Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-16 / 246. szám
A munkása karat pártfogói Az űzetni tanács munkájának tapasztalatai a tiszarasrári Alkaloida gyárban \| egbírálhatjuk vezetőinket. Beleszólhatunk a vezetés dolgába. Elmondhatjuk véleményünkét, javaslatunkat ha termelési jellegű, vagy helyzetünkét, életünket érintő dolgokról, van szó. Ilyesmiben ,.kuss” volt a munkásnak régen, amikor nem a miénk volt az üzem, a hatalom. Nem igaz, hogy nálunk nincs demokrácia, de az igaz, hogy még sok javítani való van az üzemi demokráciában.” Munkások mondották ezt, akik elítéltéit az ellenforradalomban hóbörgőket és ma is gyűlölik a szájaskodókat, a követelőzőket. Az üzemi tanácsokban kaptak helyet a munkásakarat kö- . vetkezetcs pártfogói. Éppen az üzemi demokrácia, a munkásakarat nagyobb érvényesítése végett jöttek létre az üzemi tanácsok. Létrehozásukat, jogaikat és kötelességeiket kormányunk rendeletbe foglalta. Hogyan működnek? Általában dolgoznak, de nem kiabálva, esztelenül rendelkezve és követelőzve, hanem megfontoltan és szerényen. Ez így jó. De nem mindenkinek tetszik. Olyanoknak nincs ínyükre ez, akiknek hiányzik a munkásokhoz nem méltó követelőző hang. Ilyenek nem akarnak tudni az üzemi tanácsok létezéséről. Ezeknek a munkásuszítóknak bármennyire is fáj, a munkásakarat pártfogói, a munkástanácsokban nem felforgató, hanem építő munkát végeznek. IV emrég választották meg 1' újra az üzemi tanácsot a*» Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Tizennégy delegált és kilenc választott tagja van. Legtöbbjüket újra megválasztották, azért, mert jól dolgoztak. Pár mondatba sűrítve ilyen volt a gyári üzemi tanács tevékenysége: Negyedévenként rendszeresen megtartották ülésüket. Megtanulták jogaik és kötelességeik gyakorlását Megvitatás után jóváhagyták a mérlegbeszámolókat, operatív terveket és teljesítési jelentéseket. Beszámolt az igazgató, a főmérnök, s egy-egy osztályvezető a termelési, munkásellátási kérdésekről, feladatokról. Munkabér- és munkaruhaügyekkel, nyereségrészesedés elosztással, s egyéb problémákkal foglalkoztak. Az üzemi tanácstagok bátran megmondták a munkások és a maguk véleményét, bírálatát, javaslatát. Rajtuk keresztül tudomást szereztek a munkások mindenről és véleményt mondtak mindenről. Jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy mindig figyelembe vették a véleményeket. Az üzemi tanács tagjai azzai is a dolgozók érdekeit szolgálják. hogy foglalkoznak termelési jellegű kérdésekkel. Ismerniük kel] a termelési helyae- f tét. Gombás Lajos üzemi tanácstag például így beszél erről: „Nem dolgozur/: rosszul. Ezt az is bizonyítja, hogy nyers- anyaghiány miatt három hónapi termelés esett ki, amit már majdnem sikerült behozni. Hárommillió forint körüli termelési értékről volt szó. Gondolkoztunk, vitatkoztunk, gyűlé- seztünk és intézkedtünk. Szereztünk n3’ersanyagot. Nagyjelentőségű újításokat vezettünk be és gyártmányokat kezdtünk gyártani. Elértük, hogy a meg lévő alapanyagból több kész termékeket gyártunk. Az év végére jelenteni tudjuk tervünk teljesítését.” * gyár igazgatója egyetér- tett ezzel a véleménnyel. A napokban fontos dolgokat tárgyalt az üzemi tanács. Tizenkét beköltözhető üzemi lakást adnak oda azoknak, akis- megérdemelték, akik a legjobban rá voltak szorulva a gyár dolgozói közül. A második napirendi pont az 1960. évi terv- javaslat ismertetése volt. Szinte valamennyien hozzászóltak. Nem kis dologról vitáztak, döntöttek. Arról például, hogy jövőre hogyan tudják 90 százalékkal növelni a termelést. Csak 15 százalékkal növelik a létszámot, a különbözeiét a termelékenység növelésével, újítások bevezetésével és műsza- *kf fejlesztéssel biztosítják. Gondoltak a teljesítéshez szükséges nyersanyag és egyéb anyagok előteremtésére. s ezzel kapcsolatban fontos dolgokra hívták fel a felsőbb szervek figyelmét. Három új gyártmánynak: a szolaszodin, a szkopalamin és a hydrobomid gyártásának megkezdését határozták el. Nagyobb részt az j üzemszünetelési veszteség elke- f rülésével, takarékossági intéz-! kedésekkel és újításokkal 18 százalékkal akarják csökkenteni az önköltséget. A munkások akarata ez” Igen. Érdekük, hogy a gyár kapacitását jobban kihasználják. Érdekük, hogy folyamatosan dolgozhassanak, mert fizetésből élnek. Érdekük új gyártmányokat bevezetni, újítani, csökken-1 teni az önköltséget, mert hasz- j nát látják majd ennek a nye- ; reségosztáskor. S mindez a . szociális és kulturális helyzetükre is kihatással lesz. L" n azt mondtam munkatár- j saimnak, mikor beváiasz- tottak az üzemi tanácsba, hogy i bízzanak bennem. Mindig őszin- j tén megmondom véleményüket ; a vezetőségnek. Megmondom a J hi (elölték u háztartási készülékekhez szükséges pótalkatrészeket árusító üzleteket A fogyasztók részéről gyakori és jogos panasz volt, hogy a forgalomban lévő háztartási készülékekhez nem lehet pótalkatrészeket beszerezni. Az alkatrész- ellátás javítására megyénként öttíz boltegységet jelöltek ki. Azok a boltok, amelyekét nem jelöltek ki. aLkatrcszárusításra, vásárlás alkalmával kötelesek a fogyasztókat tájékoztatni, lrogy a pótalkatrészeket melyik legközelebbi üzletben lehet megvásárolni. Hasonlóképpen kívánják megoldani a különféle híradástechnikai, rádió, lemezjátszó, magneto- fo', televíziós készülékek pótalkatrész-ellátását is, munkásoknak, hogy miről tárgyaltunk, mi a helyzet. — mondta Losonczi Cábor, aki az átoldóban dolgozik. — Ehhez tartom magam. Szóltam például a zúzóban dolgozók fizetése ügyében, s elintéztük. Alaposan körülnéztem én is gyárunkban, mikor nemrég lehetőség volt csökkenteni a munkaidőt néhány helyen. Figyelembevették véleményemet. Nálunk mér tizennyolcán hetenként 5 napot dolgoznak, örülnek az emberek, s persze mások is szeretnék a negyvenórás munkahetet. Tudom, nem megy ez máról-holnapra, de majd sor kerül másokra is.” , Ez az egyszerű munkásember csak amiatt bosszankodik, hogy még nem mindenki mondja meg, ami neki fáj, úgy kell bíztatgatni őket, hogy éljenek a munkásdemokráeia-adta lehetőségekkel. Ö nem, de egy másik üzemi tanácstag — Katona József •— akit újonnan választottak meg a gyári alkalmazottak, tudott problémákat mondani. Olyat, amin segíteni kell a gyúr vezetőségének. Ahogy mondta, na- j gyón találó: „Ügy össze va-! jgyünk zsúfolva az irodákban, mint a ruszlis ür egben • a halak. Nem tudunk nyugodtan dolgozni. A gyár fejlődik, az irodák terén nincs változtatás Nekünk eddig alig jutott pénz jobb munkakörülmény biztosítására, viszont jutott a gépkocsinak garázsra...” IV ernesak az üzemi tanács1 ” ülések alkalmával kell az ilyet megmondani! Ez a figyelmeztetés az üzemi tanácstagoknak szól. A gyár vezetőségének pedig, hogy nemcsak a gyűléseken kell a munkásakarat pártfogóival beszélgetni. O. .4.1 A március eleji reggel olyan, mint a senki földje az egymással viaskodó tél és tarasz között. Nem a télé már, de még nem is a tavaszé. Amikor északról fordul a szél, bebőröz- nek a pocsolyák, s ha jégvirágot nem is, de párát lehel a haldokló tel. az ablakokra. IViásaor az ifjú tavasz csalja a gyermekeket hancúfezni a kert alá, a napos kerítés-oldalba nagyot nyújtózkodni a lusta macskát. Tegnap délután a fát nyesegető emberekről már az ujjas is lekívánkozott. Ma reggelre meg kopog a szántás, éppen, hogy a kocsit meg nem birja. Talán még hó is lesz. Nagy. szürke felhők tolódnak előre a Tisza felől. Varga Gerti kétszer is kiment már a kiskapuig, meg vissza. Végül csak úgy döntött, menni kell. Ö a brigádvezető. Mit szólnának az új emberek, ha már első nap se , lenne ott idejében. Nagy próba lesz a mai nap. Tegnap délután 15 embernek szólt, mindnyájan februárban írták alá a belépési nyilatkozatot. Most jönnek először dolgozni. Ha jönnek ... Megérkezett az akácfa-csemete, jó lenne minél előbb elültetni. Ügy értesítette az embereket, hogy a Nyúlas-dülő sarkán kezdenek. A íalu szélén az órájára nézett, tél hét még nem volt. Az embereknek hétre mondta, hogy A külföldről rendeli tűrni fa 8o százaléka már megérkezett A lakosságnak szükséges tüzelőanyag egyrészt t külföldről, elsősorban a baráti országokból ! vásároljuk. A központi-fűtéses I házakhoz a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat Lengyelor- ; szágból hezza be a jóminóségű j borsúszenet. a tűzifát ped.g a | Szovjetunióból, Romániából, j Csehszlovákiából és Jugoszláviából szerzi be. ! Az Idén az egyezményeknek j megfelelően, tervszerűen halad a I tüzelő szállítása A LIGNIMPEX i pcntcsan teljesíti kötelességéi és I az 1959-re megrendelt tüzifá- j nak túlnysmó többsége, több í mint 85 százaléka mar megérkezett. A LIGNIMPEX már intézkedett. hogy a jövő év első negyedében is kellő időben megérkezzen a belkereskedelem által kért tüzelőmennyiség. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága érdekes adatot tett közzé: statisztiká'a szerint Magyarország az első helyét foglalja el Európa tüzifaimpertáió országai között. Hazánk kevés fával rendelkezik, erdőgazdaságaink a szükségleinek csak egv részét fedezik, de kormányunk messzemenően gondoskodik a nem központi fűtésű és szénnel nem fűthető. lakások tüzelőellátasáról. Meghalt Frrol Flynn amerikai filmszínész VANCOUVER, (MTI); Értői Flynn, neves amerikai filmszínész 50 évek korában Vancouverben hirtelen meghalt. A napokban érkezett Vancouverbe, hogy eladja ott horgonyzó yachtját. Szerdán ese hirtelen összeesett és kórházbaszállítás közben meg- I halt. Errol Flynn a tasmaniai Hcbártban született és Ángliá- ■ ban, valamint Ausztráliában nevelkedett. Csaknem 25 évig a hollywoodi filmvilág egyik vezető egyénisége volt. Háromszor ; nősült és három gyermeke van. A közelmúltban kalandos életí- j, nek rendkívüli állomásához érkezett, amikor Kubában Fide! 1 Castro oldalán harcolt a forradalom győzelméért. áéíUxx Hát' kérem, én eddig azt hittem, hogy csak csinos kislányokkal lehet randevúzni, valami diszkrét' helyen. Az ember a nyakkendőjét igazítva lohol az Anna cukrászda elé, vagy virágcsokrot lobéivá száguld a Kossuth szoborhoz, ahol szíve imádott hölgyé-, vei randevúzhat. Azóta rájöttem hogy nemcsak csinos, fiatal kislányokká] lehet randevúzni. A minap megírok- kentten gyökereztem az egyik plakát elé. Óriási fekete betűk « randa lóról ordítottak onnan rám: RANDEVÚ A DIVATTAL! Tehát ezentúl nem barna szépségekkel, hanem derékban sweifoit, vállbán csapott ruhakölteményekkel, intim nylonholmikkal, csíkos nyakkendőkkel, ■ halász- és csőnadrágokkal randevúzhatok. Ezt még megéltem. Azért azonban már kissé felháborodtam, hogy az általam és sokak által tisztelt haladottabb korú művésznőt akarják a plakátok velem, sőt az egész várossal is randevúztatni. Mit szólna ehhez a feleségem ? Még ebbe is belenyugodtam, hiszen a hiúságomnak htzel- gett, hogy egy ilyen híres művésznő akar velem randevúzni. Abba viszont nem vagyok hajlandó, belemenni, hogy lovakkal és lovasokkal invitáljanak ilyen diszkrét találkákra. Sha ez így megy tovább, nemsokára randevúra hívhat az ideg- gyógyász, sőt a sírásó is... 0U- i. wA KÚTÁGAS tegyenek kint. Félóra alatt dű- lőúton is oda lehet érni a Nyálasba, keresztül még hamarabb. Ahogy a Messzelátó- dombra ért, két embert pillantott meg a dúló vegénél. A ka- bátgallérbó! kinyújtotta a széltől behúzott nyakát, mintha az az üt centi olyan sokat számítana ezen a jó kilométeres távolságon. Meredten nézett előre, s szálas alakjukról csakhamar ráismert a két Márkus testvérre. — No, ezeket se látta együtt senki vagy húsz év óta — szaladt ki a száján, mintha a csizmája alatt ropogó tarló, vagy éppen a muzsikáló szil erre kíváncsi lenne. — Sőt. Harminchétben halt meg az apjuk, huszonkét esztendeje már, hogy a kát testvérnek nem volt egy szava se egymáshoz — tette hozzá gondolatban. A fiatalabbik fiúnak Bélának azon az őszön volt a lagzija. Valamelyik rokon, a násznép közül, azt találta mondani, hogy mennyivel szebb bútort hozott a házhoz az új menyecske, mint a Ferkó felesége. Még akkor éjszaka fülébe ment az a megjegyzés az idősebbik asezonynak. Másnap a mosogatásnál már csak úgy foghegyről beszélgettek egymással, ' án meg sehogy. Lagzi után három hétre meghalt az após. Özvegy ember volt. Haszonélvezetre nem Kellett ran- üslkezni. Az írás úgy szólt, hogy az új porta a kisebbik fiúé, Béláé, Ferkó marad a családi fészekben. A föld minden darabja pontosan hosszában kettéosztandó, nyolc hold az egyiknek, nyoic a másiknak. Az új porta az utca másik oldalán volt. Minden elkészült ' ár, csak még a kút nem. Annik is csupán az ágasa hiányzott. A családban úgy volt az egyezség, hogy a Nyúlás-dűlőben lévő kétágú vastag akácfából lesz a kútágas. Az őszt várták, hogy lombját lehullassa a fa, aztán kivágják. Igen árú, de közbejött a haláleset. A földet szétmérték és az ágasnak való pontosan az új mezsgyébe Az asszonyok haragja ekkorra már a férfiakra is átragadt, Ferkó amellett kardoskodott, hogy a fa maradjon meg határjelzőnek. Bélának kellett a kútagas, az apja szavaira hivatkozott, az neki volt ígérve. Ferkó egyre csak azt hajtotta; mutassa ezt ki a végrendeletben. Abban külön említve nem Volt, így a told szerint kettőjüké a fa. Béla nem tudott mit tenni. Egyszer, amikor bátyjáék a szomszédos községbe vásárra indultak, napszámos után nézett és kivágatta a fát Arra A
