Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-09 / 215. szám

fi Francia Komntunisla Pért nyilatkozata az algériai kérdésről Párizs, (MTI): A Francia Kom­munista Part Politikai Irodája nyilatkozatot adott ki az algé­riai kérdésről De Gaulle tábor­nok szeptember közepére beha­rangozott nyilatkozatának előes­téjén. A Francia Kommunista Párt Politikai irodája megállapítja, hegy a franciák nagy többsége a háború befejezését kívánja. De Gaulle tábornok éppen ezekre az érzésekre spekulált, amikor a népszavazás előtt elhitette, hogy ő az egyetlen, aki egyhamar meg­teremtheti a békét. Tizenöt hó­nap óta egymást érték a dema­góg ígéretek, semmilyen furfang, semmilyen hangzatos jelszó sem leplezheti el a drámai valóságot: a személyi hatalom rendszerében a háború hevessége megkettőző­dött és mind kegyetlenebb jel­leget ölt. A párt politikai irodája rámu­tat, hogy ilyen körülmények kö­zött a jelenlegi francia politika; csődpolitika. Ahhoz, hogy Fran­ciaország tekintélye helyreálljon hogy visszanyerje méltóságát a világban, véglegesen le kell küz­deni minden gyarmatosító törek­vést és a felszabadult országok­kal, különösen pedig Algériával olyan új kapcsolatokat kell létre­hozni, amelyek a függetlenség őszinte elismerésén, a logo;: egyenlőségén, a kölcsönös elő­nyökön alapulnak. Laoszi mese Párizs. (MTI): Még a fran­cia jobboldali sajtó is elismeri, hogy az állítólagos laoszi fe­szültség hírét felfújták. Külö­nösen látszik ez a Figaro kikül­dött udósítójának, Max Closnak a jelentéseiből. A tudósító Sam Neuából azt jelenti lapjának, hogy „egy nyugodt várost találtam, ahol a katonáknak nincs semmi dol­guk.” Egy francia katolikus pap el­mondta az újságírónak, hogy hí­vei szerint egyetlen vietnamit sem lehet látni sehol a környé­ken és a város körül harminc kilométeres körzetben egy árva puskalövést sem lehetett halla­ni. A laoszi királyi kormány ejtő­ernyős zászlóaljának parancsno­ka sem nyilatkozott másképpen a párizsi jobboldali lap mun­és a valóság katársának, amikor az megkér­dezte: hol vannak a vietnamiak? — Miféle vietnamiak? — .vá­laszolt kérdéssel a laoszi tiszt. — Sohasem volt itt belőlük egy sem... — De az ütközetek? — foly­tatta a francia tudósító. — „Mi­féle ütközetek? Egy puskalövés sem dördült le, amióta itt va­gyok” — felelte a laoszi tiszt. Csak Makha tábornok, a kör­zet katonai parancsnoka beszél harcokról. Elmondta például, hogy csapatainak soraiból ötven ember hiányzik. A Figaró tudó­sítójának az a véleménye, hogy az ötven laoszi katonának több mint a fele megszökhetett... így aztán a Figaro hasábjain ilyen kér­dés” jelenik meg: Vajon az ENSZ-hez folyamodás nem a vientianei kormány csődjének bizonyítéka-e? Magyar áruk sikere a Lipcsei Nemzetközi Vásáron Lipcse. (MTI): Végétért a Lip­csei Őszi Nemzetközi Vásár, amely szép eredményeket hozott Magyarország számára. Ez min­denekelőtt a létrejött üzletekben tükröződik. A Német Demokrati­kus Köztársaság külkereskedel­mi vállalataival 1959. és I960, évi szállításra több mint 210 millió rubel értékű árura tör­( *e«rfc*, napon idő Várható időjárás szerda estig: csendes, napos idő, kisebb felhő­átvonulásokkal. Eső nem lesz. Az éjszakai lehűlés erős marad- A nappali felmelegedés szerdán olyan lesz, mint tegnap. Várható legmagasabb nappali hőmérsék­let 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmér­séklet lassan emelkedik. BABOT magas napi áron vásárolnak a helyi PÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK. Minden mennyiségben és fajtára való tekintet nélkül. (1801) téntek kötések. A magyar vál­lalatok egyebek között gépeket, műszereket, és mezőgazdasági cikkeket exportálnak, s vegyiip-- ri, valamint ipari fogyasztási cikkeket importálnak. A tőkés országok részéről is élénk érdeklődés nyilvánult meg a vásáron kiállított magyar ter­mékek iránt. A vásáron résztve­vő magyar külkereskedelmi vál­lalatok csaknem 130.000 dollár értékű árut adtak el nyugati cé­geknek, például textiliákat, kö­töttárut, gyógyszereket és köny­veket. Ugyanakkor 125.000 dollár értékű árut vásároltak. Figye­lemreméltó, hogy a tőkés orszá­gok cégei további, körülbelül 200.000 dollár értékű magyar áru iránt érdeklődtek. A nap eseményeiből- :— Deb­recenből jelentjük. — Két tan­évnyitás. — Akik a fényt viszik. — Olvasó falvak. — A zene nagymesterei: Erkel: Hunyadi László. — Gyermekműsor. — Az Alpoktól délre. getvetettek egy évezredes kor­szaknak, amely állandó elnyo­mással szipolyozta ezt a tehet­séges és a magyarokkal rokon népet. Ezen a napon győzött a népi fegyveres antifasiszta felkelés és vcgeivetett a nemet uralomnak is, azonnali fegyver- szünetet. kötött a Szovjetunió­val. A bulgár nép igazi korsza­ka ezen a napon kezdődött, mert innen számolják a mér­földköveket, amelyeket 15 esz­tendő alatt maguk mögött hagytak barátaink mind a po­litikai, mind a gazdasági fej­lődésben. Innen indult virág­zásnak ez a sokat szenvedett és kizsákmányolt ország. A bolgár nép idáig megtett útja nagyon hasonlít a román, a csehszlovák, a lengyel és a magyar nép küzdelmes másfél évtizedéhez. Dimitrov elvtárs népe gyorsan megvalósította a legégetőbb radikális reformo­kat, Még 1946 elejen kikiáltot­ták a köztársaságot, kiosztot­ták a földet azoknak, akiket il­letett — a bolgár dolgozó pa­rasztoknak. Emlékszünk rá, hogy az első és a második vi­lágháború között milyen nagy volt a bulgárság nyomora. A mi megyénkbe, Nyíregyházára is sokan jöttek — tehetséges és szorgalmas kertészek dol­gozni, mert otthon nem volt megélhetési lehetőségük. Ök mondották el, hogy Bulgária — amelynek minden gazdasági és természeti adottsága megvolt, hogy eltartsa népét — csak vándorbotot volt képes honfiai napszámért teremtsenek virág­zó kerészetet idegen országok­ban, idegen kizs ikmányolók birtokain. Ez volt a múlt. Keserves és kínos évtizedek, évszázadok tel­tek el így. A magyarok száz­ezrei Amerikába tántorogtak ki, mert itt nem volt munka- lehetőség, s ott remélték sor­suk jobkrsiorduiá’*4 -* óceánon túl. A bulgárok pedig a Bal­kán és Európa különböző or­szágait járták azzal a remény­nyel, hogy egyszer talán jobb­lesz valahol. Tizenöt esztendő kellett, for­radalmi tettek kellettek, hogy valóraváljanak az álmok. Bul­gária ma szép és gazdag, népe megelégedett és boldog. Nem a legérdekf szítőbb ta­lán, de szükséges, hogy a té­nyek egyszerű nyelvén beszél­jünk a nagy haladásról, amely ebben az országban emberi méltóságot adott a dolgozók­nak, amely mosolyt varázsolt a felnőttek és a gyermekek ar­cára. Államosították az ipart és a bányákat, 1948-ban az első, 1954-ben a második ötéves ter­vet fogadták el. A két ötéves terv nyomán érték el hogy Bulgária gazdasági struktúrája teljesen megváltozott és elma­radott agrárországból fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari ország lett. A mezőgazdasági ter­melés fejlettségét főképpen az segítette elő, hogy az európai népi demokratikus országok közül Bulgária lépett elsőnek a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének útjára. A terme­lőszövetkezetekben a mezei munkák 80 százalékát gépesí­tették és közel kétszáz gépál­lomás 30 ezer traktorosa hasít­ja a barázdákat a bolgár föl­deken. Bulgária nem is olyan régen még a rózsaolaj országa volt. Dohány és rózsa — ez volt az a két cikk. amit külföldön -'■rté- kesíthettek. Az országnak sokat jövedelmez ez a két mezőgaz­dasági termék is. De már elő­térbe került az ipar. Az ország ipari termelése közel tízszere­se az 1939-esnek. A népköztár­saságban nagy kohó és nehéz­ipar, elektrotechnikai, kőolaj cs vegyi nagyipar született. Új városok, vízierőművek nőt­tek ki a földből, nagy arányo­kat öltött a hajóépítés és igen fejlett a járműipar. Ma már hazánk számára is gyárt te­hervagonokat a bolgár ipar. A gazdasági fejlődés nyomán javult a nép életszínvonala. Csak néhány tényezőt említ­sünk a sok közül, amellyel bi­zonyíthatunk. 6143 ovoaa mű­ködik itt 270 ezer gyermekkel. A bolgár munkás és paraszt reáljövedelme csak az utóbbi évek alatt a kétszeresére nőtt. Es így sorolhatnánk tovább... Száz és száz öntevékeny mű­vészeti együttes száz és száz­ezer tagja szórakozik és szó­rakoztat. A tizenöt esztendő megteremtette a bolgár nem­zeti drámát, nagy sikereket ér­nek el a kultúra minden terü­letén. Csak ebben az évben közel háromszázezer bolgár dol­gozó pihent és szórakozott a Fe­kete-tenger festői partjain. Ezek a tények. Önmagukért beszélnek és önmaguk helyett szólnak. A fontos, hogy látjuk: Bulgária ma fejlett, erős és gazdag or­szág, egyenrangú nemzete a világ szervezeteinek. Ez az or­szág velünk együtt halad a bé­ke és a szocializmus világmé­reteket öltő táborában. A Bal­kán békéjének egyik szilárd oszlopa ma a Bolgár Népköz- társaság. Jó tudni, hogy a szabad, szo­cialista országok családjában egyre gazdagabb az élet. egyre több az öröm. Ezért is kö­szöntjük ma szívvel és szere­tettel barátainkat és rokonain­kat, akik a Bolgár Kommunista Párt vezetésével indulnak újra a legszebb magaslatok felé a még erősebb Bolgár Népköz- társaságért! (K. J.) Szlovén város új lakónegyed. kezébe adni, hogy aztán filléres Eperszüret Szlivopolc faluban. A bolgár szövetkezetben a munka 80 százalékát gépek végzik. FELLÉP HOLLÖS ILONA, KEMÉNDY ANDRÁS, KOVÁCS ERZSI, MAJLÁTH JENŐ, ZARÁNK! ZOLTÁN. O 15 éve szabad ország Bul­gária. 1944. szeptember 9-én a Bal­kán és a Rhodope hegységek partizánjai, a szófiai munká­sok és a várnai matrózok vé­Á népi Hufg-ária ünnepén MA A JÓZSEF ATTILA KULTCRIIÁZ3AN V26 és V29 ÖRAKCR HQLECZjEK vidám tánczene-estje

Next

/
Oldalképek
Tartalom