Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-13 / 194. szám
Hét lépés a holnapba Ezt a négypofás vertikális marógépet nemrég kapták a radiátorgyártáshoz a kisvárdai Vulkán dolgozói. Percenkint két darab radiátorelemet fúr, oldalaz és menetet vág a géppel egy munkás. Tóth István a gép munkáját figyeli, (Hammel J. felvétele) A még kiválóbb eredményekért \/ Szocialista munkabrigácl alakult az ópályi tangazdaságban A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum ópályi tangazdaságának az a hivatása, hogy az állat- tenyésztés és állatnemesítés terén példaként álljon szocialista nagyüzemeink előtt és a tanuló ifjúság itt sajátítsa el a legfejlettebb zootechnikai módszereket. A tangazdaság — fennállása óta a termelésben, nemesítésben országosan is jelentős eredményeket ért el. Ezt bizonyítja az országos kiállításokon való részvételük és a szerzett tenyésztési díjak, a tejtermelésben évek óta tartott évi ötezer literen felüli átlag és egy egész sor kormány- és. slakmai kitüntetés. Az állattenyésztési brigád dolgozói elhatározták, hogy eddigi eredményeiket is túlszárnyalják. A versenyt a legátfogóbb forma, a „szocialista munkaorigád” keretein belül akarják diadalra vinni. A termelés, a politikai es szakmai fejlődés területeit felölelő brigád-munkatervet dolgoztak ki 1959 hátralévő idejére és egyes területeken az 1960-as évre. A főbb mutatók szerint a 25 állattenyésztési dolgozó — a vezető szakemberek széleskörű támogatásával — a tejtermelés, a szaporodás, és növendéksúlygyarapodás tervét hét százalékkal kívánja túlteljesíteni. A juhá- szatban a szaporulati és választási átlagsúlytervet hét, és a ny'- rósúlyt tíz százalékkal teljesítik túl 1960 májusáig. Kirándultak a fehérgyarmati kiszesek ötletes és hasznos programot dolgozott ki a nyári idényre a fehérgyarmati KISZ-szervezet. A fiatalok „összekovácsolása” érdekében szombaton és vasárnap kétnapos kirándulást szerveztek Miskolcra, Tapolcára és Lillafüredre harmincforintos hozzájárulással, a KISZ- és a pártszervezet támogatásával buszt béreltek és felkerekedtek, hogy megismerkedjenek Miskolccal és környékével. Több mint hatvan fiatal vett részt a hétvégi kétnapos vikenden. A fiatalokat elkísérte Kricsán György járási KISZ-titkár, Angyal Károly, a községi pártbizottság titkára és Osán László, a fehérgyarmati Győzhetetlen Bri gád TSZ elnöke, hiszen sok fiatal téesz-tag is részt vett a kellemes sók élményt nyújtó kiránduláson. A brigád tagjai kivétel nélkül részt vesznek a szervezett politikai oktatásban. Szakmai továbbképzésüket a szakmunkás vizsgára való felkészüléssel biztosítják és az állattenyésztési munkacsapatvezető a technikum levelező oktatásában vesz részt.. Országos tanácskozás a Mezőgazdasági Kiállítás szervezési feladatairól A megyei tanácsok szervezési szakemberei, mezőgazdasági propagandistái a 6'3. Országos Mezőgazdasági Kiállítás szervezési és propaganda feladatait ■ vitatták meg szerdán a Földművelés- ügyi Minisztériumban. Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes ismertette a magyar mezőgazdaság idei nagy seregszemléjét, felhívta a figyelmet a kiállítás újdonságaira, a megyei szakemberek feladataira, a vidéki lakosság csoportos látogatásának megszervezésére és a közös rendezvényekre. I* érem ne lepődjenek meg, ez az utazás kereken hét esztendeig tart. Remélem hoztak magukkal elegendő ruhát, élelmet és elbúcsúztak az otthonmaradt hozzátartozóktól? Igen? Akkor indulunk! Megkapaszkodtak...? E kedélyes szavakkal hívta meg a külföldi turistákat az egyik moszkvai utazási iroda alkalmazottja a szovjet nét éves tervet bemutató pavilonba. A szőke idegenvezető az iméntihez hasonló hangnemben folytatta: — Persze gondoltunk rá, hogy önök nem készültek ilyen hosszú útra, ezért egy-két évvel megrövidítjük az időt Vagyis uraim és hölgyeim, nem hét, hanem hat, vagy esetleg öt év is elegendő Ötünkhöz. Remélem, örülnek... A jórészt amerikaiakból, angolokból álló társaság egymásra nézett, mint már sokszor. Mi' ez megint? Még sem szép, hogy lép. ten-nyomon ámulatból, ámulatba ejtik a jámbor külföldit, próbá- rateszik idegeiket. A kíváncsiság azonban nagy úr és libasorba besétáltak a fényképekkel, rajzokká*. makettekkel berendezett termekbe. Volt közöttük egy, aki különösképpen tamáskodott, már előzőleg is furcsa dolgokat művelt. Ez a yenki formálisan nem akart hinni saját fülének, szemének. Megcsinálta, hogy aláhasalt a gépkocsik alá, benézett a motorházba, kifordította a kabátokat, megtapogatta a szendvicset osztogató automatát, hátha valahol felfedezi a „madeinnyu- gat” márkát. Legnagyobb kétségbeesésére sehol sem volt sikere. Mikor elvitték a moszkvai autógyárba, ahol az egyik oldalon bemegy a nyersanyag, a másikon kijön a Moszkvics, a Volga, a ZIM, a Sirály, emberünk úgy viselkedett, mint akit szélütés ért. A miszternek, amikor belépett az egyik kiállítási terembe, az volt az -első dolga, hogy felkiáltott: — Helló missz, azt mutassa nekem, mi haszna lesz az egyszerű orosz munkásnak a hétéves tervből... Nem várakozott soká, egy folyosószerű terem mellett már messziről látszott az ajtó feletti, háromnyelvű felírás: „A hétéves terv és az ember.” Különös feBoldog vagyok... Csak ennyit mond Lekli József 22 éves rendelkező forgalmi szolgálattevő itt a nyíregyházi állomáson, amikor a „vasutas szakma ifjú mestere" arany fokozatáról érdeklődöm, amellyel a Vasutas Nap alkalmából tüntették ki. Ennyit mond és nem is tudna többet, mert csörren a telefon, s máris hallom: 23—53-ös, kijár a 21-re. Aztán már egyszerre két, kagyló van a kezében: 3-as. 55-ösön kész a fék- próba? Igen? Mehet? 23— 25-ös rendesen meneszten- dő! Mögötte felbúg az automata; a vonat elindult. . Visszafordul hozzám. Két nagy kék szem mosolyog rám bocsánatkérőcn: N:e haragudjék, de én már csak ilyen „szaggatottan” tudok beszélgetni... — Azt kérdi, hogy jutottam el az arany fokozatig? Munkával. Áprilisban indult egy verseny, a szakma mestere címért: én is beneveztem. A szolgálat tökéletes, alesetmentes ellátása volt a feltétel, elméleti tudás és húsz órai társadalmi. munka. Elméletből előbb itt vizsgáztam, majd Debrecenben egy ellenőrző bizottság előtt. Ötöst kaptam. A Vasutas Nap előtt értékelték. a versenyt, aztán Debrecenbe hívtak, és... — Hát igy volt. Olyan jó érzés, hogy fiatal létemre elismerik a munkámat. ' A telefon megint elszólítja; állandóan csöng. Hol ide, hol oda beszél, számokat ír a hatalmas táblára, kezeli a blokkol, az automatát, — kezében van most az egész állomás irányítása. Csöndesen figyelem, s közben azon gondolkodom, mennyit kellett tanulnia ahhoz, hogy elláthassa ezt a nagyon fontos hivatást. Mint fékező kezdte, aztán egymásután tette le a távírász, a személypénztári, forgalmi vizsgákat; volt forgalmi szolgálattevő Tarcalon, aztán másfél év Pesten a tisztképzőn, — s most végre itthon. Milyen érzés volt, mikor először jött szolgálatba erre a felelősség- teljes helyre? — kérdem gyorsan, mikor megint van egy perc ideje. — Hogy milyen volt? — mondja, s látszik a szemén, hogy emlékezik, — furcsa. A torkomban éreztem w szívemet, hisz tudtam, hogy egy rossg mozdulat, egy elhamarkodott szó, és em erek százai pusztulnak el, milliónyi vagyon semmisül meg. Bizony, itt nagyon kell vigyázni. .. Ilyen helyre kerülni 22 éves korban nem gyerekjáték — gondolom magamban. S mikor erről kezdek érdeklődni, csöndesen csak ennyit mond: Mindig vasutas akartam lenni és becsületes ember. Olyan, hogy a munkámban ne találjanak semmi kivetni valót. Eddig is erre törekedtem, ezután, is ez lesz á célom. Talán ez a titka... — bodnár — szengés vett erőt a látogatókon ebben a teremben. Tökéletesen és élethűen ábrázolta a jövőt, az elkövetkező éveket. Minden, úgy tűnt a látogatók elveszítették józan tájékozódási képességüket. Szinte hét évvel öregebbnek érezték magukat. Nem úgy az idegenvezető, aki szintén teljesen beleélte magát a jövőbe, s buzgón fnagyarázgatta: háromszor érné körül a földet az a házsor, melyet 7 esztendő alatt nálunk építenek. Minden egyes szovjet családnak hét év múlva külön lakása lesz, kényelmes, nyugodt otthona. De ez csak egy mákszemnyi része a nagy egésznek. Meg: a szovjet szótárból száműztek egy szót: adó. Nem lesz rászorulva az állam az adóra, megszűnik az adófizetés. Ennél a táblánál, mely az adóval foglalkozott, a legtöbbet időztek az amerikaiak. Náluk sok kisember vállát nyomják az adó súlyos terhei. Meg is jegyezték mosolyogva, hazamenet fogják javasolni: alkalmazzák náluk is az orosz-„módszert”. í dejövet azt hittem, maguk hét bizonytalan lépést akarnak tenni a levegőbe. Bevallom: csalódtam. Maguk hét lépést tesznek a holnapba... Nem volt ritka madár az ilyen megnyilatkozás. De a tamásko- dók még ezek után sem hajlottak a jó szóra. írást adtak az Idegenvezetőnek, kérték tegyék lehetővé, hogy szemükkel is lássák- hol, hogyan ölt testet a sok terv és elgondolás. Az idegenvezető mosolyogva, félig komolyan válaszolt: — Már látom, elhamarkodot- tan hívtam meg önöket hét éves utazásra, itt akarnak maraini nálunk, s végignézik mit csinálunk. Mondják nem segítenének? A szavak után autóbuszra szálltak a vendégek megismerni a szovjet valóságot: Ütjük egy korszerű lakótelep előtt vezetett. A szemfüles tamáskodó megnyomta a csengőt, szét akar nézni a házakban. Tessék! Az új modern lakásokba nemrég költöztek be a szovjet munkálok. A házak előtt új garázssor húzódott. — Ez kié? — kérdezték a vendégek kórusban. — A munkásoké. Egyre több munkás vásárol nálunk személy- gépkocsikat. Az állam enyhít a garázs-gondokon, az újonnan épülő lakások elé ilyen csinos., garázsokat építtet... — hangzott a válasz. ' P üneményes hatása volt. A * yenki hitetlenkedő arca csodálatba révedt. Előbb közömbös fintorral bámulta az égbenyúló felhőkarcolókat. Moszkva utcáit, a 7 éves terv testet öltött szellemét, s most ez az autógarázs dolog felborította lelki egyensúlyát. Beletörődött, a 7 éves terv élő valóság. Amerikában egyes emberek gépkocsival mérik a jólétet. A Szovjetunióban rövidített, munkanappal, ingyenes étkezéssel, egészséges lakóházakkal, bőséges élelemmel. Az autó és az autógarázs csak egy kicsi a sok közül. Mégis olykor perdöntő tényező. Páll Géza. A TÜZÉP az élen az első félév során r Értékelték a kereskedelmi vállalatok első félévi kongresszusi versenyét Nyolc kereskedelmi vállalat nevezett a kongresszusi versenybe a városi pártbizottság vándorzászlajáért. Az első félévi értékelés alapján az első helyen a nyíregyházi TÜZÉP Vállalat áll. Itt a vállalat vezetősége lelkiismeretesen foglalkozott a verseny sorsával, havonta híradón keresztül értékelték, s ez meg is látszik az eredményekben. A dolgozók szép felajánlásokat tettek, s jellemző, hogy csak a második negyedévben, 20 újítást nyújtottak be. Eredményei alapján a nyíregyházi TÜZÉP Vállalatot a „Kiváló vállalat” cím elnyerésére terjesztették fel. A második helyet a nyíregyházi Vendáglátcipari Vállalat foglalja el. A dolgozók növelték a forgalmat, a „saját étel” készítés tervét a második negyedévben 134.1 százalékra teljesítették, ami csökkentette a szeszesital fogyasztást, s ez fontos eredmény az alkohol elleni harcban. Ha a vállalatnál néhány dolgozó nem vét a kiadott rendelkezések ellen árdrágítással és súlycsonkitással, úgy az első helyet is megszerezhették volna. Harmadik a Szabolcs-Szatmár megyei Népbolt Vállalat. Dolgozóinak 98.6 százaléka részt vett a versenyben, s ez nagyban hozzájárult a harmadik hely eléréséhez. Űj kereskedelmi módszerek bevezetésével törekednek további jó eredményekre. . A vállalatok szorosan következnek egymás után, így — miután a verseny már nyitott — minden lehetséges. Csupán a Sóstói. Üdülő és Fürdő Vállalat vezetői figyelmébe ajánljuk, foglalkozzanak ők is többet egy kicsit a vállalatnál a kongresszusi verseny sorsával. (b.) Otthonosan érzik magukat hajdúszoboszlói üdülőjükbe:» a Nyirlugosi Állami Gzsiaság dolgozói. A vikend is jól sikerül — jól esik a pihenés a szorgos nyári munka után. 3
