Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-16 / 246. szám

\ a gya rá a y ti €i nagyhalászt üzemekben Varsó? a művészetek városa I X«:etmagyarország számára irta: Leonard Zielinski lengyel újságíró ti cndcrrost-üzem Kétszer annyi kender termett, mint tavaly. A feldolgozáshoz több munkaerőre lenne szükszg. de ezt gépesítéssel olajak meg. Már szerelik az üzemben a cseh­szlovák gyártmányú gépeset a régi puh.tó- és rázógép helyére. Eddig 8 munkás végezte ei a kóc puhitását és rázását. Az anyagot négyszer-ötszor át kellett a gépe­ken engedni, s még ezután is so­kat fáradtak vele a tilósok, míg kitisztították a pozdorjától. Nagy hasznát veszik az új turbinának. Csak egyszer kell rajta átengedni az anyagot. Jobb minőségű munkát vé­gez. Négy ember munkáját tak. látják meg vele, azonkívül, hogy csak utántilolásra van szükség, amihez szintén kevesebb munkaerő kell. A gép zártrendszerű. Nem száll belőle a por, nem szennyezi a munkahely levegőjét, aminek kü­lön nagyon örülnek az üzem dol­gozói. Jövőre hasonló gépet kapnak a szálkender tilolashoz is. A'/, egészségre ártalmas, nehéz munkák végzéséhez mintegy 10 százalékkal kevesebb mun­káskézre lesz szükség. Ezeket a munkásokat a termelés más területén, a matrackészitö és a pozdorjalemez-készítő üzemben fogják foglalkoztatni. Matrac-üzem Már több mint százan készíte­ne... matracokat az üzemben. A harmadik negyedévben tervükön felül 5700 darabot készítettek. — Nagyobb hozzáértéssel, ügyeseb­ben dolgoznak. Tavaly még tizenhat darab volt egy munkás napi nor­mája, most már kettővel több. de vannak, akik rend­szeresen 22-őt, 21-et készíte­nek. Az üzemben a matracok, egye­di gyártásáról szalagrendszerü termelésre térnek át. A munkás­lányok csak sgy-egy műveletet fognak elvégezni, s így mintegy 15 százalékos termelékenységi nö­vekedés várható. Pozdor jatemez-iixem A bútorgyárak részére több pozdor jalemezre van szükség. Az üzem dolgozói it harmadik negyedévben tervükön felül 130 köbmétert adtak, s a negyedik negyed­évben 209 köbmétert gyárta­nak terven felül. Ebben az üzemben is folyik *a gépesítés. Furnér-ollót kaptak és egy furnér-stoppológépet. Nagy hasznát veszik a termelésben, az importanyagokkal való takaré­kosságban, O. A. j Tavasszal Varsóban a virágzó I gesztenyeiák és a hangulatos sá- j lányok a szerelmespárok százait J vonzzák a Lazienki-parkba. Ide ! járnak tanulni a varsói egyete- ■ misták is és az a hagyományos | mondás járja közöttük, hogy „ha | a Lazienki-parkban virágzanak a | gesztenyefáit, el kell kezdeni a | tanulást a kollokviumokra és a I száriatokra.” Ősszel viszont a lengyel művé-. J szék adnak egymásnak rande­vút a sziget és a park öreg fái a ait. Festők, zenészek, költők sétálnak ilyenkor a hulló rozs • davöröe falevelek közt. A Lt.zienki-rfrk közönén hó­fehér palota . áll, melyben az utolsó lengyel . király, Stanislaw. 'a művészetek nagy pártfogó,, i lakott. Ez a kis szigeten épült királyi lak már ebban. az i lo­bén színház is volt egyúttal, nhoi francia és olasz művészek léptek, fel, valamint az első lengyel színház alapítójának. Wojciech Bogus1 awnak a társulata. A ki­rály hetente egyszer vendégül j látta itt a varsói 'festőket, köl- ] tőket, zenészeket és színművé- I székét. Itt születtek meg egyxo- I ran Chopin legszebb zongorada­rabjai is. Ma az egykori királyi palota a lengyel művészek alkotóháza, számos színház- és előadóterme pedig a lengyel művészetek tol- mácsolója, ahol Varsó lakossá­ga találkozik művész fiaival. A napokban fejeződöd be a Lazienki-palotában a „Varsói ősz’ - nemzetközi zenei fesztivál nagyszerű hangversenysorozat?. A fesztiválra egész Európából érkeztek műi észek és vendégek. Olyan zenéi nagyságok adtak itt találkát egymásnak, mint Sosz- takcvics,; aki nemcsak a Szov­jetunió, de az egész világ jelen-. tartania alatt a palota másik szárnyában a varsa, őszi divat színes bemutatóit láthattuk. Az elegáns ruhák, na meg a csinos manekenek egy kis ...kikapcsoló­dási” jelentettek számunkra. Alig halkultak el Beethovven. Chopin. Mozart muzsikájának utolsó akkordjai a Lázi enni-pa­lotában. máris egv másik zenei A Tudomány és kultúra palotája. leg élő legnagyobb zeneeszté­tikusa, a francia Pierre Schaef­fer. a modern szellem zászlóvi­vője, Ernst Ausennaf. Debussy, Ravel qs Strawinsky egvko.i jó­barátja. A fesztiválon számos ország .szimfonikus zc-neka-a D fellépett. Nagy sikert aratott a Budapesti Rádió és Televízió ze­fesztivál veszi kezdetét Varsó­ban: a jazz-fesztivál. 1956-ban rendezték meg Varsóban áz első szépségversennyel tarkított jazz- parádét. amely annakidején — sajnos— boíránysuiozatta] egy­bekötve zajlott le. Azóta alább­hagyott a „röck and rolT'-őrü­ÖREG NYOLCADIKOSOK Az. imperializmus harmadik ellentmondása az imperialista anyaország és a gyarmati, függő helyzetben élő népek közötti ellentmondás... A felelő a padban áll. s az imperializmus ellentmondásait elemzi. A katedránál a tanár bátorítóan helyesel, s a felelő a kínai boxerlázadás történe­tétől napjaink .felszabadító harcaiig a gyarmatokon, min­dent elmond. Történelem óra van a nyol­cadik általánosban. A tanár a katedra mögött ül, s a diákok a .padban. Azonban kissé szűk­re méretezték e diákok részé­re az iskolapadokat, nem akár­milyen diákok tanulnak itt. Családapák, családanyák, több­ségükben olyan emberek, aki­ket az úri rend kizárt az isko­lából, olyanok, akiknek gyer­mekkorukban dolgozniuk kel­lett a mindennapiért. S mcst eljöttek tanulni, pótolni a mu­lasztottakat, beiratkoztak a dol­gozók esti iskolájába. Sokan tanulnak itt. sok iskolában, sok tanteremben ég a villany a késő esti órá­kig, s az öreg diákok, akik nap­közben a munkapad fölé hajol­tak, most a füzetek fölé haj­lanak. fíem könnyű' dolog, amit vál­laltak: fárasztó napi munka után tanulni, s emellett még a család gondjával, a gyeieke.\ nevelésével is törődni. De vajon miért vállalták” Erre feleljenek maguk, az ..öreg” diákok. — Mindenki tanul, nem aka­rok elmaradni én sem —mond­ja Bari Sándor. 38 éves. négy gyermekes családapa, a posta­műszak rajzolója. Bari Sándor vidékre jár. Hajnalban indul, hogy este 5 órára, a tanítás kezdetére ha­zaérjen. A nyolcadik osztáiv után gimnáziumod is akar vé­gezni. Érettségizni szeretne, ta­nulni, sokat tanulni, hogy utol­érje társait hogv tudjon ve- jük beszélgetni írókról, tudo­mányokról. De nemcsak ezért tanul: — Minél -többet tanulok, an- I nál jobban értek a munkám-1 hoz is. Mert ehhez nemcsak gyakorlat kell, hanem szées látókör, műveltség... Lajsz János pék, az egyik helyi sütőipari üzem csoport- vezetője. — Sütőipari, technikumba sze­retnék járni válaszol kér­désünkre. — Hiányzik az ala­posabb tudás a , mindennapi munkámhoz. S tudom, nemso­kára technikum nélkül sem cso­portvezető, sem mester nem le­het. senki. — Hogyan tudja idejét úgy összeegyeztetni, -hogy mun­kára, a családra és. a tanulásra is jusson? —* Bizony, ez nem könnyű dolog. Eljárok pontosan az órákra, pénteken is eljövök, de az első óra után vissza kell szaladnom az üzembe bekpvá- szolni, s kovászolas . után sietek vissza az iskolába. Ami a csa­ládot illeti, itt már könnyebb a helyzetem, hiszen maga a fe­A Lázién ki-park. leségem buzdít leginkább a ta­nulásra. Kétéves kislányom van. még ő is tudja, hogy ami­kor tanulok, csendben kell len­nie. Tegnap is ő hozta a füzére­met az asztalomhoz. Azt mond­ta: ,,apu. hozom neked a rnate- matit..." Még nem tudja, ki­mondani... S apu im/gón tanulja a „ma’ematit”, meg a több! komoly tudományt, hogy ké­sőbb beiratkozhasson a techni­kumba. És sek apu és anyu tanul még. versenyt tanulnak iskolás gyermekeikkel, egyikük sem akar lemaradni, mindegyik tudni, s. még többet tudni , akar, hegy lépést tarthasson a szá­guldó napokkal, az okosodó or­szággal. Ezek az emberek soha nem öregszenek, sőt visszafia- taloünak. Visszafiatalodnak a tanuláshoz, újra megtanulnak tanulni, s aztán ők fognak ta­nítani: becsületre, munkára ta­nítják a nemzedéket,.. GyŐii Illés György nekara Lehel György vezényle­tével, főleg Bartók, Szokólay és Marosa műveinek . előadásával, őszintén be kell vallanom, hogy búr nagy zenerajongó vagyok, clfárssztott a sok lenyűgöző ze­neszám. Nem könnyű dolog ki­lenc napon át egyfolytában ze­nét hallgatni, bármilyen gyönyö­rű legyen is az. A fesztivál idő­TÍZÓRAI TEJ Nem tudom, ki emlékszik még a tej forró szagára, ami egy időben délelőttönként el­árasztotta az iskolát. A felsza­badulás előtti nehéz esztendők­ben volt ez szokás néhány he­lyen, emberséges pedagógus gondolhatta ki, látva a nagy éhséget, a szegényes tízórai cso­magokat Arról ő sem tehetett, hogy például a mi iskolánkban is na­gyon kevesen • részesültek a tej áldásából, többen a tehetőseb­bek közül, és kevesebben a sze­gények közül, . akiknek az is kola adott. Tíz órakor futottunk a tejes szobába, ahol már tolongtak a gyermekek, és. tüzes pléh poha­rakban kaptuk meg az iszonya­tosan forró tejet, amit égett szájjal és torokkal kellett nyel­ni. hogy helyet adjunk a kő­vetkezőknek. Sokszor fájdult meg a gyerekek gyomra, sok­szor lábadt könnybe a szemük. De a tej tej volt. A mai gyermekek nem isz­nak tízórai tejet. Isznak regge­lire. Nem tudom, akad-e olyan család, ahol a gyermekeknek anyagi meggondolásból nem jut tej reggelire. De nem hiszem. Mutatja ezt a tejfogyasztás át­lagos mértéke is- De miért nemihatnak tíz.óra­kor is tejet? A ma gyermeké­nek nem lenne gond megvenni a tízórai tejet. Ez fontos lenne ma is, ha nem is olyan fon­tos, mint régen, mert vitamint kap a gyermek reggel is. Alt­kor .— bizonyára ezer akadály között — megvalósították né­hány helyen. Akkor ez szinte létfontosságú volt, mert renge­teg gyermeknek nem jutott a vitamínos, alapvető táplálékból, rengeteg gyermek volt vézna, sápadt, és súlyos beteg. Ma nem követelik a megvalósítást ezek a tények, mert egyszerűen nincsenek ilyen tények, tessék megnézni az iskolás gyermeke­ket! Erős, egészséges ez a nem­zedék. De a tej... abból juthat­na tíz órára is. Éppen mä, ami­kor meg tudják venni a szü­lét- és a mostani fesztivál mar egészen szolidnak mondható. A zenei eseménysorozattal egy- időben megkezdődött. Varsóban az őszi tárlat-szezon is. a Kú.- túra Palotájában. Az egyik mű­vészeti szalonban megnyílt a „Zacheta” nevet viselő képtárlat, amely a modern festészeti irány­zatok seregszemléje. A kiállítás­nak azonban nincs közönségsi­kere.. Csak az első nap kereste fel nagyszámú kiváncsi látogató a tárlatot, de ma már üresen konganak a termek. A közönség kiábrándult a látottakból. Né­hány igazán jó kép akad a ki­állításon, de a képek többsége hideg és kifejezéstelen. Bar gon­dos munkák, de hiányzik belőlük az élmény melege, ezért szürkék és fakók maradnak, egyszóval nincs élet a képekben. lök, éppen ma, amikor szemünk fénye a gyermek! Eszembe jut a forró tej sza­ga. Eszembe jut, milyen mo­hón estek neki a tízórai ven­dégei­S látom, hogy ma mennyire másként lenne ez. Mert a gyer­mekek — ma nem szeretik a te­jet. Legtöbbjük a kávét, sokan a kakaót isszák. Ma nem is lehetne csupán tejet árusítani az iskolákban. De jól van ez így. Párologjon a kakaó, nem forrón, csak jó melegen, hivo- gatóan. hogy azok a gyerekek is megigyák, akik különben nem szeretik se így. se úgy. Mert kell. Kis dolog. Ügy gondoljuk, el­törpül az éiet más dolgai mel­lett. De ha ittál valamikor Te is a tüzes pléh bögréből, érez­ted az éhség igazi falánkságát, legalább gondolj erre vissza. Mert olyan jó. de olyan jó. hogy | a Te gyermekednek már a ka- | kaót sem tartod fontosnak, dél- I előtt tíz órakor­SB. 1 Megindult Minidre a megyei Jonathan Megindult Szabolcsból az első Jonathán szállítmány Nyugat- Németországba a nyírmadai ál lami gazdaságból. A napokban indulnak a jonathán-szállítmá- nyok Svájcba. Csehszlovákiába és az NDK-ba is. Az állami gaz­daságokban még folyik az alma szedése, s előreláthatólag nagy külföldi megrendelésekre szá- * mit ha tunk. * *,

Next

/
Oldalképek
Tartalom