Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-13 / 194. szám

Jövőjüket tervezik az ősszel induló tunyogi Petőfi Tsz tagjai „Fényes“ bosszúság Szekerek térülnek-fo dúlnak a tunyogi hacár' au. Folyik a behordás' és napok o'.a búg a cséplőgép. Külöm.-n ^sendts a falu, csak elvétve .atni egv-egv otthon foglalatoskodo embert. A falu népe munkában van. mert most van ennek az ideje. Serényen dóig izr.ak az őszre alakult Petőfi Te.-melósző,vetke­zet tagjai is, akik különösen jó terméssel dicsekedhetnek. Bú­zából 14 mázsa a holdankénti termésátlag. Igaz, a termést még maguknak takarítják be, de már arról beszélnek, hegy jö­vőre, amikor mér küTJsen vég­zik a munkát, 16 mázsás átlag­termést akarnak elérni. Az' "őszre alakult termelőszö- ve kezet tagjai már eddig is sokféle munkát végeztek közö­sen, hogy megalapozzák az in­dulást. Tavasszal 15.000 forintot adtak össze és ebből a pénzből tetőcserépgyártó gépet vásárol­tak s tavasszal megkezdték a cserépgyártást. Naponta mint­egy 1000 darab cserép készül el. A cserépgyártó telep jöve­delméből 6000 forintért egy 32 kalapácsos darálót szereztek be maguknak és májusban már ez-, is üzembeállították. Az eddigiek szerint 'nem lesz nagy szövetkezet az ősszel kez­dő Petőfi Termelőszövetkezet. Harmincnyolc család gazdálko­dik majd 180 holdon, de már komoly terveik vannak arra, hogy kis közös gazdaságukat jö­vedelmezővé tegyék. Közös münkával 10 hőldoh új gyü­mölcsöst telepítettek. Ez öt év vetkezet tagjainak. . Az ősszel egyelőre 15 darab szarvasmar­hát vásárolnak majd s nagy­jából elkészítették már az' őszi vetéstervet is, — Ügy terveztük, hogy ötven holdon búzát vetünk majd, az­tán vetünk t.íz holdon ősziár­pát, meg tíz. holdon sörárpát, — beszél a tervekről Koncz Bálint, a termelőszövetkezet el­nöke. Elmondja még, hogy öt holdon öntözéses kertészetet is létesí enek, mert azt tapasztal­ták, hegy a kertészkedés szép jövedelmet biztosit a közös gaz­daságoknak. Erejükhöz mérten fokozatosan rátérnek majd az állat'enyésztésre. Ehhez már biztosítják maguknak a szüksé­ges takarmányt. A tizenöt hold­ról lekaszálandó lóherét ert-e tartogatják, a napokban pedig 10 holdon őszi bükkönyt is vet­nek. A termelőszövetkezet tag­jai megegyeztek abban is, hogy tavasszal 25 holdon kukoricát, 10 holdon meg cukorrépát vet­nek. Nagyjából kialakítót'ák már a munkacsapatokat is. Jövőjüket tervezgetik a ter­melőszövetkezet tagjai és se­gít nekik ebben a községi ta­nács is. Szabó Pál, a 'községi tanács elnöke állandó szoros kapcsolatot tart a szövetkeze­tiekkel. Résztvesz megbeszélé­seiken, segít a tervezésben és hasznos tanácsokkal Iá'ja el a termelőszövetkezet tagjait. A tunyogi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai okosan tervez­nek. Valamennyien kíváncsian tekintenek az előttük -álló esz­tendő elé és azt remélik, hogy már az első év komoly ered­ményeket hoz majd. Megvan ho?zá a szorgalmuk is. Bizonyo­san nem is csalódnak majd. (Fonyó) Itt aztáp nem lehet szó szűk­markúságról! Még jó magasan a nap, az estnek még csak a jele sem mutatkozik, amikor a beton­oszlopokra felszerelt utcai égók, egy láthatatlan kéz jóvoltából ontani kezdik fényüket a Szé­kely-menti Öze-tanyán. így megy ez már bő másfél hónap- í ja: órákkal a sötétedés előtt | meggyújtják az utcai lámpákat | az Öze-tanyán, hogy a járóke­lők a nyári délutáni „sötétség­ben” ne tévedjenek le a járdá­ról, az esőzés utáni sárba. Csodálkozik a tanya lakossá­ga, és — bosszankodik. Amikpr nem kell, akkor ég a villany — három órával a sötét beállta előtt! — csak éppen az éjfél utáni koromsötét éjszakában hányják be szemüket a lám­A csengeri Lenin Termelőszö- -vetkezet tagjai csatlakoztak a szamcstatárfalvi Ady TSZ ba­romfinevelési felhívásához. A csengenek, a termelőszövetkezet nőtagjainak kezdeményezésére eddig háromszáz baromfit nevel­tek fel, a törzsállomány biztosí­tására. A felhívás után elhatá­rozták, hogy ezt a mennyiséget még ez év folyamán újabb két­száz baromfival növelik. Tehát a A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI FEL­ADATOK MEGVALÓSÍTÁ­SÁÉRT A csengeri járási hazafias népfront-bizottság a napokban tartotta bizottsági ülését, melyen a községi népfront bizottságok elnökei is részt vettek. Az ülé­sen a jelenlévők azt tárgyalták meg, hogy a községi népfront szervezetek milyen segítségei nyújtsanak a közeljövőben a köz- ségfejleszlési feladatok megvaló­sításához. pák is. Azt rebesgetik a „rossz nyelvek”, hogy valamiféle auto­mata ludas a dologban, de ezt nenf állítják biztosan. Mi is csak kérjük: állapítsák meg, hogy kit terhel a felelős­ség ezért a pazarlásért? Mert jó dolog az, hogy államunk ne­héz ezreseket áldoz a falu, a tanya villamosítás érdekében, hogy mindenhová eljusson a fény, a világosság, — de ez az Öze-tanyai eset...! Mindegy, hogy ki a hibás, az automata, vagy az. aki beállította. Csak azt kérjük: a hozzáértő és a fo­rintokkal takarékoskodni tudó TITÄSZ szakemberek térjenek jobb belátásra. Mert jelenleg az a feltételesésünk, hogy a naey világosság elvakította az illstá- kesek szemét! — gyal — jövő év elején a csengeri Lenin TSZ törzsállománya már ötszáz da­rab baromfiból fog állni. A vállalás megvalósításáról a termelőszövetkezet nőtagjai gon­doskodnak. A törzsállományt belső erőből hozzák létre, s ezzel azt akarják elérni, hogy fokoz­zák a közösbeli nagyobb jövedel­met, valamint biztosítsák a dol­gozók baromfival való ellátását. ÖNKISZOLGÁLÓ BOLT, TEX­TIL ÉS VASÜZLET NYÍLIK VAJÄN Már megkezdték az átalakítási munkákat, Vaján abban az épü­letben, ahol hamarosan egy ön- kiszolgáló boltot, valamint egy textil- és vas-üzletet fognak nyitni. Az önkiszolgáló boltra 52 ezer forintot fordítanak, mely­ből 35 ezret a berendezések vá­sárlására szánnak. Az épületet kívül-belül 30 ezer forintos költséggel tatarozzák, csinosítják. Ebben az épületben nyitják meg a textil és a vasműszaki üzle­tet is. múlva már termést hoz a szö­Nemrég adták át a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár dolgozóinak az új, jól felszerelt öltözőt. Minden dolgozó­nak külön, csukható szekrénye van, ahová munkakezdés előtt utcai ruháját beteheti. Munka után lekerül az overál, jólesik a fürdés, fürgén, megy az öltözködés. (Hammel József felvétele) Rendkívül elmés i az idős kuta_- J sa, például dinnyetermesztéssel tó egy másik homokfogási eljárá- [ társítva. Homok fogás ritkára vetett rozzsal NÉZZÜNK KÖRÜL A SZABOLCSI HOMOKON A homokkötés néhány módszere Szabolcsban IRTA: HARASZTHY JÖZSEF, EGYETEMI ADJUNKTUS Az elmúlt nyáron — tanul­mányúim alkalmával — egy fővárosi hírlapíróval hozott ösz- sze sorsom, az egyik Szabolcs megyei állami gazdaságban. — Mutassa be nekem a futóho­mokot — kérte. Válaszul elővettem fényképe­zőgépem és lefényképeztem egyik lábát, térdtől lefelé, amint cipő­je mélyen belesüllyedt a homok­ba. — No, sétáljunk egyet, de előbb figyelje meg pontosan ezt a he­lyet — invitáltam az árnyékot ígérő gyümölcsösbe. Egész gyenge szél fújt, alig mozdultak meg az almafák leve­lei. Ennek ellenére, egy félóra múlva híre-hamva sem volt a homokban mélyen kirajzolódott lábnyomnak. — Amikor előhívom a felvé­teleket — mondtam, ezt a két fényképet elküldöm önnek... óhajt szöveges magyarázatot is...? Tagadóan intett fejével és eh­hez a témához még csak annyit tűzött: — Van egyáltalán olyan em­ber, aki szereti ezt a „vad” ho­mokot?... Akik a szabolcsi Jutóhomokot „szelídítik“ Westsik Vilmos kutató és mun­katársai a zöldtrágyázás, homo­ki vetésforgók kutatása mellett, a futóhomok megfogására io ál­lítottak be kísérleteket. Természetesen nemcsak ők, de az ország más kutató intéze­teiben is foglalkoznak ezzel a nagyon fontos témával. Ami viszont más, alföldi, vagy Duna-Tisza közötti kutatóknak sikerült: — így például követke­zetes istállótrágyázással szerkeze­tet adni a futóhomoknak az évek folyamán, — az itt, nyírségi viszonylatban nem ment. Szerte­foszlott már az a reményük a nyíregyházi Homokkísérleti' Te­lep munkatársainak, hogy im­már 29 éves fáradozásaik aiatt ezen a száraz, meleg -tájon rend­szeres istállótrágyázással „meg­Ennek az eljárásnak az a lé­nyege, hogy a tarlószántás után kikelt gyomokat csak tavasszal, közvetlenül a vetés előtt a ve- tőszántáss.al szántják alá. Közben, a kritikus, szeles hónapokban a gyomavar megvédi az erősen szélnek kitett területeket a ki- fúvástól. ' Véleményem, szerint, ez az el­Igy értékelem Wetsik Vilmos második homokfogási eljárását, aminek rövid lényege a követke­ző: Tarlóba vetett csillagfürttel fogják” a futóhomokot. Az így kezelt területek még ma is ma­gukon viselik a futóhomok min­den jellegét, ahogyan ezt, sze­mélyesen is tapasztaltam. Az erdősávok rendszere sem hoz itt abszolút eredményt, bár jelentőségük nagy, de a szélvi­harok éppen abban az idő táj ban tombolnak, amikor nincs lombo­zatuk a sávot alkotó fáknak: ja­nuártól, május közepéig. Az előbbi két „klasszikusnak” mondott homokfogási eljárás te­hát sem együtt, sem önmagában nem hoz téljés eredményt. West­sik V \ ios más úton indult el, hogy „megszelídítse” a futóho­mokot.... járás mentes attól a veszélytől, hogy egyes kikelt gyomok, meg­felelő csapadékos, kedvező, hosz- szú őszű időjárásban beérlelik, sőt el is pergetik magvukat, így jelentkezik a gyomosító hatás. Ellenben, ahol sok a „járó” jó­szág, ott a tavasszal kikelt gyo­mok szántás előtti lelsgeltetésé- vel ez a veszély csökken. vagy szöszösrozzsal fogják meg a homokot. Ezeket a növényeket, mind zöldtrágyát, szintén a ta­vaszi vetés előtt szántják alá, A kísérleti telepen Westsik Vilmos megelőző ősszel, október elején, kh-t 30—35 kg. másodosz­tályú vetőmaggal, rozsot vetett. Tavasszal, március folyamán, ebbe a ritka rozsvetésbe a diny- nye fészkeinek helyét pálcikák­kal kijelöltette, és a fészek he­lyéről a rozsot kiszedette. Ápri­lis hónapban, amikor a rozs már jó arasznyira megnőtt, a rozsot, kikapáltatta és a zöld avar­takaró a talaj felületén maradt, mint tökéletes homokfogó taka­ró. ami .egyúttal a kései fagyok ellen is biztosan védte a diny- nyét, mert megakadályozta a ta­lajfelület gyors lehűlését, illet­szalmabetárcsázással Hogy a gyakorlat, a tanulmá­nyi útamról szóló jegyzeteimet minél eredményesebben felhasz­nálhassa, ezt az eljárást mind­járt egy Szabolcsban tömegesen termesztett növény termesztés- technikájával: az étkezési tök termesztésével társítom. Ajtay Ödön tavasszal két hen­ger között csillagfürtöt vet, de a tökmag vagy tökpalánta he­lyét, 30 centiméteres csikókban kihagyja. Az elvetett csiliaglürt- magvakat a szél kifújna, ezért egy üzemszerűen jól keiesztülvi- hető fogással él. A .sdlagfürt vetésre azonnal kh-ként 2 mázsa szalmát, vagy szalmahulladékot terít és ezt egyenesre áhított ko- rongú tárcsával benyomatja a talajba. Ügy fest ilyenko" a széljárásnak erősen .Írott tök­tábla, mint a tarló... A csillag- fürtmag be van biztosítva a ki- fúvás ellen. Amikór a tök veté­se bekövetkezik, május elején, a csillagfürt 30 centiméter ma­ve gyors felmelegedését. Véleményem szerint ez az el­járás is kitűnően beválhat a gya­korlatban, főleg kisebb területe­ken és akkor, ha a kézi kapálást gépi kapálással tudják helyette­síteni. A tanítványok sem . akartak lemaradni... igyekeztek hozzá­tenni ezekhez a homokfogási el­járásokhoz. Jellemző, hogy a homokfogás mindig egyik fontos témája a Kísérleti Telepnek Aj- tai Ödön, a gyakorlatiasságról közismert tudományos munkatárs két homokfogási eljárását is ta­nulmányoztam. Egyik a: végzett homokfogás gas, tehát védi a fiatal töknö-zé- nyeket, nemcsak a -homoki ivás- tól, de a kései. fagyoktól is. Amikor a dinnye indái íutni kezdenek, — június második fe­lében- — a már teljes Yirágzású csilagfürtöt leszántja a töksori'ji között lévő 5 méteres sávok­ban. A szalmabetárcsázas módszere Ajtay elvtárs ötlete. Ennek a kutatási eredménynek a tökter­mesztéssel való társítása már gyakorlati fogás. Nemcsak a megyében, de orszá. gosan is ajánlható az Ajtay-féle szalmabetárcsázásos' homokfogás, minden tavasszal vethető apró- mr.gvű növényeknél (csillagiürt. csibehur, homoki borsó, stb.) A homokfogás módszerét ka­pásnövényeknél, a következő szá­munkban pótlólag közöljük! A következő írás címe: ÜJFE- HÉRTÖ A NYÍRSÉGI GYÜ- MÖLCSFATERMESZTÖK RE­MÉNYSÉGE... (Folytatjuk) Homok fogás gyomavarral Jóhatásá a tarlóba vetett csillag f űrt, vagy sziiszösbükköny Fejleszti baromfiállományát a csengeri Lenin TSZ 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom