Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-09 / 107. szám
1959. MÄJüS 9, SZOMBAT *rLETMAGTAB«»n«'ZAG 5 A BflV. falujáró brigádja felkeresi a távoli vidékek dolgozóit A Bizpmányi Áruház dolgozói egy évvel ezelőtt alakítottak egy íalujáró brigádot. Minden hónapban 3—4 napot kinn töltöttek az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben. A dolgozóknak helyükbe vitték azokat a ruhákat, amelyekért különben a megyeszékhelyre kellett volna beutaz- niok. Egy-egy út alkalmával 50— 60 ezer forintot árultak. Lelkes,, jó munkájukért dicséret illeti Juhász Istvánnát, a brigád vezetőjét és Pataki Lajosnét. Tegnap reggel újból útnak indult egy megrakott teherautóval a brigád. A Csengeri Állami Gazdaságba látogatnak el, majd n környező termelőszövetkezeteket és gépállomásokat keresik tel. — Árut bőven vittek most is magukkal. A 20 forintos férfiingből 2 ezret, s az ugyancsak 20 forintos férfi alsónadrágból 2 ez-r darabot, munkanadrágból, melynek darabja 30 forintba kerül, 1000 darabot vittek. Ezenkívül több másfajta ruhaneműt is felpakoltak, hogy olcsó munkaruhákhoz juttassák a távoli vidékek dolgozóit. Vasúti töltés építését kezdték meg a Balatonon Balatonkenese és Balatonfűzfő I között az ' állandó földcsuszamlás I veszélye miatt a parttól mintegy ! száz—százötven méterre a Balatonba helyezik a vasútvonalat. Csaknem másfél hónapig tartó előkészítő és felvonulási munka után megkezdik a töltés építését a. Balaton vízében. Balatonkenesénél, az új töltés kezdeti, szárazföldi szakaszán mintegy ötszáz méter hosszúságban kicserélték a talajt. í j magyar drámát mutatnak be Nyíregyházán A debreceni Csokonai Színház Kállai: Kötéltánc című drámáját mutatja be a nyíregyházi közönségnek május 16—17-én a József Attila Művelődési Házban. A nagysikerű darab a fővárosban és vidéken egyformán telt házakat vonzott. A debreceni szinház kitűnő szereposztásban hozza át a Kötéltánc-ot. Asszonyok az építkezésnél Épül a ház, magasodik a fal az épitö- munkások jó munkája nyomán. A kőműves büszkén nézi, hogy mennyire haladt, s hogyan alakul az épület. Ám nem kisebb büszkeséggel nézi a segédmunkás, aki maltert készít, téglát .. hord és a kőműves keze alá dolgozik. — Semmi szégyell- nivaló nincs abban, ha egy lány, vagy asszony az építkezésnél segít. Nem szégyellem én azt, hogy a munkában malte- ros és téglaporos rajtam a munkaruha! mondja Nyárádi Margit. — Ha az utcán a szép ruhámban vagyok, nem látjáic, hogy „ez egy segédmunkás az építkezésnél!” Nem is tagadnám soha, hiszen a malterkeverés és tég- lahordás is megbecsült munka, hasznos az építkezésnél. Három gyermekemnek keresem meg vele a mindennapi kenyeret, havonta 1000—120U forintot. Kohutovics János kőműves dicséri Lamos Imrénét és He- lebrant Andrásnét, akik vele dolgoznak, és kifogástalanul el- tüdják készíteni a maltert, mindig olyant, amilyenre szükség van. Nem kell miattuk tétlenkedni, mindig van kezűiéi tégla, építőanyag. Úgy betonoznak már — mondja a kőműves, — hogy akár le is. vizsgázhatnának belőle! Habarcsot terítenek, és megtanítom őket arra is, hogy hogyan kell a habarcsra a téglasort rakni. Van kedvük tanulni, hát miért nej lehetne belőlük is t szakmunkás?!.., Útépítő munkások között A nagy iiuMztabágou Zetor nyargal át. Nyugat felől füstölve integetnek a palkonyai erőmű magas kéményei. Itt, a 333-as úton, Tiszavasvári és Polgár között dolgoznak az útépítő munkások. Keskeny már a forgalom számára a háromméteres út, hat méteresre szélesítik, öt brigád dolgozik, Készítik a kö- ágyat, ahogy a szakmabeliek mondj ált, , a tükröt”. — Csontkemény itt a talaj! Ásóval, lapáttal nem lehet dolgozni, csak csákánnyal! — mondjja Kállai Mihály brigádvezető.. — IMajdhogy nem szikrázik, mikor jaz ember belevágja a csákányt. Ahol meg nyirkosabb, megfogja a szerszámot, rátapad. Nehéz itt | dolgozni. Mutatta a tenyerét az egyik munkás. Bőrkeményedés és repedések látszottak rajta. újítással dolgozuak. Két traktoros-eke segít. Az egyik nyergében Barna László, a Nyírteleki Gépállomás traktorosa ül, szántja az utat. Látszik, hogy a gép erőlködik, ég csak nehezen tud megbirkózni a „nehéz” talajjal. Erdős Béla, a Közúti Üzemi Vállalat termelési osztályvezetője javasolta az újítást, hogy köny- nyítsen a brigádoknak, gyorsítson a munkán és természetesen ez takarékosságot is jelent. Mit mond Kállai brigádvezető erről az újításról? — Ha csákánnyal dolgoznánk, a brigádom kétszáz négyzetméter földkiemelésnél, „tükörké^zítés- nél” és kőszórásnál nem tudna többet nyolc óra alatt teljesíteni. Tizennyolcán vagyunk együtt. Kézi módszerrel alig értük el a napi negyven forint keresetet. Mikor úgy dolgoztunk, négyzetméteréért 3.60 forintot fizettek. Az újítással több lett a normánk, náromszáz négyzetmétert kell készíteni. Négyzetméteréért 2.60 forintot fizetnek. Kevesebbet fárajdunk és egyébként 4—5 forinttal több a napi kereset. Csakhogy... jbaj van még ezzel az újítással. ]Egy emberünk ül naphosszat az ekén, hogy súlyával terhelje, és ha az eke vas kiugrik, helyére igazítsa. Ennek a keresete elvesz a többiéből. — Na, hát aki az én feladatomat irigyli, üljön csak a helyembe! Ügy kirázza az embert a traktor, a sok zökkenő, hogy nem igen kíván ebédet! — mondja Papp Ferenc. Az az igazság ezzel az újítással, hogy a régi módszernél jobb, de nem tökéletes. Különösen az ekén ülő ember feladatát kellene másképp megoldani. Az is probléma, hogy az eke sem bír, jcsak tizenöt centi mélyen szántani, s a kőágynak huszonkét ! centi mélység kell.. Mégis, ha ar- j ról volt szó, hogy elő kell venni ismét a csákányos módszert, még Kállai is tiltakozott, pedig ő és brigádja úgy van ezzel az újítással, hogy a gépi segítség is kell, de az egy forint is jó lenne négyzetméterenként, amit az újításra lefognak. Nem így gondolkozik Nagy Béla és brigádja, alig pár száz méterrel arrább az útépítésnél. — Igaz, hogy egy forinttal kevesebb az egy négyzetméterre jutó munkabér, de hiszen a gép is dolgozik, mégpedig a munka javát végzi! — mondja Nagy. — Nagyobb lesz a vállalati nyereség, jut, majd belőle a nyereségosztáskor. Nagvék okosabban gondolkoznak és ez a munka jobb megszervezésében is meglátszik. A Kállai-brigád megvárja, amíg a traktor elvégzi a talajlazítást, aztán villával eltávolítják a földet, a nagy darab földszaggatásokat, és bizony sokat erőlköd- nek. Nagy Béláék viszont követne a traktort és az ekével szaggatott föld-darabokat kézzel távolítják el. Nem hagyják ott, hogy a következő sornál a traktor betakarja és megnehezítse a munkát. — Könnyebb a fellazított rögöket a ..tükörből'’ kidobni, csak a törmelék marad, amit villával gyorsan kiszórunk — mondja a brigádvezető. — És mi minden embernek kimérjük a tizenkét négyzetmétert! Aki hamarább elvégzi, nyugodtabban ülhet az árokpartra cigarettázni. Egyszóval a brigádon belül is verseny folyik. A jobb munkamódszer* nek megmutatkozik az eredménye a nagyobb teljesítményben, a nagyobb keresetben is. Míg a Kállai-brigádban dolgozók havi keresete 1200 forint, addig Nagy Béláéknál 400—500 forinttal több! Jó az, ha az üzemi szakszervezet elnöke gondoskodik arról, hogy az útépítésnél dolgozó brigádok megismerjék és átvegyék Nagy Béla brigádjának munka- módszerét. A vállalat gépjavító műhelyében már elkészítették a „tükör- vágó'’ gépet, mely marófejjel működik egy U—28-as traktor után szerelve. Ez az újítás tökéletesebb, mint az előbbi, az eke. Megfelelő • mélyen lazítja, vágja a talajt. Pete Miklós dolgozik már az új' géppel és az útépítő munkások őrömmel mondják, hogy az újítás nagy segítséget jelent nekik a ‘ munkában. o. A. " Egy szerencsés tnnari asszony A rakamazi moziban fizették ki Pányik Andrasné, Tímár, Lehel utca 11. szám alatti lakosnak a Lottó 17-ik játékhetén négy találatot elért szelvényéért a 67,147 forintos nyereményt. Panyikne- életében először próbálkozott " egyetlen szelvénnyel, s a szerencse máris feléje fordult. Ezt csinálja valaki utána! fejlődésük alapján megteremteni , a termékbőséget A kapitalizmus termelési színvonalát felülmúlni csak a munka magasabb termelékenysége alapján lehetséges. A szocializmus, mint Marx és Lenin tanította, a kapitalizmus által létrehozott termelőerők talaján keletkezik. A kommunista társadalom azonban a kapitalizmusénál magasabb technikai színvonalon álló és hatalmasabb anyagi- technikai bázist követel meg. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakát nemcsak a termelőerők rohamos fejlődése jellemzi, hanem a szocialista termelési viszonyok ezzel kapcsolatos további tökéletesedése is. Teljesen kifejlődik majd a tulajdon szövetkezeti, kolhozformája, közelebb kerül egymáshoz a szocialista össznépi és kolhoztulajdon, s ezek egy egységes kommunista tulajdonná olvadnak össze.- Valamennyiünk számára tehát igen fontosak azok a következtelések, amelyeket a XXI. kongSzínte nem volt egyetlen konferencia sem, ahol ez a kérdés rfc okozott volna problémát. Sokan vitatkoztak rajta, s az állam elhalásáról beszéltek, mát a közeljövőt illetően, igen helytelenül. Mit tanít e kérdéssel kapcsolatban a XXX. kongresz- szus? Azt, hogy az általánosan kibontakozó komunista építés viszonyai' között különösen nagy jelentőségre tesz szert a szocia. resszus a Szovjetunió gazdasági íőleladatainak. helyes értelmezésével kapcsolatban levont. Mart mit jelent utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat, és az egy lakosra számított termelés tekintetében elhagyni a vezető kapitalista országot, az Egyesült Államokat?” A gazdasági fcáeladat megoldása T- olvasható a kongresszus dokumentumaiban — még nem jelenti azt, hogy ezzel befejeződik a kommunizmus építése.” Az Egyesült Államok színvonala az a felső határ, amelyet a mai kapitalista gazdaság elért. A Szovjetunió számára az Egyesült Államok gazdasági fejlettségi színvonalának elérése, mint Hruscsov elvtárs képletesen mondotta, nem más, mint az az útkereszteződés, amelynél maguk mögött hagyják a legfejlettebb tőkés országot. Tehát tovább mennek az anyagi termelésnek az emberiség történetében még eddig soha nem látott útján. lista állam. Persze, máris jelentős változások mentek benne végbe, s fejlődésének arányában fokozatosan megteremti a feltételeket az elhaláshoz, amely csak a kommunizmus világméretű, teljes győzelmével következhetik be. Tehát a kommunizmus építésének időszakában az állam fennmarad. Milyen célból? Azért, mert a szocializmus teljes győzelme után még hosszú ideig lesznek bizonyos nemzeti különbségek. S az államra, szükség van azért is, hogy biztosítsa a a legkedvezőbb feltételeket a szocialista nemzetek fejlődéséhez. Az állam szervezi meg a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában különösen kibontakozó nevelő és kulturális tevékenységet is. Nagy szerepe van a szovjet altomnak a szocialista országokkal folytatott együttműködés, kölcsönös segélynyújtás és tapasztalatcsere szervezésében is. S mint tudjuk, a kapitalista országok nagyarányú aknamunkát folytatnak a szocialista országok ellen, s ezért is szükség van az államra, hogy a szocialista vívmányokat megvédje mindenféle agresszorral szemben. A marxizmus—leninizmus mindig fejlődésében vizsgába és vizsgálja az államot, s nem pedig holmi örökkévaló, megváltoztathatatlan valaminek fogja fel. Ahogy a szovjet ország a kommunizmus felé közeledik, elkerülhetetlenül változni fognak a szocialista állam formai, és funkciói. Egyes funkciói elhalnak, mások bizonyos ideig fennmaradnak és erősödnek. Keletkezhetnek majd új funkciói is, amelyek a társadalmi fejlődés folyamatában alakulnak ki. Az állam elhalása tehát bizonyos feltételektől függ. Hruscsov elvtárs megjegyezte, hogy ez a szocialista államiságnak kommunista társadalmi önigazgatássá való átalakulása. -■ -----A Szovjetunióban egyes állami funkciók máris'elindultak és fokozatosan tovább haladnak a társadalmi funkciókká való átalakulás útján. Sok- tekintetben megváltozott már a különféle állami szervek tevékenységének formája és módszere. Rendkívül leszűkült a kényszer szférája, s egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a nagy tömegek meggyőzésének módszere. A szocialista államiság fejlődésének fő irányzata tehát a demokrácia általános Csupán az első lépést tették meg pártszervezeteink, a propagandisták és a hallgatók a kongresszusi anyag tanulmányozása területéin. További alkotó vitákra, konzultációkra, megbeszélésekre van szükség, hogy az egész párttagság megértse e nagyjelentőségű, a mi munkánkat is távoli időkre meghatározó kongresz- szus tanulságait. Hiú remény lett volna arra vállalkozni, hogy egy cikk keretében valamennyi problémára választ adjunk. Csak néhány fontos, megyeileg is vitatott kérdést elemeztünk, s még így sem teljesen. Nagyon fontos, hogy a kongresszus anyagát elsősorban a járási pártbizottságok vezetői, a vezető kommunisták tanulmányozzák. Ezt követelik meg a párt előtt álló feladatok, az MSZMP közelgő kongresszusa. A járási pártbizottságok segítsenek az alapszervezeteknek abban, hogy a nyár folyamán mindenütt újból tanuikibontakozása. S ezáltal vála- mennyi állampolgár bekapcsolása á gazdasági és kulturális építés ügyeinek intézésébe és irá-. nyitásába. Ahogy a kommunizmus felé haladnak, a társadalom ügyeit egyre nagyobb mértékben intézik maguk a dolgozók, akiknek létérdeke fűződik a termelőerők fejlesztéséhez, a gazdaság, a . kultúra és a jólét szüntelen emelkedéséhez. mányozzák ezt a fontos dokumentumot. Ügyeljenek arra, hogy ez ne történj ólt mechanikusan. Azokra a kérdésekre adjanak választ, amelyek a legvitatottabbak. A kongresszusi anyag ilyen feldolgozása megkönnyíti munkájukat, az embereknek pedig a feladatok végrehajtását. Az elméleti, az agitációs és propaganda munkát tehát fel kell emelnünk azoknak a nagyszabású feladatoknak a színvonalára, amelyek előttünk állnak. Csak így érhetünk el eredményeket. Az ideológiai fronton nem lehet mindent központosítani. Ezért több kezdeményezésre, ön- tevékenységre és aktivitásra van szükség valamennyi járási pártbizottságunkon, pártszervezeteink-: ben, hogy a gazdag tapasztalatokat nyújtó XXI. kongresszus anyagát gyümölcsöző módon tud-, ják hasznosítani a ... szocialista1 építőmunka minden területén. Az állam megmarad, de funkciói fokozatosan megváltoznak További alkotó megbeszéléseket a XXI. kongresszus anyagából!
