Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

1959. MÁJUS 1«. KEDD KEUFTM Mi YAROM/AG 3 Virágos tavasz Uj eljárásokat alkalmaz sikeresen azá laltenyésztésbena balkányi gazdaság A Balkányi Állami' Gazdaság a növénytermelés melleit az állat- tenyésztésben is jó példával akar­ja bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás lóién vét. Az eddig alkalmazott tenyésztési, nevelési módszerek mellett mindegyre újabb eljárásokat, vezetnek b", hogy a termékhozamet és 'a mun­ka termelékenységét növeljék. A tehenészetben — ahol a zöldre való áttérés átmeneti idő­szakában is 11.5 liter az istálló­átlag, — a legfontosabb feladat­ként az állomány teljes tb-mente- iítését tűzték ki célul. Jövőre kétszáz, azután háromszáz ilyen tehenük lesz. Most kerül alkal­mazásra a csoportos sorfejés. Itt i teheneket tejtermelés-teljesít-si A szarvasmarha növendék állo­mánynál bevezetik a szarv talaní- tást, amit az újszülött borjúk 3— 20 napos korában hajtanak végre mechanikai úton. A szarvcsap el­távolításának nagy előnye van. A A juhászaiban már tavaly ered­ményesen vezették be a tejterme­lés! prémiumot. Az anyánként?.; húsz liter feletti, legalább hat Verseny és újítás A nyíregyházi és a kisvárdai textilruházati ktsz versenyszerző­dést kötött a pártkongresszus tisz­teletére. Többek között vállalták azt, hogy a maradékanyagok fel- használását 10 százalékkal növe­lik, közös ruhabemutatót tartanak még ebben a negyedévben, növe­lik az egy főre eső termelési érté­ket és Kisvárdán nyit a szövetke­zet egy méretes részleget. A KPDSZ Megyei Bizottságá­hoz tartozó szakszervezetek ebben az évben közel 500 dolgozót része­sítenek kedvezményes üdülésben. A Vendéglátóipari Vállalatnál Kétz Dezső kiváló újító a KPDSZ elnökségének titkárától kapott külföldre szóló üdülőjegyet az újítómozgalomban kifejtett tevé­kenységéért. A sarkvidék, mint rádióaktív szcmétláda A tudósok hiába keresnek meg­oldást arra a kérdésre, miképpen lehetne megszabadulni az atom­kutatás „selejt-anyagától” Ber­nard Philbert francia fizikus most tervet nyújtott be a Tudományos Akadémiához, melyben azt javá­Né»y pavilonban 209 kisipari szövetkezet számos új gyártmányt mutat be a Budapesti Ipari Vásáron A KIOSZ-ban Erdős József, az OKISZ elnöke tájékoztatta a ma­gyar és a külföldi újságírókat a kisipari szövetkezetek részvételé­ről a Budapesti Ipari Vásáron. 209 kisipari szövetkezet négy nagy pavilonban, több mint 4000 négyzetméter területen mutatja be legújabb termékeit a vásáron. A textilipari és háziipari szövet­kezetek, szabadtéri színpadon, na­nyert Eötvös-inga, a lipcsei, a da­maszkuszi, a párizsi és más vásá­rokon tetszést aratott Diesel-pró- bapad, többféle műszer, orvost készülék, újtípusú háztartási kis­gép, alumínium bútor.- A lakásépítő szövetkezetek, csa­ládi házak modelljeit állítják ki teljes tervdokumentációval, költ­ségvetéssel együtt és építésre a vásáron is vesznek fel rendelést. Egy másik pavilonban adnak he­Kivárdai hírcsokor: parkosítás Az új betonút mentén, a fiúgim­názium és a járási tanács épülete környékén is megkezdték a par­kosítást a kisvárdaiak. Eddig az volt a kifogás, hogy csupán a főutcára fordítanak gondot, és a többit elhanyagolják. Legutóbb a községi, járási tanácson, vala­mint a társadalmi szerveknél el­határozták, hogy Kisvárda egész területét parkosítani fogják. ★ JÖ EREDMÉNYT ért el múltévi munkája során a kisvárdai földművesszövetkezet. Most nagy az izgalom, mert má­jus 15-e után kerül sor a vissza­térítendő összeg szétosztására. — Igaz, egy kicsit megkéstek, — mert a szomszédos Mándok köz­ség már rég letudta — de a ta­gok bizakodással várják a nagy napot. ★ BARÁTSÁGI vitrin Az MSZBT kisvárdai vezető­sége a helybeli Fémipari Ktsz segítségével „MSZBT-vitrint” ké­szített. ' A kisipariak társadalriii munkával serénykedtek az elkép­zelés valóraváltásán. A vitrinben bemutatják majd a lakosságnak azokat a képeket, amelyek hűen tükrözik a Szovjetunió fejlődését, így mastmár a járás területén Záhonyban és Kisvárdán ^barátsági vitrin". solja, hogy a radioaktiv hulla­dékanyagot bomba alakú tartály­ban lőjék a sarkvidék jege alá, ott, ahol a jégréteg a legvasta­gabb. A tartályok mintegy 20 mé­teres mélységben az idők végeze­téig ártalmatlanul jégen’1 tart­hatják a rádióaktiv anyagokat. ponta hatszor tartanak ruhabemu­tatót. A vasipari szövetkezetek pavilonjában 49 szövetkezet új­donságait helyezzük el, közöttük néhány világszerte elismert gyárt­mányt. Ott látható majd a brüsz- szeli világkiállításon nagydíjat lyet az újtípusú bútoroknak. A könnyűipari pavilonban férfi és női ruhaszalont rendeznek be. Vesznek fel rendelést és még a vásár tartama alatt elkészítik a ruhát. ................... JCőn/ii/ej (Lpfiek A Vörös Csillag Téesz szép, 1 zöldlombozatú iákkal kö­rülvett központja a falu szélén, a községbe vezető út balolda­lán fekszik. Nem a község köze­pén van, mégis azt mondják: — A falu szíve, központja. Ez a jelző különösen ráillik azóta, amióta a falu téesz község lett. A téesz udvara szép rendezett, az iroda épülete előtt pázsitos fűvel szegélyezett virágágyak: Az egész gondos rendet szerető gazdára vall. Az irodában a könyvelőn és az adminisztráto­ron kívül nem találni senkit. Mindenki a mezőn van. Itt a tavaszi munka. Kovács István a téesz elnöke is, ma a szokott­nál korábban ment a határba. Ügy gondolta, sok intéznivaló lesz, tárgyalni kell a gépállo­mással, a tanáccsal, no meg este közgyűlés lesz. Aztán, hogy minden rendben legyen segít a téesz tagoknak is. A nap úgy negyedtájt járt az égen, amikor az elnök kerék­párjáról leszállt a téesz iroda előtt. Kerékpárját a fának tá­masztotta, majd egy eldobott papírcsomót emelt fel, rázva is a fejét, amikor az alacsony ter­metű, mindig mosolygós brigád­vezető megszólítja: — —r Elnök elvtárs! Ha van egy kis ideje, szeretnék néhány szót mondani. — Hát, gyere öcsém menjünk az irodába. Jj1 gymással szemben leültek. fJ A brigádvezető előveszi jegyzetfüzeiét, lapozgat benne, aztán egy kis idő vártán meg­szólal — Elnök elvtárs, arról volna szó, amiről már az este a Béla komámmal is beszélgettünk. Az öregekről. A komám szomszéd­jában lakik az öreg Tóth Józsi bácsi feleségével, Mari nénivel. No, ismeri az elnök elvtárs. Ott laknak a faluvégén, a harma­dik házban... — Abban a nádfedelesben. — vág közbe az elnök. — Azaz. Régi viskó, majd­nem összerogyik. Ügy gondol­tuk, jó volna segíteni a két öre­gen. Nincsen senkijük. A három holdjukkal pedig á tavaszon be­léptek a téeszbe. Mégiscsak mi hozzánk tartoznak. Az elnök cigarettájából mé­lyen leszívta a füstöt, majd ki­eresztett két karikát, aztán töp­rengve a brigádvezetőre nézett. — Nézd Károly, ez nemcsak ránk tartozik, hanem az egész tagságra. Este közgyűlés lesz. majd ott eldől. Megfogadom, a tanácsod és én is gondolkodom rajta. Czép májusi este, az ég tisz­ta és csillagos. A téesz kul- túrházának cigarettafüstben úszó terméből csak a betegek hiányoztak és az éjjeliőr. A gyű­lés még nem kezdődött meg, de máris vitatkoztak. Mindenkinek van javaslata, elgondolása. És amikor az elnöki beszámoló el­hangzott, egymásután szólallak fel a téesz tagjai. Egyszerű sza­vaikból erezni lehetett itt va­lami új, emberi van kialakuló­ban. Ügy beszéltek a közösről, a tennivalókról, mint odahaza a meghitt, boldog családi körben. — És amikor az öregek sor­sáról esett szó, mintha min­denki magáról beszélt volna. Az egyik öregségi alapról, a másik azonnali készpénzfizetésről, a harmadik természetbeni járan­dóságról szólt. Az idő már későre járt. A hold is mind magasabbra csú­szott a csillagos égen, amilvor a tagság egyöntetűen úgy határo­zott: öregségi alapot létesíte­nek. Figyelembevéve gazdasági lehetőségeiket, — százezer fo­rinttal. Egyelőre azokat veszik számításba, akik sürgős segít­ségre szorulnak... Aztán min­denkit egyformán. Másnap reggel, alighogy a nap földreeresztette első sugarait, a téesz központjában egymásután sorakoztak a szetterek. Gyors eligazító szó, aztán az egyik tégláért, a másik mészért, a harmadik cserépért ment. Gyor­san szedelőzködtek az épitőbri- gad tagjai is, akik aztán elin­dultak. .. z öreg Tóth Józsi bácsit ablakkopogtátás ébresztet­te. Amikor az ablakon kinézett, nem tudta mire vélni az ember- csoportot. — Mari te. keljél csak fel — szólt feleségének. aztán öreges zsírszázalékos tejtöbblet értékéi nek 50 százalékát kapják a gon­dozók. Tavaly ennek a módszer«* nek a bevezetése huszonhét literes ; anyánként! átlag tejhozamot ered­ményezett. A sertések egyedi takarmányozása A jobb takarmányértékesíté« és a természetszerű életmód biz­tosítása érdekében a sertéshizla­lásnál ’bevezetik a zárt etetővá- lyus egyedi etetést. A hízók a zárt vályúk alsó részén kiképzett., etetőnyitásokon akkor jutnak az abrakhoz, amikor éppen nekik, tetszik. Ez kizárja a szakaszos etetésnél ismert tülekedést, a jó­szág nyugodtabb és jobban hízik.. Ä vályúkba egyszerre két napra való abrakot' is elhelyezhetnek! mozdulattal magára vette ruhá­ját, s kilépett az , ajtón. — Jóreggelt Józsi bátyám! — szólt az építési brigádvezető. Az öreg zavartan a fejével biccentett, majd lomhán a kezét nyújtotta. Látható érdeklődés- . sei szemlélte az „idegeneket■ Egy ideig csak állát simogatta, - nem tudott semmiről, még csak nem is sejtette, milyen határo­sat született az este a közgyű­lésen. Néhány perc múlva fele­sége is megjelenik. Félkezévél ruháját igazítva, meglepődve, nézte a jövevényeket. — Józsi bátyám — szólt a brigádvezető, — azért jöttünk, hegy rendbetegyük ezt a kis há­zikót. Az öreg csak pislogott a rán­cok közölt ülő szemével, nem tudta mit mondjon, aztán Mari néni segítette ki. — Kedves fiaim! Nincs ne­künk erre pénzünk, hisz’ élni is alig tudunk... — De van a családnak,. —; vágja rá hitelen a brigádvezetó. Mert az este úgy határoztunk, hogy minden öregről gondosko­dunk. /V em sok idő vártán meg- ' nyílt az elkorhadt nagy­kapu. Az első fogatok meghoz­ták a téglát, a meszet A kőmű­vesek is munkához láttalc­A két öreg egymásra nézett. Arcizmuk megrándult, s *Sze­mükből könnycseppek .bugjgyan- ' tak ki. v ...rviííit-v,; Ezl is elértük:,* - . • BÁLINT LAJ05 Tb-mentes tehenészet csoportokba osztják, így kapják-a takarmányt. A tehenészek az egész állományt közösen gondoz­zák és fejik. Bérezésük nem » tejtermelés, hanem a sokkal igaz­ságosabb zsirkilogram után. tőr- • ténik. így az utóíejést a legna­gyobb gonddal végzik el. mivel-a tejzsír itt a legnagyobb! 'i Szarvnálküli tehenek ... * jószág a különben nagy energiát. kívánó szarvképzés helyett teste. gyarapítására fordithajta a tápiá.-; lékot. A szagtalanított tehenek sem az emberben, sem társaik- . ban nem tehetnek kárt. A juhászat premizálása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom