Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-10 / 215. (216.) szám

IV incs manapság olyan esténk, amely ne találná népes tár- saság közepette a pártszei vezet tágjait. Ahol még hátra vau a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés — vág” ahogy sok helyen mondják a .,kis — kongresszus'’ — ott is a társa­ság, a szomszédság, az utca, a pártcsoport emberei között mozog a párttagság. Ahol pedig megvolt, úgyszintén em'oer- 63'űrűben, kettesben, hármasban 1'olyiK a 'beszélgetés. Nem csinálnak nagy titkot a kommu ustak abból, mire jutottak a tagg> ülésen, mit határoztak. Már csak azért sem, mert ami­ről itt szó volt, az nem néhány ember ügye, hanem a falu, a -nagyobb közösség, a pártonkivüiiek ügye is. A legtöbb he­lyen a taggyűlések után megkezdték az alkalmi beszégetáss- ket a pa/tonkívyiiekkel, melyeken elmondják, milyen lába vág­ták a fejszét. Feljebb lépünk az általános műveltség létráján ilyen legfontosabb: a dolgozók, ügyes-bajos dolgainak érdemle- j ges és időbeni elintézése. A pártszervezet mostam vezetősé­ge beszámoltatta az osztályveze­tőket az ügyek intézéséről és a talasztalatok után javaslatot te­szünk a hivatali vezetésnek. A legnagyobb ügyforgalmi osztá­lyunk ugyan,s az ipar-műsza­ki osztály, itt tervrajzokkal, és sok más üggyel foglalkoznak az elvtársak. Még ma is előfor­dul a felesleges küldözgetés, aktatologatás. Ennek oka, hogy az ügyforgalomhoz mérten ki­csi az ipar-műszaki osztály lét­száma. A gyorsabb ügyintézés érdekében a munkaerő szem­pontjából átcsoportosítást java­solunk a járási tanács vezetői­nek. Úgyszintén foglalkozunk a szeptember 12-i vezetőségválasz- tó taggyűlésünkön más fontos dologgal is. Például: ki akar­juk urjsszteni minden párttag­ra a pártmunkát. Megnéztük a múlt évi és az idei jegyzőköny­veket, taggyűlési határozatokat és rájöttünk, hogy a múlt év­ben nyolc, az idén tizenkét elvtárs hosszabb ideje közömbö­sen viselkedik a taggyűléseken Az elvtársak nagyrésze járási aktíva. Megfeledkeztünk be­Szamosszegeri is új pártve- zelóség dolgozik már a közsé­gi alapszérvezetben. Az új vezetőség egyik égető tenniva­lója nevelő szóval segítem. ■ hogy a pártszervezet tagjai feljebb lépjenek az általános műveltség létráján. Különösen vonatkozik ez a helyi termelő- szövetkezetben dolgozó kom­munistákra. Szélesebb látókör­rel, nagyobb tudással, művelt­séggel tjobban megy a munka. Már szómbavették — a taggyű­lés határozata alapján — mi­lyen módot találhatnak erre Szamosszegen. Az egyik mód az ősszel kezdődő esti iskola, amelyre a termelőszövetkezet­ből és a községi alapszervezet­ből már többen jelentkeztek is. Közöttük Sas Károly és Ger­gely József az általános iskola nyolc osztályát akarják elvé­gezni. A pártszervezet arra tö­rekszik, hogy viszonylag rö­vid idő alatt a termelőszövet­kezet minden tagja megsze­rezze az általános iskolai mű­veltséget. Hasonlóan foglalkoz­nak az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, főleg a . fiatalabb korosztállyal. Az általános mű­veltség színvonalának emelése feltétlenül közelebb hozza az embereket a korszerű gazdál­kodáshoz, s ebből fakadóan a korszerű gazdálkodási elvek el­fogadásához, a társas gazdál­kodáshoz. Minőségileg javítani fogják a községben folyó pártoktatást, tartalmasabban, leleményeseb­ben kiaknázzák a tervszerű elö- adásos párt-propagandában rejlő lehetőségeket. A felvilá­gosító, nevelő munkát már most szorgalmazzák, pár nap múlva megbeszélésre hívják az agitációs kollektíva tagjait, később haromnaponként talál­koznak velük, hogy jól felké­szüljenek a megjelenő párt-té­zisek. majd a kongresszus anya­gának magyarázására. Tanácsadói és segítői leszünk « tanácsi dolgozóknak Gohdos vizsgálódás előzi meg az újjáválasztó taggyűlést a mátészalkai járási tanács pártszervezetében. Korábban nem sok vizet zavart a párt- szervezet, nehezen találta meg sajátos munkastílusát. Értheti is. Hivatali pártszervezet más. mint az üzemi, termelőszövet­kezeti pártszervezet, ahol leg­főbbképpen a termelési gon­dok, a termelés pártellenőrzé- sc, támogatása az egyik sar­kalatos munka. Itt más a hely­zet: tanácsadói, javaslati joga van a pártszervezetnek. Ám. ha élnek ennek lehetőségével a tanácsi pártszervezetek, — s általában a hivatali pártszer­vezetek — égy-egy hasznos ta­nács felér bármilyen közvetlen intézkedéssel. Vizier Antal, a mátészalkai járási tanács pártszervezetének titkára így váljicadik erről: — Legfőbb gondunk, hogy Sorra szedjük a tennivalókat, amiknek megoldásával gyorsab­bá, gördülékenyebbé ' válhat a járási tanács munkája. Az egyik f onni őket a tanácsi pártszer­vezet múmiájába. Az u.j párt- vezetőség feladata lesz foglal­kozni ezekkel az elvtársakkai. Ugyancsak a megválasztandó új vezetőség gondjai közé tar­tozik a községekben’ dolgozo tanácstagok, s főleg a legtöbb emberrel érintkező pénzügyi előadók politikai látókörének növelése a politikai oktatás se­gítségével és egyéni foglalko­zásokkal. Nem üres kézzel mennek a szeptember 12-i taggyűlésre a mátészalkai járási tanács kom­munistái. Jó támaszai, tanács­adói akarnak lenni a sokoldalú tanácsi munkának. VlHg.rnp-líoljfár barátsági estet remle*ueU IVvírejrT házán A Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az országos ünnepség-k melleit Nyíregyházán is meg­emlékeznek a bolgár nép életéről, munkájáról. A Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat és a Móricz Zsigtnond Művelődén Ház rendezésében szeptember l"-én este hat órakor magyar—bol­gár barátsági estet rendeznek a Művelődési Ház nagytermében. Ka alkatommal Bulgária fejlődéséről -és jelenlegi helyzetéről tar­tanak beszámolót, majd „Bolgár tájakon” címmel filmet vetítenek. Az ünnepségen a Bolgár nagykövetség is képviselteti magát. A Hazafias Néplront a takarékosságért A Hazafias Képíróm megyei központjában értekezleten tár­gyalták meg azokat a tennivaló­kat, amelyek, az egyéni takarékos­ságot segítik elő a megyében. — Elhatározták, hoav rendszeres munkát végeznék a takarékosság érdekében, s a községekben elő­adásokat, rendszeres t -T világosii > munkát szerveznek. A Népfront községi vezetőit körlevelekben tá- ékoztetják a tennivalókról. JV « s y <> h h n d a a d « s s a I Többet kell törődni a termelőszövetkezetekben a borjárásárlással Szabolcs-Szathjár megyei kez­deményezés az országban a ter­melőszövetkezetek állattenyész­tésének javítása szempontjából a fiatal növendék borjúk vásárlása. A fő cél a szövetkezetek további gazdasági erősítése. Ezt a‘ lenti akció keretem belül úgy érik el a szövetkezetek, hogy a’ vásárolt borjúkat a nevelés során külön­választják. Egy részüket tovább- tenyésztésre szánják, a többit hizlalásra. Az elmúlt rövid idő eredmé­nyei nem lebecsulendőek. Me­gyénk ' termelőszövetkezeteinek jelentős része bekapcsolódott eb­be az akcióba. A vásárlások égj' részét az Állatforgalmi Vállalat útján bonyolítják le, amikoris egy négy hónapon aluli borjú szerződésekor ezer forint kamat­mentes előleget, illetve hitelt és két mázsa olcsó korpát kapnak. Az ilyen jellegű vásárlásokkal eddig mintegy nyolcszáz darab borjút kötöttek le. Nagyobb ará­nyokat ölt azonban a saját erő­ből való vásárlás. Kevés a borfű a szavstkezeiciiben De ha figyelembe vesszük me­gyénk közel háromszáz termelő­szövetkezetét, átlagosan a tíz darabot sem éri el szövetkezeten­ként a vásárolt borjúk száma. Vannak szövetkezetek, mint pél­dául a nyíregyházi Ságvári, a be- regsurányi Népakarat, a tiszavas- vári Petőfi és még néhány, ahol ötven-száz darab között van ; vásárolt borjúk mennyisége. Eb­ből következik, hogy több helyen semmi erőfeszítést nem tettek az akció — elsősorban a saját ma­guk érdekében. Közelebbről megnézve, a kis- várdai járás mintegy harminc ter­melőszövetkezetében eddig 240 darab borjúra kötőitek szerző­dést. Kicsi ez a szám. es indoko­latlan. Vannak szövetkezetik, mint a jékei, íiszabezdédi, zá­honyi, szabolcsvcresmarU, ny>r~ l-assi, ahol a szarvasma; iia létszá­ma az' erre az esztendőre célul kitűzött száz holdanként) 13.5 da­rabot meghaladja. De ezek leg­többjében is előre kell nézni s látni azt, hogy a szövetkezetek fejlődésben vannak s egy hirte­len területgyarapodás eseten a termelési arányok felborulhatnak, ha nincsen kellő mennyiségű ál­latlétszám. Hem mindig a férőhely- hiány az ok Más helyeken a férőhely hiá­nyával indokolják azt, hogy nem vásárolnak fiatal borjúkat. A sza- bclcsbákai Rózsa Kernné Tsz-bcn is erre hivatkoznak, közben ott megy tönkre a volt szövetkezet hatalmas istállója. Gyulaházán — bár a szövetkezet 15 darab bor­jút vásárol — „gondok” Vannak az elhelyezésben, miközben egy nyolcvan férőhelyes istállóban a juhokat tartják! Néhány szövet­kezetben leküzdik az átmeneti nehézségeket ezen a téren. A dögéi Zalka Máté TSZ a községi apaállatistállót hasznosítja — amiből a bikák a mesterséges termékenyítés folytán kikerültek. Tiszakanyéron épül az istálló, de addig is találnak szükségmegol­dást a bori ik elh-lvezésére. „üacsonyrenriü“ munka az állattenyésztés? Egynémely szövetkezetben a tagok azáltal is akadályozzak a szarvasmarhatenyésztés fellendí­tését, hegy az állatokkal va'.o foglalkozást valami '„alacsönyreu- dű, lenézett munkának tartják.” Ezek a vonakodások természe­tesen nemcsak a kisvávdai járás­ban lelhetők fel. Pedig nagy kár, hogy nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel nagyobb odaadással, mert az előforduló közömbösség sok veszteséget okoz a szövetke­zeteknek. DarabftnXént ezer forintos haszon A kisvárdai járásban i.s leg­alább háromszor annyi borjut kellene felnevelni, mint amit. a jelenlegi kép mutat. Akkor jutna Oelőlük hizlalásra — aminek a tiszta haszna darabonként (íOO— 1000 forintot is kitesz — és jelen- .ös mennyiséget válogathatnának ci továbbtenyésztésre. Mert így — szt meg kell mondani — sokkal jlcsóbban nevelnek kész tenyész­állatokat, nem érzi meg úgy a szövetkezet sem, mint akkor, ami­kor egy-egy tehénért 8—10 ezer forintot kell kiadni. Hasznos lesz minden termelő­szövetkezetben újra és újra meg­vizsgálni a lehetőségeket s minél .öbb borjút vásárolni, mert akár ■űzőként, akár tenyészállatként a izövetkezeli termelés egyik sar­kalatos pontját képezhetik. Az özvegyi fátyol. Em­lítése mennyi keserűség fehdé- zője. A legkedvesebb, a legféltet­tebb elvesztését jelképezi. És a jelkép hosszú ideig fakaszt köny- nyet és facsarja a szívet. Hány költő elsíratta a világon az öz­vegyi sorsot, a magárahagvott, gyönge asszonyt, az árván ma­radt fiókákat. Az árván maradt fészket, melyet minden pillanat­ban fenyeget az elsöprő vihar. Nehéz állni a vihart. Szembe­nézni mindennel, amit rejteget a ‘ ma és tartogat a holnap. Van­nak gyöngék, félénkek, bátorta­lanok, akik nem tudnak küzde­ni, akiket megtépáz a vihar. Vannak, akik erősek, bátrak, s elszántságukat, küzdeniakarásu­kat megduplázza a gyermek.,. Az ilyenek vannak többen. Egy sze­mélyben helyettesítik az édes­apát, a családfenntartót, verej­tékeznek naphosszat, s egysze- mélyben jóságos édesanyák. Naponta, s óránként talál­kozunk velük. Elég sokan van­nak. A háború..-! A megyében két- és félezernél is több asszony eszi az özvegyek kenyerét. Meg­van a mindennapi betevő falat­juk, a kenyér... A társadalom gondoskodik róluk. Többségük nem nélkülözi a !eg‘ züksé-g se e- bet. E mellől azonban néha hiányzik valami- Olykor nem kapjak meg az özvegyek a ke­nyérhez a sót, az élet sóját, a megértést, s- ízereutei. rum. Er­ről ők. az érdekeltek nem beszél­nek. Nem panaszkodnak. Erről hallgatnak. De vajon hallgathat-? naz-e azok. akik körülöttük..á nak, kelnek... akik nem tudják, milyen az özvegyi sous, nem él­nek benne­J. Andrásné benne él. Hu- szonkétéves volt akkor.., A tá­bori posta hozta a hirt... A má­sodik világégés-.. Úgy hitte, nem éli túl! Az ember erós... És J. Andrásné kitartó, bátor asszony... Varrni tanult, sokszor reggelig járt a tű, a cérna..- A verejték­ből kenyér lett a két gyermek­nek, az öreg szülőknek. Bolti pénztárosként kezdte, — ma a megyei népi ellenőrzés fősló:. dó­ja, háta mögött sok munkával, tanulással töltött év, érettségi... Bámulatos akaraterő es valami: a társadalom. A fia harmadéves vájártanuló, a lánya végzett, óvó­nő. .1. Andrásné még fiatal, élet­erős és egyedül-.. . — Nem volt idő magammal törődni. A gyermekeket nevel­tem, dolgoztam és elmúltaié az évek. Egyszer lelt volna valaki... akivel meg tudtam volna osz.a- ni örömömet, bánatomat. Nem egyeztek a nézeteink.-. A gyer­mekeimre is gondo:tam. Férjet lehet találni, de apát nehéz... Lassan eladóiányom lesz, hát most törődjek magammal...? Ezt inoil<lj;t. ügy, ahogy a legtöbb özvegy érez- Minden igyekezetük r<- -a gyermek. Em­bert nevein: az árvákból, olya­nokat, mint akik apa mellett nőttek fel. S ez a legfőbb élsttö- rekvésük. Es a hála? Ezeknek a gyerekeknek nagyon kell szeret- , 'a szülőt, jccfcan. mint mások­nak. A gyöngédséget, a törődést, a szeretetet jobban kívánják az özvegyen maradtak mindenkinél. Mégis, olykor nem kapják meg, rosszat kapnak, özvegy L. Sán- dorné N. faluban él, az ő férjét- is a háború vitte el. L- Sándorné is -— a bátor, erős asszonyokhoz hasonlóan — megállt a lábán. Egyedül. Most a tanács egyik vezetője. — Mi a legnehezebb? Nem a megélhetés... Az megvan. Engem is felvettek a földművesszövetke­zethez. később átjöttem a tanács­hoz. Minden lépésnél magam mellett éreztem a falut, a nőszer­vezetet- Sokszor eljöttek az asz- szonyok, a KISZ fiatalok segíte­ni, mikor mit; házat építeni, aratni, a házat rendbehozni. Is­koláztathattam a két lányomat, már nagyok... S.a legnehezebb? Megállni mint nő. Némelyik fér­fi szabad prédának tekinti az ilyen magamfajta asszonyt, volt rá eset. hogy megmondták, „mit ugrál, magának nem mindegy? özvegyasszony...” Nem is maga- mért.-. a két lányomért... őriz­kedni kellett, ne mocskoljanak be.. ilyen az özvegyi fátyol árnyé­ka. Egyedüllét, magány. Gon­dok, bajok, melyek gyorsabban nőnek, mint a gyerekek. Mind­ezekről tenni kötelesség a mi kö­zösségünkben. Tenni, hogy mi­nél kisebbre zsugorodják az. öz­vegység árnyoldala, -minél több özvegyasszony kedvet, biztatást, együttérzést kapjon. Az egyedül maradtak jobban kívánják a közösség melegét, mint mások- Ezért van közöttük sok önkéntes társadalmi munkás a községek­ben és a városokban, ezért a leg­hűségesebb segítőtársai a nőta­nácsoknak. A közösségben, az' emberek között érzik jól magu­kat, és csupán azt kívánják, ne hagyjak maguk:a őket a társa­dalmi szervek, a nötanácsok, az egyes emberek... Ennyit megtehetünk értük. Páll G. 4 ESTÉRŐL-E S T É R E _ EGYEDÜL, de nem magárahargvottan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom