Kelet-Magyarország, 1959. június (16. évfolyam, 150-151. szám)
1959-06-28 / 150. szám
RELETMAGYAROKSZAG 1959. JÜNIUS 25.-. VASÁRNAP A jövő év végéig üzem behelyezik a budapesti GENTEX központot A szocialista országok távközlési minisztereinek legutóbbi berlini értekezletén határozatot hoztak az úgynevezett Gentex- hálózat megteremtéséről. A Gentex a nemzetközi automatizált postai távgépíró hálózatot jelenti, s a KGST országai hozzak létre egymás között a nemzetközi táviratok továbbítási idejének jelentős megrövidítésére. Jelenleg ugyanis közvetlen táviróforgalom csak a szomszédos országok között, hazánknak csak Csehszlovákiával és a Szovjetunióval van. A többi országokba rádió útján, költségesen és igen hosszadalmasan jutnak el a táviratok. Budapestről Lipcsébe feladott távirat például először Berlinbe kerül, s csak onnan megy tovább rendeltetési helyére. A Gentex megvalósításával a budapesti táviró kpzpont kezelője közvetlenül hívhatja Lipcsét és adhatja le a táviratot. A nemzetközi automata postai távgépíró hálózathoz öt ország fővárosában — Berlinben, — Prágában, Varsóban, Moszkvában és Budapesten —■ úgynevezett gyűjtőközpontot építettek. A budapes- tin keresztül Románia és Bulgá- rit is közvetlen összeköttetést kap a KGST többi országaival. Százötvenezer forint értékű könyv kelt el az ünnepi könyvhéten Minden évben több és több ember veszi kezébe a könyvet, de mind többen vásárolnak is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Ünnepi Könyvhéten a falu dolgozói közel 150 ezer forint értékben vásároltak könyvet. Különösen a ma élő magyar írók művei találtak igen sok könyv barátra. A tiszalöki járás öt községében tizenhatezer forintért adtak el könyvet. De jó eredményről adott számot még a fehérgyarmati, a mátészalkai és a nyírbátori járás is, mert e három járásban több mint 60 ezer forint értékű könyv talált vevőre. Vetélkedők 4 Tudósítás két szövetkezet versenyéről Az idén, áprilisban kezdett versenyezni a mátészalkai Zalka Máté, és a nyírmeggyesi (Petőfi Termelőszövetkezet. A vetélkedésből mindkét helyen sok jó eredmény született. A verseny egészen lázba hozta az embereket. A hivatalos, kölcsönös versenybizottsági látogatásokon túl a nyilvánosságot ■ a „fel nem kért bizottsági tagok”, a traktorosok is biztosítják. Hozzák, viszik a híreket. „Hallottátok? A Petőfiben harmadszor kapálják a dohányt.” „Tudtok-e róla, hogy a szalkaiak megint felemelték a csirkenevelési tervüket? Tízezer lesz nekik az idén.” És így tovább. .No, ha ők így, mi is így — mondogatták mind a két táborban.- A „szálkái” Nap alig bukkant fel, a tagok már a földeken dolgoztak. De Meggyesen sem más Nap szokott felkapaszkodni az ég aljáról, ók is azzal keltek, s így az történt, hogy a Petőfiben a kisereglett családtagokkal az egyénekre elosztott munkákat fele annyi idő alatt elvégezték, mint régebben. Még a krumpli lóltö- getését is befejezték harmadjára. A kukorica harmadik kapálása most folyik és csak a gazolás maradt még hátra. A Zalka Máté Tsz-ben ugyancsak eredménye« volt a nekirugaszkodás. Ök négyszer töltögették a krumplit, A répa egyelése miatt lemaradtak a kukorica kapálásával, de azt is behozták, s ma már mindkét helyen „naprakész“ a mezei munka. Szürkeruhás emberek Cseng a 05. Az ügyeletes felveszi a kagylót. Tűz a körzetben! — s mig szaporán jegyzi az adatokat, már Tjeszélgetes közben nyomja a riasztócsen gőt. Dobognak a csizmák a lépcsőn a garázsból indul a kocsi. A parancsnok menetközben tájékoztatja a tűzoltókat. S alig telik el néhány perc, megkezdő-1 dik az ember és a víz halálos küzdelme a tűzzel... Ilyen a rűzoltóélef Milyen emberek, akika éjjelnappal készenlétben állnak, s egyik percről a másikra indulnak villámgyorsan életet, vagyont menteni, szembenézni a veszély- iyel, a tűzzel, a pusztulással? Vizi József törzsőrmester őszülő hajú, öreg tűzoltó 29 éve dolgozik a „szakmában”. — Hogy milyen a tűzoltóélet? ■— válaszol a kérdésre. — A tűzoltó leül enni, de nem biztos, hogy jóllakik. Lefekszik aludni, s máris öltözhet. Bizony, nem egyszer jártam már én is úgy, hogy ebédnél az első kanalat vettem a számhoz, amikor megszólalt a riasztócsengő. Olykor aztán még egy nap is belelellett, mig visszakerültem a laktanyába. Szereti hivatását, s ez nemcsak a szavakból derül ki. Néhány éve irodába helyezték a tűzoltólaktanyában. Ott körmölte naphosszat az iratokat, de amikor megszólalt a riasztócsengő, ő is ott volt a többiek között, nem is bírta sokáig az irodát, kérte, hogy helyezzék vissza a szolgálathoz. Jaczkó András tűzoltótörzsőr- tnester több mint tíz éves példamutató szolgálatáért most kapott kormánykitünletést. Felesége, 17 éves kislánya van. Csendes, szerény ember, nem szívesen beszél. De az emlékezés megoldja nyelvét, s az emlékek filmkockái peregni kezdenek. Robbant a palack Nyíregyháza, Toldi utca 12. egyik lakásban robbanás: felrobbant a propán-bután gázpalack. A lakás tüzet fog. A tűzoltókat sikoltozó, magából kikelt asszony fogadja: — A kislányom... Ildikó bent maradt a szobában!... A tűzoltók a lángban álló, égő konyhán át rohannak a 4 éves kislányért. A percek óráknak tűnnek, míg kormosán, köhögve jönnek elő, s hozzák a síró Ildikót... Gyermek a kútban Májusi délelőtt. A szabadnapos tűzoltó éppen a Síp utca 52 előtt siet, amikor rettenetes sikoltást hall az udvarról. Berohan a kapun. A kút körül sikoltozó asszonyok, a kútban egy gyerekkéz kapaszkodik görcsösen a leszakadt deszkába. Épp most került a feje a víz alá. A tűzoltó máris kúszik a pumpa csövén lefelé, villámgyorsan elkapja a kis kezet, melynek szorítása már enged a deszkárc/1. Fél kézzel a csőbe kapaszkodva, másik kézzel a gyermeket húzva indul a harc az életért. Sikerült a kicsit kihúzni a víz alól! A tűzoltó azonban a teherrel nem tud a mély kútból visszakúszni. Egy lanka- dás, s a megmentettél együtt máris lezuhan, s elmerül ő is a vízben... De nem, szirénázik már a segítség, s néhány hosszú perc múlva ereszkedik a kútba a rögzített létra. A' gyermek és a tűzoltó, Jaczkó András törzsőrmester megmenekültek! r Állandó munka, tanulás A tűzoltó tűzet ölt, é | . ment, ott van a súlyos közlekedési baleseteknél, ott van az; árvizeknél, omlásoknál. Sokan azt hiszik, hogy ebből áll az élete, a munkája, abból, hogy a riasztást várja. Bizony nem így \>án. A tűzoltónak nemcsak átd'áí dolga, hogy mentsen — hanem az is< hogy segítsen a tüzek, katasztrófák megelőzésében. 24 óra szolgálat után 24 óra szabadidejük van, de ennek az időnek nagyrészét is munkával töltik. Falvakat, üzemeket patronálnak, segítenek az önkéntes tűzoltók oktatásában, előadásokat tartanak, ellenőrzik a tüzrendeszetet, a védelmet. Bent a laktanyában is állandóan tanulnak. A szerek, a felszerelés és az emberek állandó készenlétben vannak. Egy csavar, egy műszer sem hiányozhat. Bátor, rátermett emberek ezek, akiknek minden helyzetet azonnal meg kell ítélniök, állandóan tanulnak, gyakorolnak lent a földön és szédítő magasban, kúsznak, ugranaft, szaladnak, — s ha emberéletről van szó, habozás nélkül kockáztatják az életüket. Szürkeruhás emberek, tűzoltók... Győri Illés György. A szomszédok, mégha a legjobb komák is, állandóan figyelik egymást. S ha a másik valamiben megelőzi, ugyancsak igyekszik a lemaradt fél legalább olyan lenni mint a győztes. A két szövetkezet ezen is túlmegy. Nemcsak azt lesik, hogy a másik hol tart, hanem alaposan oda is mondogatnak egymásnak és segítő szóval bí- rálgatják a versenytársakat. Ez történt legutóbb is, amikor a ver- senyértékelés egybeesett a Zalka Máté Tsz tíz éves jubileumának az ünnepével és meghívták a Pemelyik szövetkezet mire vitte. Nem úgy az állattenyésztésben! Itt már most megmutatkozik, ki hogyan gazdálkodik. A szalkaiak tavasszal azt vállalták, hogy három hold földre jut majd egy «zámcsállat. Merész kijelentés ez egy kétszáz holdas szövetkezetben. Sokat kell tenni ennek a valóra váltásáért. Meg is teszik. Hízósertésük 280 darab van az idén, sőréjük, tenyésznövendékük tehenészetük szintén nagyon szép. A versenytárs fenntartás nélkül elismeri, hogy az állattenyésztésben a Zalka Máté Tsz az. első. A Petőli Tsz-ben nem is voltak meg a feltételek a nagyobbarányú állom ánynövelésre. Tavaly ősszel mindössze 3 hold pillangós takarmányuk volt, erre nem lehetett építeni. De azért ők is igyekeznek. Te.i termelési tervük. 2800 liter tehenenként, s hat hónap* alatt 13 literes istállóátlaggal 280Ö litert termeltek. Volt olyan "hónap, amikor a íe.jési átlag meghaladta a 23 litert naponta tehenenként, ötven sertést állítanak be bacon hizlalásra és háromszor negyven növendéket sőrébe. „Jó ez a vetélkedés” — mondják mindkét helyen. A tagok látják az eddigi eredményeket, tokozott kedvvel dolgoznak tovább. És már nem kétséges egyik szövetkezetben sem, hogy ez a jobbnak-levés-legalább 1° forinttal emeli egy-egy . munkaegység értékét. • A versenyben pedig ez-a lényeg és az, hogy közben, alig észrevehetően megszülessék az új ember. S. A. MÓRICZ ZSIGMONDRA EMLÉKEZÜNK „Mert én nem fantáziából írok, hanem az élet valóságából, Arany János tanított írni, mikor az epikai hitelre intett” — vall Móricz Zsigmond írói módszeréről. S ez a két sora egész életművének igaz fémjelzése. Az élet valóságát írta meg Móricz Zsigmond, megyénk nagy írója, könyvei szinte történelmi bizonyítékoknak számítanak az utókor előtt, népünk, életének, hétköznapjainak, szenvedésének, szegénységének, el- nyomottságának emlékeit idézve. „Egy nemzet sincs olyan ősszegénységben, mint a magyar proletariátus. Itt vannak a mi íalvaink körülöttünk: kérem, meg kellene már őket örökíteni ebben az állapotban, mert nemsokára eljön az idő, hogy a korszellem valahogy csak felszabadítja őket, akkor aztán nem fogja elhinni senki, hogy volt ilyen rriűveletlenség és ilyen szegénység“ — írja a Forró Mezőkben. Hitvallásának tekinthetjük ezt? Hiszen mindig, és mindenütt az elnyomott emberek, főként az agrárproletariátus ügyét képviselte, harcolva a dzsentrik és főurak, az egész rendszer ellen. Sokszor állt kipellengérezve az akkori korszellem előtt, sokszor kikezdték, büntették, de írói magatartásából soha nem engedett. Tiszacsécse szülötte. Büszkeség. hogy megyénk egyik kis faluja .mondhatja szukebben magáénak Móricz Zsigmondot. Egészen nem, hiszen ő nem csak a megyéé, ö az egész országé, nevét, műveit külföldön is ismerik. Nyolcvan évvel ezelőtt született, június 29-én. Emlékezik rá ma Tiszacsécse dolgozó népe, a járás, a megye, és az ország. Szülőházának emléktábláját ma megkoszorúzzák, este színművét, a „Légy jó mindhalálig" című örökéletű darabot mutatja be a Déryné Színház abban a kis faluban, ahol először ismerkedett meg a múlt rendszer igazságtalanságaival, embertelensegé- vel. Abban a faluban csendülnek fel Misi — az ő szavai, amelyben oly elképesztő volt a nyomor, hogy mint feljebb idéztük, „meg kellene már őket örökíteni, ... nem fogja elhinni senki, hegy volt ilyen művelet- lenség, és ilyen szegénység”. Miért nem él most? Miért nem láthatja, hogy valóban eljött az az idő, amikor a korszellem felszabadította őket, amikor a kommunizmus forró napja, s nem a reménytelenség, a sivárság égető nyári heve izzítja a szabolcsi, szatmári tájakat, falvakat? Miért nem él, hogy igazolva lássa írói törekvését, amikor a' földesúri birtokok, a kizsákmányolok ellen vetette be minden életerejét, a nép oldaLn, a népért? Hogy látná azt is, hogy ez a nép ismeri őt, mert az övé, ez a nép szereti őt, mert ő is_szerette őket!. És .ez a nép elindult a boldogulás, a jobb-elet útján. Hiába keresné ntár: a Betyár éhes alakját, az ótvaros fejű, csenevész, beteg falusi, tanyasi gyerekeket, a népbetegségek nem tizedelnek, mint ahögy eltűntek a földesurak, tivornyvá- zó dzsentrik, - korbácsos intézők hadai is. t. Hogyan látná ő ezt a váltoiiioMHihetetlen -csoda lenne .előtte,» i aki. egész életen át csak1 § ‘-nyomor, csak a reménytelenség útvesztőit járta a magyar, főleg a megyei falvak, tanyák kicsi világaiban. Mit szólna ■ a kultúrházakhoz, s könyvtárakhoz, miket minden ialuban megtalálni? Mit az orvosi körzetekhez? A betegbiztosításhoz? A: kiosztott földekhez? A gyarapodó szövetkezetekhez? A seregnyi újjáépült, és még több új házhoz? A villanyhoz? A motorokhoz? A rohamosan terjedő gyümölcsösökhöz? Mit az egyszerű parasztházak belsejéhez? A függönyökhöz, rádióhoz, rekamiékhoz? S ahhoz a még nagyobb, felmérhetetlen változáshoz, ami az emberek fejében ment végbe? Ma ünnepeljük öt, emlékezünk reá születésének évfordulója alkalmával. Könyvei ott vannak a faluéi könyvtárakban, nem hiányoznak a tanyákról sem. Darabjai járják a megyét. Emléke él, mert műve, amit alkotott, egy nép történetének- hiteles tolmácsolása, a féltő -szeretet sorok mögött rpeg buy a -hang. jan, 4s SS, J __________ tőíi-beliket. Az ünnep tisztességére is „megmosták” a szalkaiak fejét, hogy a kukorica kapálásával elmaradtak. A baromfinevelésnél azonban tarsolyba rakták a bírálatukat, mert bizony ezzel a meggyesiek nem állnak valami jól. A szálkái szövetkezetben pedig ugyancsak szemet gyönyörködtető a baromfiállomány, amiből vagy hatvanezer forint tiszta haszon lesz. A növénytermelésben -megmutatkozó vetélkedés már most előre vetíti a jó terméskilátásokat, de végsőosőíen - majd a betakarításnálüalik el.
