Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-02 / 153. szám

R'r»*iTMAGYARORSZAG Három kívánság ^.* Na©' a forgalom egy nyári késődélutánon a Kossuth-téren. Divatos nyári ruhákban pompáznak a hölgyek, s a sétáló férfiak is ki tesznek magukért. A munkaidőnek már vege, s ilyenkor szí­vesen sétálnak a ráérek. A „majom-sziget” — a Kossuth-szobor mellett megtelt. Hul­lámoshajú „csövesek” bámészkodnak, s megjegyzéseket tesznek a sétáló nőkre. Különösen kitesz magáért egy nyurga brillantinos- hajú, aki minduntalan a nőkhöz szegődik és ízléstelen, kihívó mó­dén viselkedik. A. nők megvetően mérik végig, s a nyurga egy diadalmas hadvezér arcával trónol a röhögő „majomsziget” kö­zepén. Üj áldozatot keres. Már jön is. Kedvesarcú fiatal leány. Sietve rója az utat. A nyurga elébe áll és belekarol. A lány visszahököl, majd egy irtó­zatos pofont cserdít a nyurga képére, s mint aki jól végezte dol­gát, továbbsiet. A póruljárt „lovag” sóbálvánnyá válva, arcát, tapogatva mered a lány után, s a „majom-sziget” harsogó neve­tésének mostmár ő a céltáblája. Hát ez jó „munka” volt, ismeretlen kislány. így kell el­bánni minden aszfalt betyárral, meg kell szégyeníteni okát. A „majom-sziget” hőseit pedig egyúttal a rendőr elvtársak figyel­mébe is ajánljuk ... — gy — Ne a mesebeli kol­bászra gondoljunk, hanem húsboi-vérből való emberekre. Közöttük is a fiatal korosztály­ra: csinosaboiiál csinosabb lá­nyokra és fiúkra. S ha migazt is kimondjuk, hogy az ujíe- h ér tói ifjúság ügye szerepéi itt, akkor helyben vagyunk. Na -te mi közük van nek k a három kívánsághoz? Az kiderül rövi­desen, csak fogjuk ideg türel­mesen azt a bizonyos , cérnát Szelehurdi, rakoncátlan, fe­gyelmezetlen? Túlenyhe es kedveskedő fogalmak ahhoz, hogy jellemezni lehess;«: mi­lyenek voltak még röviddel .ez­előtt is ezek a gyerekek? Egész szótárra való jelző kellene hoz­zá, melyek közt bizony, számos gorombaság is akadna. De mel­lőzzük most ekeket, volt részük bennük a múltban eleget. Me- gyeszerte az volt a vélemény róluk, hogy ott lehetetlen nor­mális KISZ-éietet kialakítani. Ha rossz példa kellett, az ú.j- fehértói KISZ volt a konkré­tum. Mondták azt is, hogy nincs helyiség számukra, nem kap­nak elég segítséget, meg m j „Békés kereskedést hideghá­ború helyett.” Ez a mondat se­hol a világon nem vált olyan kézzelfogható valósággá, mint itt Lipcsében Az őszi és tava­szi „Lipcsei vásárok” a békés kereskedelmi kapcsolatok jelké­pei szerte az egész világon és Lipcsét mindenütt úgy emlege­tik, mint a kelet-nyugati keres­kedelem központját. A „Lipcsei vásár” története a 10. századig nyúlik vissza. Ek­kor építették fel ezen a helyen Libzi-várát, hogy katonai vé­delmet nyújtsanak a vándorke- reskedöknek és az Ovikkal megrakott szekérkaravánoknak. A vár tövében aztan rendszere­sen tartottak vásárokat, és 1160- ban nyerte el először a Lipcsei­vásár a privilégiumot. Az elkö­vetkező évszázadok folyamán rohamos virágzásnak Indult a kereskedelem a városban. A 18. században ott láthatjuk a vásár forgatagában Goethét. Schillert, Cassanovát és Erős Ágostont, és ettől az időtől Miről ír as 9itlj ulukon" második szánta ? Hamarosan megjelenik az, „Új Utakon ’ című kiadvány más"dik szama, mely nagyon helyes kez­deményezés volt a Mátészalkai Művelődési Tanács részéről. A szerkesztők feladatuknak tekin­tik azt. hogy a járás termelő­szövetkezetei közölt a jó tapasz­talatokat, módszereket terjesz- szék es meghonosítsák. A máso­dik számban „Munkaszervezés a Tiborszállási Új Élet TSZ-fcen' címmel jelenik meg cikk. Kát írás is szól a nyáron végzendő népművelési munkáról. — Ezek mellett ismertetőt közölnek a tsz-ekkel kapcsolatban megjelent egyes kormányrendeletekről. — Népszerű formában megjelenik egy írás a Szatmárban régebben tapasztalt és meghonosodott kö­zös paraszti tevékenységekről, a kaláka munkáról. Tudatja a ki­advány, hogy milyen új mező­gazdasági szakkönyvek jelentek még az elmúlt hónapokban, s szemelvények olvashatók a nagy­üzemi gazdálkodásról nemzetközi vonatkozásban. Valamennyi a termelőszövetkezeti gondolat ter­jesztéséhez nyújt segítséget, kezdve a Lipcsei vásár már nemcsak az egcsz európai ke­reskedelemre gyakorolt hatást, dó a német kultúra fejlődésére is. A minden ősszel és tavasszal megismétlődő vásárok a 20. században már az egész világ­kereskedelem egyik fontos cent­rumává váltak. Többszázezer ember látogat el ide minden év­ben, ahol a keleti és a nyugati kereskedelem méri össze tudá­sát, hogy megtekintse a világ­kereskedelem áruit és a mo­dern technika vívmányait. Napjainkban a Lipcsei vásár már a világ legnagyobb vásá­ra. 1959. tavaszán több mint 59 országot képviselő csaknem 10.000 cég mutatta be itt áruit. Európa országai kivétel nélkül képviselve voltak, de számos tengerentúli ország is beneve­zett a kiállítók sorába. Az idei tavaszi vásáron leg­nagyobb feltűnést az NDK gép­gyártásának új konstrukciói keltették. Kereken 50 új gépel mutattak be. A kiállított gépek között a folyamatos munkame­netre és teljes gépsorok össze­állítására alkalmas automati­zált gépek állottak az előtér­ben. Nagy figyelmet keltett az NDK első loglökéses utasszállí­tó repülőgépe, a „151” és a „014” sugárhajtemű. Természe­tesen most is legtöbben a VEB Carl Zeiss, Jena világhírű gyártmányait keresték. Ez a ecg a világ több mint 100 or­szágával tart fenn kereskedelmi kapcsolatot-. Az elmondottakból világosan láthatjuk, hogy Lipcse városá­nak nemcsak patinás történelmi múltja van, de napjainkban is rendkívül fontos történelmi hi­vatást teljesít, mint a Kelet és Nyugat közötti összekötőkapocs és a népek közötti békés kap­csolatok biztos bázisa. Dr. Horváth Sándor. efféléket. Alkalmasint volt is benne némi igazság. De na.' Az utóbbi itlóbcu a vál­tozás örvendetes jelei mutatkoz­nak Ujtehéiton. rleienki.,t pén­teken este oj-—80 i.a.ui jeti- cl az njúsagi tálekre, útin inka a még töbo megjelenő seni. De m, ütött beléjük? Mi az, ami most úgy vonzza őket? Tálán az a könyvismertető elóadas, amií a múltkoriban Beke Jud.t könyv­táros 'tartott? Meglehet, hiszen Zalka Miklós ,Aknamező ’ cí­mű könyve valóban eruenfes-í- tő. Az elienfon aaaiom idején a jugoszláv határszélen lejátszó­dott históriák méltán kíván­hatták az érdeklődést. — De ugyanez mondható el Vojtovics István tanár előadásáról is, amely a mai magyar irodalom kereteseivel foglalkozott, Tüdő újfehér.tói vezető véleménye szerint azelőtt gondolni sem le­hetett arra, hogy ilyen témájú előadásnak akadt volna türel­mes hallgatója a fiatalok közül. Az ifjúság érdeklődése hatott a pedagógusokra is. (Vagy talán ford tva történt” Inkább mind­kettő fennáll s ez a helyes!) Egyre többen kezdenek közre­működni az iskolánkívüh ne­velésben. Veres Tibor igazgató pl. nem éppen fiatalember már, mégis gyakran ott van az ifjú­sági esteken az ifjúság között. Nemrég a szülői szereiéiről tartott előadást, s a fioJalok maguk kérték, hogy hasonló té­mákról máskor is beszélien. A lényeg tehát az, hogy nagyszámú fiatal seregük össze hetenkint rendszeresen. Igényesek lettek, érdeklődnek. Ezzel együtt járt a szervező'i élet fellendülése, amely most már újabb tervek szövögetését is lehetővé tette. Elhatározták például — s ezzel a járási KISZ-bizottság is egyetért, — hegy „világifjúsági nap”-ot tar­tanak reggeltől estig tartó .gaz­dag műsorral, amelyre Nyíregy­házáról, Debrecenből és a kö­zeli községekből ’ vendegeket hívnak. Hat nem örvendetes dolog ilyet hallanidíjfiehértóról? A helyi párt vezetőségiek:.cg} - hangú véleményé, hogy-:ar if­júsági- szervez? then mkialakuló helyes vezetési módszer jó irányba terelte a --.f-iatelck ér­deklődését es tevékenységét. — Megfogadták azt a sek-jó -taná­csot, amit a pártszervezettől kaptak. .r, ís itt jüll elő a három kívánság, amely abban is eltér a mesétől, hogy ott :a Aflipsáa- ban élő; szegényemben 'ps-feie- sége nyomorúságukban .kíván­lak a -'nem-létező tündárfol lag-' égetoob szükségletűk kielég,lé-: sét: hogy jóllakjanak istemga-' zában kolbásszal. Itt fordítva: a' lünciér kíván valamit, az élőtől.1 A .tündér” nem más, mint. a nép szava, a közvélemény hangja. S azt kívánja az új fe­hértói kiszistákhak, hogy. tanul­mányozzák és ápolják azokat a tényezőket, amelyek . a -mostani örvendetes változásban -szerepet játszanak. 1. Fogadják el min­den esetben a párt útmutatását, tanácsait. Minden örömükkel, bajaikkal forduljanak bizalom­mal a párthoz. 2. Keressék a kapcsolatot a község vezetőivel, különösen a pedagógusodat «és tanuljanak tőlük, képczz4jsia»a- gukat, kulturálódjanak,, rakozzanak kollektiven, ,,|iaiíició- szellemű ifjúsághoz . .mplioa« 3. Tartsák ébren á!íao4ó^iv,-EZ ifjúság lelkesedését. -.F’ortytsgk azt méltó tettekre.. Seg^gák^-az új társadalmi, -eszmék .-yalórgA'á­láSÓt. Az ifjúság mindenkor a .hala­dás világító fáklyája volt. 'Lo­bogjon továbbra is lelkesedése, lendüljön izmos karja községé, hazája, népe javára. folytonosan, buzgalommal, lankadatlanul!- ,p <Za) Száznegyven fiatal tanul nyáron a Szamuely Tibor KlSZ-vezetőkéjjző táborban Az idén is megrendezi a me­gyei KISZ-bizottság a megyei KISZ-alapszervezeti vezetők to­vábbképzését, A sóstói Szarpuely Tibor KISZ vezetőképző tábor­EGY GYÉKÉNYÉN ja volt. Ennek aztán az lett a végé, hogy scsem tudtak zöldágra vergőd­ni. Ha a vállaj iák akar­tak valamit, a márki ta­nácstagok csak hürrunög- tek rá, s ha továbbra is akarták... leszavazták őket. Többen voltak! Szeget szeggel-alapon, nem hagyták magukat a kisebbségben lévők. El­határozták, hogy közös kultúrparkot építenek a két falunak. Ezt így gon­dolták el a mérkiek. Igenám, csakhogy Mer­ken terveztek, Vállajon végeztek. A kultúrpark építésére kiszemelt te­lek egyrésze Vállaj ha­tárához tartozott, s azok nem lettek volna válla­llak, ha beleegyeztek volna az, építkezésbe. Nem, az istennek se! — Ne építsünk mi kö­zös kultúrparkot, nem lesz abból a mienk sem­mi, Nem lesz ennek az egésznek jó vége1 — mondogatták, s nem is lett se rossz, se jó vége, mert nem lett kultúr­park. Az frrsz körüli bonyo­dalom is sok eivódásra adott alkalmat. A fölcl­müvesszövetkezeti veze­tőségnek Mérkről nyolc, Vállajról meg csak négy tagja volt. A gyűlése­ken itt is így. szavaztak, úgy -szavaztak... s a vé­gén Merken vas- és tex- tilszaküzletet is nyitot­tak, Vállajon meg sem­mit. Hogy az utóbbi köz­ség lakóinak mi volt er­ről a véleménye?... Ajaj... (Függetlenül attól, hegy réhányszáz méternyire veit tőlük a két üzlet.) ' Puskaporos volt akko­riban a levegő. Közös mulatságra, bálra még csak gondolni sem volt ajánlatos, hiszen az em­berek talán szőröstül- böröstül megették volna egymást. Hányán fenye­gették meg ebben az időben Vállajról Méi’ket, de hányán!? És viszont. A két -testvérközség la­kói lelkiismeretesen és konokul „hadakoztak ’ egymás ellen. S a leg­rosszabb az volt, hogy a szomszédos falvak lakói és az idegenek csak ne­vették őket. Még a fel­sőbb szervek is úgy vol­tak a panaszaikkal, hogy hitték nem is. „Merk, kontra Vállaj” — így beszéltek róluk nagy de­rülve. Addig-addig ették egy­mást, míg a vállajiak megunták a helyzetet. (Gondolom, hogy a mór- klek is.) Felmentek Pestre, az. Elnöki Ta­nácshoz, és érdeklődtek, szétválhat-e a két köz­ség? Nem lehet tudni, hogy történt a dolog, hogy nem, de ők egy keddi napon voltak Pes­ten, s vasárnapra már hivatalosan is megjött a döntés. Ettől kezdve nem így írják a két községet, hogy Mérk-Véllaj, ha­nem Mérk és Vállaj. Ennek már két, vagy három éve is van. És úgy látszik, a két község lakóit ez a döntés an­gyallá tette. Mióta külön állnak egymástól, külön intézik a dolgaikat, 6emmi bajuk egymással, segítik egymást. Talán meg tureékolnának is egymásnak, ha idejük engedné. Egyszóval he­lyes kerékvágásba zök­kentek, s ma mór való­ban „megárulnak égy gyékényen." ú? ézi) ban 140 Szabolcs-Szatnaar íme­gyei KISZ-vezető iám Crtfétfik meg az alapszervezeti munka né- hány fontos elvi, szervezeti és módszertani kérdésével. ..Segítsé­get kapnak az üzemi, ..yáfftgfc falusi ifjúsági vezetők az irányí­tás, és szervezés művészetének elsajátításához, megismerik' á KISZ Központi Bizottságának legfontosabb határozatait, az . if­júsági nevelés időszerű teendőit, A tíznapos iskola célja az alap- szervezetek vezetési színvonalá­nak növelése. A fiatalok KISZ iskolája bővelkedik hasznos szó­rakozásban, élménybeszámolókat hallanak külföldön járt fiatalok­tól,, népdal-, mozgalmi-dallanu« lás, tábortűz, filmvetítés, kultu­rális és sportműsorok várják a július elején nyíló '“sútur-iabor lakóit. 4 1969, JÚLIUS 2, CSÜTÖRTÖK PR AHA — DRESDEN — (Éti napló) VI. Ma már a mérkiek és a vállajiak is mosolyog­va beszélnek azokról az időkről, amikor még a két községet egynek: Mérk-Vállaj-nak hívták. El lehetett róluk mon­dani, hogy ..Rossz szom­szédság török átok, Ok nem igen jó barátok.” Tényleg nem voltak azok. Mintha Arany Já­nos „Fülemüle” című költeményének két hara­gos szomszédjáról vettek volna példát. No, nem arról volt szó, hogy iri­gyelték volna egymástól a madárfüttyöt. Nem! űk már mai ritmusra „fülemüléztek". A nézeteltérésnek na­gyon is kézzel fogható okai voltak. Márkén volt a . községi tanács, Vállajon csak tanácsld- rendeltség működött. Ráadásul az akkori ki- rendeltség vezetője nem nagyon tartotta szív­ügyének a vállajiak sor­sát. De ettől függetlenül is sértette ez a vállajiak önérzetét. A tanácsülé­sek? Azok voltak csak viharosak! A tanácsnak Mérkről harminchat, Vállajról; huszonegy Lag­Úiépítés és vitessük \ fermelöszevetlíezgieíifeen Lényeges segítség a szövi tfcezs« ek számára, hogy a népgazda­sági tervezés során gondoltak, a sz-pcrtákia, majorokra is, Eb- oen az évben több, mirit fíFkiló- Péter hosszú bekötőutál' építe­lek a termelőszövetkezetéíí térü- .etcin., amivel nagybah'-'A-neg- kennyítik a szállítást.és közleke­dést. A. termelőszövetkezetek, .meg­erősítését segíti elő az a tény.. ís, hogy a megyében 1959rb©l- 24 ermeloszövelkezet prim«4V;JviUa- mositását, valamint - lo-.-majorji- nak vUlampöitásai „végzik--.«!« ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom