Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-18 / 90. szám
Jog és kötelesség (Cikk a Z. oldalon.) ★ Közös ügy a fiatalkornak nevelése hrourpio •£ « TtK)> XVI. ÉVFOLYAM. 90. SZÁM jira 5Q fillér 1939- AI>RILIS szombat Gyógyíthatatlan rettegés (Cikk az 5. oldalon«) ★ Nemzetközi események FEGYELMEZETTEN T akodalmas menet haladt végig a Dózsa György utcán. Hurrá-t kiáltottak a bérházat építő munkások, szerszámaikat ledobálták és mint fecskék a dróton, felsorakoztak a friss kőfalon. Közben felborult a malter, tovább folyt a víz, amire rá sem rántottak. Állt a munka az egész építkezésnél. Eltelt egy negyedóra, míg aztán ismét megfogták a szerszámot, s újabb negyedóra, mire letárgyalták a „soha nem látott’1 eseményt. Ennyi idő alatt két-három téglasorral magasabbra építhették volna a huszonhét lakás falait. És sokkal hamarabb lennének kész a házépítéssel, ha a munkaidőből két-három óra nem veszne el ácsorgások, lógások miatt. „Tíz százalékkal csökkentjük a későnjövések számát’1. „Vállaljuk, hogy kevesebb lesz az igazolatlan mulasztás”. Ilyen felajánlások is szerepelnek a Dohányfermentáló és számos más vállalatunk munkaversenyvállalásában. S mennyi még a munkaidő alatti csellengés, lógás, a munkát hátráltató tereferélés! A munkaidőből hányán nem töltenek konkrét munkával, csak hat-hét órát?! Hányszor látunk tétlenül ácsorogni munkásokat az építkezéseknél, az üzemekben?! Sokszor látja az ilyet a munkavezető, de sze- methúny a munkaidő elpazarlása felett, nem szól, nerr. figyelmezteti a munkást kötelességének teljesítésére. És sokszor a rosszul szervezett munka, a termelés folyamatosságának hiánya is okozza a munkaidő elpazarlását. A munkásosztály erőfeszítésének és áldozatkész munkájának eredményeként hónapról hónapra tovább fejlődik gazdaságunk. Az üzemek több nyersanyagot termelnek, több házat építenek, iparckkeket, élelmet gyártanak, javul a közlekedés munkája stb. A terven felüli munkavállalásokkal, túlteljesítésekkel emelik a munkások a munka termelékenységét és javítják a minőséget, fokozzák hazánk gazdasági erejét, hozzájárulnak jólétünk és kulturáltságunk növekedéséhez. Akadnak azonban olyan munkások és alkalmazottak is, akik a munkához való hanyag viszonyukkal, igazolatlan távolmaradásukkal, lógással sok drága időt vesztegetnek el, akik fékezik a termelést, megnehezítik a munkát. Az ilyen dolgozók úgy viselkednek, mintha nem értették volna meg, hogy a gyárak már nem a tőkés tulajdonában, hanem a mi közös tulajdonunkban vannak és a dolgozók számára termelnek, hogy a termelésben megtakarított minden óra több és olcsóbb termelést, a dolgozók jövedelmének emelkedését eredményezi. A lógósok a drága munkaidő elfecsérlésével sok különféle árutól fosztják meg a dolgozókat és önmagukat is. Károkat okoznak a népgazdaságnak. A munkásosztály óriási többsége megtartja a szocialista munkafegyelmet, nem marad el a munkából, nem késik el, tudja, hogy a munkában eltöltött minden óra és minden nap a szocializmus építésének szentelt óra és nap. Üzemi gyűléseken és magánbeszélgetések alkalmával is rendszerint foglalkoznak a munkások a munkafegye’em megjavításával, rámutatnak arra, hogy egyes dolgozók hanyagságukkal csökkentik a kollektíva közös erőfeszítéseinek eredményeit. A munkaidő-pazarlások bomlasztják a munkát, csökken ik a termelékenységet, a keresetek általános színvonalát. Sokat veszít az üzem, ha a munkapadoknál nem dolgozik egy-két munkás, ha a futószalagnál üresen marad egy-két hely és nem a munkával tölti valaki a munkaidőt. Ilyen körülmények között a tervek teljesítése és túlteljesítése fokozott erőfeszítéseket követel a dolgozók túlnyomó többségétől, akiket ez joggal felháborít. Sokan felvetik, hogy a lógósok által okozott lemaradások pótlása helyett terven felüli termeléssel foglalkozhattak volna. Mi a teendő? Ne tűrjük a fegyelmezetlenséget! Ne nézzük tétlenül és szó nélkül a munkafegyelem megsértését. A munkahelyek gazdái, a munkavezetők követeljék meg minden munkástól azt, hogy a munkaidőt pontosan ledolgozzák. Pártszervezeteinknek is nagy, harcos feladata, hogy segítsenek megszilárdítani a munkafegyelmet; az öntudatos fegyelmet, mely a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok megértéséből következik. Ha ezt elérjük, a munka termelékenysége sok százalékkal fog növekedni, többet, olcsóbban és jobban fogunk termelni, s ezáltal erősíjük a népgazdaságot, növeljük a dolgozó tömegek jólétét. O. A. innrn o-rrriTrvrTmrTnnrírimnrír,-rnrir-n^—- -rimrrryü Halászcsárda és úi cukrászda nyílik Mátészalkán A Mátészalka és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet még jobban kívánja szolgálni a lakosságot a második negyedév folyamán. Az említett évnegyedb sn 60 ezer forintos ráfordítással alakítanak át egy épületet halászcsárdává. 70 ezer forintos beruházással új cukrászdát is megnyit a földművesszövetkezet. Jármi községben közel 300 ezer forint befektetéssel teljesen új fűszerüzletet nyitnak még ebben az évben. A füszerüzlet mellett helyet kap egy italbolt is» Hasznos intézkedések és javaslatok születtek a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésére és h fiatalkorúakkal való fokozott törődésre » megyei tanács r5. tegnapi ülésén A Szabolcs-Szatmár megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap rendes ülést tartott. A végrehajtó bizottság első napirendi pontjaként a termelőszövetkezetekbe jelentkezett káderek állami támogatásának összegét állapította meg, majd a mezőgazdasági lakosság 1959. évi általános jöveTöbbet törődnek a fiatalkorúakkal A végrehajtó bizottság az igazgatási osztály előterjesztése alapján és a Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztálya kiküldöttének, a fiatalkorúak ügyészének, valamint a vb. tagjainak hozzászólásai és javaslatai után megállapította, hogy e területen az utóbbi évek során nagyot javult a helyzet. Államunk nagy anyagi áldozatokat hoz azért, hogy felszámolja a múlt társadalmi rendszer örökségeként jelentkező problémákat. A végrehajtó bizottság e napirendi ponttal kapcsolatban a következő határozatot hozta: Felülvizsgálja a dologzó szülök gyermekeinek intézeti elhelyezését és azok számát lehetőleg csökkenti a tcnylcgcMég több ssahember kerül a téessekbe A mezőgazdasági osztály előterjesztésében vitatták meg ezután a megye termelőszövetkezeteinek megszilárdítására a Közket. A vb. megállapította, hogy az idén tavasszal megyénkben is nagy arányokban fejlődött tovább a szövetkezeti mozgalom. A megnövekedett, illetve az újonnan alakult téeszek megválasztották a vezetőségeket és kialakították a munkaszervezetet. A vezetőket részben a tagság kívánságára falura küldött káderekből, nagyreszt viszont a téeszekbe lépett becsületes parasztokból választották, A 3004,1-es kormányhatározat szerint megyénkben 71 káder dolgozik a téeszekben részben politikai, részben szakmai beosztásban. Ezeken kívül a különböző vállalatok másfél-kéthavi időtartamra küldtek szakembereket a téeszek megerősítésére. A gazdasági munka megjavítására a szövetkezetekben 50 százalékos állami támogatással 71 agronómus dolgozik, s a továbbiakban is gyarapítják a szakemberek számát. A számviteli megerősítés hasonlóképpen folyik. Gazdasági téren megállapították, hogy a téeszek 21.000 holdon végeztek fejtrágyázást — ez a kenyér és takarmánygabona vetésterület 87 százaléka. A téeszek túlnyomó többsége hibridkukoricát vetett, s eddig mintegy 500 holdon telepítettek gyümölcsöst és 130 holdorv delemadó tételeiről tárgyalt. Ezután került sor a következő napirendi pontra, amely a gyámhatóság munkáját értékelve vitatta meg az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetét, a gyermekekkel és a fiatalkorúakkal való foglalkozást. sen állami gondozásra szoruló gyermekek elhelyezése érdekében. Megvizsgálják egyúttal a kastélyok intézetté való átalakításának lehetőségét is. A vb. felhívja a tanácsok és a különböző vállalatok figyelmét, hogy megfelelő munkaalkalom megteremtésével, hasznos foglalkoztatással segítsenek a gyermekvédelem munkájában. Felhívta egyúttal a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács figyelmét arra, hogy a tömeg- szervezetekkel közösen dolgozzanak ki olyan intézkedés^ tervet, amely a megye .lehetőségeit felhasználva javít a jelenlegi helyzeten, szőlőt. A téeszek gyümölcsöseiben a metszési és permetezési munkálatokat elvégezték. Hasonlóan fejlesztik tovább az állattenyésztést, a beruházást. A gyengébb szövetkezetek megerősítésére intézkedési tervek készüllek, amelyek megszabják a feladatokat. Termelszövetkezeteink előtt ebben az évben nagy feladatok állnak: szervezeti megszilárdulásuk mellett hathatósan be kell bizo- nyítaniok a nagyüzem fölényét. Sok szövetkezet már megtette ezt az utat, s ezek tovább haladnak a jobblét útján. Az idei feladatok maradék nélküli valóraváltá- sának alapja a terméshozamok emelése. Ebből a meggondolásból fakadt a mátészalkai Zalka Máté Termelőszövetkezet versenyfelhívása, amelyet a nyírmeggyest Petőfi TSZ-hez intézett. A versenypontok a gazdaság egész termelését felölelik. A Zalka Máté Téesz a talajerőfenntartás érdekében vállalja, hogy az idén istálló-, zöldtrágya és pillangós gyökérmaradványokkal a szántóterület 34 százalékát részesíti tápanyagutánpótlásban. Versenypont a szakszerű, nyersfoszfátos trágyakezelés is. A műtrágyázásnál értékelik majd, hogy a befektetések miként térülnek meg. A takarmánybázis megteremtése érdekében a szántóterület 52 százalékán termelnek abrak és szálas- takarmányt* A vb. határozata leszögezi: biau tosítani kell, hogy a termelőszövetkezeteknél — vezetésre alkalmas elnököt válasszanak. A gaz- dasági év végére 100 könyvelőt kell továbbképzésben részesíteni.! Él kell érni, hogy a kukorica vetésterület teljes egésaéthib- ridvetómaggal vessék be. Az év végére 2250 holdon kell a szövetkezeteknek szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. A gazdasági év végére 10.000-re kell emelni a téeszek szarvasmarha állományát. Ehhez tenyészállatokat szereznek be. 2320 literre kell növelni az egy tehénre eső tejtermelést. Az elmúlt évi 3164 sertéssel szemben az idén 15 ezer sertést kell meghizlalnunk. Minden alap megvan arra, hogy az év végére a 150 ezret is meghaladja a szövetkezetek törzs- és árubaromfi állománya. Hasonlóképpen fejlesztik aj juhállományt is. Elhatározták' még, hogy tapasztalatcser« látogatásokat rendeznek egy-egy járáson belül, ahol az erősebb szövetkezeteikbe látogatnak el a gyengébb téeszek vezetőségei. Leszögezték, hogy a gyengébb: termelőszövetkezetek talajának megjavítása érdekében tarlóvetésű csülagfürt szükséges zöldtrágyázás céljából. A magot az állam biztosítja. Szó volt még a kongresszusi versenyről, s arról, hogy a járási és községi tanácsok havonta tárgyalják meg a sző-, vetkezetek helyzetét, s tegyenek' javaslatokat a munka megjavítá-1 sara. Ezen belül a szemes- és hibridkukorica aránya 20, az évelő pillangósoké 16 százalék. Az őszi, /etések 66 százalékát teszik majd! pillangósnövények után, Jelenleg 3.5 holdra esik egy, számosállat. Év végéig w. állatállományt úgy gyarapítják, hogy 3 holdra jusson egy számosállat. Tizenöt tényé szüszőt neveim*? saját szaporulatból. 3500 literes tehenenkénti tejhozamot akamaác elérni. Négyezer naposcsibét nevelnek egy kilogrammos súlyátlagra és törzsállományt alakítanak ki. A főbb növények közül őszt, búzából 11, rozsból 9 őszi árpából 13, kukoricából 16, burgonyából! 90, cukorrépából 150 mázsa hol-j dankénti hozamot tűztek ki cé-| lul. Ezek szerint szemesterményből 18 és gu- mósnövcnyckböl 10 százalékkal növelik a hozamokat 1958-hoz viszonyítva. Szép terv, szép versenypontok., Végrehajtásuk a két téesz hasznán túl a szövetkezeti mozgalom iránti rokonszenvet i» ebnél yí ti J ponti Bizottság március 6-iki határozata alapján tett intézkedésen mátészalkai Zalka Máté téesz párás- versenyre hívta a nyírmeggyesi Petőfi léeszt ttlég p fittér Imi Il/Hllf«tlt'
