Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

Tizenötmillió forintról von szó (Cikk a *. oldalon.) ★ A tibeti kérdésről (Cikk a 3. oldalon.) METET­Ifitéf prmlrntárImi «(j««éIJmtmk' A ? MSZMP SZABÓ LC S-S ZAr*Uü MECrn 8 I 2 OTT S'A C A É 'S- A M EC r E / TANÁCS t A f / A XVI. ÉVFOLYAM. 82. SZÄM Ára 50 fillér 1959. ÁPRILIS 9. CSÜTÖRTÖK Égj nyírségi nagybirtok (Riport a 4. oldalon.) Hasúm a jövőben (Cikk a 6. oldalon) Sajtótájékoztatón bemutatták az első magyar atomreaktort Szerdán délben a Csillebérci Közonti Fizikai Kutató Intézet­ben sajtótájékoztatón ismertették az első magyar kísérleti atom­reaktor felépítését és működését. A tájékoztatót Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának helyettes vezetője nyi­totta meg, majd Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Atomerő Bizottság alel- nöke szólalt fel. Többek között elmondotta, hogy 1955-ben határozta el Minisz­tertanács a kísérleti atomreaktor felépítését. A reaktor a Szovjet­unió tervei alapján épült és gépi berendezéseinek nagyrészét is a Szovjetunió adta. öt magyar ter­vezőintézet tervei alapján har­minc vállalat építette a reaktort, amelynek kivitelezési munkái 1956-ban kezdődtek. Köszönetét fejezte ki a szovjet szakemberek­nek és az építésben résztvevő vállalatok dolgozóinak odaadó, gondos munkájukért. Elmondot­ta, hogy elsősorban kutatási cé­lokat szolgál, ezen túlmenően nagy segítséget jelent az atom­technikai szakemberek képzésé­ben, a nukleáris technológia el­sajátításában. Nagy jelentősé­gűek a reaktor által termelt izo­tópok, amelyeket ipari és orvosi célokra használnak. Maga a re­aktor épülete harmincötezer köb­méter, az egész berendezést az automatizálás legkorszerűbb esz­közeivel szerelték fel. Jánossy Lajos akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója, valamint Paál Lé- nárt kandidátus, a reaktor tudo­mányos jelentőségéről beszéltek. A további kutatásokra tudomá­nyos programot dolgoztak ki. El­mondották, hogy a reaktor neut­ronokat termel, amelyekkel szé­leskörű kutatásokat tudnak vé­gezni. így tanulmányozhatják az atommag hasadásának körülmé­nyeit, a szilárd anyagok belső szerkezetét és energia-sajátossá­gait. Foglalkoznak a műanyagok vizsgálatával és kutatják a neut­ronok megsemmisülésének körül­ményeit. Ezenkívül a kísérleti reaktor izotópokat is fog termel­ni és az egész kapacitás tíz szá­zalékát népgazdasági célokra for­dítják, mégpedig ipari, mezőgaz­dasági és orvosi hasznosításra. — Különösen a rövid felezési idejű izotópok előállítása lesz a cél mert a hosszabb felezési idejű izotópokat olcsóbban lehet im­portálni. A VVRSZ rendszerű atomreak­tor két megawatt teljesítményű, fűtőanyaga dúsított urán. Maga a reaktor szíve a 11.000 légköb­méteres csarnok közepén elhelye­zett, hengeralakú két és félméter vastagságú nehézbeton építmény aljában van elhelyezve. Ez az úgynevezett aktív zóna. Az aktív zónában keletkező hőt a zárt hű­tőkörben keringő ezer köbméter víz viszi el. A vezérlés küenc, abszorbens anyagból készült sza­bályozórúddal történik. A nagycsarnokhoz csatlakozik egy 23.000 légköbméteres laborató­riumi szárny. A reaktor vezérlése közvetlen emberi beavatkozás nélkül történik. A vezérlőterem­ből gombokkal és kapcsolókkal irányítják az összes folyamato­kat. Az AKÖV dolgozói is vállalásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére Az első negyedévi jó eredmé­nyek elérése után újabb sikere­kért versenyeznek az 53. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói. Munkavállalásokat tettek a párt- kongresszus tiszteletére. A busz­vezetők a balesetmentes közleke­désre, 3 százalék üzemanyag meg­takarításra és arra tettek vállala- lást hogy revíziótól revízióig javí­tás nélkül közlekednek az autó­buszokkal. A tehergépkocsi veze­tők 2 százalék üzemanyag megta­karítást vállaltak, továbbá ugyan­azt, mint a buszvezetők. Tervszerűen halad a hároméves terv kulturális beruházásainak megvalósítása m Állami segítséggel új óvodák, napközik a tsz»városokban, községekben, — 13 megye művelődési autót kap A hároméves terv művelődés- ügyi beruházásainak megvalósítá­sáról és a formálódó ötéves terv kulturális részének irányelveiről a Művelődésügyi Minisztérium Tervfőosztályán tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munka­társát: — A hároméves terv eddigi időszakának egyik nagyon érde­kes és figyelemreméltó tanulsága számunkra: a városok, falvak la­kossága akkor, amikor új iskolát művelődési otthont kér az állam­tól, majdnem mindig kész arra, hogy hozzájáruljon a költségek­hez. A művelődési hálózat fej­lesztésének kiválóan járható útja a helyi erőforrások és az állami támogatás, beruházás párosítása, együttes felhasználása. Ismeretes, hogy a kulturális költségvetésből a hároméves tervben 2.800 új tanterem építését irányozták elő. Amikor összegezték a helyi erő­forrásokat és a társadalom or­szágszerte megnyilvánult segítő­készségét. kiderült, hogy ez az állami támogatással együtt 3.500 új tanterem építésére elegendő. Az eddigi eredményekből azon­ban arra következtetünk, hogy a hároméves tervben elké­szülő tantermek száma — a tisztán társadalmi erőfor­rásból épülőket Is számításba Me^yeszerte vetik a burgonyát A burgonya gépi kapálásának és szedésének alapja az egyenes sorok és az egyenlő sortávolság. Ezt a munkát végzik a burgo­nyaültető gépek sokkal gyorsab­ban, könnyebben és jobb minő-1 ségben, mint ahol a régi módi kapás vagy ekeutáni ültetéssel csinálják. Megyénkben a gépállo­mások 76 darab ültetógéppel se­gítik a burgonya ültetést, véve — előreláthatólag meg­haladja a 3.500-at. Vas megyében például erede­tileg 24 tanterem építését tervez­ték, a közelmúltban arról kap­tunk hírt tőlük, hogy jobban gazdálkodva a helyi eszközökkel, 48-at építenek. — A múlt évben, amikor nép­gazdaságunk a vártnál jobb ter­melési eredményeket ért el, fel­emelték a beruházási kereteket. A művelődésügy ebből több tízmil­lió forinttal részesedett, ezt az összeget teljes egészében kulturá. lis fejlesztésre fordítottuk. A falu művelődésügye az idén olyan juttatásokkal is gazdago­dik, amelyek nem szerepeltek ter­veinkben. Az újonnan alakult termelő­szövetkezeti városokban, köz­ségekben, — hozzájárulva a tsz-ek megerősítéséhez —még a nyári munkák befejezése előtt — idényjellegű napközi otthonokat és óvodákat nyi­tunk. Ezek egy részéhez a helyi tanács gondoskodik megfelelő helyiség­ről. mi pedig biztosítjuk a fenn­tartás költségeit. Ezenkívül 13 megye művelődési autót kap, ve­títővel és könyvtárral felszerelve. — Dolgozunk a művelődésügy második ötéves tervének irány­elvein és főbb vonásokban n.ár megvannak a különböző kulturá­lis területek fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseink. Számításaink szerint 1960—1965 között mintegy 3.500-al emelkedik az általá­nos iskolai tanulócsoportok száma és mintegy 80.000-rel több gyermek kerül a felső tagozatokba. Ügy akarjuk csoportosítani az ötéves tervben beruházásainkat, hogy csökkenjen a naponta több váltásban tanuló gyermekek szá­ma és megoldódjék a 14—16 éves gyermekek foglalkoztatása. Az általános iskolák felső tagozatán fejleszteni akarjuk a politecnikai oktatás anyagi feltételeit. Vidé­ken a bányásztelepülések, a fej­lődő ipari városok mellett új bá­zisokat akarunk létrehozni a kör­nyék fiataljainak középiskolai to­vábbtanulásához. A gyermekvé­delmet szolgálja majd, hogy az ótéves tervben — terveink sze­rint — állami erőből 2.500, egyéb forrásból pedig 1.000 férőhellyel bővülnek majd az otthonok. Je­lentősen kívánjuk fejleszteni az óvodahélózatot. A második ötéves tervben folytatjuk a vidéki színházak rekonstrukcióját. Nagyobb számban épülnek majd állami beruházásból művelődési házak, főleg az ipari munkásság számára, munkásvárosokban és munkáskerületekben, valamint vidéken. Tervbe vettük mintegy 25—30 új filmszínház megnyitá­sát — hangzott a tájékoztatás. A művelődésügyi miniszter ko­rábbi intézkedése szerint az is­kolákban április 4-től április 11-ig tart a tavaszi szünet. A mi­niszter most úgy rendelkezett, hogy április 11, szombat tanítási szünnap, tehát a tavaszi szünet egy nappal meghosszabbodik. A tanítás tehát hétfőn, április 13-án kezd 'dik. A nyíregyházi központban a ko­vácsműhely dolgozói a napi mun­kán kivül hulladék és selejt anyagból 12-12 autó és tehergép­kocsi rugót készítenek. A gumija­vító részleg dolgozói 5 ékázaléfe anyagmegtakartást vállaltak, és a munkaidő jobb kihasználásával napi tervükön kivül egy darab gumiköpenyt, három tömlőt és öt szelepet javítanak ki. Az elekt­romos műhely dolgozói összesen napi 190 munkaóra tervenfelüli munkát végeznek, elektromos al­katrészeket újítanak fel. Az esz­tergályosok napi 130 munkaórát igénybevevő felújítást végeznek a tervükön felül. Az asztalosok munkaidőn kivül szerszámpolco­kat készítenek és elvégzik a rak- tártetőzését. A fényezők havonta a terven felül egy darab gépkocsi ’efényezését vállalják. Hasonló vállalásokat tettek a kárpitosok és a lakatosok is. A taxirészleg 10 százalékkal csökkenti az önköltséget, ami ha­vonta többezer forint megtakarí­tást jelent. A tehergépkocsi rész­leg 5 százalékos önköltségcsök­kentést vállal, ami 5 ezer forint megtakarítást hoz havonta. A nyíregyházi műszaki osztály a fel­ajánlások teljesítéséért párosver-' senyben van a klsvárdal főnökség műszaki osztályával. Lefényképezték a Nap egész felületét Rakétán levő spektográf 197 ki­lóméteres magasságban lefényké­pezte a Nap egész felületét, a fényképek nagy oszlop formájú foltokat mutatnak, melyeket a szakértők 1600 kilóméter magos­nak ítélnek. A tudósok becslése szerint ezek igen magas hőtökön izzó hidrogénből állnak. A Nap teljes felületéről Készült első fel­vételből még számos érdekes tu­dományos következtetést lehet le­vonni. Javul a közvilágítás Nyíregyházán Jelenleg {élmillió forintot fordítanak a korszerűsítésre Nyíregyházán is, mint az ország más nagy városaiban korszerűsí­tik az utcai világítást. Bizonyára feltűnt már a járókelőknek, hogy a város egyik másik pontján a régi villanyokat új, modern fénycsöves lámpákkal cserélték ki. Jelenleg a megyei tanács épü­lete előtt a Beloiannisz téren, Bessenyei téren láthatók az új lámpák, rövidesen azonban örven­detesen megszaporodik a számuk a városban. A városi tanács és a TITÁSZ Vállalat vezetői egy bi­zottságot hívtak össze, amelynek tagjai helyszíni szemlét tartottak a városban és közösen megálla­podtak abban, hogy hová helyezik a jövőben a korszerű lámpákat. A bizottság tagjai valameny- nyien szakemberek, figyelem­be vették a közlekedési, esz­tétikai, hasznossági szempon­tokat és elkészítették a város közvilágítási tervét. Amint Plvarnyik András, a TITÁSZ igazgatója mondotta, a tervet teljes egészében ez évben nem tudják megvalósítani, azon­ban már a közeljövőben is igen szép előrehaladás mutatkozik, Jelenleg körülbelül félmillió forintot fordítanak * közvilá­gítás korszerűsítésére, ami annyit jelent, hogy közel öt­ven új fénycsöves lámpát sze­relnek fel. A március végén megkezdett munka folyamatosan halad, és következetesen törekednek a vá­ros vezetői a terv megvalósítását«. Milyen lámpákat szerelnek fel a városban? Nyíregyháza utcáit, tereit négy­féle lárr.patípussal világítják meg. Az utcákat általában úgynevezett átfeszítéses lámpákkal szerelik fel. Ezek kifeszített huzalon el­helyezett hosszú fénycsövek, ame­lyek az úttest közepére világíta­nak elsősorban. A terekre viszont fénycsöves kandelábereket sze-i relnek, amelynek három típusát alkalmazzák. Lesz gombaalakú, pásztorbot­hoz hasonló kiképzésű oszlo­pokon függő lámpa és olyan lámpákat is elhelyeznek né­hány helyre, amelyek ostor­nyeles szerelvényre épülnek. (Folytatás az 5. oldalon.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom