB KÖSSE MEG! Aki idejében szerződik, annak több ideje lesz föl Tjét elő­készíteni h dohánytermeléshez. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és társulások 29IJ/0-os nagyüzemi felárat kannak, ha száraz dohányuk eléri az 50 q-át, Hevesi a 300 q-át. 4 szára? dohanv mázsása után 1000 darab, zölddohánynál 169 darab Kossuth szivarka • adunk. * NYÍREGYHÁZI DOHÁNYBEVÁLTÓ 1805) ÉS FERMENTÁLÓ VÁLLALAT. ző lakosságot is hívják, és kö­zösen beszélgetnek, vitáznak. Az ifjúság a faluban is hallatja hangját. Nem csak tanulnak, tanítanak is a munkások. Tanulnak. Hadd mondjam el, hogy kérdeztem a könyvtárat is. Mert most átalakítás folyik abban az épületben, s jelenleg szünetel. Könyvtár és olvasóte­rem — sokat látogatott helyi- • ség. Hány könyv van? Nem is tudom, hány százat mondtak, de Simonovits gyorsan hozzá­tette: Hát nem sok, az igaz, de tudja, itt nagyon sokunknak sa­ját könyvtárunk van. Nekem valami hatvan könyvem van, de van, akinek több, mint száz. És egymástól is kölcsünzünk. Most alakították meg a „mű­szaki önképzőkört”. — Ez nem csak mostanra szól. Ezután mindig élni fog, ahol mindig tanulni lehet — mondja egyszerűen Simonovits Béla. — Olyan iskola, amely­nek annyi osztálya lesz, ahány- féle probléma akad, és scha- sinesen se téli, se nyári szünet. A harc tovább folyik a gyárban. Mert itt nincsen nehézség. Hogy is mondta a? igazgató, Fülöp Jáncs? — Lehetetlen nincsen. Menet­közben építettük a d sztillíc ós tornyot, és közben a vállalá­sunkat is teljes tjük. Ez rrái csak nehéz volt? De ez se le­hetetlen. Hiszen ott vannak az „öre­gek.” Öregek? Simonovits Eéla harmincnyolc esztendős. De -mö­göttük: sok-sok munkás esz­tendő. És a párt, ÓZ. Fiúk vatelines kabátban,. egyensapkában, a túlsó épület­ben lányok takaros, pirospettyes főkötőben, pettyes köténykében, kockás, meleg szoknyában. Egy durva, vagy kifejezéstelen arcot sem látni köztük. Értelmesek, nyíltszeműek, jókedvűek. Vajon ki gondolná a műhelyben bar­kácsoló, jóvágású barna legény­ről, hogy betört a szomszédék la-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom