Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-01 / 233. szám

A technikusoké a szó! A többtermeléshez nagyobb szaktudás kell. A gyárakban, üzemekben azok találják meg legjobban egyéni számításukat, akik szakképzettségüknél íogva komoly munkaterületéken is képesek megállni a helyüket. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben — ahcl a szakma sok jó lógásával lehet megteremteni, előállítani a magasabb termést — ugyancsak azok érvénye­sülnek, akik birtokában vannak a nagyobb tudásnak. Még néhány évvel ezelőtt a szakmai követelményeket a vezető beosztású mezőgazdasági dolgozók elé tűzték ki. Ma azonban — amikor évről-évre nagyobb követelményeket állí­tunk a termelés elé — már nemcsak a vezetők, harem a kü­lönféle területeken tevékenykedő fizikai dolgozók szakkép­zettsége is előtérbe került. fjgyre több szakmunkás kell a mezőgazdaságba. A tanu­latlan és a termelésbe csupán fizikai erejét adó dolgozó nem képc-6 ellátni a reá háruló feladatokat. Az állattenyésztésben terjed a gépesítés. Itt okvan szakmunkások kellenek, akik a gépek kezelése mellett ismerik áz. állatok élettanát is. Jó nö­vénytermelő szakmunkás az lehet, aki nemcsak a kapát tud­ja forgatni, hanem ért a legfejlettebb agrotechnikához. A gyümölcstermelő, íagy szőlész szakmunkásnak nemcsak met­szeni kell tudni. Az a jó szakmunkás, aki tudja is, mit miérr csinál. A gépesítés jelenlegi színvonala is nagy hozzáértést igé- ■ nyel. Pár éven belül mindjobban a gépek uraljak a mezőgaz­daságot, így Kézenfekvő, hogy akiknek nincsének ezen a té­ren alapos szakmai ismereteik, azok nem képesek megfele­lően helytállni a termelésben. MegyénK'xm nem kis gondot okoz az általános iskolák­ból kikerülő falusi fiatalok elhelyezése a termelésben, őszin­tén kell megmondanunk: az ipari termelés nem tud mit kez­deni ezekkel a tizennégy éves fiatalokkal. Az ipari tanuló- képzésnek is megvannak a gazdaságos határai s ez jóval alat­ta van a falu „kínálatának”, annak a nagy érdeklődésnek, amit falusi fiataljaink tanúsítanak az ipari szakmák iránt. Mi lehet a megoldás? A mezőgazdasági szakmákban való foglalkoztatás lehető­ségei — különös tekintettel a termelőszövetkezeti gazdálko­dás teljes kibontakozására — korlátlanok. Válasszák a fiata­lok a mezőgazdasági nagyüzemeket, ahol jó szakmunkások­ká válva, becsületes megélhetési lehetőséget találnak, ahol ugyanolyan hasznos építői lesznek társadalmunknak, mint a termelés bármely más területén. Csupán az állami gazdaságokat nézve, már ma négyezer képzett szakmunkásra lenne szükségük, hogy termelési fel­adataikat a követelményeknek megfelelően oldhassák meg. S jelenleg összesen ezer szakmunkásunk van! Az Idén a nu- gye állami gazdaságaiban százhatvan fiatal tanulja a terme­lés módszereit. Az itteni igényeket figyelembe véve három­százra is emelkedhetne évente ez a létszám. De ezen túlme­nően tízezer számra lehetne képezni a fiatalokat, hogy majd a termelőszövetkezetekben fejthessék ki hasznos termelési tevékenységüket. A mezőgazdasági szakmunkásképzés ma már az ipari tanulóképzés színvonalán folyik, ugyanolyan anyagi és szo­ciális feltételek mellett. Az állami gazdaságoknál elhelyezett tanulók három éven keresztül ismerkednek egy-agy speciális termelési területtel. Munkájuk díjazása megegyezik az ipari tanulókéval. Nyolc hónapon át végzik a választott szakmá­ban a fizikai munkát, három hónapon keresztül elméleti ok­tatásban részesülnek technikumi szinten. EgjK hónap a sza­badságuk. Lakásukat, ellátásukat a gazdaságok majdnem ingyenesen biztosítják. Meg keli ragadni ezt a lehetőséget az általános iskolát elvégzett falusi fiataloknak. Es szüleiknek a jövőbelátása segítse is elő, hogy a tanulni, többet-tudni vágyó gyerekek ezen az úton is megtalálták helyüket az életben, a jólétet biztosító nagyüzemi termelést' i S. A. 40—45 millió forint értékű áru a két napos nyíregyházi őszi vásáron A megyei tanács kereskedelmi Osztályán megbeszélték a kereske­delmi vállalatokkal a Nyíregyhá­zán október 21—25-én megrende­zésre kerülő kétnapos őszí vásár ‘előkészületeit. , A vásárt a hagyomány szerint tVégig a Rákóczi utcán, a Sza­muely téren, a Búsa-téren és a Széna-téren, ezenkívül a szokott (helyeken rendezik meg. Az állami (kiskereskedelem, valamint a ter­melőszövetkezetek a vásárnak (mintegy másfélkilométer hosszú kerületen állítanak fej díszes pa­vilonokat. A Kiskereskedelmi Vál­lalat, a Népbolt Vállalat, az Ál­lami Áruház és’ a MLSZÖV több want 30 ruházati, 25 vasmű szaki, [lO élelmiszer- és közel 30 vendég­látó egységgel vesznek részt a vá­járon. A MÉK Vállalat nagy gyü- j »ölesvásárt rendez pavilonjaiban. Máris sok termelőszövetkezet be-, jelentette, hogy árusítani tog a vásáron. Mintegy 16—18 ónki vá­lasztó és önkiszolgáló bcltegys&g is a vásár látogatóinak rendelke­zésére áll majd. Ezeken kívül szá­mos mozgóárus is működni fog a vásár területén. A kétnapos őszi vásár a koráb­bi években is nagy fogalmat bo­nyolított le. Mintegy 40—15 mil­lió forint értékű árut hoznak fel erre a vásárra. A vevőközönség­nek gazdagon terített árusító pa­vilonok állnak majd rendelkezés­re, ahol a szülcséges őszi, téli és egyéb holmikat beszerezhetik. Vidékről 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet Nyíregyhá­zára, a kétnapos vásárra utazni. Valószínű, hogy kellő érdeklődés mellett külónvonatekat is indít majd a MÁV. Anpi az „Erzsébet-" ha ószoba-bútarokal- készítik A mátészalkai Vegyesipari Vállalat búforüzemében havonta a terv szerinti 140 ..Erzsébet ’ hálószoba-bútctral szemben a kong­resszusi munl.&versenyben 160-at készítenek. A bútorüzem már az október havi tervének befejezésén,dolgozik. Pnpp László brigádvezető a bútorrészek csiszolását ésszerűsí­tett csiszológéppel — egyszerre tíz-tizenkét ágyvég gömbiiyítésct végzi cl. Az év első hat hónap­jában elért átlagteljesítménye 1-10 százalék volt, kiváló dolgozó ok­levelet kapett. Ebben az évben növelték a termelést -a bútorüzemben, $ ezért szükség volt a képen látható szabó sZműhely és gépmű­hely felépítésére. A vállalat építőipari részlege tavasszal kez­dett az építéshez, s az egymillió forintba kerülő épületet már átadlak rendeltetésének. (I.'ámmel J. felvételei! Jó eredményeket érnek cl az anyagtakaré­kossági mozgalomban a bútoriizem KlSZ-szer- vezetének tagjai. Mizsák János KISZ-titkár az import farostlemez hulladékokat összeenyvezi nagy táblába, s ebből hasznos bútor-részeket ké­szít. Augusztusban és szeptemberben mintegy 20 ezer forintot takarított meg ezzel a módszerrel. Gere Mátyás bácsi végzi a kész bútorok csomagolását. Az éjjeliszekrény jól befér a polcos szekrény aljába. így kevesebb helyet igé­nyel a bútor és biztonságosabb a szállítása. Szeptember 24-ig már 160 garnitúra bútort szál­lítottak el az üzemből a bútorüzletekbe. A megyei pártbizottság kongresszusi vcrsenyzászlójáért Közel hatmillió forinltai megemelték kongresszusi vállalásukat az állami gazdaságok A kongresszusi verseny során szép eredmények születtek az ál­lami gazdaságokban. Nagyot lép­tek előre a gépesítés terén. A ka­lászosok betakarítását több, mint 90 százalékra gépesített >k. Az aratni való 47,7 százalékút kom­bájn . aratta, kézi aratást a terü­letnek csupán 8,4 százalékán vé­geztek. A korszerű technika al­kalmazása mellett jelentősen nö­vekedett a terméshozam is. Őszi búzából a betervezett 11 múzsá­val szemben 14,2 mázsát arattak, rozsból 9.4 mázsa volt a tervük és 10,7 mázsát takarítottak be. Takarmánygabonából is közel négy mázsával túlteljesítették tervüket. Őszi árpából például megyei átlagban 1G mázsás ter­mést értek el holdanként. Az eszi kapástermények betakarítása még most kezdődött; a becslések és az első eredmények azt mutatja*, hogy itt is túlteljesítik tervüket. A vállalások értékének eddig 41,8 százaléka folyt be tenj lege­sen forintban. A legjelentősebb tétel, az alma szünetelése még hátra van. Az alma termése mennyiségileg és minőségileg is jónak mondható. A gazdaságok eredményjavulása mintegy 25—30 millió forintra tehető. A ftyírtuséi illami Gazdaság az élen A jelenlegi értékelés szerint ami a kongresszusig még igen megváltozhat, , a vállalások tel­jesítésiben első a Nyírtassi Ál­lami Gazdaság. A gazdaság dol­gozói közel háromszorosát telje­sítették felajánlásuknak. A ver­senyben második helyen a Csen­geti Állami Gazdaság van, míg a harmadik a Nyírteleki Állami Gazdaság. A gazdaságok általában ala­csony vállalást tettek a tavaszi hónapokban. Most az elmúlt he­tekben sorra születtek a potválla- lások. A korábbi vállalások érté­ke 9.094.000 Torint volt, most a pótvállalásokkai együtt 15.837.000 forintra rúg a gazdaságok' össze­sített vállalása. Ez az összeg a termelési érték 6.7 százalékát te­szi ki. így a pótvállalásgal együtt megyei szinten az állami gazda­ságok a márciusi határozatban megjelölt 5.2 százalékos hozam- növelést túlteljesítik. Vannak azonban gazdaságok, mint pél­dául a hodászi, ahol a termelési értéknek csupán a 2 százaléká­ra tettek vállalást és így is a 11-ik helyen vannak a; verseny­ben, vagy az újfehértói gazda­ság: 1.6 százalékos vállalással a nyolcadik a teljesítésben. Szép vállalást tétt'a Mátészalkai Álla­mi Gazdaság, ahol a termelési alap 9,5 százalékára tették fel­ajánlást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom