Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-10 / 215. (216.) szám

4u(q — sfo/j“ Az icléu júliusban kétezer kilométert utaztam Lengyelor­szágon át, mégpedig Varsóból mám látni; és különösen szép volt mindez, amikor taxin me­hettem és kénye'mps ülésen él­Aki először megállt. a Tátrába, majd vissza Varsón át a Balti-tenger partjára és onnan Poznanba, később Wroc- iawba. És mindez nem került többe, mint ötven (50) zlotyba, mely összeg ugyanannyi forint­nak felel még. Hogy volt ez lehetséges? A válasz egyszerű; mindössze két szó: „AUTO •— STOP’! Igen érdekes intézmény a len­gyelországi ..Auto—Stop”-rend- szer. Ez hivatva van elősegíteni azt, hogy az. ifjúsági szervezetek tagjai és a turisták úgyszólván ingyen beutazhassák az orszá­got. A népi állam „Auto—Stop” könyvecskéket ad ki a diákok, ifjúmunkások és természetjárók részére. me1ynek segítségével ez utóbbiaknak ioguk van bármi­lyen gépkocsit leál'i’ani. a ka­tonai és rendőri autók, valamint az autóbuszok kivételével. (A sofőrök persze nem kötelesek le­állni, hiszen gyakran sietős az útjuk, vagy pedig a jármű már alaposan meg van terhelve. Mé­gis általában felveszik az uraso­kat. hiszen ők is érdekeltek e rendszerben. Év végen ugyanis az állam közöttük jutalmakat sorsol ki, melynek során egye­sek még személygépkocsikat is nyerhetnek!) Sohasem fogom elfelejteni az első ilyen utazásomat. Mikor először állítottam meg egy kö­zeledő teherautót, bizony izga­tottan vert a szívem: „Vajon megáll-e?’ Amiál nagyobb volt az örömöm, mikor a sofőr íel- vett. Mikor megmondtam neki, hogy magyar turista vagyok és ilymódon akarom bejárni egész Lengyelországot, e derék mun­kásember megdicsérte vállalko­zókészségemet; sőt kedvemért meg azt is megtette a mintegy ötven kilométernyi út során, hogy ahol valami nevezetesség volt látható (mint a híres bia- logoni vár romjai), felhívta rá figyelmemet és az autót leállí­totta, hogy felvételeket csinál­hassak. Szép tájakon, városokon át vitt az ül. Szinte lehetetlenség felso­rolni, mennyi sok gyönyörű tá­jat láttam „Auto — Stop”-os utazásom során. Nem fogom el­felejteni, milyen csodálatos volt a Mazuri-tavak vidéke a teher­autók „fedélzetéről" nézve, mi­kor a sűrű, sötét fenyvesek kö­zül szinte félkilcméterenként bukkant elő egy-egy tó. Fo­lyók, erdők, tavak, sziklák, sza­kadékok sokaságát volt alkal­vezhettem a mellettünk elsuha­nó tájat. Arról nem is beszél­ve, hogy utazásaim során meny­nyi kedves fiatal ismerőst sze­reztem. Lengyelországban az „Auto — Stop"-os társaság épp­oly könnyen és gyorsan össze- barátkezik, mint nálunk a tu­risták. Sokszor tizenöt-huszan is utaztunk egy-egy tehergép­kocsin és amint a vidám han­gulatú társaság megtudta, hogy magyar földről jöttem, egyből az érdeklődés középpontjába kerültem . .. Persze néha voltak kisebb kellemetlenségek is. Akadlak olyan helyzetek, amikor hosszú­idéig kellett az országúton vá­rakozni, mert nem jött autó. Ilyen balszerencsés helyzetek­ben aztán még ronthatja a hetyzetet az is, hogy ha végre egy gépkocsi megjelenik, sie­tős útja miatt, vagy más ok­ból nem áll meg. hiába intege­tünk neki. Idővel azonban rá­jöttünk, hogy milyen cselt kell alkalmaznunk, hogy a sofőrök mindig felvegyenek bennünket. Társaságunk lánytagjait állítot­tuk az országú tra, .míg a fiúk a bokrok közt vagy a fák mö­gött álltak lesbe. A csinos kis nők intésére aztán a sofőrök le­álltak, — mire a legények is elő­bújtak. Ez a „taktikai fogás” ál­talában kitűnően bevált... Le szám »Iva azt, hogy egy­szer másszor órákhosszat kellett az úton ácsorognom autóra vár­va, nagyon kedvező tapasztala­tokat szereztem a lengyel „Auto — Stop” rendszerről. Ez az intézmény kitűnően bevált. Le­hetővé teszi a fiatalok számá­ra, hogy komoly pénzügyi kia­dások nélkül bejárhassák ha­zájukat. Diákok és ifjúmunká­sok tízezeréi számára jelenti az „Auto — Stop” utazás életük egy „nagy kalandját”, mely a romantika mellett fegyelme­zettségre és a nehézségek elvi­selésére neveli őket. Mprényi László. Az Üj Kina hírügynökség szer­dán közzétette Csou En-laj kí­nai, és Nehru miniszterelnök le­vélváltását a kínai-indiai határ kérdéséről. A TASZSZ ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amelyet tegnap, az esti órákban közölt a Magyar Távirati Iroda. Moszkva. (TASZSZ): Az utób­bi időben bizonyos nyugati poli­tikai körök és sajtó lármás kam­pányt csapott a kínai-indiai ha­táron, a Himalája térségében tör­tént incidens körül. E kampány nyilvánvaló célja: éket verni a két legnagyobb ázsiai állam, a Kínai Népköztársaság és az In­diai Köztársaság közé. aközé a két állam közé, amelyek barátsá­ga , fontos jelentőségű ázsiai, és a világbéke, a nemzetközi együtt­működés biztosítása szempontjá­ból. Figyelemreméltó az a tény, hogy a nyugati országokban, főként pedig az Amerikai Egyesült Ál­lamokban azok a körök igye­keztek kihas -riálni ezt az inci­denst, amelyek akadályozni akar­ják a nemzetközi feszültség eny­hülését és bonyolítani igyekeztek a helyzetet Hruscsov miniszter­elnök és. Eisenhower amerikai elnök kölcsönös látogatásainak küszöbén. Ilyen fogásokkal akar­ják megbénítani a nyugati or­szágokban egyre fokozódó tö­rekvést arra, hogy megegyezés­re jussanak a szocialista álla­mokkal a hidegháború megszün­A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Napi krónika. — Hírek. — A tárgyalóteremből. Érdemes dol­gozni. Séta a TÜZÉP főtelepén. — Egy gyermek levele a felnőt­tekhez. — Fontos tájékoztató. — Debreceni tudósítónk jelenti. — Melódiák szárnyán. — Hazafias Népfront-híradó. tetősével kapcsolatos kérdésekben. Csak sajnálkozni lehet amiatt, hogy incidensre került sor a kí­nai-indiai határon. A Szovjetunió baráti viszonyban van mind • a Kínai Népköztársasággal, mind az Indiai Köztársasággal. Kína és a Szovjetunió népeit a szocialis­ta internacionalizmus elvein ala­puló testvéri barátság megbont­hatatlan szálai kötik össze. A Szovjetunió és India baráti együttműködése sikeresen fejlő­dik a békés együttélés eszméinek megfelelően. A szovjet vezető köröknek meggyőződése: a Kínai Népköz- saság kormánya cs az Indiai Köz­társaság kormánya nem engedi, hogy ebből az incidensből olyan erők húzzanak hasznot, amelyek nem enyhíteni, hanem élezni akarják a nemzetközi helyzetet, ,n'’,vck az á’lamközi kapcsola­tokban a feszültség észlelhető enyhülésének megakadályozására törekszenek. Szovjet vezető körökben annak a meggyőződésnek adnak hangot, hogy a kát kormány a kínai és az indiai nép hagyományos ba­rátságának szellemében, a köl­csönös érdekek figyelembevéte­lével rendezi a félreértést. D 84 éves Churchill Indul az angol választásokon Dublin, (MTI): A Sin Fain ír nacionalista párt, amelynek mű­ködését az angol hatóságok be­tiltották, kedden bejelentette, hogy jelölteket állít a parlamenti választásokon Észak-Írország 12 választókerületében. London: Az angol konzervatív párt kedden bejelentette, hogy egyik képviselőjelöltje, a 81 éves Winston Churchill lesz. A „taktikai fogas. ZAJÁCZ JÁNOS N®, születeti Gyekis Jolán, az 1. kerületi pártszervezet vezetőségi tagja foiyo hó 3 án elhúnyt. Temetése 10-en, csü­törtökön délután 4 órakor lesz az Északi temetőben. Kevés eső Várható időjárás csütörtök es­tig: kisebb felhőátvonulások, né­hány helyen, elsősorban az északi és keleti megyékben kt>vés eső. Mérsékelt északi szél. Várható '.egmagasabb nappali hőméiséklet csütörtökön 20—24 fok között. Távolabbi kilátások: csendes, napos idő, a völgyekben reggeli ködök. < A megyei képzőművészeti kiállítás elé T í j megyei kiállításra ké- szülnek megyénk képző­művészei. Ügy is mondhatnánk, a rendszeres évi kiállítás anya­gát készítik elő, — mert az utóbbi időben valóban, rend­szeressé váltak ezek a kiállí­tások. Nagy haladás ez, hogy időn­ként visszatérölcg bemutathat­ják a nagyobbrészt fiatal képzőművészek fejlődő tudásu­kat, hogy az alkalom ösztön­zőleg hat alkotókedvükre. De vajon, elég e ennyi fejlődésük további biztosítására? Tudja e pótolni a hasznos és iránymu­tató vitákat, megbeszéléseket'’ Bizony, nem. És ebben szűköl­ködnek, különösen a fiatalok. Páll Gyula, tehetséges festő­művész Kisvárdán foglalkozik egy képzőművészeti szakkörrel, a művelődési házban, rendes tanítási munkáján felül. A szakkör nem pótolja a képző­művész munkacsoport életét. Dániel Reinhold Nagykállóban egyedül él, lakásproblémával küzdött évek óta, amit csak most sikerült megoldroj. De a nyíregyházi fiatalok sem mondhatják, hogy rendszeresen megbeszélik munkájukat. Nincs élettel megtöltve a létrehozott munkacsoport, és ez azt bizo­nyítja, hogv mint munkacso­port, nem elég aktív, nem elég hatóképes szervezet. Ezt a problémát csak az oldhatná meg, ha felvennék a megyei képzőművészeket is a képzőmű­vész szövetségbe. De a szövet­ség eddig semmi nyomát nem mutatta annak, hogy megyénk­ről, az itt élő tehetségekről tud, érdeklődik. Ez a vita nélküli, külön uta­kon haladó munkálkodás meg­látszik az alkotásokon is. Visz- szatérő témák a csendélet, a csupán esztétikai szépségükkel ható tájképek az egyes kiállítá­sokon. Igen ritka közöttük a munkaábrázolás, a munkás- mozgalom emlékeinek feldolgo­zása, mai életünk jelenségeinek megmutatása. Nem elvtelenség- böl fakad ez, hanem abból hogy ad hoc-szerűen dolgoznak művészeink, egy-egy hangulat varázsa alatt. Nincs megte­remtve az a légkör, amely irá­nyítani tudná a művészi felfo­gásukat, látásmódjukat, s fo­kozná felelősségüket. Évek óta beszélünk arról, hogy kell szervezni a képzőművészek és az üzemek szoros kapcsolatát. Hogy az anyagi segítségen túl (ami ugyancsak hiányzik), er­kölcsi segítséget is nyújtanak az üzemek, s fordítva, a mun­kacsoport hozzájárul az üzemi dolgozók, munkások ízlésének neveléséhez. Ez a kölcsönös egymásrahatás kétségtelenül nagyon gyümölcsöző lenne — De csak lenne —, mert nem valósul meg. Miért? Miért marad el egymás után a képzőművészeknek kiírásra érett pályázati felhívása, pél­dául a munkásmozgalom em­lékeinek feldolgozására? De hasonlóan el kell marasz­talni a Képzőművészeti Alap Vállalat dolgozóit is. amiért többszöri hiányolásuk után sem veszik fel a kapcsolatot a cso­porttal. Az új megyei kiállítás ilyen előzmények után kerül meg­rendezésre október hó folya­mán. Amit tehát várni lehet, viszonylag kevés fejlődés a té­maválasztásokban, s valószínű­leg több fejlődés stílusban, egyéniségben. A kettőnek együtt kellene haladnia. A megoldás első kulcsa: el kell érni, hogy a munkacso­port helyi képzőművész szö­vetségi csoporttá alakuljon át, amelynek joga és kötelessége időnként vitára, megbeszélésre, munkaértekezletre hívni tag­jait, s amely szövetség bizto­sítani tudná a csoport tagjai­nak rendszeres fejlődését. Nem a mostani vezetésen múlik ez, hanem a munkacsoport laza szervezetén. Második lépés­ként pályázati kiírással és az üzemekkel való kapcsolat ki­építésével segítsen a szakszer­vezet, a megyei tanáccsal kö­zösen. És talán harmadiknak a helyiség kérdését kell emlí­tenünk. Nem műterem, hanem kiállítási helyiség hiányzik, mivel az új múzeum csak jövő­re tudja biztosítani a képki­állítási termet. Az idén — érthetően — állandó kiállítást létesítenek ott. a Magyar Nem­zeti Galéria képanyagából. Ez a helyiség-kérdés nehéz még, mert az évi kiállításon kívül egyéni kiállításokat is kellene tartani, amely régóta hiányzik Nyíregyházáról. Berki Nándor szobrászművész alkot .sai is gyűltek olyan számban, hogy szinte kívánkoznak egy önál­ló kiállításra. Berecz András ugyancsak tervez egy önálló kiállítást. Ezek is hozzájárul­nának egy-egy egyéniség fel­méréséhez, s kritikai lehetősé­gükkel segítenék a további fej­lődést. Igen sokat nyertek megyénk képzőművészei a műteremmel, s nagyobb a gondoskodás irán­tuk. Az évi kiállítás megren­dezése is nagyjelentőségű. Most már tudásuk, nevelésük érde­kében szükséges lenne megva­lósítani a szövetségbe való fel­vételüket, vitázó élettel való szorosabb kapcsolat-kialakítá­sukat is. És ez magukon a képzőművészeken is múlik. S. B. I A TASZSZ nyilatkozata a kínai-indiai határon történi incidenssel kancsalatban ]EXT LATIAM LEN GYELORSZ AGB AN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom