Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-02 / 185. szám

Érdemes volt tanúlni Irodalmi pályázatunk nyertesei Pajtások! Elmúlt heti irodalmi pályázatunkra igen sok pajtás küldött be levelet, melyben le­írta, hogyan töltötte, illetve ho­gyan tölti nyáyi szünidejét. A be­küldött kis dolgozatokat átolvas­tuk. és elbíráltuk. Az első díjat, a hatom ifjúsági regényt Szondy Erzsiké (Kállósemjén, Batthyány u. 28.) nyerte. A második díjat, két mesekönyvet Gulyás Ancika (Tiszalök, Rákóczi u. 27.), a har­madik díjat (egy útleírást) pedig Baraksó Erzsébet (Nagyhalász), Bem J. u. 5.) nyerte. A még be- lni.dött dolgozatokért Szabó Vali­kat, Tamás Istvánt, Feketé Lajost, Gvetvai Józsefet és Huszti Eleket dicsérjük meg. Nemsokára elmondhatjuk 1 1 I2 l3 1: H5 m 6I 1­M HM 4 1 Él10 ■ A |l-| i 11 i L Vízszintes: 4. Ilyen lámpa is van. 6. Női név. 7. Szarvasfajta. s. Igevégződés. 9. Kertet művel. 11. Cés íal (!) Függőleges: 2. Egyforma magánhangzók. 3 At­tila becézve. 5. Véső teszi. 10. Lé­tezik. 11. Építkezések egyik alapanya- ga. 12. Nagy a feje ennek a háziál­latnak. .Mai feladatul újra rejtvényt kaptok, pajtások. Beküldendő a vízszintes 1. — a nyíl irányában folytatva ; Cím: Keletmagyarorazág szer­kesztősége. Nyíregyháza, Sztálin tér 21. „Gyermekrovat”. Az úttörök számára kiírt iro­dalmi pályázatunkra Szondy Er­zsiké küldte be a lcgegyszerüb- ben, legkedvesebben megírt kis dolgozatot. Rövidke írását itt kö­zöljük: Nagyon megörültem, mikor ki­tűnő bizonyítványomat megmutat­va szüleim elhatározták, hogy ju­talmul Ercsibe, egyik rokonunk­hoz visznek látogatóba s egűben kirándulásra. Alig vártam az in­dulás napját. Végre elérkezett, s a hatalmas vonat nagyokat fütyülve rohant velünk, míg megérkeztünk Buda­pestre, a Nyugati Pályauchxirra. Innen a' hatos, majd a kettes vil­lamossal mentünk a hajóállomá­sig. Boldogan szálltam fel a hajó­ra, s örömöm határtalan volt, mi­kor az elindult velünk. Egy ti:kos vágyflm teljesült; hajón utazhat­tam a .’ Dunán. Felejthetetlenül szép volt Budapest a hajóról néz­ve. Érthető eset Maga tehát ellopta és elrejtette az albérlője hegedűjét. És tud maga egyáltalán hegedülni? — Nem! De az albérlőm sem tue! ★ Nem érdemes Az ismert kerékpárbajnok laká­sára rablók törtek be, mialatt az a színházban volt. összeszedtek minden értékes tárgyat, s már ké­szülődtek elmenni, mikor az egyik égy" Szépmívű serleget pillantott meg, — Ezt. pe hagyjuk itt! — szólt megörülve. — Ugyan, marhaság! — mondta a társa. — Ez egy vándorserleg, Megérkezve Ercsibe, nagynéné- mék kedvesen fogadlak bennün­ket. Itt sokat játszadoztam, pi­hentem, s 02 egyik napon újaob, számomra kellemes és szokaLian élményben volt részünk. Korán reggel lementünk a Dunához. Ren­geteg horgászt és halászt láttam. Nagyon sajnáltam a horgászokat, mert azok olyan ritkán fogtak ha­lat, nem úgy mint a halászok. Az egész napot a Duna-parton töltöt­tük, s este a jánosbogárkák kísé­retében értünk haza, nagynéné- mék lakására. Az Ercsiben töltött idő hamar elröpült, s tíznap múl­va hazajöttünk Kállósemjénbe. Itthon játszadozok, s igen so­kat segítek édesanyámnak a házi munkák végzésében. Tankönyvei­met is gyakran forgatom, hogy jövőre is jó bizonyítványt szerez­zek, és hogy jótanulásomért szü­leim ismét elvigyenek egy ilyen kedves és felejthetetlen kirándu­s ezt háromszor kellene ellop­nunk, hogy nálunk maradhasson. ★ A mennyország kapuja Egy előkelő társaságban egy jó­nevű orvos felesége így szólt a mellette ülő Mark Twainhoz: — De annyit csak el ke l is­mernie, hogy az orvosok ember­barátok és ezért minden további nélkül igényt. tarthatnak arra, hogy a mennyországba jussanak. — Természetesen — szólt a nagy humorista. — Ha nem is a főkapun keresztül, de a szállítók részére fenntartott mellékbejára­ton át. ★ Megmagyarázta Szondy Erzsiké Kállósemjén Jókedvű sorolt DÁRIUS KINCSE NÉLKÜL IV em az ismerősöm az első, aki felvetette a problémát, • ' és én sem elsőnek írok az ismert témáról: meggon­dolt beosztás. Mondhatnánk, öröklődő ügy ez, évtizedek, sőt ennél is nagyobb idő óta vívja miatta elkeseredett küzdelrrjét a férj es a feleség. Persze, volt idő, amikor ez jelentette a lényegtelenebbet, mert nem volt mit beosztani. De felesleges ■ újraidézni a rosszemlékű napokat, inkább okosabb a ma meg­lévő nehézségeket gyorsan vita tárgyává tenni. Mi a helyzet napjainkban? Nincs munkanélküliség, van kereset, a végzett munka mennyisége és minősége arányában. És az én ismerősöm mégsem fogy ki a kesergésből. Azt. mondja: — Öregem, a Dárius kincse kevés lenne. Az asszony;-,, tudod egy csepp érzéke sincs a beosztáshoz.,. Már hónap : közepén sekadika van nál.8... Nem hivalkodunk a munkások átlagkeresetével, de . egy biztos: tisztességes, és egyre jobb megélhetésre telik belőle. Azt sem tévesztjük szem elől, hogy az igények természetsze-*’ rüleg napról-napra emelkednek, több kell a húsból, a ruhá­ból, és a lakásba való bútordarabokból. Mégis tagadhatja-e . valaki nálunk, hogy a dolgozók reálbére is az igényekkel együtt emelkedik? Ezek után térjünk ismét az ismerősöm bánatára. Nem egyedüli jelenség az, hogy baj van a beosztással. Van eset, hogy a férj és a feleség is dolgozik, de az utolsó vasárnapi ebédet már kölcsönkért pénzből, vagy a vidéki rokonoktól szívesen vett csomagból tudják csak fedezni. Korántsem lehet' szó nyomorgásról, mert ez egyenesen nevetségesnek hangzik* Hiszen a lakás.,. és a szekrényekben a ruha... meg a hó- eleji presszócehhek,.. Nem állítjuk, hogy talán a lakás; vagy az öltözködés és a .munkautáni szórakozás nem tartozik a mindennapokhoz, de ha nincs része benne a-józan meggondo­lásnak, akkor nagy veszélyeket rejtegethet. Ismert a mondása minél több van, annál több kellene. Szokták ezt mondani a háztartásra is. Ám, ha már a mondásoknál tartunk, ne feled- ' jük a sok igazságot kifejezőt sem: addig nyújtózzunk, amed­dig a takaró ér... Nem akarunk itt ilyen, vagy olyan módszereket javgr ■ solni a kereset jó beosztásához. Helyes a „borítékrendszer”, • amikor minden egyes kiadásra külön borítékban helyezik el hó elején a fedezetet. Okos dolog úgy cselekedni, hogy fiza- < lés napján „kis házi értekezleten” eldöntik a férjek és fele­ségek, mire mennyit kívánnak fordítani. Követni való az is, ha egyes évszakok közeledtével már jóelőre gondoskodnak a szezonális kiadásokról. i Mindez dicséretes. De felborulhat valamennyi elgondolás, ha hiba csúszik az akarat véghezvitelébe. Ha a feleségek igénylik a családhoz eljutó'kereset kezelését — így is helyes! ' — akkor legalább annyira érezzék a felelősséget annak fel­használásáért. A család becsülete, önmagunk hírneve nem le­het egy hóeleji költekező-kampány függvénye. Sok példa iga­zolja: nem kell a normális családi élet feltételeinek biztosítá­sához „Dárius kincse1’, ...... Csak józan meggondolásra van szükség. (angyal) HASZNOS Sérülések ellátásit jobb, ha ultraseptyl hintőporral szórjuk be, s lefedjük steril géz­zel, vattát teszünk rá, s bepó- lyáljuk. A jódpamaccsal, vagy jódoldatba mártott vattás pálciká­val legfeljebb a seb környékét szabad fertőtleníteni. A steril gézzel és ultraseptyllel kezelt kisebb sérülés négy-öt nap alatt gennyesedés nélkül gyógyul, ha naponta rendszeresen átköt­jük és a sérült, testrész megkapja a megfelelő kíméletet. Erősebb vérzés esetén a kötést rdeg kell szorítani. Ez a nyomó­kötés. Ha még így is vérzik, a végtag elkötése is szóbakerülhet, úgy, ahogy azt a tanfolyamokon tanítják. Az ilyen súlyosan sérült beteget azonban a seb végleges ellátása végett azonnal orvoshoz kell szállítani. Nem gennyesedé, felü'eres se­bek házi gyógykezelése is megkí­sérelhető, de a nehezen gyógyuló, gennyedő sebek kezelése mindig orvos kezébe való. A fertőzésmentes seb is arány­lag gyorsan gyógyul, minden gyógyszer, vagy fertőtlenítőszer nélkül. A vér belülről kifelé va'ó áiamlása rendszerint kimossa a sebet, a seb dörzsölése, piszkálása tehát teljesen felesleges. Ha mégis látszanék valami benne, gombóccá fogott, vagy hegyesre hajtogatott gézdarabkával egyetlen erélyes mozdulattal ki szabad törölni. Egy dolgot mindenesetre le­gyezzünk meg: A sérülések ese­tén, lehetőleg igyekezzünk minél hamarabb' orvoshoz szállítom a beteget. Az égető munka rohamában előfordul, hogy baleset történik, sérülést szenved valamelyik dol­gozó, A mélyre nem terjedő vágás nem ökoz különösebb gondot. A fertőzésmentes seb aránylag gyor­san meggyógyul. A seb környékét jódos benzinnel, vagy Septamin oldattal mossuk le. A megtisztított sebre sose te­gyünk jódtintúrát, vagy más csí­pő, maró fertőtlenítőszert, A leg­Mellőzhetetlen tudnivalók falusiaknak a nyári öltözködésről Ernest Hemingway, a világhírű amerikai író egy bankett alkal­mával egy kellemetlenkedő pénz­ember mellett ült, aki minden­áron arra törekedett, hogy beszél­getésbe elegyedjen vele. — Melyik a legjobb írásmód tu- lapdonképpen az ön véleménye szerint? — Balról jobb felé — morogta kelletlenül Hemingway. ★ Az amatőr Egy matuzsálem-korú ember, miután résztvett barátja temeté­sén, a temetőből kilépve így só­hajtott fel: „Attól tartok, hogy ezúttal utoljára vettem részt, mint amatőr, ilyesféle szertartáson”. Az egészséges és helyes ruház­kodás kedvezően befolyásolja a dolgozók közérzetét, munkáját és egészségét egyaránt. Az öltözkö­dés akkor helyes és célszerű, ha az időjáráshoz és a munka minő­ségéhez igazodik. A mezőgaila- sági dolgozó ruházkodásában ?z volt régen a főhiba, hogy alul túl melegen öltözött, nem tudott kel­lően alkalmazkodni a napszakok hővóltozásaihoz és a kiizzadás, túlmelegedés veszélye fertyegotte. Ezért volt olyan gyakori a múlt­ban a hőguta nevű betegség, ler- mészetesen azt mondani sem keil, hogy mindezek előidézője egfóbb, képpen a nincs volt, A földműves nyári ruhája akkoF, jó, ha könnyű és szellös. Anyaga; lehet vászon, karton, vagy bármi más könnyen mosható anyagt de bőséges izzadás esetén legjobb a lazán körött anyag, amely felszív­ja és elpárologtatja az izzadsá­got a test felületéről, s így szel-' lőzteti, hűti a testet. Fontos az is, hogy a ruha minél! kevesebb rétegű légyen, mert a test felületének lehűlése. így bizto­sítható a legjobban, A ruha; szar, basa legyen bő, még derékban se feszüljön a testre, mert .az iz­zadt bőr könnyen feldörzsölődik; A derékrözítést tehát jobb nad­rágtartóval, mint nadrágszíjjat biztosítani. A férfi viseljen nyitott nyakú, rövidujjú bő inget, vagy atléta trikót, .alul pedig legfeljebb tér­dig érő, bő vászonnadrágot há­romszögű alsónadrággal. Időseb­bek számára bő, hosszúszárú vá­szonnadrágot javasolunk. A nők karton, vagy vászonru­hát, vagy szoknyát és lenge, köny* nyű blúzt viseljenek munkához, Az ing ujját és nyakát, vagy a nadrágszárat csak nagy porban, vagy akkor kell lekötni, ha a gép a nyitott, lobogó részt, könnyen el­kaphatja. A lábra könnyű sarut, vagy szandált húzzanak, . fejükön nagyszélű szalmakalapot:, viselje­nek. ' Ctoak a villanyt égeti hajnalig... A kapcsoló után nyúlna. De nem kattint. Már nemcsak a fényt látja, hanem su'to- gás ütődik fülének. Közelebb lép az üvegajtóhoz... Még mindig za­vart szavakat hall. Kulcslyukra ta­pasztja fülét. így már mindjárt más: Belülről: „ ... em­lékezz a májusra... és engedd Anna... .hogy karjaimba kap­6 jalak. .. Most én.. értsd meg Anna... Sötét verejték t háziasszony arcán Pulykaforróság. A száján meg vipera sziszegés: — Az én házam ban. .. te jó ég.. Hát nem.. .1 Csattan a zár, ki tárul az ajtó. S a kép: fiatalén) bér az asztalnál előtte magnetofon, a forgó szalagon ; magnó-levél szavai... A finálé: számlál hatotton „pardon.. (angyal Este. Az égen csillagok, a kapuban egy asz- szony. Kulcsot kotor elő, fordítja a zárat, csikorgás, és aztán csend. Az udvaron még némi nesz, nyugtatja magát a háziasszony, nem jártak-e betörők a portán, amíg mozi­ban volt. A szobában gyen­ge fény. Az üvegaj­tón szűrődik be. Éjfél előtti sóhaj: — Ezért adja ki az ember a . szobát... Modem csalódás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom