Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-09 / 82. szám
KELETMAGYARORSZAG 1959. ÁPRILIS 9, CSÜTÖRTÖK Tizenötmillió forintról van szó! Ennyit nyerhetünk, ha minden szem hibridkukorica földbe kerül Megyénk hatvan vagon hibrid- kukorica vetőmagot kapott a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok számára. Az előzetes összeírás alkalmával erre a mennyiségre az illetékes szervekhez beérkeztek az igénylések. Március eleje óta a vetőmagszállítás megkezdődött a tér- |: ményforgalmi telepekre és a földművesszövetkezeti felvásárlókhoz. A vetőmag zöme március 20—25 táján már kint volt a községekben. Néhány községbe vitték esak április első napjain. Az április hatodiki állapot szerint az ossz meny- nyiségnek még a negyven százalékát sem vitték ki a termelők! A csere meggyorsítása érdekében a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya és a Terményforgalmi Vállalat ezekben a napokban minden járásban a helyszínen ellenőrzi a kiosztást és ad segítséget. Két járás tapasztalatai Kedden a megyei tanács mező- gazdasági osztályának főagronó- musával és a Terményforgalmi Vállalat igazgatóhelyettesével a baktalórántházi és a vásárosna- ményi járásban jártunk. Mind a két járásban leginkább akadályozza a csere gyors lebonyolítását a ráérünk hangulat. „Majdha eljön a vetés ideje, akkor jönnek a vetőmagért” — mondják a legtöbb községben. Egy-két helyen felvetődik az is, hogy a dolgozó parasztok sokallják a másfél-két kiló kukoricát es azért nem jönnek cserélni. — Ez sem elfogadható érv, mert a dolgozó parasztok maguk igényelték az ott lévő mennyiséget és igénylés óta nem változott a cserearány, vagyis januárban és februárban is azt mondtuk, hogy a fajtától függően másfél, illetve két kilót kell adni szokvány kukoricából a hibridért. Ha azok részéről, akik nem igényeltek, ilyen hang fel Is vetődik, az pedig azt tanúsítja, hogy nem folytattak kellő propagandát a hibrid ismertetése érd.ekében, mert aki 15 kiló kukoricáért 150—200 küót tud minden külön ráfordítás nélkül megszerezni, az nem mondja, hogy a hibrid. drága Csak ezt még nem minden termelő tudja, hogy másfél-két mázsával — azonos talaj és agrotechnika mellett — többet terem a hibrid. Legtöbb helyen dobszóra es a hangoshíradóra van bízva csupán a hibridkukorica propagandája és a csere meggyorsítása is. A tanácsok sem nyújtanak olyan segítséget ehhez a munkához, mint amilyet az ügy fontossága megkívánna. Ritka község az, ahol az utóbbi hetekben az állandó bizottságot, vagy a termelési bizottságot ebben az ügyben összehívták volna. Több helyen maguk a tanácstagok sem járnak jó példával a hibridtermelésben. Legtöbb községben egy-két ember feladatának látják csupán ennek a nagy- jelentőségű kérdésnek a megoldását. A terményfelvásárlón, gazdasági felügyelőn kívül alig akad valaki, aki ezzel foglalkozna. tűzhelyt jelentene megyénk mezőgazdasági termelői számára. Jószággal feletetve még több értéket jelent, mert a többletterméssel mintegy 20.000 darab sertést lehet meghizlalni, íme egy lehetőség, az MSZMP Központi Bizottsága március hatodiki határozatának valóraváltásához. Az újért, a többért való lelkes munkával — egyes helyeken több felelősséggel — minden falusi vezető tehet azért, hogy sokszor ilyen aprónak látszó dolgokon keresztül már ebben az évben elérjük a hároméves tervben kitűzött termelési szintet. Csikós Balázs. Megalakult a városi vöröskereszt egészségügyi csoporttá A napokban megalakult Nyíregyházán a váróéi tanács egészségügyi osztályának segítésére a vöröskereszt egészségügyi csoportja. Az egészségügyi csoportnak 27 tagja van, munkájuk a város Újabb 20 mosógép talált gazdára Nyírbogáton Ma már falun is kedveltté válnak a háztartási gépek. Nyírbogáton az utóbbi néhány hónap alatt 20 mosógépet vásároltak az asszonyok. Nagy keletje van a rádiónak is, melyből 15-öt adott el a? fmsz bolt. Közkedvelt a gyermekrobogó is, amelyből már négy szaladgál a homokos faluban, de egy helyen már megtalálni a villanytűzhelyet is. A Család utca 12, s%, hás lakói SZÉP PANORÁMA nyílik a városra a Család utcából, a volt Oncsa-telepről. Abban az időben, amire azt mondhatjuk már, hogy „a múltban”, innen nézte a várost szomorúan, kenyérre éhezve sok szegény gyerek, akik mezítelenségük miatt nemigen merészkedtek a város emeletes házai közé. Innen nézte a várost ökölbeszorított kézzel az urakra gondolva és a nyomorúság miatt fátyolos tekintettel sok szegény szülő. A rendőrség és csendőrség itt portyázott legtöbbet kommunistákra „viA hibridkukorica népszerűsítésében pedig a pártszervezettől kezdve a földművesszövetkezet igazgatóságáig minden szervnek feladata van. A megyénkbe érkezett hatvan vagon hibrid-vetőmagból 45—50 ezer hold körüli területet lehet te vetni. Minden külön ráfordítás nélkül holdanként a hibridkukorica másfél-két mázsával többet terem, Nyolcvankilencvenezer mazsa kukorica többlettermésről van szó, aminek az értéke mintegy 15 millió forint. Ez a kukorica- mennyiség szemesen eladva is 15.000 d.arab kerékpárt, ugyanennyi jó minőségű férfi öltönyt, vagy takarékNégy találati Egy szerencsés ass/ou > I megyei döntőbizottság tapasztalatairól Ur. Mélykúti Attila nyilatkozata A megyei tanács épületében működik a Szabolcs-Szaímár megyei döntőbizottság. Ezt a szervet a szocialista gazdasági élet tette szükségessé, fontossá. Vállalatok, üzemek egymáskö- zötti ügyeit vizsgálja, intézkedik és a döntőbizottság igen sok tapasztalatot szerez munkája közben. Megkértük dr. Mélykúti Attilát, a döntőbizottság vezetőjét, számoljon be a munkájáról tapasztalatairól. — A megyei döntőbizottságnak az a főfeladata, hogy a szocialista szervezetek közötti pereket eldöntse. Az állami és társadalmi szervezetek, a különféle vállalatok, gazdaságok és szövetkezetek számos vagyoni vitát terjesztenek a döntőbizottság elé. Az ügyek rendkívül sokfélék. Az építkezéstől kezdve a termék- szállításokon át a fuvarozásokig mindenféle ügy előfordul. — Az egyes perek anyaga lehetővé teszi, hogy a döntőbizottság alaposan beletekintsen a gazdasági életbe és feltárja a hiányosságokat. Minden vita mögött ugyanis az egyik, vagy a másik félnél, vagy mind a két félnél esetleg a gazdasági életben meglévő hiányosság húzódik meg. — Örömmel mondhatom, hogy jelentős mértékben megjavult a gazdálkodás Fehérhajú, kedves asszony sugárzó boldogsággal az arcán nyitott be széf da reggel a Takarékpénztár ajtaján: Szondi Lász- Lóné gyógyszerész, az SZTK szerencsés dolgozója. A nyereményért jött, amit négytalálatos szelvényével a Lottó 13-ik játékhetén nyert. Miután a pénztáros a vaskos bankjegykötegeket, a 65.782 forint készpénzt leszámolta, az újságíró kíváncsiságával kérdezzük: — Mi a. nyeremény története? A nyertes mosolyogva válaszol: — Eddig minden héten egy szelvénnyel játszottam. Csak szórakozásból, arra talán soha nem gondoltam, hogy ennyit nyerhetek. Szórakoztatott, amikor hét végén megnéztem a húzás eredményeit. A 13-ik hét eredményét viszont elfelejtettem megnézni. A kórház gyógyszertárában dolgozok, éppen port kevertem, amikor egy aktatáskás, hivatalos ember keresett. Meg is szeppentem kicsit, mert mit is akarhat tőlem ilyenkor egy „hivatalos” ember? Ö meg azzal kezdte, hogy megnéztem-e a lottó szelvényemet? Meg nem, majd délután megnézem — feleltem. Akkor mondta, hogy egy kellemes hírt közöl velem: négyes találatom van a lottón... — Mit csinál ennyi pénzzel? — Ezen még nem is gondolkoztam. Egyelőre takarékba teszem. Én már 61 éves vagyok, egy asszony lányom és négy unokám van. Legelső teendőm az lesz, hogy az unokámnak egy nagy babát veszek, amit már régen szeretne. Egy évem van még csak a nyugdíjaztatásig, s az öcsém azt javasolta hogy ha már életem alkonyán ilyen kedves ajándékot kaptam a sorstól, használjam ki, járjak szórakozni. Nem nekem való már az ilyesmi, fiataloknak kéne nyerni. — De azért örül a nyereménynek, úgy látom... —1 Hát hogyne! Ki ne örülne ennyi pénznek? Mi pedig biztosai: vagyunk abban, hogy jó helye lesz a 65.782 forintnak, amit a több mint 82.000 forintos nyereményből a levonás után Szondiné megkapott. S a pénz elköltéséhez jó egészséget is kívánunk... gy- i. gy. Jobb az anyagellátás, a tervek reálisak. Ismeretes, hogy fokozódott a gazdálkodó szervek érdekeltsége, ez ösztönzőleg hat a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Az elibém kerülő ügyekből látom, hogy különösen nagy a fejlődés az építőiparban. Bar az építkezés száma jelentősen megnövekedett, az építőipar e 1 megnövekedett feladatokkal is meg tud birkózni. Az elmúlt évekhez viszonyítva jóval több tálcás ess iskola épül. Az egyes építkezéseket általában határidőre fejezik be, és javult az épületek minősége is. A másik nagy javulás a kereskedelemben tapasztalható. A kereskedelem — a régebbi gyakorlattól eltérően — rendkívül nagy súlyt helyez a termékek minőségi átvételére. Ez végső fokon — azzal, hogy az ipart a minőségi követelmények betartására és a minőség javítására ösztönzi — a lakosság, a fogyasztók érdekét szolgálja. ■1 társadalmi tulajdon védelme — Ha a hibákról kell beszélni, akkor elsősorban a társadalmi tulajdon védelmével foglalkoznék, Azt hiszem, hogy a jó minőségben és határidőben történő kivitelezés és termelés melléit ez a legfontosabb követelmény. Sok per adódik abból, hogy az egyes termékeket nem csomagolják szakszerűen, a feladáskor, valamint érkezéskor a mérlegelést elmulasztják, vagy a fuvarozás közben nem járnak el kellő gondossággal. Ezek a hibák részben károsodást eredményeznek, másrészt pedig lehetővé teszik a szállítmány megdézsmá- lását.' Különösen a kisebb gazdasági szerveknél tapasztalható néha a munkafegyelem lazasága. Ennek a következménye abban nyilvánul meg. hogy nem tudják betartani a határidőket, vagy figyelmetlenségből elnézik a műszaki utasításokat. Az ittóbbi mulasztás jelentős kárt okoz. A göngyölegek pontatlan nyilvántartása szintén a munkafegyelem lazaságára vezethető vissza, itt szeretnék rámutatni arra, hogy egyes - állami gazdaságokban, íöldművesszövetkezeteknél és kisipari termelőszövetkezeteknél a nyilvántartások, általában az Írásbeli munka lebecsülése tapasztalható. Nem látják, hogy csali a felesleges irka-firka szüli a bürokráciát, míg a nyilvántartások pontos vezetése, az egyes gazdasági aktusok írás- baíoglalása, a rendezc-tt gazdasági élet elengedhetetlen követelménye. Persze ezek a hibák mind kisebb számban fordulnak ele. — A döntőbizottság igyekszik munkáját úgy folytatni. hogy érvényesítse a szociális törvény ességet, megszilárdítsa a gazdasági fegyelmet és oVmgLse a gazdasági célkitűzések érvényesülését. Terveim között szerepel az egyes gazdasaga szerveze-elí meglátogatása. Kenu em, a gazdasági vezetők megértik majd a segítő szándékot és bizalommal fogadnak — fejezte he nyilatko- Zutci t dr. Mélykúti Attila. gyázva”. És most? ... Új házak, iskola, napközi, kövesút, járda, és jóltáplált, jól öltözött gyerekek, felnőttek fogadják az arra járót. A város magához ölelte ezt a külső perifériát, a lakóival együtt. A régi lakók, de új életet éló emberek, családok élnek itt. A 12. számú házban Bojda Györ- gyók laknak. Az ember a Textil- ruházati Ktsz-ben dolgozik. Szép kis házuk előtt találkozunk, éppen akkor érkezett piros motor- kerékpárján a munkából. Behívott megmutatni azt, hogy hogyan élnek a ház lakói, azok, akik a múltban nyomorogtak. — A sajátunk! — mutatott a házra. — összespóroltuk az árát, Az udvarban szőlőlugas és gyümölcsfák. A barack már virágba- borult. A kertben veteményes ágyak. Rend és tisztaság. Kerekarcú vidám gyerekek fogadtak, s benn a lakásban szép új bútor és kényelem. — A földre szórt szalmán aludtunk és levetett ruhánkkal takaróztunk a múltban. Ennivalóra is alig jutott. A jóról meg csak beszélgettünk akkor. A szabóságban nem mindig volt munka. A keresetből csak nyomorogva lehetett eltartani a családot. Ügy adtak itt lakást, hogy nekem kellett a ház bérletet beszedni az oncsatelé- pi lakóktól. Előkerült a képesalbum a család fényképeivel. — Tíz élő gyermekünk van. A legidősebb fiam, János lakatos. KtsZ-ben dolgozik. Valika mozigépész a Békében, Éva varrónő, Margit fodrász. Kornéliát a Tejipari Vállalat küldte tanulni technikumba, ott, a vállalatnál tanuló. Ica a Textil Ktsz-ben másodéves tanuló, Gyuri és Edit nyolcadikos elemisták, Erzsiké pedig harmadikos. A legkisebb Pistike, aki most négy éves, pajkos, vasgyúró! Munkaszeretetre nevelem, szakmára taníttatom valamennyi gyermekemet. Jól vagyunk. Az édesanyjuk is kenyérkereső, a KISZÖV-nél dolgozik. A munkára, a ktsz-re terelődött a beszéd. Arra, hogy megbecsült részlegvezető és a ktsz-ben a párt alapszervezet titkára. Szép fizetése van. Jut belőle a szórakozásra is. Legalább egyszer hetente moziba mennek. És az állam is jobban segít: — A gyerekekre eddig 450 forint családi pótlékot adtak, most már az állam nagyobb gondoskodása folytán 720-at fizetnek. , Aztán, amikor megint az utcán voltunk, mutatta a környező házakat, ahonnan párttitkárok, igazgatók és más vezetőbeosztású emberek kerültek ki. Azokban a hátakban is olyan családok laknak, mint amilyenek Bojdáéb. Szebben, jobban, elégedettebben as boldogan élnek itt az emberek, akik talán másoknál is jobb»» gyűlölik a múltat és saeretik a mát, ezt a rendszert, amelybe« nekik is van minek, őrölni. * A. Á egeszöegugyi Ildj' lcuca jouvj.uasát szolgálja. Résztvesznek a piacok, élelmiszerkereskedekni vállalatok, boltok, italboltok, strandok, fürdők ellenőrzésében, sejtik a szűrő vizsgálatokat, védő oltások végrehajtását, járványok esetén felvilágosító és egészség- ügyi munkát végeznek a város területén. A társadalmi segítők nyújtanak támogatást nagyobb elemi katasztrófa esetén is. Az egészségügyi csoport vezetője dr. Bereczki József, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője. Az önkéntes egészségügyi csoport tagjai valameny- nyien nők. Rövidesen elsősegélynyújtási és közegészségügyi kiképzésben részesülnék, s meglátogatják a KÖJÁL laboratóriumát, a kórházat, rendelőintézeteket. Nem mindegy, hagy tizenötmillió jorinttal több vagy kevesebb!
