Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

2 REUETMAGTAROHSZAO 1959. MÁJUS 7, CSÜTÖRTÖK Hogyan érvényesülnek az MSZMP művelődési politikájának irányelvei a baktalérántházi járásban? líisrárdai iskolások nyerték a megyei vöröskereszté» csoportok versenyét 11. A KULTŰRFORRADALOM legfontosabb és legdön­tőbb feladata a dolgozók gon­dolkodásában győzelemre vinni a marxizmus-leninizmus világ­nézetét. A nép szocialista öntu­datának, új erkölcsének, jellem­vonásainak, magatartásának for­málása, s ezáltal az egységes szocialista nemzet megteremtése érdekében is teltünk, s méghozzá nem is lebecsülendő lépéseket. így többek között járásunk­ban a nevelők, akiknek hivatá­suknál fogva is kötelességük már a kisgyermekekben is le­rakni a szocialista nevelés alap­jait, — érezték, hogy ez nem megy világnézetük szilárdsága nélkül. Ezért tudatukban, gon­dolkodásukban győzelemre akar­ják vinni a marxizmus-len iniz­mus világnézetét. Legalábbis er­re engednek következtetni a kü­lönböző párt és állami vonalon folyó ideológiai továbbképzések, és az azokon való pontos meg­jelenés és aktiv résztvétel. Já­rásunk felügyelői kara megálla­pította, hogy iskolalátogatásaik során egyre több a harcos ki­állású, marxista-leninista világ­nézetet hirdető és azon a tala­jon álló nevelő. Óráik: tudomá­nyosak, nem félnek a vitáktól, és egyre kevesebben télnex vagy tartózkodnak az úgyneve­zett „kényes” kérdésektől, ame­lyek pl. a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcsolato­sak. Egyszóval: határozottabb a kiállás! Nevelőtestületünkben is, annak ellenére, hogy még ko­rántsem lehet azt megállapítani, hogy mindenben egységességet mutatnak. — mégis -megtalálha­tó egy kisebb primer, amely szocialista alapon áll és kezde­ményez. Tapasztalható, s örvendetesen, — hogy a kommunistákra jel­lemző igényesség is ter jed. Meg­mutatkozik ez pl. abban, hogy egyre többen büszkék — és jog­gal— arra, ha pártfeládatot kapnak és azt jól végzik el, és munkájuk eredménye látszik. Orosz Béla magyi igazgató, de pl. a pártonkívüli Rácz József apagyi igazgató is igaz becsület­tel tett eleget a reábizott fel­adatnak. A művelődési politikai irányelvek alapján Említhetném itt azt is, hogy egyre többen a vezetők közül akarnak is olyan pl. nevelőtes­tületeket kialakítani, ahol ural­kodó a marxizmus-leninizmus világnézet. így Kovács Sándor ramocsaházi igazgató már a fél­évkor az MSZMP művelődési politikájának irányelvei alapján értékelte a nevelők és az iskola félévi munkáját és eredményeit. fii járásunkban tartott isme­retterjesztő előadások sorozatá­ban számos olyan előadás sze­repelt és egyre inkább fog sze­repelni, ahol a kommunista er­kölcs, a kommunista ember jel­lemvonásai, a szocialista peda­gógia legfontosabb kérdései ke­rültek felszínre. A tudományos, a bizonyító előadások pedig a marxizmus-leninizmus világné­zetének megismerését és maga- sabbrendűségét támasztották alá. H iányosságunk, hogy bár vannak előadási ter­veink, de ezek nem sorozatjel- legűek, s így hiányzik a foko­zatosság, az egymásra épültség. Nem találtuk még meg a szé- lesebbkörű ismeretterjesztés he­lyes módját. S hiányzik még ne­velőinkben is, de más felvilágo­sító és meggyőző kádernél is a türelmes és érveken nyugvó egyéni beszélgetés, egyéni át­formálás alkalmazása. Nem ta­láljuk meg" igen sok esetben azt a. hangot és közeledési módot, ami kellő bizalmat árasztana abba, akivel foglalkozunk, és e foglalkozás, során fennáll a szél­sőségek veszélye. Sokát tehetnének járásunk­ban a marxista-leninista világ­nézet és gondolkodás kialakítá­sában a nők. De itt inkább még a politikától, a haladástól való idegenkedés a jellemző. Nem si­került teljesen áttörni azt a rég­ről maradt csökönyös nézetet, hogy a politika csak a .férfiak­nak való. Ezért járásunk nő tag­jaival kell többet foglalkoz­nunk. Járásunkban egyre egy.üttmű- ködőbb, fejlődöbb a kapcsolat a régi értelmiség és az új értel­miség, tehát az idősebbek és a fiatalok között. A régiek szívósén adják: át hasznos gyakorlatukat, tapasztalatukat minden-, értelmi­ségi pályán, s az idősebbek nem zárkóznak el az új, a-.főfrádal- mi elől- A gyakorlat, a tgpasz- talat és az ifjú lendület így ejég egészségesen kiegyensúlyozódik. Ez talán a legpozitívabb ered­ményünk. Egyre inkább érződik a vá­ros és a falu közötti lényeges különbség csökkenése. Az öltöz­ködésben elsősorban. De járá­sunk az erős ütemű villamosí­tással (80 százalékos!) igen so­kat fejlődött. A rádióhálózat igen nagy kiterjesztése közsé­geinkre erősen érezteti hatását művelődési téten. A hírek, ese­mények megtudása ma nem vá­rosi kiváltság már. A sajtó, már falun is várva-várt és szüksé­ges igény. A közlekedés sem vá­Hétezerötszáz forint értékű társadalmi munkát végezlek a Dohányfermentálóban a KISZ fiutulo’u A VIT-re való felkészülés és a lelkesedés megnyilvánul a Do­hányfermentáló gyárban a KISZ fiatalok részéről, akik felajánlást tettek egy kultúrpark létesíté­sére, a fürdő rendbehozására és környékének parkosítására, új tekepálya, röplabdapálya és há­rom új zuhanyozó létesítésére. Mindezt társadalmi munkában vállalták megvalósítani. Nyolcvan KISZ tag végzett tár­sadalmi munkát. Ezerkétszáz órát dolgoztak a felajánlás valóravál- tásáért. Külön háromszáz órát dolgoztak az udvar parkosításán. Összesen hétezerötszáz forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek, Az áldozatkészségért és jó szervező munkáért elsősorban Tí­már István KISZ titkár érdemel dicséretet, továbbá a legjobbak közül Tarcali Pál, Harascsák György, Értei Anna és Gyöngyösi Katalin KISZ tagok. lasztja el faluinkat a várostól. Így máris sokkal közelebb ke­rült a falu a városhoz. A mozi­hálózat falun is kiépült, sőt szá­mos tanyánkon is van heten­ként vetítés, -ami megintcsak nem városi privilégium és előny többé. Mindezek és.egyéb techni­kai vívmányok, valamint külön­böző »modern üzletek, áz orvosi hálózat bővítése, a: gyógyszertá­rák létesítése, kultúrházak épí­tése és működése olyan elő­nyökhöz júttátta a falvak dol­gozóit, hogy nyugodtan állíthat­juk-;- á város és a falu között a múltban, fepnállt szellemi , és technikai különbség erősen csök­kent. A könyvtárak létesítése, a különböző színházak, cirkuszok vidéki, falusi vendégszereplése is nagyban és egyre inkább elő­segíti a .fennálló szintkülönbség csökkentését. A KI FIGYELI művelődési politikánk« célkitűzéseinek megvalósítását és annak már eddig is érezhető eredményét, — lelietetlén nem látnia és é&z- revennie, hogy a célkitűzések helyesek és. megvalósításuk: nem álom. Azonban, ha mara­déktalan' megvalósítását kom­munista öntudattal és harcos el­szántsággal-akarjuk, úgy követ­kezetesen vinnünk kell ezt a hárcöt. Bíráló szemmel és éber­séggel'. időnként értékelnünk kell munkánkat, és a; jó tapasz­talatokat át kell adnunk, soda kell a fő érőt összpontosítani és arra; ahol és amire az adott szakaszban a legnagyobb szük­ség van. ALBERT ANTAL ( tanulmányi felügyelő, Baktalórántháza Egészségügyi versenyt hirdetett a Magyar Vöröskereszt Országos Iskolaegészségügyi Bizottsága. az országos vöröskeresztés kongresz- szus tiszteletére. A versenyben megyénk általános iskolai tanu­lói is részt vették. A versenyzők bizottságok előtt mutatták be el­méleti és gyakorlati tudásukat a személyi és környezeti higiénia, a járvány védelmi ismeretek, a balesetek felismerése és szaksze­dasági év folyamán a Nyíl-egyhá­zi Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezet. A központi he­lyen kívül vidéken, Tímáron és Szabolcson a demizsonfonó rész­legeket bővítették, korszerűsí­tették. Ezen kívül igen jelenős a rű ellátása, valamint a kötözé­sek ismereti tárgyaiból. A gyer­mekek igen jól vizsgáztak. A leg­jobb eredményt Kisvárda I. sz. iskolájának csapata mutatott fel. Második á nyíregyháza IV. sz., harmadik a vásárosnaményi, ne­gyedik, a kemecsei, ötödik az új­fehértói iskola lett. A helyezést elérő csoportok jutalomtárgyakat! kaptak. ügyes kezű dadaiakból exportkó- sárfonó részleget szerveztek. — Ezután tehát nepicsak a szőttes szerzi majd a hírnevet megyénk­nek — hanem az ízlésesen, mű­vészi kivitelezéssel előállított ex­portkosarak is. Takarékos lány Nyíregyházán a ru­haüzemben dolgozik Balogh Lenke. Ö in­tézi a szabásra kerü­lő szövetek beosztá­sát a különböző nagyságú ruhákhoz. Van egy táblázata, amelyen a ruhákhoz szükséges szövet- anyagnormák ügy vannak variálva, hogy egy-egy végből legfeljebb csak né­hány centi maradék esik le a szabásnál. A szövetek már úgy kerülnek a szabá­szatra, hogy minde­gyik végen fel van tüntetve az, hogymi-» lyen nagyságú ruhá­ból hány darab szab­ható. A beosztásnál a végbeosztó lány fi­gyelembe veszi a szö­vetek szélességiét is, hogy minél kevesebb legyen a hulladék. Takarékosan bánik a szövettel, a centikkel, amivel forintokat ta karit meg a vállalat­nak. És magának is takarékoskodik! Mert a maradékcsökke­nés százaléka után prémiumot kap. A jól takarékosko­dó lány az első ne­gyedévben többszáz­ezer forintot takarí­tott meg a vállalat­nak azzal, hogy a maradékot jó végbe­osztással 0,03 száza­lékra csökkentette. Áprilisban még jobb volt az eredmény; 0,025 volt a ihafa- dékmenmyiség a fel­használt anyagmeny- nyiséghez viszonyít­va. Minél kevesebb a maradék az anyag­ból, annál több ru­hát lehet. szabni, és egyben kisebb a ma­radék értékvesztesé­gének összege, ami hozzájárul ahhoz, hogy majd nagyobb összegű nyereségré- szededést fizethetnek ki a dolgozóknak. lixporl kosarak készülnek Dadán Nagyot fejlődött az elmúlt gaz. tiszadadai kezdeményezés: az Szól emelünk a munkásvédelem érdekében zetőitől, vagy a záhonyi MÁV ál-' Csónakok indulnalc Szamos­ra ... Az Építőipari Vállalat ka­vicskitermelő tejepén a Szamosból lapátolják csónakúkba a kavicsot a dolgozók. Két ember dolgozik a csónakban. Az egyikben Hi4as Imre dolgozik társával. Rakják, lapátolják a kavicsot — s á csó­nak színültig megtelik ... s -egy­szeresük süllyedni kezd az egész alkotmány. • Hidas társa gyors tempóban kiúszik a- partra. Hidas tehetetlenül csapkod a vízben, le­vegő után kap, a víz a szájába tódul. Halál a Szamoson így fulladt a Szamosba Hidas Imre, így hagyta magára beteg feleségét és négy árváját. Hogy, történhetett a baleset? A, vállalat a rendszabályok ér­telmében erre a munkára csak olyan dolgozókat alkalmazhatott, akik tudnak úszni. Hidas Imre nem tudott úszni. Hidasék csónakjáról hiányzott a mentőfelszerelés, a mentőöv. Mi­előtt a csónak elindult volna, erről tudott az üzemegység .veze­tője is. ; A csónakról» hiányzott, se előírt színes jelzés," amely mutatja, hogy meddig lehet terhelni. Ha munkábaíépés előtt Hiüas Imrét kötelező balesetvédelmi ok­tatásban részesítették volna — ma is élne, ma is gondoskodni tudna répeg családjáról. Kormányzatunk - és társadat, műnk mindent elkövet, hogy egészséges és biztonságos körül­mények között munkálkodhassa­nak á, dolgozók. Törvényes ren­delkezésik,» óvórendszabályok nagy sora» foglalkozik a munkavédelem­mel, a balesetelh'árítással. A kor­mány a felszabadulás óta több mint'» 50 szakmai óvórendszabályt adott ki a dolgozók védélméért.­Az - állam ilyen goridoskódását megyénk minden üzemében is érezhetik a dolgozók. A tiszavas- vári Alkaloida modern étkezdéje és fürdője, a kisvárdai Vulkán korszerű öltözője, fürdője is ezt bizonyítják. Régen a gyárak tulajdonosainak nem volt érdekük, hogy a munka- védelemre nagyobb összegeket költsenek: ha egy dolgozó baleset miatt kiesett a munkából, pótol­ták nyomban a munkanélküliek nagy táborából.;, Csökken a halálos balesetek száma Az országban évről-évre csök­ken a balesetek és ipari megbe­tegedések száma. Megyénkben a halálos balesetek száma 1955-ben 14, 1956-ban 8, 1957-ben 5, 1958-ban pedig szintén 5 volt. — Szabolcs megyében a legtöbb szakmában a balesetek csökkené­se tapasztalható. Nem áll ez azonban a vasútra és á mezőgaz­daságra, ahol egyre több baleset fordul elő. A balesetek főleg a gazdasági vezetők hanyagsága miatt követ­keznek be, akik nem tartják be következetesen a törvényes ren­delkezéseket, biztonsági előíráso­kat. Nem gondoskodnak a dolgo­zók munkavédelmi ellátásáról, az üzemben a megfelelő, előírt vé­dőberendezésekről. Varga Endre, a SZOT megyei munkavédelmi felügyelője az idén 57 üzemi ellenőrzés során 50 üzemben mintegy 600 munkavé­delmi hiányosságot tapasztalt. Általános jelenség a megye üzemeiben, hogy a munkavédel­mi mulasztásokért nem vonják kellően felelősségre a vezetőket és dolgozókat. Példát vehetnének a vezetők e téren a nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat igazgatójá­tól, a nyíregyházi Dohányfermen­táló, a Nyírségi Erdőgazdaság ve. lomas vezetőitől. Az utóbbi he­lyen pl. munkavédelmi mulasztá­sok miatt 18 esetben alkalmaztak alacsonyabb beosztást, 28 eset­ben írásbeli megrovást és hat-» szór jutalomelvonást. Gyenge a munkásvédelmi propaganda Többségében gyenge a szabol­csi üzemek munkásvédelmi propa­gandája, ami kizárólag néhány szokványos plakát kifüggesztésé­ben merül ki. Nem veszik igény­be a filmek, konferenciák, a fali­újságok eszközeit. Bírói ítéletek sora marasztalja el a balesetek miatt a vezető­ket, illetve a felelőtlen és hanyag dolgozókat. Hidas Imre balesete miatt a járásbíróság az üzem­egységvezetőt egy évi börtönre és pénzbüntetésre, a vállalatvezetőt hat hónapi börtönbe és pénzbün­tetésre ítélte. A nyíregyházi Pa­tyolat igazgatóját például azért ítélték négy havi börtönre, mert az egyik munkagépen a szüksé­ges védőberendezés hiánya miatt már két ízben történt baleset. S így sorolhatnánk a bírói ítéletek sorát. Csupán bírói ítéletekkel azon­ban nem lehet megoldani a me­gyében a munkavédelem hibáit. Dolgozó társának védelme min­denkinek a legelemibb, emberi kötelességé és érdeke. Ne sajnál­juk tehát az időt, a pénzt és a fáradságot: kövessünk el mindent, hogy érvényt szerezzünk a kor­mány intézkedéseinek, s ahol bármilyen mulasztást tapaszta­lunk, azonnal sürgessük az ille­tékeseknél megszüntetését! A hanyagság, nemtörődömség min­denkit — még önmagunkat is — bajba sodorhat. Győri Illés György. A város és falu közeledéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom