Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-24 / 172. szám
tltég prmlmtárl«l XVI. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM Ura 50 fillér 1959. JCLIUS 24. PÉNTEK > judod aaaaanaGDDacoDaaacxnDaaaoDacxiDacociDDCXX Nagy gonddal vigyázzunk a gazdag termés minden kalászára ! Az utóbbi évek leggazdagabb gabonatermését takarítják be napjainkban a falu dolgozói. A jobb munka, a több műtrágya, a minőségi vetőmag és az ehhez párosult jó időjárás meghozta gazdag gyümölcsét. Egyes termelőszövetkezetek kenyérgabonából is 14—15 mázsát érnek el, míg árpából 20—22 mázsát. Szorgalmas munkával és az állam 3 segítségét igénybevéve az egyénileg dolgozó parasztok is jobb termést takarítanak be, mint a múlt évben. A betakarítás első szakasza, az aratás a nagy forráság ellenére is rövid idő alatt — mondhatjuk szemveszteség nél- kül történt Ebben nagy részük van a gépállomások dolgozóinak is, hiszen a kombájnok, aratógépek egyrészt megkönnyítették. mésréc7t m»-r is evorsítoUák ezt a nagy munkát. Az utóbbi egy hét időjárása a tarlóhántásra, másodvetésre kiválóan alkalmas. Ezen a nyáron csak aki nem akar, az nem termel másodterményt. Szükség is van a jobb takarmányellátásra. Az első kaszálású szénafélék termésével nem igen dicsekedhetünk, az állatállományunk pedig jóval több, mint a múlt esztendőben volt. Július hónapban még nincs késő másodterményt vetni. Aki idáig gondolkozott volna, még az is pótolhatja mulasztását. Amennyire alkalmas a jelenlegi csapadékos idő a másodvetésre, annyira hátráltatja a hordást. Ha valamikor résen kellett lenni, akkor most igen. Mindent el kell követni, w hogy a jó termés egy kalásszal se csorbuljon. Nehéz fel- \ adatnak látszik, de megoldható az az egymásnak látszólagos ellentmondó dolog, hogy gyorsítsuk a hordást, de csak száraz gabonát rakjunk az asztagba! Legsürgősebb teendő egy-egy eső után megvizsgálni a kereszteket, hogy nem dobálta-e szét a vihar, vagy az alacsonyabb helyeken nem szaladt-e alá víz. Először ezeket - a kereszteket kell biztonságba — a dombosabb helyekre — helyezni. A szétdobált, vagy a vízből mentett kereszteket legkönnyebben lehet szárítani, ha kúpokba állogatjuk. így a víz hamarabb lefut róla, a kalászokat pedig süti a nap. Ugyancsak ajánlatos a vihar által meg nem bolygatott kereszteket is hasonlóan talpra állogatni, különösen akkor, ha úgy átáztak, hogy a csírázás veszélye fenyeget. A ke- »{ vésbé átázott kereszteket egyszerű átrakással is még lehet szárítani. Olyan helyen, ahol csak a pap- és a vállkévék nyirkosak, azok leszedésével és napos időben estig való szárítással lehet végezni a hordást. Különös gonddal kell kiválasztani a szérű helyét. Vízjárta domboldalra, de különcsen lapályos helyre, ahol egy nagyobb eső alkalmával a víz is megállhat, szérű ne kerüljön! Még a száraznak látszó föld is felnyírkosodik az asztag alatt, ezért minden esetben rakjunk szalmát a kazalfenékbe és arra kerüljön a kéve. Ajánlatos kisebb asztago- kat kezdeni, hogy azokat félnaponként, de legalább naponként befejezzek, bsha'azzák, mert nem mindenütt van jó kazaltakaró ponyva. Ha elkerülhetetlenül napközben félben éri a vihar az asztagot, akkor is könnyebb szalmával befedni, vagy kévékből gyors hajazatot húzni a kisebb kazalra. A jelenlegi időjárás mellett gondosabb munkát kíván a kazalrakás. Minél meredekebb legyen a hajazat, hogy £ a víz gyorsan lefusson a kalászokról. n A hordás sikere jobb munkaszervezést is kíván. A termelőszövetkezetek az alkalmas órákra, vagy napokra minden erőt a hordásra, a gabona szárazon való asztagbahor- dására fordítsanak. Az egyénileg dolgozó parasztok különösen most hasznosíthatják jól a kalákában való hordást. Ha öt-hat termelő összefog, akkor egy-egy gazdánál néhány óra alatt, de egy nap minden esetre behordanak. így nem áll félben öt-hat kazal. A nedves időjárás nagyobb felkészültséget kíván a cséplőcsapatoktól és a terményfelvásárlóktól, szövetkezeti raktárosoktól, egyszóval mindenkitől, aki a kenyérnekvaló betakarításában résztvesz. joopoarxiDi n jt jut r 'iJLJUQrxjaaDaoacoDDciaFODmrtnncxx Kevesebb költséggel akarnak dolgozni a szálkái pék fiatalok VIT-míiszaic, fáklyás fefvMilís a fesztivál köszöntésére A nyírbátori járásban az üzemi KÍSZ-szervezetek fiataljai a VII, Világifjúsági Találkozó megnyitásának napjára V IT-mű szakot szerveznek. A mátészalkaiak sem akarnak lemaradni a nagy érdeklődésre számot tartó fesztivál méltatásáról: dallal, tánccal köszöntik a VIT-et. A nagykállói járás kislistái a találkozó megnyitásának előestéjén nagyszabású fáklyás felvonulást tartanak. a gacsályi Dózsa TSZ-ben. (Foto: Hammel) 200 ezerrel több téglát égettek a, fehérgyarmatiak A fehérgyarmati téglagyár is értékelte az elmúlt félév munkáját. Annak ellenére, hogy a munka scran géptörés miatt termeléskiesés történt, mégis jó eredményekkel dicsekedhetnek mert tervüket túlteljesítették. így nyerstégla-termelési tervüket öt százalékkal múlták felül, ami darabban nyolcvannatezret jelent. Még jobb efedmény mutatkozott az égetett tégla készítése terén; itt 129 százalékos tervteljesítés mutatkozott. Ez pedig nem kevesebb, mint közel kétszázezerrel több égetett téglát jelent. íme a kongresszusi munkaverseny nagyszerűségét igazoló újabb példa. Egy negyedév alatt száztíz burgonyaszedő gépet exportáltak Lengyelországba a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat dolgozói Új konstrukciót mulatnak be Csehszlovákiában Nem volt még példa rá, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói egy negyedév alatt száznál is több bur- gcnyaszedőgépet exportáltak volna. Most, ötvenkilenc második negyedében száztíz darab PF—3-as burgonyaszedőgépet küldtek el Lengyelországba. A készítmények iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és a lengyelek — a mostani nagyobb mennyiségen felül augusztusi leszállításra újabb 50 darab gépet kértek a nyíregyháziaktól. Bár kifogás nem érkezik a nyíregyházi készítményekre, az üzem szakemberei újabb, modernebb konstrukciót dolgoztak ki a közelmúltban. Kiss Zoltánná főtechnológus, valamint Karádi Gyula mérnök irányításával elkészült a PF—4-es, legújabb típusú burgcnyszedőgép. Ez a mezőgazdasági gép már nem szórja szét a burgonyát, hanem teríti, és így könnyebben végezhetik a további munkafolyamatokat. A gép súlya lényegesen kevesebb, mint „elődjéé ’, mert a tervezésnél szem előtt tartották a takarékosságot, és azt, hogy a köny- nyebb burgonyaszedőt vontató erőgép is kevesebb költséggel végzi a munkát. Emellett munka közben az új készítménnyel sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a takarékosság fokozására. • A mintapéldányt Csehszlovákiába küldték, ugyanis az augusztus hónapban megnyíló mezőgazdasági gépkiállításon a nyíregyháziak ezzel az újdonsággal szerepelnek. Amennyiben az érdeklődés kielégítő lesz — és nagyon valószínű, hogy siker jár a próbálkozás után — úgy 1960- ban megkezdik a PF—4 sorozat- gyártását. Elkészült az iíj múzeum ősszel nyílik az állandó kiállítás — Bővíteni kell a képtárat! Viszonylag nem sok idővel a kitűzött határidő után. elkészül: az új múzeumhelyiség a nyíregyházi Malinovszkij utcai épületben. Már csak a hiányok pótlása, a zárak felszerelése stb. folyik, hogy aztán átköltözhessen a négy állandó kiállítás anyaga. A restaurátori műhely, felszsreléséFeSéptMt 3z ötvervageisos csenseri almatáreió Fiatal létesítmény a mátészalkai kenyérgyár, és máris jó híreket hallunk róla. Nemrég ifjúsági brigádot alakítottak tizenegyen- célul tűzték ki a gazdaságosabb termelés megvalós.tását, a lényegtelennek látszó költségek teljes kiküszöbölését. Munkájukat máreddig is siker koronázta, mert a tervteljesítésben nagyrészt az ő igyekezetük volt a döntő tényező, Bakos Béla dagasztó és Ruszka Miklós lesütő vezetésével űj módszert dolgoztak la a munkafolyamatok tökéletesebb egybehangolásara, és ezze (naponta 10—15 kilogramm, korábban veszendőbe menő lisztet takarítottak meg. Néhány napja üijabb felajánlásokat tettek a 'közelgő pártkongresszus t sztsle- téére: megteremtik a tökéletes tisztaságot, hogy ne érkezzék panasz készítményeikre. Ezen kívül a villanyáramfogyasztás minimálisra való csökkentésére is v -állalkoztak, E korszerű létesítmény már az idén bekapocsolódík a munkába. A csengeri járás és a környék almaterméséből mintegy háromszáz vagon kerül majd ide. A tároló kibővítésére is sor kerül és itt történik majd az áruk csomagolása és közvetlen az export-szállításra való előkészítése is. (Foto: Hammel) vei együtt, már az új helyiségben van. Ami kétséges, vajon záros határidőn belül megérkeznek-e a kiállítási szekrények Budapestről? Annyi bizonyos, hogy a megye nagyon várja már a múzeum megnyitását. Három nagy helyiség, — mintegy 12 méteres szoba — s nyolc kisebb terem őrzi majd a Jósa András Múzeum legértékesebb kiállítási darabjait. A régészet, a népviselet, az irodalom és a képzőművészet kiállításai nyílnak meg a termekben. A tágas kiállítás még így is kevésnek bizonyul, a teljes anyag kis részét mutathatja be az érdeklődőknek/ A képkiállítás például mintegy 50—60 alkotást mutathat be. — Szükség lesz tehát a kiállítások' időszakonkénti átrendezésére. Viszonylag kevés anyaggal rendelkezik a képzőművészet. Főként Benczúr Gyula művei vannak a múzeum birtokában. Szükségesnek látszik megyénk képző- művészeti kultúrájának emeléséért — új képek beszerzése, — Mivel megyei múzeum, elvárható, hogy megyei képzőművészek műveiből is mutasson be a kállí- tás alkalmával. A tanács és más társadalmi szervek segítsék hozzá a múzeumot képzőművészeti alkotások új beszerzéséhez. Ennek módja, hogy képeket helyeznek el a múzeumban, örök letétként, Ja iában folyik a csáplés
