Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-12 / 109. szám
2 KELETMAGYARORSZÁO 1939. R#ÄJUS 12. KEDO Akik már u nyárra9 s as unsre késsiilnek A Csaholci Gépállomás körzeté, hek a nagyobbik része már szövetkezeti terület, kilenc szövetkezeti községük van. A munkalehetőséget tekintve előnyösebb helyzetbe kerültek, viszont a megnö- vekedett terület rengeteg apró parcellából áll, hiszen tavaszi belépőkből gyarapodtak a szövetkezetek. Az igények kielégítése, a munka szervezése sokkal nagyobb követelmények elé állitotta őket, mint amire még az év elején fe számítottak. A tavaszi tervüket május elsejéig közel 90 százalékra teljesítettek, ezen belül a talajmunkater- vüket 173.1 százalékra. Zajtán, Tisztaberken, Garbolcon, Turri- csén és a többi helyeken is úgy nyilatkoztak a szövetkezetben, hogy ilyen jó munkát még soha nem kaptak a gépállomástól. A .«sehgéri járási tanács elnökhelyettese Papp elvtárs így jellemezte: „A Tyukodi Gépállomásra sincs panaszunk, de a csaholci még jobb munkát végzett.” A siker titka Hogy a kint dolgozó négy brigád közül három már teljesítette a tavaszi tervét első és talán alapvető teltétele, hogy a szövetkezeti községekben dolgozó traktorosok közül csupán kettő nem a saját szövetkezetében dolgozik. Eaek a traktorosok részt vettek a tavaszi fejlesztési munkában is. Majdcsak minden traktoros 8—9 eve a gépállomáson dolgozik; így nagyon is különbséget tudnak már tenni a nagy táblán és a kispaseellán való munka között. Nekik is könnyebb a szövetkezetben dolgozni, de mivel saját szövetkezetükben dolgoznak, így kétszeres odaadással, gazda módjára végzik a munkát. Részt vesznek a szövetkezet szervezeti életében, *y üléseiken, ahol javaslatokat, vállalásokat tesznek. A közgyűlések határozatát nemcsak mint szerződő felek, hanem elsősorban mint tagok felelősségteljesen hajtják végre. Készülődés a nyárra Javítják a kombájnt, szerelik a fűkaszákat, a rendsodrókat. Ott állnak leolajozva a nehéz kulti- vátorok is, de sajnos, azzal nem tudnak dolgozni. Könnyebb kapák kellenek az univerzális gépekhez. Emiatt a kapálásban nem tudnak olyan segítséget nyújtani, mint szeretnének. — A kombájnok kapacitása le van szerződve. Zajtán, Méhteleken és néhány községben nem is kellene már az aratógép, annyira megszerették a kombájnt. Megszerették a szövetkezetekben a fűkaszát is. Sajnos, ebből csak négy darab van a gépállomáson és már eddig több, mint 1000 holdra kötöttek szerződést. Máris félő, hogy eleget tudnak-e tenni a kötelezettségüknek. Ez a rész a megye legtöbb takarmányt termő tája. Száz holdjával van a szarvaskerep és a lóhere a szövetkezetekben. Eddig a kisebb szövetkezetekben is sok kaszálást végeztek, most pedig a megnövekedett tagság is azt mondja, ha már a szövetkezetbe léptünk, ezt érezzük meg úgy is, hogy kevesebbet kelljen a kaszanyelet fogdosni. Tehát az igény még tovább fokozódott. Helyes lenrtc, ha a megyei igazgatóság figyelembe venné ennek a gépállomásnak a megváltozott helyzetét és ha máshonnan nem, a nyíri gépállomásokról, ahol kevesebb a szövetkezet és kevesebb a kaszálni- való is, irányíthatna ide fűkaszát, mert négy darab az nagyon kevés. Saját erőből Arra a kérdésre, hogy miként tudnak őszre helytállni, amikor a kilenc községben már biztosan nekik kell minden vető- és mélyszántást elvégezni, de kilátás van arra is, hogy az egész körzetük szövetkezeti községekből áll, Fazekas Antal igazgató azt felelte, ha szorul a helyzet, a GS-ekröl is ledobják a gumit és azzal is szántanak. Készülnek a nyújtott és a váltott műszak bevezetésére. Az a véleménye a gépállomás vezetőségének, hogy felújításként ha néhány gépre szükségük is lesz, de nagyrészt saját erőből még tudják oldani a feladatukat. Nem régén kaptak tervemelést a megyei igazgatóságtól, de még így is állják a korábbi kongresz- szusi vállalásukat: a tervüket jó minőségben 105 százalékra teljesítik az év végére. Csikós Balázs. Gyomirtás vegyszerrel A besenyődi Igazság Termelő- szövetkezet őszi árpájából vegyszerrel irtják a gyomot a Kállósemjéni Növényvédő Állomás dolgozói. (Csikós felv.) JCtt ILQi'őLÚLip Talány u város szívében Az orvos odahajol a beteg fölé. A szív tájékán kemény, érdes valamit tapint. Mi lehet ez? Valóságos betonmedence, s homok? Közönséges homok? Ilyenre még nem akadt precedens az orvosi gyakorlatban. Szív, bctonmedence, por. Elnézést e három szócskáért. Töredelmesen beismerj ük: minderre csak azért van szükség, hogy érzékeltessük azt a pontot, amely manapság talányra ad okot a város tisztes polgárainak. Ez a pont a város szivében a forgalmas, Beloiannisz téren van, ahol aa utak és virágsorok, a közismert beton- medence mellett futnak el. • Ez a betonmedence hosszú évekig nem sok vizet zavart. De a jó múltkorában bizonyos intézkedések miatt az érdeklődés „homokterébe” került. Ugyanis az egyik- nap szorgos kezek szedték fel a medencét övező drótkerítést, majd odafordult egy gépkocsi és sárga homokot csurgatott a medence belsejébe. Az eset többször is megismétlődött. A város lakói elégedetten mustrálták a műveletet. Na, végre betöltik, virágágyat csinálnak a medencéből“. Ez így tűnt; ;— legalábbis erre mutattak a jelek, — ám egyáltalán nem így történt. Amilyen hirtelen jött a homok hordás, oly észrevétlen abbamaradt sí egész, sőt szorgos kezek újra visszahelyezték a kerítéseket, kívülről eltüntették.mieden jelét a munkának, s maradt minden a régiben, kivéve a néhány kocsi homokot, amit odá- hordtak, amely a mai napig ott ..gondolkozik“, mit vétett, hogy idehozták, közszemlére, A dolog annál inkább furcsa, mert nemcsak, hogy az ártatlan porszemek nem tudnak biztosat jövendői sorsuk felől, hanem a város szépségéért, rendjéért aggódó nyíregyháziak sem tudnak mit mondám maguknak minderről. Nos, válaszoljanak az illetéke« sek: mi végre hordták oda a homokot, hadd oldódjék meg ez a városban mind nagyobb érdeklődést keltő talány. 'Távirat egy étteremnek Nem szerénytelenség, hogy ki akarjuk sajátítani ezt a baráti gesztust, csupán távirati stílusban szeretnénk eleget tenni egy kedves kötelességünknek. Nem Londonban, Párizsban, Berlinben, hanem Kisvárdán részésítettek hármunkat egy véletlen látogatásunk alkalmával köszönő táviratra sugalló vendéglátásban. De minden magyarázkodás helyett íme, a távirat: „ ... Forró köszönet a hideg gulyásleves után. Stopp. Ízes szavakkal kívánjuk: szolgálja még hosszú évekig az Önök egészségét az elénk tálalt ízetlen gulyásleves. Stop. Hosszú ideig nem felejtjük el, milyen hagyomány tisztelő nép a maguké, többszöri szenvedélyes ragaszkodásunk ellenére a rizshez, önzetlen vendégszeretettől buzogva váltig burgonyát akartak hozni a nagybecsű sertésborda mellé. Stopp. Nem kívánhatunk jobbat a szívünktől vezérelve, mint azt, egyék olyan szeretettel és szelíd ábrá/attal az Önök nagyrabecsült menüjét és egész „kuktakölteményét’’, mint ahogy az Önök birodalmában megfordult étkezők fogyasztották. Stopp.” Az erősebb kifejezéseket nem írta le a távírógép. (Páll Géza.) Júniusban: Vili. könyvsorsjáték A könyvbarátok nagy örömére ez év júniusában újra megrendezik a már hagyományossá váló könyvsorsjáték VIII. húzását. A VIII. könyvsorsjáték főnyereménye. egy Pannónia motorkerékpár. Ezenkívül lehet még nyerni televíziós rádiót, hűtőszekrényt, konyhabútort és több könyvsorozatot, többek között: százkötetes Jókai sorozat, vagy huszonegykötetes Révai lexikont és még hétezerháromszázötven könyvnyereményt. Kihúzásra kerül még négy IBUSZ utalvány Csehszlovákiába és Szovjetunióba való utazásra. Dorogi Mihály. Jó eredménnyel járt a politechnikai oktatás — > jövő tanévben továbbszélesedik a gyakorlati munka az iskolákban Az ország általános képzést nyújtott az iskolákban. 1958. szeptemberétől bevezették, illetve továbbfejlesztették a műszaki gyakorlati (politechnikai) nevelést. E tanévben a gyakorlati foglalkm zás tantárgyát 551 általános iskola öt osztályában oktatták. Az osztályok valamivel több, mint felében ipari, a többiekben mezőgazdasági jellegű az oktatás, a munka összesen 1783 osztály mintegy 60.000 diákjára terjed ki. Az ország 221 általános gimnáziuma közül eddig hatvannyolcban — köztük leányiskolában — vezették be rendes tárgyként a gyakorlati foglalkozást. Százötven osztályban több mint ötezer diák vesz részt e foglalkozásokon. A tanulók többsége hetente két órát dolgozik a helyi adottságok szerint az iskola Az élet álom..? Fény és árnyék « modern állomás s « középkori fabódék, az árkok meg a sötétség. Van szerencsém bejelenteni, hogy nem szállhatok vitába Krúdy Gyulával, megyénk nagy fiával. Ö azt mondta valahol, hogy az I élet álom. No, én bátorkodom azt állítani, hogy az élet nem mindig álom, hanem sokkal materiálisába italami, ami sok mindenen alapulhat, többek között leleményességen is. — Fellegh Rezső — nevezzük talán így is — tősgyökeres budapesti fiatal ember volt. Az egyik •atalmas üzemben dolgozott — mondjuk — főosztályvezetői állásban. Az egyik napon hivatalos ■gyben N. városba kellett leutaz- uia, több napra. Barátunk tökéletesen tudatában volt annak, hogy egy vidéki szállodában csak a csodák segítségével lehet szobát kapni, magyarul: szinte sehogysem, ha... ...és ö nem a főportáshoz ment, hanem egyenesen a szálló ! igazgatóját kereste fel annak szobájában. Bemutatkozása után sokatmondó tekintetét az igazgatóra szegezve így szólt: — Kedves igazgató, van önöknél páncélszekrény? Nincs? Hát ez nagy hiba! De mindegy. Megkérem önt kedves igazgatóm, hogy ezt az aktatáskát legyen olyan kedves a saját szekrényébe elzárni, amiről csak Ön tudhat egyedül... Az igazgató készségesen vállalta, hogy barátunk aktatáskáját a saját fiókjába elzárja, sőt a táskát először még lepecsételte, becsomagolta és azt újra lepecsételte. A barátunk megköszönte ezt a kis szívességet és elmenőben megjegyezte.: — Apropo, négy óra múlva visszajövök, a szobám, kulcsát legyen olyan kedves a föportásiól átvenni. És négy óra múlva valóban átvette a szobája kulcsát, személyesen az igazgatótól. Miközben a lepecsételt táskájából előszedte a zsíroskenyeret és azt jóízűen maj- szolgatta, azon tűnődött, hogy az élet nem is olya.n álomszerű, hanem sokkal reálisabb valami. ■ . NYÉKI KAROLY műhelyében vagy gyakorló kertjében, technikumi műhelyben, tangazdaságban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, ipari üzemben, iparitanuló műhelyben, illetve úttörő otthonban, Kormányunk jelentős erőfes^l- . léseket tett a gyakorlati foglalkozások tárgyi feltételeinek biztosítására. 8.9 millió forintot kaptak erre a célra az általános iskolák. 1.2 milliót a gimnáziumok. A Művelődésügyi Minisztérium biztosította a fontos új tantárgy oktatásának személyi feltételeit. Az általános iskolákban csaknem nyolcszáz pedagógus, illetve szakember tanítja a tárgyat, hasznos segítséget nyújtanak az üzemek, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei. A tantárgy bevezetése a tapasztalatok szerint jó nevelési eredményeket hozott. Javult a fiatalok viszonya a munkához és a társadalom viszonya az iskolához. Az elkövetkező 1959—60-as tanévben szeptember elsejétől az általános iskolák gyakorlati foglalkozásait az ez évihez hasonló mértékben folytatják a hatodik osztályokban, másrészt a bevezetik a tárgyat további ötszáz iskola ötödik osztályában. A jövő tanévben a műszaki gyakorlati nevelést további negyven gimnáziumban vezetik be. Azokban az iskolákban, ahol a műhelymunkát célszerűbben kívánják megszervezni, bevezetik az öt«*” rv»>; tanítási Hetei,
