Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

ÄELKTMAG Y A R O RSZ A G 1959. Április is, szombat Tények, számok és emberek A barátsági hónap után A zt mondják, hogy a tények ^ és a számok önmaguk­ban is nagyon Sokat monda­nak. -Nos hát az április 4-iki ünnepségekkel végétért ese­ménysorozat — a Magyar Szov­jet Barátság Hónapja — té­nyekkel és számokkal bősége­sen rendelkezik. A megyei el­nökség nemrég vitatta gneg és értékelte a munkát. Első­sorban állapította meg, hogy a különböző rendezvények elmélyítették a két nép barát­ságát. Mintegy 200 helyen ren­deztek ünnepi megnyitót, szá­mos előadást tartottak a szov­jet mezőgazdaság gépesítéséről, a mesterséges bolygókról, a gyermeknevelésről, az új szov­jet iskolareformról, a szovjet művészetről, a szocialista rea­lizmusról. Mindezt a XXI. kongresszus tükrében vizsgál­ták. Sokat segített az él-mény- beszámoló-sorozat is. Az előadások szinte minden réteghez szóltak, a rendezvé- nyek eljütottak a jogászokhoz, az orvosokhoz. A legtöbb elő­adás megyénk jellegének meg­felelően a mezőgazdaság kö­réből hangzott el. A Szovjet Hadsereg Napján például 199 helyen tartottak megyénkben előadásokat, azokat közel 16.000 dolgozó látogatta. Érdekes ki­emelni, hogy a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség rendezé­sében rövid idő alatt 101 elő­adást rendeztek az űrhajózás­ról. A Nőtanács segítségével több járásunkban egészségügyi gyermekgondozási előadásokat tartottak. Külön meg kell em­líteni, hogy a Nemzetközi Nő­nap alkalmával csaknem va­lamennyi községünkben tar­tottak ünnepséget és azokon 60.000 asszony és lány vett «észt. M indennél fontosabb azon­ban, hogy az ebben az évben megrendezett barátsági hóna® bensőséges volt. Külö­nösen azokról a helyekről kell ezt elmondanunk, ahol a szov­jet emberek jártak. Számos példát tudunk felsorolni ennek bizonyítására. Nyíregyházán a szovjet művészek hangversenye után a megjelentek közös ké­Összefogás TiszaksrMon A tiszakóródi lakosság, az ifjú­ság kezdeményezésére elhatároz­ta, hogy .rozsályi mintára” fellen­dítik a távoli község sportéletét. A határozatot tett követte és már hozzá is kezdtek az új sport­pálya építéséhez A KlSZ-szerve- zet tagjainak példáját sokan kö­vetik és már volt olyan nap, ami. kor közel hatvan ember serény­kedett a pálya építésén. Még ki sem kelt a fű de már azt terve­zik hogy az öltözőhöz Szükséges anyagokat és munkát szintén tár­sadalmi erővel biztosítják, és kö­zös akarattal húzzák fel a fala­kat. A sportolók színdarabot ta­nulnak, hogy a bállal egybekötött rendezvény bevételéből még gyor­sabban valósíthassák meg elkép­zeléseiket. résére virágcsokrokat nyújtottak át a művészeknek, Nyírmadán egy 60 ■ éves asszony állt fel a -tömegből és elmondotta, hogy nagyon várják a szovjet asszonyokat. Megyénk münden községében nagy az érdeklő­dés a szovjet életforma iránt. Egyre szélesebb körök kérik, hogy ismertessék a szovjet em­berek mindennapi életét, mun­káját. Különösen nagyon ér­dekelte a dolgozókat az ünne­pi filmhét. Ez alkalommal szá­mos olyan idős dolgozó is meg­nézte a szovjet filmeket, aki azelőtt soha nem volt moziban. Hogy mennyire eljutott a különböző rétegekhez a barát­sági hónap alatt végzett mun­ka ,arra jó példa, hogy bár megyénk munkásságának szám­aránya viszonylag kevés, az ipari üzemekben Is megfelelő . előadások hangzottak el, azo­nos szovjet iparágak eredmé­nyeiből kiállításokat rendeztek Záhonyban, TLszavasváriban és Nyíregyházán. A termelőmunka részegységeit és a termelési folyamat eredményeit ismer­tető rajzos, képes kiállítás mindenütt jó módszernek bizo­nyult, amelyet a jövőben még több helyen kell rendezni. A propagandamunka egyik' hasz­nos része a megfelelő szemlél­tető agitáció, a film, a diafilm. Ezeknek is nagy volt a sike­rük a megyében. Az előadásos propaganda- munka jórészét a parasztság körében végezték. A szovjet mezőgazdaság eredményeit is­mertették különös tekintettel megyénk mezőgazdasági termel- vényeire. A községekben az élőszóval történő előadásos for­ma volt általános. Ezeket a legtöbb helyen azonos tárgyú keskenyfilmes vetítés kísérte. Nyolcvannégy esetben vetítet­tek szakmai filmet. E módszer helyességét igazolja, hogy 12.000 dolgozó paraszt látogatta az ismeretterjesztő előadásokat. Bizonyos, hogy az ilyen mód­szerű forma nagyon megnövelte a parasztság érdeklődését. A z értelmiség is bekapcso- lódott a munkába. Dicsé­retes, hogy a különböző értel­miségi rétegek közül a pedagó­M Gaván és Vaján is megalakult az összevont szakszervezeti bizottság Iforány község volt az első, ahol a szakszervezet erősítése, jobb munkája érdekében összevonták a különféle területi szakágakat, és összevont szakszervezeti bizottsá­got alakítottak. A tapasztalat azt mutatta, hogy így a korábban szétaprózott szervek határozót tabb munkára képesek. Ibrány után Gáván és a napokban Vaján is megtartották ezeket az ülése­ket, többszáz résztvevővel. Mind­három helyen a bizottsági ülések ünnepélyesebbé tételére a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház Kin játszói műsort adtak. gusok vállaltak és végezték a legnagyobb munkát. De általá­ban 'érdekelté a . különböző szakágak dolgozóit az iskola- reformmal kapcsolatos problé­ma, az atomkutatás, az űrha­józás és a pszehiológia. Sok szépirodalmi és művészeti elő­adást is tartottak az értelmiségek körében. A pedagógusok számá­ra rendezett viták közül ki­emelkedtek a Krupszkája és a Makarenko- munkásságáról, va­lamint Peosérnyikova és Vig- dorova könyveiről elhangzottak. Ezzel kapcsolatos még, hogy az ‘ if júság körében is komoly munkát fejtett ki a pedagógus- gárda. indenkinek adott újat a Barátsági Hónap, A leg­különbözőbb társadalmi réte­gek dolgoztak szívvel-lélekkel, a pártszervezetek pedig szív­ügyüknek tartották a munkát. Ezért volt nagy sikere a szov- jét film hétének, a szovjet könyveknek, a mezőgazdasági napoknak, a diáknapoknak, s a legkülönbözőbb kiállítások­nak. Néhány hét alatt 80 bará­ti kör alakult megyénkben, s gyarapodott a barátság akti­vistáinak száma. Csupán a mozielőadásokat 141 ezren lá­togatták. A kiállításokat, 10 ezren tekintették meg, sokezer volt az előadások látogatóinak száma is. A megyei elnökség levon- ta a tanulságot a hónap munkájából. Elhatározta, hogy az év minden szakában tart hasonló előadásokat, népszerűén feldolgozzák a XXI. kongresz- szus anyagát, amelyek eljutnak a városba és a falura egyaránt. Talán a legérdekesebb, hogy elmondották: a gyakorlati ta­pasztalat bizonyítja, hogy töb­bet kell találkoznunk a szov­jet emberekkel, több alkalom­mal kellene- rendezni cserelá­togatásokat és határtalálkozó­kat. < A Barátsági Hónap minden megmozdulása arra utal, hogy egymás megismerése nagyon fontos dolog. S hogy ez sike­rül, arra a tények és a számok mellett az emberek adták a legjobb bizonyítékot Kopka János. Készülődés május elsejére három munkahelyen A dohány* fermentálóban t — Nemcsak munkaversennyel, a május 1-et megelőző hét ünnepi műszakjaival és kiváló munkasi­kerek elérésével készülünk május 1. méltó megünneplésére — kö­zölte a hírt a gyár igazgatója. —- A felvonulásra is ‘készülődünk. Nagy munkában van a dekorá­ciós'csoport. Képekben fogjuk be­mutatni gyárunk fejlődését. Töb­bek között azt, hogy milyen volt a kapitalista üzem és milyen korszerű a mostani gyárunk. Ré­gen a temető szélén ebédeltek a dolgozók, most szép étkezdében. Régen kéziprés volt, most villany- prés van. Régen molnártalicská­val szállították a munkások a má­zsás terheket, most villanytargon- cáv-al szállítják. Van orvosi ren­delőnk. Élőképpel is színesebbé akarjuk tenni a felvonulást. Be­mutatjuk a világpiac újrafelosz­tásán marakodó nyugati. hatalma­kat. Készítjük a drapériákat és zászlókat. A munkásasszonyok pi­rospettyes fejkendőyel vesznek részt a felvonuláson. S mi több, a napköziotthon és óvoda „lakói” is próbálgatják már a felvonu­lást, a nótázást. Állami Áruházt — Felvonulási tervünk elkészí­tésébe bevontuk a dolgozókat is. Pályázat alapján döntöttünk. Amellett, hogy áruházunk jelle­gét, ruházati és más cikkeink fi­nomságát szemléltetően bemutat­juk, és valamennyien részt ve­szünk a felvonuláson, egy átlát­szó, nagy földgömböt is készítünk kocsira szerelve. Szemléltetjük rajta a szocialista táborhoz tarto­zó nemzeteket, és kifejezzük bé­kevágyunkat a földgömböt kö­rülölelő felírással: „Békét a vi­lágnak!” Sok galambot röpítünk majd fel. Alkaloida gyárt — Tiszavasváriban. minden má­jus elsején nagy érdeklődést ta­pasztaltunk gyárunk dolgozóinak felvonulása iránt. Most is nagyön készülődünk. — Mondotta az üze­mi szakszervezet elnöke. — Vil­lamos targoncán mutatjuk be a kísérleti laboratóriumot. A mun­kásőrség fúvós-zenekara is ké­szül a felvonulásra. A kiszesek próbfelvonulást tartanak és nótá­kat tanulnak. Közel három és félmillió forint a szövetkezeti üzletek korszerűsítésére Megyénk szövetkezeti kereske­delme sokat fejlődik, szépül' ez évben. A vásárlókat önkiszolgáló boltok, korszerű — nfeonfényes —- áruházak, szaküzletek fogadják, melyekben városi igényeket kielé­gítő' áruk közt válogathatnak. — Például nyolc Önkiszolgáló bolt nyílik meg május elsejére, — a nemzetközi proletariátus nagy ünnepére. Űj önkiszolgáló üzlet építésén fáradoznak Balkányban, Nyírmadán, Mérken, Baktaláránt­házán és a megye más községei-: ben. Az önkiszolgáló boltok külföl­dön és nálunk is legjobban az élelmiszer-csemege üzleteknél váltak be. így megyénkben szín-' tén elsősorban e téren lesz lénye­ges változás. A kiskereskedelmi és vendég-1 látóipari egységek szebbé, kor- szerűbbé formálására, alakítására közel három és félmillió forintot1 költünk. ■ Kitűnően béréit az első magyar répa« saraboló és egyelőgép A Zala megyei Alsóraj ki Álla­mi Gazdaságban elkészítették az ország első répasaraboló és egye­lőgépét. A cukorrépatermesztés költségeinek csökkentését szolgáló szerkezet nagyszámú szakember előtt vizsgázott, teljes sikerrel. A traktorra szerelt munkagép na­ponta 25—30 ember munkáját végzi el, s utána már csak a ré­patöveket kell eligazítani. Alsó- rajkón a 150 hold répát már az új géppel művelik, s alkalmazá­sával csak ebben az évben több mint százezer forintot takaríta­nak meg. Nem Adamóczki Gábor volt az egyetlen, aki panaszkodott: „Háromszor kértem már felvé­telem a pártba, de mindhiába.” A tiszabezdédi pártszervezet ve­zetősége annyival elintézte a dol­got, hogy kijelentették: „Az elv­társ a MÁV-nál dolgozik Zá­honyban, ott kopogtasson.” Va­jon ennyivel elintézhetik-e a mi pártszervezeteink a pártba fel­vételüket kérők ügyét? Nem. Hiszen Adamóczki elvtárs ott lakik a faluban, ott tartózko­dott az ellenforradalom idején is, s mint mondták, becsülete­sen helytállt, védte a kommu­nistákat. S bizony nem szabad az ilyen emberek ügyét csak úgy félvállról, közömbösen ke­zelni, mert a párt erősítése ál* landó feladat. Nem került volna sok fáradságukba a tiszabezdédi pártszervezet vezetőinek, ha ír- nagy egy levelet a záhonyi vas­utas pártszervezetnek, amely­ben felhívják a figyelmüket arra, milyen ember is Ada­móczki Gábor, hogyan állt helyt a nehéz időkben. Sok ember dolgozik falujától, családjától távol, mint ő is, alíik nincsenek tisztában — de hogyan is lehetnének .— azzal, milyen útja és módja van an­nak, hogy a párt tagjaivá vál­janak. Különben rendes, be­csületes, példamutató, a mun­kában helytálló pártonkívülíek ezek, akik eljutottak odáig, hogy nemcsak szimpatizálnak a mi pártunkkal, hanem úgy ér­zik, ott a helyük. Ezekre na­gyobb gondot fordítsanak párt­szervezeteink. Sajnos, keveß azoknak a pártszervezeteknek a száma, amelyek érdeklődnek. Jog és kötelesség vagy élményt adnak ilyen ese­tekben az illétő pártszervezet­nek, ahol ■ X, vagy Y munkás dolgozik. Pedig a kommunisták­nak így is , foglalkoznánk kell az emberekkel. Jobban megismerik azok tulajdonságait, otthoni kö­rülményeit, s nem utolsó sor­ban azt, hogyan vesznek részt a falu társadalmi, politikai éle­tében, munkájában. Ez nem le­het közömbös a kommunisták számára. Nekünk nem szabad' vizet pré­dikálni és bort inni. Helytelenül dolgozik az a pártszervezet, ahol a vezetők csak hangoztat­ják, hogy betartják a szervezeti szabályzat elveit, a lenini párt- élét normáit, s közben akarat­lanul, vagy tudatosan megsértik azokat. A párt szervezeti sza­bályzatának Ilyen, vagy olyan módon való megsértése csorbít­ja a pártdemokráciát, sérti . a párttagság jogát. Egyes párt- szervezeteknél még ma is elő­fordul, -.hogy a vezetőség mond­ja, ki. az. áment -a felvételüket kérők', ügyében. Ez . megtörtént a rtyírbogáti elvtársaknál is. Eh­hez a vezetőség egyetlen tagjá­nak Sincs joga. Minden esetben a taggyűlés elé kell terjeszte­niük X-nek, vágj' Y-nak az ügyét. Természetesen, amikor tárgyalásra kerül a dolog, el­mondhatják a vezetőség állás­pontját, azt, hogy; javasolják-e az illető dolgozót tagjelöltnek,, vagy nem. Nagyon fontos, hogy a párt­építési munkából száműzzük a szubjektivizmust, azt a szem­léletet, hogy ettől, vagy attól az elvtárstól függ minden. Különö­sen emberek ügyébe^ nem, sza­bad egy személynek, vagy' egy kis csoportnak dönteni. Ami a taggyűlés joga, azt csak gyako­rolja az a falusi legMlsőbto kom­munista fórum, amely erre hiva­tott. Csak így kerülhető el a hiba. Sajnos, vannak még pártszer­vezetek, ahol helytelenül, szub­jektív módon bírálják el egyes emberek ügyeit, s a vezetőség nem vitatja meg széles körben az egész párttagsággal, a kom­munisták- véleményét meghall­gatva az ilyen , kérdéseket. Pe­dig ezek később megbosszulják magokat, ártanak á pártnak, rontják a tömegkapcsólatot. Megtörténik olyasmi is, hogy valaki kéri á tagjelölt-felvéte­lét, s várja, mikor hívják a taggyűlésre, ahol döntenek ügyé­ben. Eltelik egy,., két, sőt hé* rom hónap is,, és még mindig semmi. Azt sem mondják neki, hogy felvették, de azt sem, hogy nem. Mikor érdeklődik, tudo­mására hozzák, mint a tornyos- pálcái KISZ-Uikárnak is, hogy felvételi kérelme elkallódott. — De hogyan, milyen körülmények között? Hát lehetséges az ilyes­mi?! Sajnos, ilyen esetekben a párt irataira, de magára az il­lető dolgozóra sem gondolnak. Ez már hanyagság, amely egy­általán nem engedhető meg. Minden pártszervezet és párt­vezetőség kötelessége, hogy be­tartsa a szervezeti szabályzatot és azt a kommunistákkal is be­tartassa. Vannak azonban az életnek íratlan törvényei is. Olyan esetek, amelyeket nem rögzít a szervezeti szabályzat, de a kommunista öntudat, fele­lősségérzet az emberekkel, a párttal szemben, megköveteli, hogy józanul, megfontoltan döntsenek benne. Ilyen eset az,1 ha nem a hatáskörünkbe- tarto­zó dolgozó pártszervezetünknél kéri felvételét, s akkor mi meg­írjuk, figyelmébe ajánljuk az illető munkahely pártszerveze­tének ezt az elvtársat. Ott felfi­gyelnek rá, foglalkoznak vele. Ezzef' jó szolgálatot ' teszünk a pártnak..-' ... ; Az1’ akarattal, vagy akaratla­nul elkövetett hibák csak árta­nak. Ezért ügyeljenek pártszer­vezeteink arra, hogy meg ne sértsék a pártélet lenini szabá­lyait. A szervezeti szabályzat betartása felett pedig mindenj kommunista őrködjék. Ez nem­csak joga, de kötelessége is. (F. «■»

Next

/
Oldalképek
Tartalom