Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-04 / 211. szám

9 francia lapok Eisenhower párizsi ntegkeszéiéseirüí Párizs, (MTI): A párizsi sajtó­ban bő beszámolókat találni Eisenhower párizsi látogatásának első napjáról. Ami a francia és az amerikai elnök tárgyalásainak első eredményeit illeti, a szűk­szavú, hivatalos tájékoztatás el­lenére több lap közöl értesülése­ket. Az Aurore úgy tudja, hogy Franciaország államfője burkolt formában beleegyezett a Hrus­csov—Eisenhower találkozóba. A liberation szerint De Gaulle tábornok ezután tartózkodni fog attól, hegy komolyan szembehelyezked­jék a Kelet és Nyugat kö­zötti tárgyalásokkal. A francia és az amerikai elnök tanácskozásainak többi napirendi pontjával kapcsolatban a párizsi lapoknak általában az a vélemé­nyük, hogy kompromisszumok jönnek létre. A „triumvirátus", „a hármas atlanti direktórium" ügyében az Aurore szerint Eisen­hower csupán arra tett ígéretet, hogy „állandó kapcsolatokat” te­remtenek Washington és Párizs között minden világviszonylatban jelentős probléma megvitatására. A Libération úgy tudja, hogy a NATO-n belüli bizonyos módosításokkal adnak majd az amerikaiak balzsamirt a francia nagyhatalmi érzékeny­ségen ejtett sebekre. A haladó lap szerint De Gaulle engedményeket tesz, hogy cseré­be megszerezze az amerikaiak „jóindulatát” az algériai ügy­ben. A Libération hírmagyarázó­ja azt jósolja, az Egyesült Álla­mok elintézi majd, hogy a. ENSZ közgyűlése ne ítélje e! Franciaországot az algériai vitá­ban. A Combat szerint De Gaulle beszámolt Eisenhowernek arról, mit tervez az algériai kérdés megoldására. Eisenhower nagyon érdeklődött az önrendelkezési jog megadásának terve iránt. A francia atombomba ügyé­ben az Aurore értesülése szí­rint az Egyesült Államok el­nöke úgy nyilatkozott, hogy amerikai részről nem gördíte­nek akad.ályt a francia bom­ba kísérleti robbantása e'é. Franciaország beléphet az atomklubba. A francia földön tárolandó atomfegyverek dolgában Eisen­hower közös ellenőrzést javasolt. A párizsi sajtó beszámoló bő mindenesetre kiérzödik, hogy az első napi megbeszélések még nem hoztak igazi döntéseket. A Libération így ír: a komoly mun­ka ma kezdődik. Eiscnhvtver rövid látogatást tett as Atlanti Tanács székhelyén Párizs. (REUTER); Eisenhower elnök Luns holland külügyminisz­terrel, az Atlanti Tanács jelen­legi elnökével és Spaak NATO- főtitkárral folytatott beszélgeté­se után e két államférfi kísére­tében tízperces látogatást tett az Atlanti Tanács székhelyén. A tanács csütörtök délelőtt egyéb­gatásával csupán ki akarta fejez­ni, milyen nagy fontosságot tulaj­donit a NATO tanácsának. Az Atlanti Tanácsnál tett láto­gatása miatt Eisenhower csak néhány perccel később tudta fo­gadni Segni olasz miniszterelnök és Pella külügyminiszter lá­togatását. ként is tartott volna ülést, hogy Luns és Spaak beszámolhasson Eisenhowerrel való találkozásá­Franco és Elsenhower levélváltása ról. Az amerikai elnök a meg­jelentek előtt mondott rövid be­szédében hangoztatta, hogy láto­'Madrid. (AFP): Franco tábor­nok levelében megköszönte Ei- senhowemek azt a támogatást, \ Pravda a francia-amerikai tárgyalások ról Moszkva. (TASZSZ): A Prav­da párizsi tudósítója azt írja, hogy a francia—amerikai tárgya­lásokkal kapcsolatban az embe­reket elsősorban az érdekli, hoz­zájárulnak-e a tárgyalások a nemzetközi feszültség enyhülésé­hez, vagy pedig más a céljuk. A tudósító megállapítja, hogy Franciaország demokratikus köz­véleménye üdvözli az államfők találkozásait és eredményes mun­kát vár tőlük. Párizsban jól tudják — írja továbbá a Pravda tudósítója, — hogy a francia—amerikai tárgya­lásokon nem csupán az algériai kérdésről, a NATO-n belüli hely­zetről és az Egyesült Államoknak az algériai kérdésben elfog­lalt álláspontjáról fognak tárgyal­ni. Ezeken a tárgyalásokon jóval többről van szó: a nyugati ha­talmak álláspontját vitatják meg abban az új nemzetközi helyzet­ben, amelyet a feszültség bizo­nyos fokú enyhülése és a békés egymás mellett élés táborának megerősödése jellemez. Áramszünet! Értesítjük nyír­egyházi fogyasztóinkat, hogy f. hó 6-án reggel 6 és 7 óra között. 13 és 14 óra közölt áramszünet lesz. Tilász. Üzemvezetősége. (1727) amelyet Spanyolország az Egye­sült Államoktól kap. majd hang­súlyozta, hogy Nyugat-Európának meg kell szilárdítania egységét. Végül Franco meghívta Eiscnho- wert, hogy ha a nemzetközi hely­zet megengedi, egyik utazása so­rán feleségével együtt látogas­son ei Spanyolországba. Eisenhower megköszönte Fran­co levelét és kijelentette, hogy az 1953-ban aláírt megállapodások „jó eredményeket hoztak mind­két félnek”. Megbecsülését fejezte ki a spanyol államfőnek az „együttműködés szelleméért”, amelyet a közös támaszpontok építését és működését illetően ta­núsított. Hozzátette, reméli, hogy egy napon majd alkalma lesz él­vezni a spanyol vendégszerete­tet. Gyilkos hatású rádióaktív izotópokkal játszadoztak angol gyermekek London. (AP): A kenti Bel vede­réből Derbybe vezető útvo­nalon hétfőn gyilkos ha­tású rádióaktív izotópokkal töltött tartály esett a föld­re egy teherautóról. Az autóveze­tő nem vette észre és tovább robogott. Egy asszony, aki vé­letlenül arra járt, felemelte a tartályt, hogy hazavigye és ócs­kavasként eladja. A súlyzó ala­kú tartályt a kertjében tette le, ahol tizenhároméves kislánya és nyolcéves kisfia megtalálta és gyanútlanul játszadozni kezdtek vele. A szomszéd összes gyer­mekei odacsődültek és erőmu­tatványokat kezdtek végezni a gyilkos tartalmú „súlyzóval”. Az asszony közben meghallot­ta a rádió figyelmeztetését a rádióaktív izotópokkal töltött tar. tály eltűnéséről és rémülten kap. ta ki a gyermekek kezéből a ve­szedelmes játékszert. A rendőr­ségen megállapítottok, hogy a tartály védőpáncélja sértetlen maradt és a szakértők véleménye szerint a tartály rádióaktív tar­talma valószínűleg nem tett kárt a gyermekekben. Njugatnémetországi „rekordoV* Berlin. (MTI): A Fundament című nyugatnémet folyóirat, egyebek között a következő nyu­gat-németországi „csúcseredmé­nyekről” számol be: „Nyugat-Németországban van a legkevesebb gyermekjátszótér és itt a legalacsonyabb a családi pótlék. Itt van viszonylag a leg­kevesebb szülőágy. A kórházban lefolytatott szülések költségeit a a betegsegélyző nem fizeti ki. A szülőanyák halandósága — ösz- szehaso.nlítva a szomszédos or­szágokkal — Nyugat-Németor- szágban magasabb. Az Egyesült Államok után Nyugat-Németor- szágban a legmagasabb az ifjú­kori bűnözők száma. Viszonylag Nyugat-Németországban a legala­csonyabb a e"’.'"—mekes csalá­dok életszínvonala.” Újabb kedvezmény a méhészeknek Hogy méhcsaládjaink jó erő­ben teleljenek át cs nehézség nélkül kezdhessék meg a tavaszi méztermelést, valamint a mező­gazdasági növények megporzá- sát, ahhoz téli táplálékra van szükségük. A méhészet fejlesz­tési közügy. Ennek érdekében már közzétették, hogy a jövő évi árak a mézeladásnál nem vál­toznak, azonosak lesznek az ideivel. A betelelés biztosítása érde­kében az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ kedvez­ményes akciót indított, mivel az idei méztcrmclésrc az idő­járási adottságok nem voltak kedvezőek. Azok a méhészcsoportok, amelyeknek tagjai eleget tettek szerződéses kötelezettségüknek, a bcteieléshcz szükséges mezük átad.ása esetén egy kiló méz he­lyett másfél kiló etető-cukrot kaphatnak. így a méhek ellá­tása mellett minden kiló méz után négy forint jövedelemhez jutnak. Azok a méhészek is részesül­hetnek kedvezményben, akik­nek egyáltalán nem áll rendel­kezésükre elegendő méz a tclcl- tetésre. Ezek a méhészek méh­családonként 12 kiló cukrot kaphatnak kamatmentes hitel­ként az esetben, ha szerződési, leg kötelezik magukat arra, hogy a jövöévi termelésből csa­ládonként 15 kiló mézet adnak át a szövetkezeti kereskedelem­nek. Mindent egy helyen — Debre­ceni orvosi műszergyárban. — Három lavór története. — Amit nem kell népszerűsíteni. — Vo­natérkezés után. — Leveleslá­dánkból. É’,szakai lehűtés Várható időjárás pénteken es­tig: az oaszág déli felében felhő­átvonulások, néhány helyen ki­sebb esővel. Északon nappali fel­hőképződés eső nélkül. Mérsékelt délkeleti szél. Az éjszakai lehűlés erős marad. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet pénte­ken 21—24 fok közölt. Távolabbi kilátások: a talaj­menti fagyok megszűnnek. ............- — ■— KÖZBENJÁRÁS tSSfc Jiiü ““ “ -------- “-J ....... —' !:i:! • • i kzvegy Venczel Istvánná el- keseredve indult haza a tanácsházáról. Már nehezére esett a járás és néha oizony, meg kellett kapaszkodnia. A fe­je fölött elmúlt hetvenöt esz­tendő súlyos teherként neheze­dett gyenge vállaira, s. léptei megroggyantak néha. Fekete ru­hájával és fekete fejkendősé­vel egészen olyan volt most, mint valami törlszarnyú, fekete madár. — Ha nem lehet, hát nem le­het. Csak azt tudnám, miből elek ezután, — suttogta maga elé. Mert a tanácselnök azt mondta, hogy nem kaphatja to­vább a szociális segélyt. Olya­noknak kell adni, akik teljesen egyedül élnek, akiknek senkijük sincs. — Ne haragudjon, Venczel né­ni, de magának van három erős, egészséges fia, meg egy lánya. Kötelességük, hogy segítsék ma­gát, — mondta a tanácselnök, ő meg nem ellenkezett. Enge­delmes lélek volt világáletében. Meg aztán igaza van az elnök­nek; dehát hogyan álljon ő incst a gyerekei elé? Ha maguktól nem jut eszükbe, hogy anyjuk is tun, aki egymaga nevelte fel a négy gyereket, ő nem kér tőlük alamizsnát. Inkább chen pusztul. özvegy Venczelné ott él a fa­luvégen, egy kicsinyke házban. A ház nem az övé. Csak úgy lakik benne, ingyenesen. Van ott egy kis szolócske, gyümölcs­fákkal s neki az a dolga, hogy gondozza a kertet. Tarthat ott baromfit is, deliét a baromfi- tartáshoz penz kell, mert az ap- rójóiszágol etetni is kellene. Ed­dig még csak tengődött vala­hogy. Kapott a tanácstól ha­vonta 150 forint segélyt, de már ezt sem kaphatja. Az öregasszony felnézett az égre, mintha szemrehányást tenne valakinek szomorú sor­sáért. Állt egy ideig, aztán nagy sóhajtásokkal indult ei újra. A túloldalra készült átmenni, amikor Beke' István megállítot­ta. — Jó napot, Boris néni, — szólította meg az öregasszonyt, aztán a sorsa iránt érdeklődött. Beke István szép lassan meg­tudott mindent, még azt is, amit az öregasszony eddig el­hallgatott. Mert eddig nem pa­naszolta el senkinek, hogy a gyerekei megfeledkeztek róla egészen. Most azonban kikívún- kozott belőle a panasz. — Hát így vagyunk? — rín- colta a homlokát Beke István, aki egyébként párttitkár a fa­luban, s tagja a községi tanács­nak is. Már kész terve volt, amikor elbúcsúzott az öregasz- szonytól. Beke István hosszan, eltűnődve nézett utána. — Na, majd adok én ezeknek a Venczeleknek, — gondolta. Még aznap átkarikázott a szomszéd községbe, Venczel Istvánhoz, az öregasszony na­gyobbik fiához, aki az ottani Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozik. Venczel István gond­talanul üldögélt a tornácon, amikor belépett hozzá Beke István. — Mi járatban, Beke elvtárs? — lepődött meg Venczel. — Csak azért jöttem, hogy megtudjam, belül is ember vagy-e, vagy csak a formád olyan, mint az emberé? — felel­te Beke. A másik tettetett ér­tetlenséggel nézett rá. — Anyádról van szó. Nyilván tudod, hogy egyedül tengődi* és a törvények értelmében nem kaphat szociális segélyt, mert négy gyereke van, akiknek tá­mogatniuk kellene öt. Ti meg feléje sem néztek, — pattogtak a kemény szavak; Venczel Ist­ván meg csak feszengett a helyén. Olyan melege lett hirte­len, hogy izzadni kezdeti. — Hát... sok gondunk volt... Ez a házépítés, miegymás... — szabadkozott zavartan. — A .házépítést csak hagyd. Akinek házépítésre telik, an­nak legyen gondja az anyjára is, — intette le BÍeke István. —: En azt ajánlom, hogy keresse­tek megoldást. Én nem megyek a testvéreidhez, beszélj velük magad. Egyezzetek meg, ahogy akartok, de no húzzátok, hatasz- szátok a dolgot; mert nekem lesz rá gondom, hogy a falu szájára kerüljetek, — fejezte be a beszélgetést Beke István. Nem is időzött tovább. Kerékpárra pattant, aztán igyekezett haza­felé. Útjáról nem beszélt senki­nek. Nem tartotta éroemesnek, hogy eldicsekedjen vele. S azct& özvegy Venczel Istvánná ajtaján minden hónapban ko­pogtat e> postás. Négyszáz fo­rintot tesz le az asztalra. S az öregasszony boldogon újsá­golja a szomszédoknak, hogy lám, milyen jók is az ő gyere­kei. Nem hagyják magára, gon­doskodnak róla öregségere. Pénzt küldenek, néha élelmet is. S egyedül csak Beke István, a párttitkár és tanácstag tuuia. hogy a Venczel- „gyerekek” az ő közbenjárására javultak meg,. S hogy ezt elmondja valakinek, az még csak eszébe sem jutott. Csak nekem rpondta el s meg­kért, ha írnák az esetről mások okulására, a nevét ne írjam meg. Kívánságát, íme teljesítet­tem. Fonyó Janos a

Next

/
Oldalképek
Tartalom