Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ära 60 fillér 1959. ÁPRILIS 12, VASÁRNAP Szántóterületük 22 százalékán termelnek kukoricát a nyíregyházi tsz-ek A város termelőszövetkezeteiben a korai vetések már zöldellnek, a burgonyaültetést rövidesen befejezik és a jövő héten megkezdik a kukoricavelést. A várcei termelőszövetkezetek ku kori ca-vetés területük aranyév al példát mutatnak a megye valamennyi termelőszövetkezetének, átlagosan huszonkét százalék szántójukból a kukorica vetésterülete. Egyes termelőszövetkezetekben, mint például a Dózsa TSZ-ben, a silókukoricával együtt 26—28 szá. zaléltra is felmegy. A Dózsa TSZ-ben pedig közismerten nagy területet foglal el a zöldségkertészet és dohányból is 113 holdat termelnek. Hasonlóan jó a Béke Ore TSZ-ben is a kukoricatermelési arány. öt szövetkezetben kalibrált magból négyzetesen vetik a kukoricát. Ahol nincs lehetőség a négyzetes vetésre, azokban a szövetkezetekben is mindenütt hibridmagból vetik a szemes- és a silókukoricát is. Nyolcvan erőgép dolgozik a nyírbátori határban Ahogy annyira „kinyílt* az idő, hogy a földekre rá lehetett menni a gépekkel, a Nyírbátori Gépállomás gépei nekiláttak a munkának. Eddig összesen kétezer hold földterületet szántottak fel, s ötszáz holdon elvégezték a tavaszi vetéseket. Jelenleg is nyolcvan erőgépük dolgozik a földeken. Ezek a járás területén és húsz termelőszövetkezetben végzik, a szántás-vetési munkákat, a boflo- nálást, hengerlést és műtrágyaszórást, Nagy lendületlel folynak a tavaszi munkák a Mátészalkai Mismi Gazdaságban A Mátészalkai Állami Gazdaság dolgozói is kihasználták a szép tavaszi időjárást. Ahogy ki tudtak menni a földekre, azonnal elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását. Ez ideig befejezték a tavaszi vetéseket. A termő gyümölcsösök permetezését pedig a napokban fejezték be. Meet készülnek a szőlő metszésére, s elkezdték mintegy hétszáznegyven mázsa vetőburgonya kiválogatását. 600 hold szerződéses zöldség a tsz-ekben A MÉK és a földművesszövet- kezetek 117 százalékra teljesítették a zöldBégtermelési szerződés- kötéseket. Közel 1700 holdnyi területet kötöttek le Nyíregyháza és más iparvidékek zöldségellátásának biztosítására. A járási székhelyek és egyéb nagyobb községek környékén a lakosság szervezettebb zöldségellátására 160 holdra szerződtek különféle zöldárut. Legnagyobb fejlődés a termelő- szövetkezetek terén van. Míg a múlt esztendőben alig néhány termelőszövetkezet kötött zöldárura szerződést, az idén mintegy 50 szövetkezet közel 600 holdon termel szerződéses zöldségfélét. A nyíregyházi Ságvári TSZ például azon fáradozik, hogy területének egy részét „minta zöldség- termelő hellyé“ fejlessze ki, A barabási szőlőben is folyik a kapálás. Szilváskert születik A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben nagyszabású gyümölcsfatelepítés folyik, A csatornák mentén szilvafákat ültetnek. Eredményeket mutat a népi ellenőrzés egyéves munkájának városi mérlege Jár a kapa a szőlőben ttiég e«iit4r|<( «ff«*l!/«tel' l'lói tartott a városi népi ellenőrzési bizottság A földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésének szabályozásáról A földművelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel, illetve a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségével, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben rendeletileg szabályozta a termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok és könyvelők működésének egyes kérdéseit. A rendelet előírja, hogy az 500 holdnál nagyobb föld- területtel rendelkező, valamint a megyei mezőgazda- sági osztály által kijelölt erősen belterjes kultúrákkal foglalkozó kisebb mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben állandó jelleggel kell szakképzett mezőgazdászt alkalmazni. 500 holdnál kisebb területű szomszédos közös gazdaságok részeié lehetővé teszi a rendelet, hogy közösen foglalkoztassanak mezőgazdászt. Az 1.000 holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetben, ha belterjes kultúrákkal foglalkozik, a rendelet előírása szerint a vezető mezőgazdászon kívül más szakképzett mezőgazdászt, az állattenyésztéssel foglalkozó termelő- szövetkezetek pedig állatorvost is foglalkoztathatnak. 1959. február 1-től termelőszövetkezetben vezető mezőgazdászi munkakörben csak olyan szakember alkalmazható, aki a megbatározott képzettséggel rendelkezik és állami gazdaságban, vagy arra alkalmas termelőszövetkezetben, gyakorlott szakember irányítása mellett legalább két évig dolgozott. Brigádvezetői feladatok ellátásával lehetőleg mezőgazdasági technikumot vagy kétéves mező- gazdasági szakiskolát végzett termelőszövetkezeti tagot kell megmegbízni. A mezőgazdászt a közgyűlés lehetőleg vegye fel a tagok közé és válassza meg elnökhelyettesnek. Ha ez nem lehetséges, hosz- szabb időre szóló szerződéssel kell alkalmazni. Megszabja a rendelet a mezőgazdászok jog- és feladatkörét. Előírja a rendelet a továbbiakban, hogy minden termelőszövetkezetben állandó jelleggel szakképzett könyvelőt is kell foglalkoztatni, A termelőszövetkezeti elnökökkel kapcsolatban a rendelet megállapítja, e feladatkör ellátására politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányításéra alkalmas dolgozókat kell felkérni és megválasztani. Az elnök megválasztásához a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges, és csak annak beleegyezésével lehet — akár fegyelmi eljárás útján is — elmozdítani. t Az elnök, továbbá a tagként működő mezőgazdász és könyvelő munkaegységrészosedásét és egyéb járandóságát, valamint a munkaszerződéssel alkalmazott mezőgazdász és könyvelő munkabérét a közgyűlés a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően állapítja meg. Pénteken délután négy órakor a városi tanács nagytermében gyűltek egybe a nyíregyházi városi népi ellenőrzési bizottság népi ellenőrei, hogy megbeszéljék egy év alatt végzett munkájukat, tapasztalataikat. Bevezetőül Kosztin Sándor, a városi tanács MSZMP alapszervezetének titkára a népi ellenőrzés politikai jelentőségéről beszélt, majd Herczku Tivadar, a városi népi ellenőrzési bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját, —> A városi népi ellenőrzési bizottság egy éve kezdte meg tevékenységét, mely év alatt a 1°' folytatott vizsgálatok mellett fő feladata volt a helyes módszerek keresése, melyekkel a dolgozók nagy tömegének aktív közreműködését jól hasznosítja a szocializmus erősítése érdekében — kezdte beszámolóját Herczku elvtárs, majd a feladatokról és szervezési kérdésekről beszélt. Ez után értékelte a fennállás óta lefolytatott vizsgálatok eredményeit, hiányosságait. A vizsgálatok mindegyikére igen nagy szükség volt és lényegében minden vizsgálat eredményesen zárult. Igaz, hogy a népi ellenőrök munkáját a legtöbb esetben nem lehet forintban lemérni — folytatta — de közvetve igen nagy segítséget jelentenek, mert olyan hiányosságokra hívják fel a figyelmet, melyek megszüntetésével anyagi, forint- megtakarításhoz jutunk. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a népi ellenőrök és a dolgozók kapcsolatával, majd a népi ellenőrük és a városi népi ellenőrzési bizottság az eddigieknél Is jobb együttműködéséről esett szó. A beszámoló végeztével a legjobban dolgozó népi ellenőrök dicséretben részesültek. Szép kivitelezésű oklevelet kaptak pl. Acs Miklós és Bán- hidi János főkönyvelők, Czuczor Géza építőipari szakmunkás, Forró László, Józsa György termelőszövetkezeti tagok, s még huszonhat népi ellenőr. Ezután került sor a beszámolóval kapcsolatos észrevételekre, Javaslatokra. A felszólaló népi ellenőrök olyan problémákat vetettek fel, melyek a közeljövőben elősegítik az eddiginél is Jobb népi ellenőri munkát. A népi ellenőrök egy éves működését elemezve Karasz Lajos elvtárs, a városi pártbizottság titkára elmondta: megáliták helyüket, betöltötték S hivatásukat. Felhívta a figyelmet,: hogy elengedhetetlenül fontos | Tartalmas levelet hozott a posta szerkesztőségünknek a demecseri burgonyakeményítő-gyárból. A levél írói: Gergely Ferenc igazgató, Bilecz Károly párttitkár és Legeza János szakszervezeti elnök a párt- kongresszus tiszteletére elhatározott vetélkedés esélyeiről adnak számot. Miről írnak? A laikus szemének szokatlan szakkifejezések tarkítják a levelet, — 1 mázsa keményítő fajlagos burgonya fel- használása, ion-cserélő technológia bevezetése és egyebek, melyek csak azért érdekesek, mert ezekből kerekedik ki az a bizonyos 303 ezer 600 forintos megtakarítás ebben az évben. A tavalyi gazdasági évben 194 ezer 850 forint volt a burgonyakemányítő- gyár megtakarítása, s ez az idén közel duplájára rúg majd. Miből ered mindez? íme: egy mázsa keményítő fajlagos burgonya-felhasználását éves szinten 3 kilotudatosítani a dolgozók, a lakosság legszélesebb tömegeiben,i hogy a népi ellenőrök nem azért dolgoznak, nem azért tartanak vizsgálatokat, hogy embereket bajba juttassanak, hanem, hogy hiányosságokra hívják fel a figyelmet, hogy becsületes dolgozókat börtöntől mentsenek meg, segítsék népünk célkitűzéseit. A hozzászólásokra Herczku elv-, társ adta meg a válaszokat, megköszönve a népi ellenőrök eddigi áldozatkész munkáját, s kérte őket, hogy a jövőben is nyújtsanak segítséget az állami szerveknek az állami és állampolgári fe- " gyelem megszilárdításában, a nép ! vagyonának megvédésében. | (8czl) grammal csökkentik, 16 százalékos keményítőtartalomra vonatkoztatva. A csökkentést úgy érik el, hogy meggyorsítják a kimosó gépek és rázósziták hatásfokát, a kimenő leveket figyelmesen ellenőrzik, s csak ez 63 mázsa megtakarított burgonyát jelent. De ez csak egyik része a dolognak. Veszendő értékeket tartanak meg azzal is, hogy célszerűbben és gondosabban tárolják, kezelik a burgonyát, rendbehozzák a gőzcsövek szigetelését a kazánházban, a cukortermékek gyártásánál bevezetik az ion-cserélő technológiát, célszerűbben szervezik meg a munkát, s takarékosabban bánnak az egyéb vállalati költségekkel. A demecseriek elhatározása már forintokká, saját maguknak megtakarított értékekké változik a munkáskezek alatt. A pártkongresszusig még bizonnyal hallunk eredményeikről. Több, mint háromszázezer forintos megtakarítást érnek el a demecseri üzemben
