Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
4 KELETIM AGY A RORs/ a > 1939. MUUS 17, YAS-VRNAl Egészségügyi napokat, filmvetítéseket rendeznem, megvendégelik az öregeket a vásérosnaményi járásban A Vöröskereszt napokban letel' -tt kongresszusának időszakában sokat javult az egészségügyi munka a vásérosnaményi járásban. Például új vöröskresztes alapszervezet alakúit Tivadaron .22 taggal. A járási szociális szak- bizottság és a vásá.. ’ i szervezet meglátogatta 4S megajándékozta a járási kórházban fekvő falusi betegeket, akiknek nincs, vagy távol van hozzátartozójuk. Hasonló látogatást tettek a járási szociális szakbizottság és a járási tanács egészség' ■ügyi állandó bizottságának tagjai a tarpai szociális otthonban is. A kongresszus után sem lanyhult a munka. A közeljövőben egészségügyi napokat rendeznek Lónyán, Tiszakerecsenyben, Gu- lácson és Barabáson, mely alkalommal levetítik a „Tiszta udvar, rendes ház” és a „Veszélyes lejtőn” című kisfilmeket. A járási szociális szakbizottság a helyi vöröskeresztes szervezetekkel, nőtanácsokkal és a községi tanácsok egészségügyi állandó bizottságaival szociális napot szerveznek Vásárosnaményban, liken, Gyúrón. Tákoson, Vitkán, Olcsva- apátiban és Tarpán az öregek megbecsülése jegyében. Ezekben a községekben már folyik az előkészület, a színjátszók tanulják a szerepeket. A szociális napokon megvendégelik a faluk idős embereit. MESTER ATTILA: Egészségügyi állomást létesítenek Tisza becsen Megerősödött a vöröskeresztes aiapszervezet Tiszabecsen is. Az 1958—59-es évben több tanfolyamot szerveztek, mint az anyák iskoláját, az elsősegély nyújtási tanfolyamot és a házi betegápoló tanfolyamot. Jelenleg 54 tagja van a tiszabecsi vöröskeresztes alapszervezetnek, s a tanfolyamok hallgatói eredményesen vizsgáztak. A közegészségügyi helyzet azáltal is javult, hogy a Vöröskereszt tagjai rendszeresen meglátogatják és ellenőrzik a szövetkezeti boltot, az italmérést, az „B A B I K A" A nagylombú fa alatt kicsi asztalok, körülötte parányi székek, s a székeken pöttömnyi emberkék. A délelőtti csendben a felhők mögül elő- bujik a mp, rásüt a falevelekre, meg a gyerekekre. Azok pedig duruzsolják a versikét, hol szabályosan, hol meg összevissza, s amikor lélegzetnél szünetre kerül sor, szinte egyszerre nyílik a félszáz rózsaszínű ajak: •— Bábika mama, mesét kéjünk...! így találkoztam a minap össze a nyírbogéit óvodában a „bábikával”. Elnéztem pár percig az idős asszony friss sürgés-forgását, míg rámköszönt, az idegenre, és beinvitál az épület tágas játékszobájába. nézzem meg, memdta, mert ritka erre az idegen, hát jólesik egy kicsit cldicsekedni... Egyszerű asszony özvegy Somlyai Jánosáé Nyirbogáton. Dohánybarna kötényt visel, a fején sötétebb ternókendőt. Azt nem tudja megmondani ,hogy miért szólítják bá bikának — talán így könnyebb a gyerekeknek — mert ő igazában a nyírbogán óvoda gondozónője. Már idestova hat éve. Ugyanennyi időt töltött az iskolában is, kisegítőként. Kicsit elgondolkodik, ahogy mindennapjai felől kérdezem, aztán olyan melegek a szavai... A szegény vincellér lánya meg sem álmodta egykoron, hogy idős napjaiban ilyen megtisztelő feladattal biztosítja magának a megélhetést. Két fia felnőtt, az egyik járási KISZ titkár, s bár nem hagyták magára, 6 mégis igyekszik a saját keze után beszerezni a szükségeseket. Segít a főzésnél, hogy ízesebb legyen a bogáti apróságok levese; rendet teremt a játékok között, hogy megóvja azokat a holnap óvodásainak; maga köré ülteti a kis fürtöshajú lánykákat, huncutszemű „legényeket" és mesélni kezd, hogy már most elhintse a kicsi szívek- be-lelkekbe a szeretet, a becsület magvait. Hirtelenjében össze sem tudja számlálni, hány mesét tart emléktárában. Sokszor észre sem veszi, hogy maga is mesét kanyarint saját életének emlékeiből... A boldogsága? Az, amikor látja, hogy a tegnap még gondozott fia, lánya, ma már nylon blúzban, vasalt pantalóban megy a randevúra. No, meg itt van Jónás Erzsiké, az óvoda „segéddajkája”. Valamikor — nem is olyan régen — még neki mesélt, úgy mint a mostaniaknak, és tessék... Ma már a munkatársa! Egyszerű falu egyszerű asszonya. Nyírbogát népének szeretete övezi minden lépését. (angyal) Péntektől jelentkezhetnek a dolgozók esti és levelező tagozatokra A művelődésügyi miniszter rendeletet adott ki az általános iskolák, általános gimnáziumok, valamint a Művelődésügyi Minisztérium irányítása alatt álló köz- gazdasági technikumok esti és levelező tagozatai új oktatási évének előkészítéséről. A rendelkezés szerint a cél az, hogy minél több állami gazdaságban, gyárban, intézményben létesüljön üzemi iskola. Az általános iskolák, általános gimnáziumok és köz- gaadasági technikumok esti és levelezd tagozataira felvételüket k«rők május 15. és június 30., továbbá augusztus 25. és szeptember 5. között jelentkezhetnek. A mezőgazdasági dolgozók általános iskolai tagozataira jelentkezők az augusztus 25. és október 1. közötti időben kérhetik felvételüket. Az általános iskolai tagozatra a 15. életévüket betöltötték jelentkezhetnek, a középiskolai tagozatok első évfolyamára pedig azok, akik 15. életévüket betöltötték, a rendes korúak általános iskolájának nyolcadik osztályát legalább egy éve elvégezték, s legalább fél év óta dolgoznak. iskolát, íz óvodát és személyes jellegű egészségügyi felvilágosítást végeznék. A vezetőség dr. Fülesdi Béla körzeti orvos, elnök, és Szarvas Ferencné titkár irányításával most azon dolgozik, ho"- községi egészségügyi állomást létesítsenek. melynek a nyári balesetek megelőzése lesz az ee'űk fő rendeltetése. IIj kőkorsxakbeli letet Ciprus szigetén Dr. Porphyrius Dikarios, a ciprusi múzeum gondnoka ásatásokat végzett Dél-Cipruson, ahol feltárta a legkorábbi emberi települések egyikét. Ostlund professzor, a stockholmi rádióaktív vizsgálatokat végző láboratórium igazgatója megvizsgálta a település színhelyén talált faszén leleteket és megállapította, hogy kétezer évvel korábban éltek már emberek Cipruson, mint ahogy eddig gondolták. A professzor szerint ezek a leletek az i. e. hatodik évezred közepe tájáról származnak. A Ciprus-szigeti Khirokitiában tehát nemcsak a világ egyik legjelentősebb új kőkorszak beli településére bukkantak, hanem egyben a legkorábbiak egyikére is. Gonclolattcinulmány A hangok lágyan ringanak köröttem. Míg nézem karcsú, könnyen mozduló Kezed, s figyelmem most a dalra döbben-, Mely mint az ég, szép, s tiszta mint a szó. Tavasz-bizsergés szél bemártott réten Ág-újjak közül így indul felém, Virágígéró dallamát is értem, Hát ezt a dalt most, hogyne érteném? Hűvös derű a villanásnyi égen, Csápős, hideg szelével int felém, Virágot tépő dallamát is értem, Hát ezt a dalt most, hogyne értenem? NYÉKI KAROLY: MÁJUS Egy titkot súgott a tavasai saseülö, míg kacagott a vén harsak alatt. Súgott szépet, kedveset és örült, hogy álmokat csókolt a májusi nap. Egy titkot súgott a tavasza szellő, elmúlt húsz évem titkát s vágyait, jövő húsz évek álmát és hitét: új életem hitét és álmait Egy percig álltam a vén harsak alatt és a szél hozott új melódiákat! Hittem és szerettem, s új életemre álmokat csókolt a májusi nap. Az osztályharc éleződéséről A párt-, állami és egyéb szerveik dolgozói ** körében gyakran vita tárgyát képezi az osztályharc problémája a szocializmus építése időszakában, különösen az SZKP. XX. kongresz- szusa után. Ugyanis a XX. kongresszus bírálat tárgyává tette Sztálin elvtárs megállapítását a a szocializmus építése folyamán az osztályharc törvényszerű éleződésével kapcsolatban. Másrészt az 1956. októberi ellenforradalom után egyesek igyekeztek cáfolni a XX. kongresszus idevonatkozó megállapításait és a magyarországi ellenforradalom tényével próbálták igazolni a sztálini megállapítás helyességét. Éppen ezért a proletárdiktatúra viszonyai között lévő osztályharc napjaink egyik legaktuálisabb elméleti és gyakorlati kérdése. Ebben a cikkben az SZKP. XX. kongresz- szusa határozata és a magyarországi ellenforradalom tapasztalatai alapján — teljességre igényt nem tartva — próbálom értékelni a szocializ" mus építése Idején az osztályharc elméleti problémáit. A kapitalizmus megdöntése, a proletárdik- " tatúra kivívása után az osztályharc nem szűnik meg, hanem tovább folyik. Ennek az az oka, hogy a proletárdiktatúra megteremtésével nem szűnnek meg az ellenséges osztályok, sőt, ellenállnak. Az osztályharc nem is szűnhet meg, hiszen a proletárdiktatúra viszonyai között a megdöntött burzsoázia még anyagi bázissal, hivatali jártassággal, összeköttetésekkel rendelkezik. A hatalomtól és gazdasági kulcspozícióitól megfosztott burzsoázia igyekszik minden magától telhető eszközzel elvesztett hatalmát, anyagi eszközeit visszaszerezni. Ezt íigyelembe- véve nagy fontosságú a helyes marxista álláspont ismerete a proletárdiktatúra viszonyai között folyó osztály harcról. Sztálin a „Jobboldali elhajlás” című *--7 munkájában úgy fogalmazta meg, hogv a szocializmus építése idején szükségszerűen éleződik az osztályharc. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a szocializmus egyre nagyobb teret hódit, másrészt a megdöntött kizsákmányoló osztályok kiszorulnak a pozíciójukból, s ennek következtében fokozottabb érővel és eszközzel ellenállnak. Ez a tétel megfelelt az akkori történelmi viszonyoknak a Szovjetunióban, mert 1929—30-ban ténylegesen éleződött az osztályharc, a szocialista építés sikerei nyomán. Ugyancsak Sztálin 1937-ben „A pártmunka fogyatékosságai” című beszédében azt az álláspontot foglalta el, hogy a szocializmusban az elért sikerek következtében a burzsoázia fokozottabb ellenállást fejt ki és ezért állandóan éleződik az osztályharc. De ez a tétel nem helyes általá- ban a szocializmus építésének időszakában. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, nem lehet általában úgy megfogalmazni, hogy a szocializmus előrehaladásával szükségszerűen éleződik az osztályharc. Az igaz, — ezt történelmi tapasztalatok igazolják —, hogy egyetlen uralkodó osztály sem adja át önként a hatalmát. A burzsoázia nem mond le önként uralkodó helyzetéről, s ezért megdöntése után is ellenáll. Ebből azonban nem következik az, hogy az osztályharc szükségszerűen éleződik. A z osztályharc éleződése attól függ, hogy a burzsoázia az adott viszonyok között milyen erős ellenállást tud kifejteni, milyen eszközöket tud felhasználni ellenállása során. A burzsoázia ellenállásának ereje, az ennek során felhasznált eszközök mindenkor a konkrét helyzettől, az adott ország belső helyzetétől és a nemzetközi viszonyoktól függ. Kádár elvtárs, a Központi Bizottság első titkára a magyarországi osztályharc tapasztalatait elemezve kifejti, hogy „Az átmeneti korszak idején különböző ellentétes irányzatok érvényesülnek az osztályharcban Enyhülhet, vagy élesedhet az osztályharc, attól függően, hogy a külső és belső erőviszonyok hogyan alakulnak. U a a szocializmus erői növekednek, ez korlátozza a burzsoázia támadási képességét, kivonja a kispolgári tömegeket a burzsoázia befolyása alól, s ez szükségszerűen az osztályharc enyhüléséhez vezet. Ha viszont a szocializmus erői valamilyen okból kifolyólag gyengülnek, — mint történt ez nálunk az 1956. előtti években — ez felbátorítja a burzsoáziát, mely támadásba megy át, s ebben az esetben az osztályharc élesebbé válik.