Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

2 KELETMAGVARORSZAG 1959. Április zz, szerda „Diadalmaskodik az ügy, /amelynek életedet Eltemették Paksi György elvtársat, a munkásmozgalom régi barcosát Iván Csumicsev bosszú évekig vz „Elektrosztaj”-gyár kovácsa voll. Ma már nyugdíjas, de nem feledkezik meg a gyárról, bc-be- jár a Vovácsmühelybe, gyakran elbeszélget a fiatalokkal. Az egyik ilyen beszélgetést feljegyez­tük, A veterán munkás feleleve­nítette találkozását Leninnel. A Lenin-évforduJó kö­zeledtével mindig eszembe jut­nak a szovjethatalom első évei és felejthetetlen találkozásom Leninnel. 1918. nehéz, ínséges esztende­jében történt. Az ország nagy megpróbáltatásokon ment ke­resztül. Tüzelőanyaghiány miatt a-gyárunk is leállt. Megpróbál­tunk fával segíteni a dolgon, de bizony semmire sem jutot­tunk. Tűz ütött ki, s az egyik kovácsműhely leégett. ükkor vetődött fel a munká­sok között az a gondolat, hogy delegációt küldenek Leninhez, megkérik őt, segítsen a gyáron. Én akkor a szakszervezeti bi­zottság tagja voltam, s engem bíztak meg, hogy készítsem elő a küldöttségek Küldöttségünk három tagból állt: Rogov gyár- igazgatóból, Romanov és Puhov munkásokból. Küldöttségünk rövid moszkvai tartózkodás után de­rűs hangulatban tért vissza. — Minden rendben van, II- Jies megígérte, hogy tüzelőanya­got küld — közölte röviden Ro­gov, . amikor először találkoz­tunk, is még azon a napon rész­letesen beszámolt a munkásgyű- lésen a küldöttség moszkvai utazásáról, v — Amikor a fővárosba ér­tünk, a Vörös-térre siettünk — mondotta. — „Vlagyimir Iljics- nék nagyon sok a dolga, nehéz hozzá bejutni” — közölték ve­lünk a Kreml parancsnokságán. Ám, amikor megtudták, kik vagyunk és miért jöttünk, meg­ígérték, hogy támogatni fognak, így aztán másnap jelentkeztünk is Iljicsnél. Barátságosan foga­dott bennünket,. érdeklődött, mi a helyzet a gyárban. — Fémre nagy szüksége van az országnak — mondotta. — Tüzelőanyag pedig lesz, feltét­lenül küldünk. Csupán néhány nap telt el, vasúti állomásunkra befu­tottak az első, pakurával teli ciszternák. Lenin teljesítette ígéretét, segített a gyárnak a legnehezebb napokban. Ügy két esztendő múltán ne­kem is alkalmam nyílt látni és hallani Iljicset. Gyárunk kül­dötteként 1921. február elején résztvettem a kohászok moszk­vai konferenciáján. Megvitattuk a munkások élelmiszerellátásá­nak kérdéseit, beszéltünk a szakszervezetek szerepéről a termelésben, a munkásosztály és a parasztság viszonyáról. A konferencia elnökségéhez mind többen fordultak azzal a kér­déssel, hogy hívjuk meg Lenint. Végül február 4-én a konferen­cia munkájának befejezése előtt egyszerű öltözetben, barátságo­san masolyogva megjelent Vla­dimir Iljics Lenin. Fellépett az emelvényre, s amikor az éljenzés lecsende­sedett, beszélni kezdett. Szen­vedélyesen, meggyőző erővel beszélt, minden szava a szi­vünkbe hatolt, s ott maradt örökre. Időnként magasba nyúj­totta kezét, mintha szűk lenne neki az emelvény. A teremen uralkodó feszült csendet gyak­ran megtörte a viharos taps. Iljics arról beszélt, hogy erősí­szentelted" teni kell a munkás-paraszt szö­vetséget, megmagyarázta a ne­hézségek okait, harcba hívott a szovjethatalom ellenségei, a pusztulás és az éhség ellen. Lenin beszéde mély nyomokat hagyott a konferencia küldöt­teiben. A gyárban én is mun­kásgyűlésen számoltam be Vla­dimir Iljics felszólalásáról. Több mint ötven esz­tendőt töltöttem a gyárban. Három fiam meg az unokám ma is itt dolgozik. S amikor családi körben megkérdezik tő­lem, melyik életem legemléke­zetesebb eseménye, gondolko­dás nélkül ezt válaszolom: Le­nin felszólalása a kohászok moszkvai konferenciáján 38 évvel ezelőtt. Ha néha Moszkvába utazom, rendszerint a Vörö6-térre sietek, és sokáig állok a mauzóleum előtt. Ezekben a percekben sze­retne* felkiáltani: „Kelj fel, Iljics, nézd, milyen erővel fo­lyik a kommunizmus építése, hogyan diadalmaskodik a Te ügyed, amelynek drága életed szentelted”. Perekalin. A május elsejei ünnepségek műsora most készül. Nem kis fi­gyelmet kíván egy-egy község, já­rás gazdag eseményeinek össze­állítása, hisz olyan műsort kell összeállítani, amely jó időben és kedvezőtlenebb időben is véghez­vihető. Egy-két elgondolás azon­ban már testet öltött. Mátészalkán április 30-án este fél 8-kor az iskolások és kiszisták fáklyás me­nete . vezeti be az ünnepséget, majd elsején reggel a zenés éb­resztő után 9 órakor kezdődik a felvonulás a Piac térre. Az ünnepi Április 20-án búcsúztatták dol­gozó társai, elvtársai a tragikus betegség után elhunyt Paksi György elvtársat, a munkásmoz­galom 1919-es harcosát. Paksi elvtárs munkássziilök gyermeke volt, s a munkásmoz­galom áldozatos harcosa lett már a Tanácsköztársaság idején. A fel- szabadulás után és az ellenforra­dalom idején is kommunista har­coshoz méltóan állta meg helyét. Az elleni on adatom leverése után a kórház párttükára, majd a mű­A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség nyíregyházi szervezete színpompás menettel készül a má­jus elsejei felvonulásra. A felvo­nuláson az MHS valamennyi klubja résztvesz. Az MHS menetét egy nyitott Skodán a Balkányi Állami Gazda­ságtól kapott zászló nyitja meg. Ezt követi egy oldalkocsis motor a hatalmas MHS emblémával. Ezután három Pannónia-motor hozza az MHS-betűket, majd az MHS zenekara következik pattogó lindulókkal. Az MHS diszszázada beszéd után kultúrműsor, egytől három óráig ebédszünet, majd is­mét kultúrműsor következik, míg a sportpályán megkezdődnek az atlétikai és futball tornák. Hasonló műsor készül Csenger- ben. Itt is lesz fáklyás felvonulás, majd délelőtt 11-kor központi ün­nepség a Petőíi-szobor előtt. A műsor a sportpályán folytatódik. Hűsítő italokról a II-es iskolában elhelyezendő büfé gondoskodik. Az iskola udvarán rendezik meg a fiatalok a nagy májusi utcabált. szaki vezetője. és a munkásőrség tagja lett. Az elhunyt harcost a párt ne­vében Karasz Lajos elvtárs, a városi pártbizottság titkára bú­csúztatta, majd búcsút vettek tőle dolgozó társai és a munkásőrség nevében is. A temetésre nagy számmal jöttek el dolgozó társai, elvtársai. Paksi elv társsa] a pari, a mun­kásosztály egyik hűséges fiát vesz­tette el követi, majd a lövészek, a model­lezők kis modelljeikkel, a repülő­sök Lepke típusú vitorlázógéppel, azután az ejtőernyősök vonulnak fel, s hárogi kifeszített ejtőernyőt is visznek. 25 motorkerékpáros menete következik, majd a rádió­sok, azután a gépkocsivezető tan­folyam hallgatói vonulnak. A lo­vasok menetét egy zászlóhordó lovas nyitja, majd egyes, kettes, hármas, négyes, ötös fogatok jön­nek, utánuk pedig 23 lovas. A me­netet az MHS hangszóróval fel­szerelt propagandakocsija követi. lános iskolainak egészségügyi ál­lomásai. A vasárosnamenyi járás­ban 13, a nyíregyháziban 10, Nyíregyházán hat iskola ifjú egészségorei mérték össze tudásu­kat. Az egészségügyi verseny résztvevői jutalomban részesültek, s a járások legeredményesebb ver­senyzői résztvesznek az április 26-i megyei vetélkedésen, melyet a Sóstón bonyolítanak le. Ha­sonlóan a Sóstón zajlik le a fel­nőttek egészségügyi vetélkedése az előbbi időpontban. A megyei győztesek indulnak a májusi or­szágos egészségügyi versenyen is As MHS késsül május elsejére A pártélet lenini normái Irla: Sz. Levityin A Szovjetunió Kommunista Pártja — a szovjet nép törté­nelmi jelentőségű győzelmeinek lelkesítője és szervezője. A párt egész tevékenysége a pártélet és a pártvezetés Lenin által ki­dolgozott elveinek szigorú be­tartásán alapul. Az SZKP Szervezeti Szabály­zata rögzíti a pártélet lenini normáját, amelyek a demokra­tikus centralizmus következetes megvalósítását, a kollektiv ve­zetés elveinek tiszteletben tar­tását, a kommunisták aktivitá­sának és öntevékenységének Akoldalú fejlesztését, a bírálat és az önbírálat bátor alkalma­zását, valamint a párt és a tö­megek kapcsolatának erősítését tűzik ki célul. , Á párt a vezetés központosí­tását összekapcsolja a széleskö­rű párton belüli demokráciával. Éppen így a vasfegyelem nem m'ond ellent a párttagok önte­vékenységének. A demokrati­kus centralizmus lehetővé teszi, hogy a párt elérje a szervezett­ség legmagasabb fokát és meg­szilárdítsa egységét, erősítse harcképességét. A pártonbelüli demokrácia távol áll a pártfegyelem anarc­hista elképzeléseitől, s a pártve­zetők szerepének lebecsülésétől. Egyes bomlasztó elemek meg­próbálták a párt politikájának alkotó, szabad megvitatását sa­lat demagóg céljaikra felhasz­nálni. Pedig a párt akarata és vezető szerveinek határozata — ♦érvény a kommunisták számá­ra, Lenin ezt így fogalmazta meg. „Az illetékes szervek ha­tározata után valamennyien, párttagok egyemberként cselek­szünk.” A párt ereje és legyőzhetet­lensége sorainak egységében és összeforrottságában rejlik, Az SZKP Központi Bizottsága határozottan elítéli a személyi kultuszt, mélyen ellenzi a kul­tusz történelmi gyökereit, s ugyanakkor törvénynek tekinti a pártélet lenini normáit, a kol­lektiv vezetés elvét. Az SZKP Központi Bizottsá­ga határozottan síkra száll:azért, hogy a pártvezetés lenini elveit fentről lefelé minden pártszer­vezetben szigorúan betartsál;. Felhívja valamennjd vezető pártszerv figyelmét a Szerveze­ti Szabályzatban rögzített párt­életi normák tisztelcteentartá- Kára. a bírálat és az önbírálat fejlesztésére. Az egyszemélyi határozatok­nak gyakran korlátái vannak és magukban hordozhatják a ku­darc csíráit. De a marxizmus- leninizmus talaján álló Közpon­ti Bizottság kollektív tapaszta­lata és bölcsessége biztosítja a párt és az ország helyes irányú vezetését, a párt sorainak meg­bonthatatlan egységét. Az SZKP Központi Bizottsá­ga nagy súlyt fektet a helyi pártszervezetek aktivizálására, a tömegek kezdeményezéseinek hasznosítására. Ezért rendszere­sen összehívják a pártkbnferen- ciákat, a bizottságok plénumáit, az aktivahálózatot és a taggyű­léseket, A kommunisták érdem­ben megvitatják a legfontosabb pártdokumentumokat, mélyen elemzik a gazdasági és a kultu­rális élet eredményeit, bátran feltárják a hiányosságokat, s tárgyilagosan bírálnak. A pártszervezetek egyre in­kább eltávolodnak a vezetés hi­vatalnoki-bürokratikus módsze­reitől, a szükségtelen adminiszt- rálgatásoktól, az íróasztal mel- lőli irányítástól. Arra töreked­nek, hogy száműzzék a párt munkájából a formalizmust. Céljuk, hogy a párt propagan­dáját és agitációs munkáját kö­zelebb vigyék az élethez, a nép­gazdasághoz. Az utóbbi időben, különösen a SZKP XX. kongresszusa után, jelentősen felélénkült a pártélet Moszkva ..Május 1.” kerületé­ben. A kerületi pártbizottság titkárai, osztályvezetői és inst­ruktorai mind gyakrabban lá­togatnak az üzemekbe, részlete­sen tanulmányozzák a különféle műszaki és gazdasági kérdése­ket. szorosabb kapcsolatba ke­rülnek a munkásokkal, az egy­szerű kommunistákkal. Sokkal színvonalasabbak a kerületi pártbizottság irodájának es plé­numának ülései is. Mmdez kedvező hatást gyakorol az egész kerület életére. A Szovjetunió Kommunista Pártja, mint a nép szervezete szoros kapcsolatot tart a dolgo­zók tömegeivel. Éberen figyel az egyszerű emberek hangjára, szakadatlanul gyarapítja a nép körében szerzett tapasztalatait, nagy figyelmet fordít az élet minden új és haladó jelenségé­re. A SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány nagy­szerű példáját mutatja annak, hogy nemcsak tanítani kell a tömeget, hanem tanulni is tőle. Ez mindenekelőtt a mezőgazda­ság és az ipar dolgozóinak szé­leskörű tanácskozásain mutat­kozik meg. A párt tömegkapcsolatainak megszilárdításában nagy szere­pet játszanak a pái 1- cs s/.ov- jetszervezetek munkatársainak találkozásai egy-egy gvár, kerü­let vagy város dolgozóival'. A SZKP orehovo-Zujevi váro­si bizottsága saját tevékenysé­gével bizonyította be, hogy a párt csak a dolgozó tömegekkel együtt végezhet sikeres munkát, A városi pártbizottság az utóbbi időben sókat foglalkozott a la­kosság problémáival, a munka* vádelmi intezk edesakko 1, a vá­rosépítészet kérdéseivel. Ezek a problémák tízezreket érdekel­nek, s a pártbizottság a lakos­ság támogatása nélkül sohasem juthatott volna el a megoldásig* A pártszervezetek még tovább mentek: foglalkoztáié « kereske-l delmi hálózattal, a huliganiz-j mus elleni harccal, s munkájú-1 kát százak és ezrek kísérték fi­gyelemmel. Pezseg az élet a falusi szer­vezetekben is, amelyek ‘ minden erejükkel arra törekednek, hogy, teljesítsék a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztéséről hozott' párthatározatokat. Ezt a célt tűzte maga elé a rarnenyi ke­rület, „Május 1.” kolhozának pártszervezete is. A kommunis­ták harci kollektívája nagy te­kintélynek örvend az. egész gaz­daságban. mert a párttagok pél­dát mutatnál; a munkában. A brigádokban pártesoportokat ala­kítottak, amelyek jellegüknél fogva közvetlen kapcsolatot tar­tanak a kolhozparasztokkal. A; kolhoz összes fontos probléma­iéi a kommunisták és' a párton-: kívüliek közös erőfeszítései nyo-' mán oldják meg. A Szovjetunió Kommunistái Pártja valamennyi szervezeté­ben jól tudják, hogy csak a pártélet lenini normálnak szi­gorú betartása, a pártonkívüli demokrácia fejlesztése és a kommunisták aktivitásának no-, vetése biztosíthatja s Icomaw-1 nizmus megvalósítását­Egészségügyi versenyek megyénkben a Vöröskereszt kongresszusa tiszteletére I Vasárnap ifjú egészségőri ver­senyeket rendeztek a megye álta­Fáklyás felvonulás Mátészalkán Utcabál, vidám mulatság Csengerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom