Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-30 / 182. szám

Hivatalos nyilatkozat az almatermésről

(3. oldal.)

★

Regényfoiytatés

(5. oldal.)

V(f4f

XVI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM

Ara 50 fillér

1959. JÚLIUS 30, CSÜTÖRTÖK

A lakásépítési kölcsönökről

(Interjú a 4. oldalon.) ★

Mi újság

Géniben?

(5. oldal.)

Megkezdődött az országgyűlés áj illésszaka

A magyar-kínai szerződésről és az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatok az országgyűlés előtt

Szerdán megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, jelen volt az országgyűlés ülésén — szabadságát megszakítva — Kádár János, a Magyar Szocialista, Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Münnich Ferenc, a tcrradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. O t volt Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándoj, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Antos István, Senke Valéria, dr.Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi Ödön, Kcssa István, Kovács Imre, Nagy .Tó- zsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, és Trautmann Rezső miniszterek.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvisele ek számos vezetője.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg Knyazovits András és Kovács Béla országgyűlési képviselők elhunyt áról.

Az elnök kegyelete« megemlékezését az országgyűlési képviselők állva haliga ták végig, majd Rónai Sándor javaslatára Knyazovits András és Kovács Béla emlékét jegyzökönyben örökítették meg.

Ezután Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Baranya megyei válasz.ókerületből Dobos József, a Komárom megyei választókerületből Vass József pótképviselőt hívta be.

Az elnök ezután bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke benyújtotta a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, a külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pe- kingben 1959. május 6-án aláírt barátsági és együt működési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot, a pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségve'ésének végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakra három képviselő — Szobek András, dr. Sáró András és Pé'i János nyújtott be interpellációt.

Ezután Rónai Sándor javaslatot tett az ülésszak tárgysorozataira.

Az elfogadott tárgysorozat alapján elsőnek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját tárgyalta az országgyűlés. Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról.

Kristóf István elvtárs beszámolója az Elnöki Tanács munkájáról

Beszámolt arról, hogy az országgyűlés legutóbbi ülése óta az Elnöki Tanács milyen kitüntetéseket adományozott. Beszélt az állampolgársági ügyek intézéséről. Ezután elmondotta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban igen fontos nemzetközi szerződéseket kötött a Szovjetunióval és a szocializmust építő államokkal mind gazdasági, mind egyéb területeken.

Az Elnöki Tanács alkotmányos hatáskörében átvette az új budapesti szovjet, mongol és román nagykövet, valamint az angol, az argentin, az izraeli és a norvég követ megbízólevelét. Az Elnöki Tanács felvette a diplomáciai kapcsolatot a Guineái Köztársasággal, az Etiópiái császársággal. Yemen királysággal, valamint Ceylonnal.

— Pártunk politikájának megfelelően — folytatta — állami szerveink a legmesszebbmenöen igyekeztek az egyházakkal barátságos viszonyt kialakítani, anélkül, hogy bárminemű elvi engedményt tennének. Ennek megfelelően a különböző egyházakkal való viszonyunkban javulás tapasztalható. Az ellenforradalom óta kinevezett egyházi vezetők az elmúlt hónapokban mind az Elnöki Tanács, mind a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai előtt maradéktalanul eleget tettek eskűtételi kötelezettségüknek.

Az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — az egyházügyi hivatalt — a.z egy- ,, házi ügyek fontosságának kiemelésére közvetlenül a Minisztertanács felügyelete alá helyezi e és országos önálló hatósági jogkörrel ruházta fel.

Kristóf István ezután foglalkozott az Elnöki Tanács néhány fontos törvényerejű rendeletével. Végül kérte a beszámoló tudomásulvételét.

Az országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette, majd rátért a Magyar Népköztársaság és a

Kínai Népköztársaság között Pekingijén aláírt barátsági és

együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Kiss Károly, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt.

A magyar-kínai szerződés törvényjavaslata

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a javaslatot az országgyűlés külügyi bizottsága megtárgyalta és elfogadta. Ezután így folytatta:

— Népköztársaságunk külpolitikája mindig arra irányult, hogy baráti kapcsolatokat létesítsen valmennyi országgal, elsősorban az emberi haladás

élenjáró országával, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal.

Külpolitikánk szilárd, megdönthetetlen alapja, hogy a szocialista tábor tagjai vagyunk és az imperialisták semmiféle mesterkedése sem tudja a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat lazítani.

— A nemzetközi szerződések között már több mint 10 éve törvénybeiktattuk a Szovjetunióval, Romániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Bulgáriával kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket. Ezeket kiegészítette a varsói szerződés. Ezekhez az egyezményekhez csatlakozik a Kínai Népköztársasággal kötött barátsági és együttműködési szerződés.

— Magyarország és Kína

messze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága.

— A magyar-kínai barátságot és általában a szocialista tábor népeinek barátságát társadalmi és politikai rendszerünk azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi sziklaszilárddá és ez a barátság állandóan fejlődik, erősödik népeink és az egész szocialista tábor javára.

— Szerződéseink olyan baráti szövetség részeivé tesznek bennünket,, amely a Főid lakott részének közel egy- harmadát foglalja magában,

s ennek a hatalmas területnek politikai biztonságát, rendjét és nyugalmát, gazdasági fejlődését és nem kis mértékben nagyszámú népeinek harmonikus egyetértését biztosítja.

— Kína nemcsak azért nagyhatalom, mert nagy a lakosság telexszáma, nagy a területe, hanem elsősorhan azért, mert fejlődése ütemével, a nép életszínvonala emelésével óriási tekintélyt élvez a világ népei előtt. A Kínai Népköztársaságot az USA ellenséges politikája ellenére is eddig 33 ország ismerte el

— Azok az eredmények, amelyeket a kínai nép a Kínai Kórnmunicta Párt vezetésevei elért, az egész világ számára cáfolhatatlan bizonyítókai a szocialista társadalom ma- gasatbrendüségének, a két rendszer békés versenyében a szocializmus biztos győzelmének.

— A Kínában folj'tatott tárgyalásainkat a testvériség és a kölcsönös megértés, a nézetek teljes azonossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egységének és összefogásának további megerősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése lenini elvének alkalmazásáért.

— A kínai nép vezetői elismeréssel beszéltek a magyar nép munkájának eredményeiről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájáról és az 1956. novembere óta elért politikai és gazdasági konszolidációiról.

„Magyarország gépek, technika, ipari szakemberek tekintetében előbbre van Kínánál — mondotta egyik beszélgetés alkalmával Mao Ce Tung elvtárs, — de mi ezt az elmaradást rövid idő alatt behozzuk. Jöjjenek csak el hozzánk tíz év múlva ismét és meg fogják látni, mire képes a kínai nép.”-— Semmi kétség, hogy így lesz, mert ahol csak megfordultunk, mindenütt azt láttuk; nagy nép, szilárd, céltudatos politikai vezetés, folyton növekvő gazdasági és kulturális eredmények, gyorsan, az egész nép lelkes munkájával épülő szocializmus.

Az előadó, ezután számadatokkal bizonyította Kína gazdaságának és szocialista kultúrájának ugrásszerű fejlődését, majd ismertette hazánk jelentős és folyton bővülő gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatait Kínával.

— Az első árucsereforgalmi és fizetési egyezményt 1951. tavaszán kötöttük — mondotta. — A kínai import népgazdaságunk számára alapvető nyersanyagokat és mezőgazdasági terményeket jelent, ami számottevő tőkés import kikapcsolását tette lehetővé, ugyanakkor exportunk túlnyomórészt munkaigényes nehézipari gyártmányokból komplett berendezésekből tevődik össze.

— Kínával ez ideig a következő . államközi egyezményeink vannak: az 1951-ben kötött kulturális egyezmény,, az 1953-ban kötött műszaki, tudományos együttműködési egyezmény, rádió, posta és távíró egyezmény, az 1954-ben kötött növényvédelmi egyezmény.

— Hálával emlékezünk meg arról a segítségről, amelyet a Kínai Népköztársaság az

1956-os ellenforradalom leverése után mind erkölcsi, mind

gazdasági vonalon nyújtott.

— 1958-barj a magyar és kínai

Tudományos Akadémiák között együttműködési szerződés jött létre. Ugyancsak 1953-ban hosz- szúlejáratú árucsereforgalmi

egyezményt kötöttek. Jelentős állomása volt kapcsolataink továbbfejlődésének 1958. szeptember 30. amikor Pekingben létrehozták a Kínai—Magyar Baráti -Társaságot. 1959. májusában pedig Magyar—Kínai Baráti Társaság alakult.

— Ezeket a korábbi egyez— Az 1S58. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítása mellett — az egész év folyamán szilárd egyensúlyban volt — mondo.ta többek között.

— Az 1958. évi zárszámadás 155 millió forint bevételi

ményeket egészíti ki az ez év májusában aláírt barátsági és együttműködési szerződés a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között.

J Ez a szerződés okmánysze-, riJ kifejezője a két ország közötti bizalomnak és barátságnak* a bizalmon és á barátságon alapuló együttműködési akaratnak. Megpecsételése az egyre erősödő kapcsolatnak. A kínai és a magyar nép — híven a proletárinternacionalizmus elveihez — kiterjeszti és e szerződéssel is szoro-i sabbra fűzi kapcsolatait.

— Bármerre jártunk Kínában,

bárkivel beszéltünk: tudóssal/

munkással, vagy parasztemberrel, hazánkról, a magyar népről,; a Magyar Szocialista Munkáspártról, a forradalmi-munkás paraszt kormányról — szeretettel és igaz barátsággal beszéltek.

Ez a baráti légkör biztosítéka annak, hogy az országaink közötti együttműködést még jobbá tesszük, s ezzel szilárdítjuk a kínai és a magyar nép barátságát, az egész szocialista tábor egységét.

— Ez a szerződés, és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöttünk, csatlakozást jelent azokhoz a törekvésekhez, amelyek az imperialista hatalmak háborús és agresszív erőivel szemben a béke erőinek közös frontba való tömörítését tűzték ki célul — mondotta és a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta.

A nagy helyesléssel fogadott előadói beszéd után Dr. Molnár Erik képviselő, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnöke szólalt fel. Méltatta a magyar és a kínai nép baráti együttműködésének történelmi jelentőségét és megállapította:

ennek a szerződésnek a döntő jelentősége abban van, hogy magyar vonatkozásban is kifejezi a nagy kínai nép csatlakozását a világszocializmus ügyéhez.

Molnár Erik a továbbiakban

beszélt a kínai nép történelmi eredményeiről.

A törvényjavaslatot elfogadta. Az országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben 1959. év május hó 6. napján aláírt barátsági és^ együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényja-1 vaslat tárgyalására.

Antos István pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állatni vállalatok fizették be.

— A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- ésil-; letékbevétel is. Az élénk ingatlan-;

(Folytatás a 2. oldalon.)

Antos István pénzügyminiszter beszéde