Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-02 / 234. szám

fiz amerikai közvélemény változatlanul nagy érdeklődéssel foglalkozik Hruscsov látogatásának eredményével és várható fejleményeivel \. Ss. Hruscsov beszéde a pekingi fogadáson Washington, (TASZSZ): Az amerikaiak még soha sem ol­vasták olyan figyelemmel a la­pok. vezércikkeit, és politika kommentárjait, mint napjaink­ban — jelentette ki egy Rozis mert washingtoni szemleiró. S ezzel találóan jellemezte az ame­rikai olvasók rendkívül nagy ér- 'deklódé6ét Hruscsov látogatása és a látogatás eredménye iránt. Néhány nap telt el azóta, hogy a szovjet minisztertanács elnöki hazautazott Washingtonból, de a amerikai közvélemény érdeklő­dése azóta sem lankadt. Való­színű, hogy ba majd megírják napjaink történetét, Hruscsov és Eisen­hower találkozóját olyan moz­zanatnak fogják értékelni, »melyek fordulatot jelentettek a háborúból a béke, a halál­ból az élet felé *— írja a Nartfordban megjelenő Cou rant. „Az utóbbi hetekben az ame­rikaiak többségét és az emberi­ség nagy részét a remény és 3 megkönnyebbülés érzése töltötte el” — írja a Newsweek. Joujdan, a New York Times washingtoni tudósítója rámutat az amerikai főváros „egyes hi­vatalos személyiségei” aggódva tátják, milyen reményeket kel­tett az amerikaiaknak és a ..sza­bad világ” más népeinek szívé­ben Hruscsov amerikai látoga­tásának eredménye. „Kétségtelenül elmondhatjuk •— írja a tudósító — hogy az enyhülés általános légköre nyo­mán újabb problémák timádhat­nak , külpolitikánkban. Például teljesen világos, hogy sok országban fokozódik a tö­rekvés a kommunista Kíná­val való kapcsolatok rende­zésére. «M»tM*»»****MM való, főleg a hallgatók össze­tételének további javításában, de megoldására biztosíték a propa­gandisták akarata, a párlveze- tőségek javuló munkája. Egyré jobban foglalkoznak a hallga­tókkal. reagálnak időközben fel­színre kerülő kérdésekre, segí­tik a párt előtt álló feladatok megvalósítását. Helyes irányú a párt oktató munkája megyénk­ben is. s ha az előforduló hibá­kat időközben s folyamatosan nyesegetjük, egyre jobban szol­gálja az új világ, az új ember születését. Bizonyítja ezt az idei oktatá­si évre való jó készülődés is. Idejében s jól végezték a pro­pagandisták kiválasztását, kés­lekedés nélkül láttak hozzá fel­készítésükhöz. Különösen jól si­kerültek a továbbképző tanfo­lyamok. Nemcsak a megjelenési, hanem a tanulmányi fegyelem is javult. Sokoldalúak voltak ezek az összejövetelek. Alkal­masak arra — s ezzel éltek is a propagandisták — hogy az összegyűlt s nem eléggé tisztá­zott kérdéseket megvitassák. So­kat tettek a társadalmi munká­val túlzottan terhelt piopagan- disták gondjainak könnyítéséért, egyre jobban kollektív munka nak tekintik az oktatással való törődést. S az elmúlt évekhez hasonlóan, most is az „Időszerű kérdések” tanfolyama iránt ér­deklődtek tömegesen, ami az előbb említett okok miatt ért­hető is. Bár az eredmények biztatóak, nem lehetünk clbizakodot­Az amerikai diplomaták mcst iehéz feladat élőit állnak. Meg cell magyaráznick, miért nem lehet rendezni a kapcsolatokat Mao Ce-tung rendszerével, ha nár az Egyesült Államokban fö­ladták a világ első kommunistá­iét.” — Segni olasz miniszterelnök — folytatja a tudósító — meg- srr.éíelheti az olasz parlament­ijén az ellenzék részéről feltett (érdest: ,.IIa mostantól kezdve a Ke­let és Nyugat ellenié .click rendezésére nem alkalmaz­nak erőszakot, miért legye­nek amerikai rakétatámasz­pontok Velencétől 20 niőrföld- nj ire?” A hidegháború szószólói naay buzgalommal igyekeznek gyengí- eni Hruscsov látogatásának az ímerikai közvéleményre gyako­rit hatását. Máris felröppentet- ék azt a tételt, hogv e látoga­tás kedvező eredménye ugyan­így nem lesz tartós mint az 1955. nyarán lezajlott genfi kor- nányfői találkozó sem volt az. Ez a hajánál fogva előránci- gált érvelés azonban nem fogja meghozni a várt eredményt. A Christian Science Monitor vezér­ükké találó választ ad erre az íllítáera. „A légkör változóban van — írja a lap — de nem változhat meg égjük napról a másikra. Erre .különben Eisenho­wer és Hruscsov is figyelmezte­tett. Hruscsov látogatása még jobban tisztázta azt a felismerést, hogy a békés együttélés elkerül­hetetlenül szükséges és lehetsé­ges is. Ez a felismerés biztató kezdete lehet azoknak az erőfe­szítéseknek, amelyeknek célja tartóssá tenni a légkör megvál­tozását.” tak. Mint ahogy nehéz volt a régi, elavult szokásokat fe­ledtetni. ugyancsak áldozatos, és folyamatos munkát kíván az űjtípusú ember kialakítása. Akik részt vesznek a pártokta­tásban, egy lépéssel előrébb jár­nak munkatársaiknál: azt vár­ják tőlük, segítsenek, tanítsanak, neveljenek ők is. Ezt viszont csak akkor -teljesíthetik, ha ők is gyarapítják tarsolyuk tartal­mát. Most is központi kérdés és feladat a propagandisták to­vábbképzése. Rajtuk múlik. ' hogy a hallgatók mennyivel lesznek gazdagabbak egy esz­tendő zártával. A sokat hangoz­tatott és most is elsőrendű fel­adat: a minőség csak úgy ja- , vul, ha érthetően adják tovább az anyagot, ha a propagandis­ták egv percre sem szünetelte­tik önmaguk képzését. Egyre jobban felfigyelnek az időszerű kérdésekre, s ha a járási párt- bizottságok megfelelő időben se­gítséget nyújtanak a helyi kez­deményezések kibontakoztatásá­hoz, a propagandisták szorgal­ma fokozódik, s a hallgatók tu­dása gyarapszik. Dicséretes, hogy egyes pártbizottságok, pártszer­vezetek már gondolkoznak: ho­gyan lehet minél eredményeseo- ben feldolgozni a pártkóngresz- szus alkalmával megjelent tézi­seket a propagandistákkal. Ez még kezdet, de új szellemben és sikerekben gazdagabb kor­szakot vet majd elénk a párt legmagasabb fóruma s ezért dol­gozni megtisztelő feladat és kö­telesség. termelőerők tejlesztesebsn, s az abszolút, valamint az egy lakos­ra eső termelésben. — Le kell győznünk s le is győzzük a tőkés országokat a békés versenyben. Ez a biztos nieggyiizűtlcJünk nemcsak óha­jainkon alapul. Ezt a meg­győződést máris igazolta az élet, a szocializmus építéséi­nek tapasztalata több euró­pai és ázsiai örsz<ígav>. A Szovjetunió szocialista áp:- tőmunkájáriak tapasztalata szem­léltető példaként, nyitott könyv­ként tanúsítja, hogy népeink 42 év alatt — amiből 20 évet ránk- kényszerített háborúkra és újjá­építésre voltunk kénytelenek for­dítani — hazáját a világ máso­dik nagyhatalmává változtatta gazdasági vonatkozásban. A szovjet miniszterelnök a kö­vetkezőkben a két világrendszer békés együttéléséről beszélt. — A szocializmus legértéke­sebbet: a békét hozza az embe­riségnek. Minél erősebb lesz a szocialista tábor, annál inkább tudja sikerrel védelmezni a vi- lágbékét. A szocializmus máris olyan erős, hogy reális lehetőség van a háborúuak, mint a nemzet­közi viták megoldási eszközé­nek kiküszöbölésére — Napjainkban egyes tőkés országok kormányainak vezetői bizonyos hajlandóságot kezdenek tanúsítani arra, hogy realisztiku­san értelmezzék a világhelyzetet. — Most tértem haza az Egye­sült Államokból. Amikor Eisen­hower elnökkel beszélgettem, olyan benyomásom alakult ki, hogy az Egyesült Államok elnö­ke — őt pedig nem kevesen tá­mogatják — megérti a nemzet­közi feszültség enyhítésének szük­ségességét. — A tőkés országok államtér- fiainak szükségképpen számol- niok kell a jelenkor döntő ténye-, zőjével, a hatalmas szocialista világtábor létével. Csak egy lehetőség van a bé­ke fenntartására: a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése. i A kérdés így vetődik fel : j vagy békés együttélés, vagy pe- ! dig a háború, annak minden ka- j tasztrófális következményeivel. A szocializmus és a kapitalizmus közötti erőviszonyoknak a szo­cializmus számára kedvező mai állásánál mindazok, akik folytat­ni kívánnák a hidegháborút, a vesztükbe rohannának. — Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista országok békeszerető és a világbékét védelmező külpoli­tikája továbbra is újabb győzel­met arat majd. Ezért erőfeszíté­seket kell tenni, de egy ilyen nagy cél megéri, hegy erőnket , nem kímélve harcoljunk érte. — A szocialista országok nagy 1 sikereket értek el a gazdasági fejlődésben, s így a hatalmas po.­(Eolylalás az 1. oldalrröl) ! nizmus messze maga mögött I hagyja a kapitalizmust és elke­rülhetetlenül felváltja azt a tör­ténelem porondján. — Fel lehetne sorolni mind­azt a sok sikert, amelyet a kí­nai nép kivívott a szocialista építés minden területén. De1 nem nekem, a népi Kína vendégépek kell beszélnem sikereikről. Azt önök vívták ki és joggal büsz­kélkedhetnék munkájuk eredmé­nyeivel. Mi az Önök barátai és vendégei őszintén örülünk cso­dálatos sikereiknek és győzel­meiknek. Annál is inkább örvendünk ezeknek a sikereknek, mert a testvéri Kínai Kommunista Párt­nak Központi Bizottsága és ve­zetője, a kínai nép nagy fia,. Mao Ce-tung elvtárs vezetésével szület­tek. A Kínai Kommunista Párt történelmi érdeme, hogy — a marxizmus—leninizrhus győzel- mes eszméjétől vezettetve — a szocializmusért vívott harca moz­gósította a munkásság és a pa­rasztság milliós tömegeit. A kínai nép nagy szeren­cséje, hogy ilyen harcos# küz­delmekben edzett kommunista pártja van. Hruscsov a továbbiakban a szocialista országok egységéről, a szocialista világrendszer erejé­ről szólt. — Az új világrendszer — mon­dottá — biztos léptekkel halad előre, gyorsan fejlődik és erősö­dik, mint tavasszal az i életerős növény. A megdönthetetlen erővé vált szocialista tábor befolyása ma.már döntő az emberiség sor­sára. A szocialista országok küld. ték el üdvözlő jelvényüket a Holdra, s a Hold- szeretetteljes öleléssel fogadta azt. I. — Pedjg hát a szocialista rend­szer tulajdonképpen még olyan I fiatal, hogy a benne szunnyadó mérhetetlen erő még csak most kezd igazában kibontakozni. A szocialista országoknak mindenük megvan ahhoz, hogy ütólérjók. és elhagyják a tőkés országokat a folytathatják haladásukat. Meg van minden eszközünk az impe­rialista agrésszorok cselszövései elleni védekezésre, ha ezek meg­kísérelnék, hogy belügyeinkbe való beavatkozással letérítsenek bennünket a szocializmus útjáról és a kapitalizmushoz ford.tsanak vissza. Ez az idő régen elmúlt! — De realisztikusan kell gon­dolkoznunk és helj'esen .kell ér­telmeznünk a jelenlegi helyzetet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy erőnk tudatában erő­szakkal kell kipróbálni a kapi­talista rendszer szilárdságát. Ez helytelen volna: a népek nem értenének meg és sohasem támogatnák azokat, akik ilyenfaj­ta dolgokra szánnák magukat. Mi mindig elleneztük a hódító háborúkat. A marxisták csak a felszabadító háborúkat ismerik el igazságos háborúnak de a hó­dító .imperialista háborúkat min­denkor elítélték és elítélik. Ez a marxista—leninista elmélet egyik jellemző oldala. — A szocialista országok ko­rántsem azért hívei a békés együttélésnél#, mert a kapitaliz­mus még erős. Nem! Nekünk egyáltalán nincs szükségünk há­borúra. Még egy olyan nemes és haladó rendszert, mint a szocia­lizmus, sem lehet fegyverrel kényszeríteni a népre, ha ezt a nép nem akarja. Ezért a szocialista országok követ­kezetes békepolitikát folytat­va erőfeszítéseiket a békés építésre összpontosítják és % szocializmus építésének pél­dájával gyújtják lángra a szí­veket és ragadják magukkal az embereket. Maga a nép dönti el azt * kérdést, hogy az egyik vagy a másik ország mikor lép a szo­cializmus útjára. Ezt mi a leg szentebb dolognak tartjuk. i— Kimeríthetetlen életerőtől duzzadó néjjeink-széles és világos útra léptek. Nincs az a feladat, amellyel ne birkóznának meg a kapitalista rabság jármától meg. szabadult milliók. Ügyünk igazába vetett mély­séges hittel, szi'árdan és ös­szeforrva egy rendszerben haladunk hőn óhajtott célunk felé. Ez a marxizmus—leniniz- mns fényétől beragyogott egység a mi nagy vívmá­nyunk, amelyre úgy vigyá­zunk, mint a szemünk vilá­gára. — A szocialista országok lesi véri szövetsége, a nemzetközi proletár szolidaritás, a világ kommunista és munkásmozgal­mának egysége — ez a jövendő győzelmei nk megingathatatlan alapja a kommunizmusért vívott, harcban. N. Sz. Hruscsov végül a nagy kínai népre, a Kínai Kommunis­ta Pártra, annak Mao Cc-luhg elvtárs-vezette Közpon ti - Bizott­ságára. a kínai és a szovjet nép örök,. megbonthatatlan barátsága, a szocialista tábor minden orszá­gának egységére .a világ minden népének békéjére, és barátságá­ra ürítette poharát. Árvíz, tornádó Amerikában • • Ötezer áldozata van Ju/tánban a tá jf unnak Különösen kell segítenie az oktatásnak a születendő újat, a szövetkezeti gazdálkodás erősö­dését, tere-bélyesedését. A jók közül is a legjobbakat bízzák meg nevelő munkával a közös gazdaságokban. Tagjaik eddig is­meretlen fogalmakkal, szoká­sokkal ismerkednek. Legyenek segítői kételyeik eloszlatásának, reményük erősítésének s jövő­jük formálásának. A felsőbb pártszervek segítő és , ellenőrző munkáját nem nélkülözhetik s a felmerülő - kérdéseket széles körben vitassák, értékeljék, ez­zel is formálva az emberek gon­dolkodását, jellemét, viselkedé­sét. A szövetkezeti községekben dolgozó emberek nevelésé ne korlátozódjék csupán a pártok­tatásra. Szélesítsék az egyént beszélgetéseket, keressék az em­berek gondolkodására helyes irányban ható módszereket s alkossanak' újat a nevelés for­máinak megválasztásában is. Az sem baj, ha az oktatási órán kívül kezdeményeznek összejö­veteleket, vitákat, konzultációt a jellem, a magaviselet, az új erkölcs kialakítására, formálá­sa érdekében. Ahol megfelelő a kommunis­tákkal, pút tonkívüliekk-al való egyéni foglalkozás, ott jól ké­szülnek a kongresszusra, a párt-. cklalásra. Ha a téziseket, a .párt irányelveit minél szélesebb kör­ben vitatják meg a propagan­disták és hallgatók, ezzel a párt­egység további erősítését. a-/ emberek öntudatának formálá­sát., a kongresszus ügyét is se­gítik. Ka gy Tibor Charlottes Vilié, (MTI): Bor­zalmas erejű tornádó dühöngött a napokban a Virginia állambeli Charlottes- Vilié környékén. A vihart követő áradás a mentési munkálatokat csaknem lehetet­lenné tette- Az eddigi jelentések tíz haláleselről számolnak be. PORTO ALEGRE: Hatalmas árvíz pusztított a brazíliai Can- delariában és Sobradinhoban. Hi­vatalos jelentések szerint 59 sze­mély életét vesztette. (AP) TOKIÓ: Több mint ötezerre emelkedett Japánban a tájfun áldozatainak száma, mivel való­színűtlen, hogy az eltűntek túl­élték a katasztrófát. Japánban még soha nem pusztított ilyen hatalmas erejű vihar. Az 1934-es tájfunnak 3.066 halálos áldozata volt. (AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom