Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1959. MÁJUS 17, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAG 5 10 (onua vashulladék — Két nap megtakarítás — Exportalma- termelő brigádok — Tizenkét fiatal párosversenye Fiatalok filléres megtakarításai, melyekből százezrek lesznek A KISZ kisvárdai járási bizott­sága kibővített járási bizotttasi ülésen beszélte meg a tennivaló­kat a fiatalokkal a párt március hatodik! határozatával kapcsolat­ban. Ennek máris kézzelfogható eredményei vannak. A járás állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben 18 ifjúsági munkacsapat alakult, amelyeknek tagjai a termelésben szép sikereket értek el. A Domb- rádi Állami Gazdaság ifi brigádja hat nappal a határidő előtt fejez­te be a vetési munkákat. Ezen kí­vül vállalták 60 hold cukorrépa és 20 hold borsó sarabolását Is, melyekből már 20 holdon elvégez­ték ezt a munkát. A Nyirtassi Állami Gazdaság­ban a fiatalok 3 exportalma- termelő brigádot szerveztek. Eddig háromszor permetezték meg a gyümölcsfákat, s célul tűz­ték ki, hogy a termelt almameny- nyiség 75 százaléka exportminősé­gű lesz. Különösen jól indult a munka, S javult a versenyszellem az üze­mekben, de különösen a záhonyi MÁV KISZ-szervezeteiben. Itt 12 fiatal van párosversenyben. Hogy ezekből csak kettőt említsünk, Kark István fiatal forgalmi szol­gálattevő vállalta, hogy a tehervonatok terhelését 1520 tonnáról 1600- ra emeli. Ezzel szemben ápri­lis tónapban '737 tonnát ért el, amely igen szép eredmény. Nagy­ban javított a tehervonatok me­netrendszerű indításán is, mert 100 vonatból a vállalt 70-nel szem­ben 82-őt indított pontosan. Enyedi István forgalmi szolgá­lattevő a személyvonatok menet­rendszerinti indításánál ért el szép eredményt, mert 100-ból 99-et indított menetrend szerint. Ki­váló munkát végzett Szerényi Ár­pád ifi brigádja, akik a kocsimoz­gatási idők csökkentésére tettek vállalást. A kocsik tartózkodási idejére eső költség eddig 16 fillér volt. Április hónapban ezt 8 és fél fillérre csökkentették. A műszaki KISZ-szervezet fia­taljai is kitettek magukért. Negy­ven tonna hulladék vas összegyűj­tését vállalták, amelyből már több mint 10 tonnát teljesítettek is. Újabb érdekes feltevés a Tunguszka meteoritről Vlagyimir Rogyinov ismert szovjet tudós újabb hipotézist állított fel a Tunguszka meteorit- tal kapcsolatban, amely, mint is­meretes, 1908-ban Szibériában hullott le. A tudós véleménye szerint a meteorit-okozta rombo­lást nem az óriási kozmikus test szétrobbanása idézte elő, hanem a lehullásakor keletkezett ballisz­tikus hullámok. Rogyinov elmé­leti számítások alapján kimutat­ta, hogy egy 30—110 méter átmé­rőjű, másodpercenként 10—15 kilo­méteres sebességgel haladó me­teorit olyan hatást gyakorol a Földre, mintha tíz millió tonna trotil robbant volna fel. Ezért — a tudós felfedezése szerint — a Tunguszka meteorit darabjait nem a pusztítás közvet­len közelében, hanem attól észak- nyugati irányban kell keresni, ahol eddig még nem végeztek ilyen kutatásokat. Összesen 150 ezer forint meg­takarítására tettek vállalást, melyet úgy akarnak elérni, hogy használt anyagokat dol­goznak fel. Ebből eddig 20 ezer forintot tel­jesítettek. Azok az ifi brigádok, amelyek a Szovjetunióból érkező gépek, alkatrészek összeszerelési munkáit végzik, azt vállalták, hogy ezt a szerelési időt csökken­tik, hogy így hamarabb rendelte­tési helyükre jussanak a gépek. Eddig nyolc nap alatt végez­ték el a szerelési munkát. Jobb szervezéssel, gondosabb, figyelmesebb munkával ezt az időt hat napra csökkentették, így járulnak hozzá a fiatalok gondos, szorgos munkájukkal, megtakarított forintjaikkal a nép­gazdaság erősödéséhez, a tervek teljesítéséhez. (f. k.) Árasztják a rizsföldeket A botpaládi Petőfi Termelőszövetkezet is bekapcsolódott a rizster­melésbe, méghc-zzá elég szép területen. Már az első esztendőben 45 holdon termelnek rizst. A vizet a Túrból nyerik. Képünkön a szivattyútelepet örökítettük meg vízkiemelés közben. Csikós felv. Gazdasági tervek Záhony termelőszövetkezeti községben Takács Andrással, a kis­várdai járás kertészeti fel­ügyelőjével kettesben kopogunk a záhonyi Új Föld Termelőszö­vetkezet ajtaján. De kopoghatunk biz ott, mert a könyvelőn kívül nem találunk senkit. Az elnök a vásárt járja, hogy beszerezhesse a sőrénekvaló negyven darab szarvasmarhát, a mezőgazdászt a zöldségesben és a gyümölcsös­ben látták utoljára. A tagok egy része a paprika és paradicsom palántázását végzi, míg mások a borsót kapálják. Végül előkerül a mezőgazdász, Fodor Miklós, egy technikumot végzett fiatalember, s vele indul­hatunk megtekinteni a szövetke­zeti község határát. Ugyanis azért kerestük fel őket, hogy lássuk, milyen terve van a gazdálkodás­ban a községnek a nagy változási után Az Új Föld területe nem nagy, mindössze 839 hold, s az egyéni parcellák is csupán 47 holdat tesznek ki. Lényegileg egy he­lyen, a közösség kezében van a záhonyi határ. Ütünk a gyümölcsösbe vezet, amely a kövesül két oldalán ki­A nemzetközi élet eseményei, alakulása is nagymértékben befolyásolják az osztályharc for­máit egy-egy országban. Ha a béke erői érnek el sikereket, enyhül az osztályharc. Ha az im­perialisták valamilyen sikeres provokációt haj­tanak végre, akkor viszont éleződik. A munkásosztálynak nem célja és nem ér­deke az osztályharc élezése, de ha a burzsoázia ezt kikényszeríti, a munkásosztály teljes erejé­vel visszaüt Ilyenkor az egész nemzetközi reakció összefog a szocializmust építő országok ellen, melynek tanúi voltunk hazánkban az el­lenforradalom időszakában, s melynek tanúi vagyunk napjainkban a tibeti reakció támadá­sával kapcsolatban. A hazánk ellen intézett tá­madáshoz megfelelő elméleteket szolgáltattak a modern revizionisták, elsősorban a jugoszlá- vok, Tito közismert beszéde és Kardelj „elmé­leti” cikke. IT ádár elvtárs az osztályharcról szóló írásában hangsúlyozza: „Az osztály­harc élességének foka, mint ismeretes, elsősor­ban az osztályellenség magatartásától függ. Azonban nem kétséges, hogy függ a párt he­lyes, vagy helytelen politikájától is. Az ellenfor­radalom előtt elkövetett baloldali, szektám hi­bák, túlkapások kétségkívül az osztályharc éle­ződésének irányában hatottak. A revizionizmus térhódítása, az ellenség elleni harc lanyhulása viszont gyakorlatilag megadta a modot a reakció élesebb fellépésére...” Az osztályharc elemzésénél nem szabad olyan következtetéseket levonni, hogy az osz- táiyharc élessége eltaszitja a tömegeket a párt­tól, míg a nyugalom, a látszólagos békesség mindig vonzó. A tömegek akkor állnak teljes aktivitásukkal a párt mellé, ha a párt. a társa­dalmi valóság útján jár, ha a dolgozó töme­gek meggyőződnek a gyakorlati életben a sza­vak és a tettek egységéről. Nálunk az is előfor­dult az ellenforradalom előtti években, hogy az ellenség elnyomását opportunista hibák miatt elmulasztottuk, és a párt tömegkapcsolatai még­sem voltak kielégítőek. Viszont az ellenforrada­lom ellen a párt a leghatározottabb eszközök­kel lépett fel, s a dolgozó tömegek egyetértettek ezzel, éppen ezért követték a párt politikáját. C okán voltak az 1956. októberi ellenfor­radalom előtt, akik úgy értelmezték az 5ZKP. XX. kongresszusának megállapításait az osztály harccal kapcsolatban, hogy az osztály­harc a szocializmus építésé idején meg eseten­ként sem éleződhet, hanem állandóan, és szük­ségszerűen gyengül és megszűnik. Az említett tények és a nemzetközi munkásmozgalom más tapasztalatai megcáfolják ezt. Helytelen azt gon­dolni, hogy a szocializmus erőinek térhódításá­val az osztályharc szükségszerűen gyengül és megszűnik. Az osztályharc nem szűnik meg a szocializmus építésének sikerei nyomán. A bur­zsoázia mindenkor törekszik a szocializmus épí­tésének hátráltatására. És ezt mindig a konkrét erőviszonyok döntik el: milyen mértékben képes a burzsoázia törekvését vaióraváltani. Ezért a burzsoázia ellenállására, az osztályharc esetle­ges kiéleződésére fel kell készülni. Az osztályharc „szükségszerű éleződéséről” szóló tétel politikailag káros. Miért? Mert a dik­tatúra „élesebb” eszközeinek sokszor szükségte­len használatához, a nevelő munka háttérbe szorításához és egyéb szektáns hibákhoz vezet. Az ilyen hibák pedig eltaszítják a párttól az egyébként becsületes dolgozó rétegeket, nehezíti a szocializmus építése legfontosabb feladatainak megoldását. I I gyanilyen káros — csak ellenkező elő- jellel — az az álláspont is, hogy az osztályharc nem éleződhet, hogy szükségszerűen gyengül és elhal. Ez liberalizmushoz, a szüksé­ges éberség elaltatasához, a párt, a munkásosz­tály lefegyverzéséhez vezet. Ez a nézet — saj­nos — az októberi ellenforradalmat közvetlenül megelőző hónapokban teret hódított, érvénye­sült. A magyarországi tapasztalatokból azt a kö­vetkeztetést kell levonni, hogy a proletárdikta­túra viszonyai között folyó osztályharc csakis erős, egységes, marxista-leninista párttal az élen vívható meg. Olyan párttal, amely számol az ellenség erejével, módszerével és harcba tudja vinni a reakciós erők ellen a munkásosztályt, az egész dolgozó népet! Továbbá, hogy korunk­ban a hazai burzsoázia minden akcióját az egész nemzetközi imperializmus támogatja. A proletárdiktatúrában folyó osztályharc tehát az egész világ munkásosztályának ügye. Ha a hazai burzsoáziával leszámolunk, inter­nacionalista kötelezettségünknek teszünk eleget. Éppen ezért számíthatunk a testvéri országok kommunista és munkáspártjaira, az egész szo­cialista tábor erejére és segítségére. SERF LEK ISTVÁN. sebb táblákban helyezkedik el. A szövetkezetnek 33 hold gyü­mölcsöse volt az idei tavaszig s az új belépők még 12 holdat hoz­tak. Nagyjából egy csokorban vannak a kertek, de mégis 14 ön­álló táblában. A fák alja tiszta, felszántott, megtárcsázott. Nem nagy dolog az ilyesmi, hiszen ez alapvető követelmény, de itt mégis megnő a jelentősége, mert a gyümölcsösök hosszú éveken keresztül be voltak gyepesítve — jó melegágyaként minden kár­tevőnek. —Feltörtük a gyepet, meg­kapta a szerves anyagot a talaj, nagyobb lehetőség van a nagy termés elérésére — mondja a mezőgazdász. — A gyümölcsös­ben a legnagyobb feladat az egy­ségesítés. ősszel tíz holdat, jövő­re húszat telepítünk úgy, hogy a most szétszórt terület egységes al­máskertet alkosson. Nagyüzemi termelést csakis megfelelő táblán tudunk végezni. Így hetven hold körül lesz a gyümölcsös és ennél többet nem is akarunk. Területi és munkaerő-viszonyaink között ez a megfelelő ahhoz, hogy ered­ményes legyen a gyümölcsterme­lés. Tavaly 26 vagon alma termett a 33 holdon, de az idén — a be- lakódottságról ítélve — sokkal több lesz. Tizenöt vagon export- minőségre már meg is kötötték a szerződést. A termelőszövetkezetnek 638 hold a szántóterülete. Ebből az idén 7 hold a zöldséges. Tervük szerint az öntözéses zöldségter­melést 30 holdra növelik. Ez lesz a másik fontos termelési ág A szántóföldi növénytermelésben már az idén erős hatása van an­nak az elgondolásnak, hogy az állattenyésztést teszik a fő jöve­delemforrássá. Pillangósvirágú évelő növényük 107 hold van, amiből 56 hold az idei vetés. A hereietek arányát 25 százalékra emelik. Hibrid és silókukoricái a terület 20 százalékán termelnek és 100 hold a burgonya, amiből 40 hold szerződéses. A takarmá- nyos vetésforgót a vasúton túl alakítják ki — mert nehéz a meg­közelítése — és itt helyezik el az állattenyésztést. — Ez idő szerint 58 szarvas- marhánk van — tájékoztat Fo­dor elvtárs. — Ebből 22 a tehén. Ha most beszerezzük a negyven darab sőrénekvalót, az sokat len- d't majd az állatsűrűségen. Negy­ven darab fehérhússertés tenyész- kocápk, 23 hízónk és 38 mala­cunk van. A szaporulatból növel­jük az állományt. A tejfeldolgo­zást helyben végezzük és a mel­léktermékeket a jószágon keresz­tül hasznosítjuk. A záhonyi termelőszövetkezet nem vonhatja ki magát a fontos vasút-ipari góc, az állomás hatá­sa alól. Kevés a tsz. férfi munka ereje, zömmel asszonyok, lányok dolgoznak a szövetkezetben. Nyilvánvalóan helyes ilyen körülmények között, hogy a kevés, vagy könnyű mun­kát igénylő, de jövedelmező ter­melési ágakat alakítják ki. A zöldséges — a felfejlesztés esetén is — elegendő munkáskézhez jut a fiatalok és nem teljes munka­bírású öregek révén. A gyümöl­csösben — a gépesítés folytán — csak a metszés és a szüret idején jelentkezik munkatöbblet, de ezt a szolgálaton kívüli és szabadság alatti munkával a vasutas család­tagok lecsökkeriták. Nem megvetendő a jelen, de még biztatóbb a jövő az Üj Föld Tsz-ben. A kertészeti felügyelő is úgy találja, hogy a tervbevett arányok megfelelőek. Egy azon­ban biztos: a belterjesség na- gyobbfokú megvalósításához több állandó jellegű munkáskézre len­ne szükség, amivel a munkaigé­nyes, nagyjövedelmű kultúrák termelési körét még jobban ki­szélesíthetnék. S. A. ( ja bh film készül Solohov : „íj barázdát szánt az eke“ című regényéből Moszkva. (MTI): A szovjet iro­dalom egyik legjelentősebb alko­tásából, Solohov, „Üj barázdát szánt az eke” című regényéből húsz évvel ezelőtt már készült játékfilm a Szovjetunióban. A leningrádi Lenfilm stúdió most új filmváltozatot készít a nagy­sikerű könyvből. A színes film helyszíni felvételeit Kargt? novszkaja községben forgatták, azon a vidéken, ahol Solohov. rer génye játszódik. A film rende­zője A. Ivanov. A forgatóköny­vet Lukin. Sahmagonov kósza» tette. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom