Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-09 / 215. szám

Vélemények az élcsapatról Az Építőipari Vállalat kom­munistái holnap tartanak veze­tősósválasztó ta gyűlést. Két nappal az esemény előtt meg­kérdeztünk három dolgozót: ho­gyan vélekednek a pártról, a párt munkájáról? Mit várnak az új vezetőségtől, a pártkongresz- szustól? itencsur Lajos yp/ifcopsíííó'tiííó — Én sokat köszönhetek a partnak — kezdte nyi a.kt,zalai. — Munka közben segítettek a tanulásban s így nyertem el je­lenlegi beosztásomat. Pártszer­vezetünk helytállt a nehéz na­pokban is. Voltak kishitüek, akik meginogtak, hibákat követ­tek el az ellenforradalom idején. Akiket nem tudtunk jó útra ve­zetni, kizártuk soraink közül, nem igazoltuk vissza az MSZMP-be. — Üzemünkben a kommunis­ták láttak először munkához öt­venhatban — Pálházi István, Miilók Pál és a többiek — hogy az ellenforradalom által okozott több mint hétmillió forintos kárt törtesszük. Nehéz, küzdelmes volt a munka', de megérte a fá­radságot. Már az első évben gazdaságosan dolgoztunk, 1958- ban pedig egy navt fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kaptunk. — A pártvezetőség rendszere­sen foglalkozott a politikai és liavacs János termelési feladatokkal, számon- kérie azok vaióraváiiását. pártescpoi tokát rendszeresen tá­jékozta,la a soronköt étkezj ten­nivalókról- Tervszerűen foglal­kozott a pártépítétsel is. Jelen­leg Incze Józseffel foglalkozik a pártcsoport, aki jo munkája, szorgalma, becsülete révén min­den bizonnyal rászolgál a kom­munisták bizalmára: tagjelölt­felvételre javasoljuk rövidesen Az építőipari munka elősegíté­sén kívül körültekintően foglal­kozott pártszervezetünk a szö­vetkezeti mozgalommal is. Részt vettünk Besztersc szövetkezeti községgé való formálásában, a sóstói Virágzó Föld Tsz-ben tár­sadalmi munkával helyrehoz­tunk egy magtárt és más mun­kában is segítettünk. A pártve­zetőség munkájával meg va­gyunk elégedve. Bízunk abban, hogy az új veztőség tovább gaz­dagítja eddigi eredményeinket — fejezte be nyilatkozatát Ben­czúr Lajos. rakodómunkás — Meggyőződtem a partszer­vezet jó munkájáról — mondta Havacs János. — Örömmel ta­pasztaltam : nemcsak szavakban, tettekben is élenjárnak a kom­munisták. Szót emeltek, ha nem védték a munkaruhákat, ha fe­gyelmezetlenséget észleltek. Paí- házi István elvtárs gépkocsive­zető mindig rendben tartotta ko­csiját, Ha sok volt a munka, nem nézte az órát. Lelkesedésük engem is újabb tettekre serken­tett, Tavaly . elnyertem a .Jtiváló dolgozó” címet, egyheti fizetés­sel. Ez újabb erőt adóit. Két hó­nappal korábban kértem: ve­gyenek fel tagjelöltnek. Kérel­memet elfogadták, s ez .még jobb munkára kötelez. A gépkocsive­zetők és rakodómunkások között engem bíztak meg a szakszer­vezeti bizalmi feladatával. Munkatársaimnak nemcsak a bélyeget juttatom el, hanem sok fontos problémáról beszélgetünk, és ez mindig haszonnal jár. Tavaly kétezer forint nyere­ségrészesedést kaptam. Szeret­nénk, ha az idén is ennyi lenne, S hogy ez így legyen, úgy érzem, a pártszervezet, a kommunisták mindent megtesznek. Legutóbb például taggyűlésen határoztuk el: megvizsgáljuk a záhonyi munkahelyen tapasztalt lazasá­gokat. Megállapítottuk, valóban mulasztások történtek Záhony­ban. írásbeli megrovásban ré­szesítették Takács Kálmán épí­tésvezetőt és figyelmeztették: teremtsen rendet munkahelyén. S azóta megváltozott a helyzet. — Augusztus 20-án újra ,.ki­Terhes aurák figyelmébe A városi gondozási kör veze­tőcége értesíti a terhes anyákat, hogy szeptember 9-től kezdve a tanácsadásokat ismét az Egész­ségházban (Nyíregyháza, Sztálin tér IB.) intézik. DOLGOZÓ ÉS LEVELEZŐ TAGOZATÚ TOVÁBBTANULOK FIGYELMÉBE A közgazdasági technikum le­velező tagozatán az előadások szeptember 12-én, délután 2 óra­kor, az esti tagozaton pedig szep­tember 15-én, délután 5 órakor kezdődnek. Maradjon irodaäaaii — az irodai mi színpad! gyors változásait követő szín­Kidalgozta első műsortervét a megyei irodalmi színpad. Leg­utóbbi \ eze lösegi ülésükön fel­mérték a színpad aktíváinak számát, ere,jót, s ehhez mérten szabták meg a jövő feladatait. Mintegy huszonöt állandó, s ti­zenöt alkalomszerűen fellépő, szervező, vagy író tagja van je­lenleg a színpadnak. Műsorter­vükben első alkalommal a párt- kongresszus, s hazánk felszaba­dulásának 15 éves évfordulója szerepel központi témaként. L műsort többször, megyénk több pontján, üzemekben is be fog­jak mutatni, még az ősz folya­mán. A későbbiekben mind in­kább megyei témákat dolgoz­nak fel, a helyi írók munkássá­gának felhasználásával. Szó volt arról, hogy a debre­ceni Dongó Színpadhoz hason­lóan szervezik meg az irodalmi színpadot. Ez — helyesen, — nem valósult meg. Nem azárt tehet ürülni a gondolat kudar­cának, mert nem lenne szükség megyénkben is Dongó Színpad­hoz hasonló szatirikus, az élet padra, mert igenis lenne! De kár lett volna a más rendelte­tésű irodalmi színpadot ezért csendes halódásra kárhoztatni a jövőben. Közönségsikerre a komoly irodalmi színpad még nem számíthat olyan mérték­ben, mint számítana a szatiri­kus, nevettető (mondjuk) Nyíri Pajkos Színpad. De az ízlésne­velésben legalább olyan fontos­ságú, mint hibaostnroaásban a másik. Véleményünk: maradjon az irodalmi színpad irodalmi szín­padnak, több megyei aktualitás­sal, témával, megyei erők fel­használásával. Fordítsunk több gondot a színpad népszerűsíté­sére, s műsorát ugyan,olyap gonddal válasszuk meg, mini most az évadnyitó előadás mű­sorát. S gondolkoani kellene azon is, nem lcnne-e időszerű most ősszel, erőnkhöz mérten hozzálátni egy szatirikus szín­pad felállításához, szervezésé­hez? S, B. Váló dolgozó” címet kaptam két­heti fizetéssel. Ehhez a pártsze; vezet jó munkája is hozzájárult, mert nevelt, jó munkára serken­tett. Amíg tavaly kétszázezer fo­rint ráfizetéssel dolgozik a szállítók, ez év első fejében 65 ezer forintos megtakarítást ér­tünk el. Reméljük, az új párt- vezetőség megújult erővel lát munkához. A feladatok megva­lósításából (mint tagjelölt) foko­zottabban kívánom kivenni ré­szemet. Darvas La os műszaki előadó — Az ellenforradalom óta megtett utat. a párt politikáját helyesnek tartom — mondta Darvas Lajos. Különösen tet­szik. hogy nagy gondot fordít a pórt a műszaki értelmiség prob­lémáira. A párt gondoskodását már az iskolában éreztem. Csu­pán néhány éve hagytam el az iskola padjait- Egy percig sem voltam munka nélkül, anyagilag is megbecsülnek. A múlt hónap 20-án ..kiváló dolgozó” lettem s egyheti fizetésnek megfelelő ju­talmat kaptam. Most a műszaki egyetemre készülök, levelező úton kívánom megszerezni az építészmérnöki diplomát. — A kongresszustól sokat vá­rok. Elsősorban azonban az épí­tőipar fejlesztésében, mivel a lakáskérdés égető probléma. Minden bizonnyal szerepel majd a kongresszus napirendjén az építőipar fejlesztése, s ezen be­lül az előregyártott elemekből épülő lakások számának megsok­szorozása. Ha fokozottabban építkeznénk előregyártón ele­mekből, ez meggyorsítaná, ol­csóbbá tenné a lakásépítkezést, több, jobb, kényelmesebb lakás­hoz jutnának megyénk dolgozói is, (Ál. T.) Fehér füst Éjjel-nappal füstöl, pipál a gyárkémény a nyíregyházi Tejüzemben. Fehér füst száll belőle, mintha tejjel fűtenének. A gyárkémény lábánál dol­gozik Orosz Miklós. Keménykö- lésű ember. Olyan tenyere van, mint más embernek a kettő együtt. És erős a szorítása. Ak­kora lapáttal dolgozik, hogy 20—25 kiló szenet tud vele egy­szerre a csomóból meríteni. Egy-kettőre telerakja a nagy­méretű talicskát- Hátrapöccinti aztán a sapkája siltjét a fején és derűs arccal indul a neKz teherrel. Más görnyédve és nyögve emelné. Kaziíliíűtő. Látszik a munkáján, hogy jól érti a mes­terségét. Ezt az is bizonyítja egyébként, hogy a fűtésnél na­ponta öt mázsa szenet; takarít meg. Szívesen beszél erről. — Hárman váltjuk egymást a fűtésnél. Havonta száz mázsa szén megtakarítását vállaltuk a pártkongresszus tiszteletére. Amikor a vállalásról szó veit, még nem tudtuk, hogyan fog­juk teljesíteni. Csak az, akarat volt meg ehhez- Valamivel mi is be akarjuk bizonyítani, hogy megértettük a párt márciusi ha- tározaiát, amiről nálunk terme­lési értekezleten is szó volt. Körülnéztünk aztán a munka­helyünkön és megláttük a le­hetőségeket. Kijavítottuk a rossz gőzszelepeket. ahol fúvást tapasztaltunk, hogy ne vesszen kárba az energia. Rendbehoz­tuk és beépítettük a kazánt, ami már tökéletesen működik. Most látjuk már, hogy érdemes volt rá időt, munkát szentelni. Jelentős eredmény a szakmun­kásképzés terén az. -hogy 134 szabolcsi fiatal vájártanuló fanul a sajószentpéteri, kurittyáni, és perecesi iskolákban- Tudomásunk szerint megint jelentkezhetnek szabolcsi fiatalok vájártanulónak, j nemcsak a szénbányákhoz, ha- j nem a rudabányai érc-vájár is­kolába is. Jelentkezni valameny- I nvi tanácsnál lehet. Szeptember második felében országszerte megüwneplik színhá­zaink államosításának 10.-ik év­fordulóját. Kulturális életünk fejlődésevei a színházak is közel kerültek országunk tömegeihez s megyénkben is egyre névszerű - bek a különféle színházi előadá­sok. Az élmúlt 1958—1959-es szín­házi évadban az Állami Déryné Színház megyénkben 2il előadást tartott, (ebből tíz ifjúsági elő­adást) 17 együttessel 63147 ssa- bolcsi néző előtt. Reméljük, hogy ez a szám már az idén jelentő­sen növekedni fog és a. megyé­ben mindenki szórakozhat rs művelődhet a színházi előadáso­kon­„Tarhálók" az Anna-bárban. Mostmár igazán tűrhetetlen! A vencieg leül az Anna-bár asztalához, rendel, s miközben elégedetten szürcsöli a kitűnő feketét, az asztal előtt meg- megáll egy kis lenge- öltözetű gyerek — hat-tíz éves legfel­jebb — és azt mond­ja: — Bácsi, tessék adni húsz fillért... Mostmár csak a városba érkező ide­genek hökkennek meg ezen, a benszü- lött nyíregyháziak — sajnos — megszok­ták. Tűrhetetlen állapot ez elsősorban azért. mert a vidékiek és a más városokba va­lók nyomban feltéte­lezik: szegény gye-- rekek, biztosan éhez­nek... Ezzel szemben az „éhező gyerekek” új hótitáskéval, tisz­tességes öltözékben tanítás után „térnek be” egy kis tarhálás­ra a bárba. Sokan megfigyelték már, hogy a „társaság” tagjai maguk-költöt- te szokvány-szöveget hadarnak el az asz­talok előtt, aztán „munka végeztével” egy mellékutcában megtárgyal ják: eny- nyit kártyára, ennyit cigarettára... Fölöttébb értel­metlen, hogy mind­ez a bárban dolgo­zóknak idáig nem tűnt fel. Megesett, hogy a rendelést ki­vivő pincér udvaria­san utat kert az asz­talok között ácsor­gó gyerekektől. Olyan nagy fárad­ság volna elejét ven­ni ennek? Vagy talán az An­na-bár dolgozóinak közömbös, hogy a kis tarháló, a ven­dégeket bosszantó, haszontalan gyerek-»k napjában tépázzák meg a fáradságos munkával kivívott jó hírnevet? Csak kíváncsisko­dunk... — gyal —« száll a gyárkéményből Az olajos, szénporc* ruhás ember büszkén mutatta meg a beépített kazánt és elsorolta a kazán rendbehozásának történe­tét. Beavatott a kéményből fe­héren szálló füst „titkaiba”. — Van ilyen ember is, meg olyan is, — kezdte. Fűteni így is lehet, meg úgy is- Van olyan fűtő, aki szereti egyszuszra hosszú időre letudni a fűtést. Az ilyen fűtő egyszerre sokat rak a tűzre, bedobálja csomóra és szundizik egyet addig, míg aztán piszkálni kell a tüzet, és újra tenni kell rá. Volt idő, mikor mi is így csináltuk. De azóta sokat tanultunk. Akkori­ban fekete füst szállt az égre a kéményünkből. A kupacra dobált szén nem égett tökélete­sen. Torockás lett. kormok. Hagyta kicsit a beszél­getést. Kitárta a kazán ajtaját és gyorsan a tűzre szórt né­hány lapát szenet- Folytatta az­tán a mondanivalóját. — Ha az ember szórja a sze­net a tűzre, egyenletesen terül rá és egyszerre ég. Nem loroc- kásodik, hamarabb leég! Per­sze, többször kell a tűzre rakni és ezt nem fizetik meg külön. De hát a fizetésben nincs is ki­kötve, hogy nem tehet a mun­kásembernek jobban dolgozni. Munkásbecsület is vart! Én leg­alábbis ezt tartom; 'jó munkát kell végezni a pénzért. A veze­tőség meg ad jutalmat is an­nak, aki megérdemli. Orosz Miklós és társai ilyen módszerrel dolgoznak. Jó­val túlszárnyalják vállalásukat. Augusztusban több, mint tízén- ötezer forint értékű szenet ta­karítottak meg. Eboen rcsze van annak is. hogy a fűtők éa a pasztőrösök között jó a kapcso­lat- Nem pocsékolják a gőzener­giát. Ha a termeléshez kevesebb gőz is elég, akkor szólnak a fűtőnek, aki mérsékeli a tüze­lést. Sokszor órákon keresztül elég a négy légkör helyett ne­gyed légkör gőzenergia, mert éppen esek meleg vízre van 57Áikség. A íűtő meglógta az üres talicskát, hogy folytassa a szén- hordást. így adta tud túl, hogy elég volt a beszélgetésből, men­nie kell dolgozni. Az üzem ud­varán aztán felnézett a kémény­re. Elégedetten látta, hogy fe­héren száll a füst. A villany­telep kéményére mutatott. — Ni, milyen fekete füst száll a kéményükből! Árulkodik a fűtőről! — A tenyerembe csa­pott közben és megszorította. — Egyszer majd élmegyek oda a fiúkkal és átadjuk nekik a nil fűtési módszerünket- Elmondjuk, hogy takarékoskodhatnának ott is jobban a tüzelővel. Kerekes elvtárs, a* üzem vezetője büszkén nézett a kazánházba távozó munkás után. — Versenyben vannak a vál­lalat többi üzemének ' fűtőivel. Azt hiszem, hogy a mi fűtőink elsők lesznek! S azzal fejezte be az Orosz Miklósról mondot­takat, hogy — kincset ér a* ilven munkás az üzemben! (O. A.) 4 Mintegy 6000 Szabolcs/ dogozik a bánrákbau Megyénkben számos olyan dol­gozó él, aki a különféle bánya- Irösztöknél dolgozik bányamun­kán. a borsodi bányát! ösz.na! •?500. az órdir 'l 800, a nóg­rádinál 1200 és a tatai szén- .rösutnil 5—650 sza'ro'ca oa- nyász található. A szabolcsi bá- lyr.szok különböző- időpontokban I áiegatják családjaikat, s jó mun- I iájukra a széntermelésben busz- I ,cék lehetünk. 241 előadást tartott megyénkben a Déry né Színház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom