Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-30 / 182. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

forgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, amellett a kedyező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit.

— A bevételek már az év első felében nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgán a kormány számára, hogy a népgazdaságban terve.i felüli erőforrások jöttek létre, amelyet fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására.

A kormány az év derekán 16Ö0 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet.

— A beruházási keretek felemelése döntő részben a már folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezését biztosította. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958-ban 13.1 milliárd forint értékű beruházást helyezhettek üzembe és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházások állománya.

— 1958. folyamán több, a beruházások hatékonyságát kedvező irányban befolyásoló intézkedés történt.

— A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értünk el az egészségügyi-, szociális- és kulturális ellátás

területén.

Az intézmények hálózata számos 'új létesítménnyel bővült. Emellett javult az intézmények által nyújtott ellátás, amit elsősorban az alkalmazottak létszámának növelése segített elő. A társadalombiztosításban résztvevők számának növekedése következtében emelkedtek az e célra fordított kiadások is.

— A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételeknél 145 millió forint* az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többle'et nagyobb részben községfejlesztési célokra, kisebb részben az évközben felmerült új szükségletekre fordították.

— A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfejlesztési alap, melynek bevételei országosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587

millió forintot tettek ki.

A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési terveit kidolgozása elhúzódott. így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át.

— A községfejlesztési alap segítségével a tanácsok az év folyamán egyebek közt 1.2 millió négyzetméter járdát, 189 kilométer hosszú utat építettek, 30 fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízierőművét és kutat helyeztek üzembe, 250 kultúrotthont adtak át rendeltetésének.

— 1958-ban a lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal fordított többet vásárlásokra, mint 1957-ben.

Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adatai azt bizonyítják, hogy 1958-ban a népgazdaság és a társadalmi élei minden területén igen eredményesen dolgoztak.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány olyan politikái folytatott, mely az adott körülmények között a dolgozó nép ügyét, a szocialista építést a legeredményesebben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támogatását, milliók aktivitását váltotta ki a gazdasági építő munkában, ezért születtek ilyen kedvező eredmények.

A továbbiakban azokról az irányelvekről szolt, amelyek a

párt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték.

— A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyik kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel.

— A nyerségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában.

Ez adott lehetőséget, hogy 1958- ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának javításánál. Célszerűnek bizonyultak a beruházások hatékonyságának emelésére hozott intézkedések.

illetve a régi árrendszer fogyatékosságairól beszélt. Elmondotta, hogy a szén, a hengerelt áru, a tégla, általában igen sok nyersanyag ára alacsonyabb volt az önköltségnél, - a vállalatok nem sok gondot fordítottak az anyag- és energiatakarékosságra és még egyéb fogyatékosságok miatt a régi árrendszer alkalmatlannak bizonyult, hogy helyesen tájékoztassa a gazdaságosság fokozására törekvő vezetőket és dolgozókat.

— A két évi alapos munkával előkészített és ez év január 1-én életbelépett termelői árrendszer — folytatta — nagyrészt megszüntette ezeket a fogyatékosságokat.

A termelői árak általános rendezésével igen jelentős előnyök mutatkoznak: közelebb került egymáshoz a társadalmi és a vállalati érdek, szilárdabb a!apot teremtettek egy helyes fogyasztói árpolitika céljaira, s anyag- és energiatakarékosságra ösztönöznek.

Egyes vállalatod: már megkezdték gyártmánykonstrukcióik áí- szerkesztését. Ez a folyamat a korszerű, könnyű konstrukciók bevezetését mozdítja elő. A vállalatok többségénél az új árrendszer csak ezután érezteti hatását.

— Az 1959. január hó 1-én életbelépett termelői árrendszer — folytatta — szükségessé tette az országgyűlés által törvényerőre emelt 1959. évi állami költségvetés átárazását. Az átárazás végrehajtására az országgyűlés a költségvetési törvényben felhatalmazta a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt. Bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az átárazás megtörtént és ennek alapján az 1959. évi állami költségvetés

58.196.966.000 forint bevételt,

57.787.491.000 forint kiadást és 409 millió forint felesleget mutat.

— A költségvetés kiadásai az átárazás folytán 5.7 milliárd forinttal, a költségvetés bevételei pedig 5.3 milliárd forinttal magasabbak. A bevételi többlet döntő részében az állami vállalatoktól származó bevételeknél jelentkezik. Az állami vállalatok befizetéseinél jelentősen emelkedett a nyereségrészesedés, csökkent a forgalmi adó, és új bevételt forrásként szerepel az illetményadó 4.2 milliárd forintos előirányzata.

Ezután az idei gazdálkodást ismertette.*

Továbbá- is-indokolt, hogy a rendelkezésre álló kivitelezési kapacitásokat elsősorban a már folyamatban lévő Beruházásokhoz összpontosítsuk. javulást ' kell elérni a beruházások koncentrálásában, tovább kell rövidíteni az üzembehelyezési határidőket, s csökkenteni a költségeket. Helyesnek bizonyult, hogy a gazdásági vezetés olyan nagy figyelmet szentelt a külkereskedelem és a devizagazdálkodás szilárd egyensúlyának. Ezt a helyes módszert dolgozó, parasztságunknak az idén is azzal kell alátámasztania, hogy pontosan teljesíti földadó-fizetését és más, természetben szolgáltatandó kötelezettségeit és árufaíeslegét időben felajánlja eladásra az felvásárló szerveknek.

Antos István a továbbiakban

— Az - idei. esztendő első félévének tervteljesítése kedvezően alakult. Különösen a második negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlődése. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata óta

feiler,üiftí r, mimkaverseny- mozgalom, a dolgozók szorgalmas munkája, a szocialista építés meggyorsítása érdekében véghezvitt gyakorlati tettek újból jelentős terven felüli erőforrásokkal gyarapították népgazdaságunkat.

— 1959. első félévében az állami ipar 8 százalékkal termelt többet, mint 1958. első félévében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi- termelési tervét.

— A jelentős - térvtúlteljesítés a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szektora szükségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítását — végül az exI port növelését szolgálta.

— Az ipar kedvező irányú tervtúlteljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése.

Ezután hangsúlyozta, hogy az év első hónapjában hazánkban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődése, az új termelőszövetkezetek politikái, szervezeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhatalom központi és helyi szerváitól. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ez ideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot.

—A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot építkezésekre.

Ebből az' építkezési hitelkeretből egy katasztrális hold termelőszövetkezeti szántóterületre kereken 380 ferint jut, az 1958. évi 300 forinttal szemben. Májusi adatok szerint a termelőszövetkezetek 135,000 szarvasmarha részére létesítenék istállót. 73.000 szarvasmarha új istállóban, a többi , átalakított épületekben lesz elhelyezhető. Ezenkívül 14.000 sertés részére -fiaztató, 44:000 sertés részére sertésól, 89.000 juh részére korszerű- iuhhodály- és 200.000 baromfi részére megfelelő nagyüzemi baromfiól épül a termelőszövetkezeteknél. Ezek. az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állatférő- helyszükséglétét általában ki . lehet elégíteni. A közös- állatállományt — 'elsősorban a szarvas- marha-állömáttfi a termelőszövetkezetek fnég a tél 'beállta előtt nagyüzemi épületekben helyezhetik el.

A. termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a közös állatállományt minél előbb megteremtsék. A belépő parasztok nagy számban vittek be a szövetkezetbe állatokat. Június 30-ig mintegy 80.000 szarvasmarhát. 65.000 lovat és 25.000 juhot vittek be a közös gazdaságba. Ahogy az istállók elkészülnek, a közös állomány természetesen tovább gyarapodik.

A közös állatállomány megteremtésére a termelőszövetkezetek és a helyi szervek elsősorban a szarvasmarhaférőhelyeket igyekeztek biztosítani. Ezt a törekvést csak helyeselni lehet.

Nem helyeselhető azonban, hogy egyes megyékben a közös szarvasmarha-állomány megteremtése mellett szem elől tévesztették a közös sertésállomány megalapozását.

— Az idei jó takarmány termés és a nagyüzemi férőhelyek megfelelő ütemben ’ váló elkészítése kedvező körülményeket teremtett a termelőszövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésének fejlődéséhez. Ezt az egészséges fejlődést állami eszközökkel is elő kell segíteni. A termelőszövetkezetek állami támogatását olymódon kell szabályozni, hogy kifizetődő legyen a saját tenyésztés. Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek földterülete az idén több mint kétmillió holddal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszükségletét. Csupán traktorból háromezerhat- százat kellett terven felül biztosítani. A jelentősen megnövekedett igényt a belföldi mezőgazdasági gépipar, csak kis részben tudja fedezni, ezért barátainkhoz fordultunk, nyújtsanak részünkre segítséget terven felüli gépszállításokkal.

A belső erők mozgósítása és a baráti segítség együttesen biztosítja a megnövekedett gépi munkaigény zavartalan

ellátását.

— A mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerült a kettős feladatot végrehajtani: szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát és ugyanakkor dolgozó népünk növekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a mező- gazdasági termelés mennyiségét is.

— Az idei év emellett azt is

bizonyítja, hogy lehet olyan politikát folytatni, úgy haladni a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján, hogy ezalatt az egyéni parasztgazdaságok termelése is kedvezően alakuljon.

— A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. 1959. első felébén a kivitel 18 százalékkal, a behoza tal 7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél.

A* átlagbérek és a vásárlóerő növekedéséről

— A párt és .a kormány politikájának fontos elve, hogy a szocialista építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rendszeres emelését. Az 1958. évi terv eredményes túlteljesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős rétegeit érintő intézkedés törtépt.

Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos- élelmezési cikk ára csökkent, ugyanakkor egyes dolgozók bére számottevően emélkedett.

Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak. A munkások havi keresete 1959. első félévében három százalékkal haladta meg az 1958. első félévi átlagkereseteket. A keresők száma az állami iparban az év júniusának végén 63.000-rel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt.

Mindezt egybevéve,

1959. első felében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében.

Kisebb arányban, hat százalékkal növekedett a parasztság vásárlóereje, nagyobb részben a felvásárlási kifizetések, kisebb részben pedig a termelőszövetkezetbe bevitt állatok és felszerelések meghitelezése következtében.

— A .kiskereskedelem első félévi forgalma 8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában.' Az élelmiszer - lorgalom emelkedett nagyobb mértéiben. A múlt évihez képest jelentős a ruházati cikkek forgalmának növekedése. Az igények jobb felmérésével, jobb áruterítéssel és az ipar részéről a rendelések ponto^ és időben való teljesítésével kell elejét venni annak, hogy a tavaszi forgalom iöidőszakában előfoidult kisebb ellátási zavarok a jövőben meg ne ismétlődhessenek.

Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a növekvő igényeket az ipar és a kereskedelem összefogása alapján zavartalanul kielégíthessük.

A legnagyobb forgalomemelkedés ez évben az úgynevezett vegyes iparcikkeknél jelentkezett. Ide olyan termékek tartozni „mint az ealtaamagok. tele*

vízió, a rádió, motorkerékpár, háztartási gépek, bútor, stb. — _ Ezekben a cikkekben 13 százaié-' kos volt a forgalomemelkedés.

— Ez év első felében — csak az áruhitel-akció keretében —

17.700 motorkerékpárt, 22.700 mosógépet és 26.000 rádiót vásároltak. A bútorforgalom két év alatt megduplázódott és még így sem tudjuk az igényeket zavartalanul kielégíteni.

— A lakosság növekvő élet- színvonala nemcsak a kereskedelmi forgalom növekedésében, hanem a betétállomány erőteljes gyarapodásában is kifejezésre jut. 1959-ben — félév alatt -— egy- milUárdharminchatmillió forint tál nőtt a betétállomány.

Ezután hangsúlyozta, hogy a költégvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mutatóit illetően elérjük az eredetileg 1960-ra kitűzött szintet.

— A termelékenység emelésénél, az önköltség csökkentésénél a feladat nagyobb része az év második felére maradt. Ezért most — az új-áras tervek birtokában — szükséges, hogy valamennyi vállalat felmérje tennivalóit és megtegye a szükséges intézkedéseket a március 6-i határozat előírásainak megfelelő, a termelékenységet fokozó, a költségek, színvonalát csökkentő intézkedésekre.

— A hároméves terv eredményes teljesítése a műszaki intézkedések egész sorának sikeres végrehajtásától függ.

Végül nagy figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatos feladatokra.

— Az országgyűlés kilenc bizottsága 183 képviselő részvé'e- lével részletesen megtárgyalta a forradalmi munkás-paraszt kormány jelentését az 1958. évi költségvetés teljesítéséről. A bizottsági üléseken 80 képviselő szólalt fel és számos, értékes észrevétellel és javaslattal nyújtott segítséget a kormányzati munkához. Valamennyi bizottság egyhangúan jóváhagyta a jelentést..

— A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, fogadja el a múlt évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.

íFobdatás .az jv oM&loiúi

az új termelői árrendszerről,

tat