Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
1959. Április 22, szerda kflftmacjyarorszäg 3 Aliik hadat üzentek a természetnek A túrisí vaníliák legyőzték a Túrt Túristvándiban nem kell ahhoz- '©regembert keresni, hogy az id.il- ■likus csendben folydogáló Túrról többet is megtudjon az idegen, 'mint amit az első benyomások adnak. Még a húszas években is elég rakoncátlan folyócska volt Skelme. A vízimalom előtti ka» nyárban elég gyakran kilépett -a medréből. Seres Zsiga, a Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke még nincs negyven éves és már jól emlékezik rá, amikor a Patakköz néven ismert határrész egy sík víz volt majdnem minden tavasszal. A határnak majdcsak egyharma- dán uralkodott így' a Túr. 1928- ban megtörtént a folyó szabályozása. Aztán meg azért nem ter- , mett a föld, mert nem -kapott vizet. EzerkilencsZáznegyvenötig a község nagyobbik része Kende báró birtoka volt. Hiába termett volna akármennyit a határ,, a cselédbér úgy sem emelkedett volna. Nein is nagyon érdekelte hát az istvándi embereket a Patakköz sorsa. Negyvenöt óta azonban megváltozott a helyzet. Beszélték sokat róla. hogy mit lehetné terini a zsömbékos' legelővel, de ennél tovább nem jutottak. Egyenkén. csak búsulni tudtak azon, hogy a május elsején kihajtott marha öt-hat hét múlva bőgve, éhesen járt haza a legelőről. A napokban éppen ott álltunk meg, abban a kanyarban, ahol 35—40 évvel ezelőtt olyan gyakran elhagyta medrét a Túr. — Ide jön a szivattyú — mutatta Seres Zsiga, a Rákóczi elnöke a kimélyített medret. Majd felkapaszkodtunk az itt kiágazó főcsatorna friss töltésére. Onnan jól belátszik az egész Patakköz. 215 holdat lehet majd itt idővel öntözni, ennyi területre tud szállítani vizet a most megépített főcsatorna. , Néhány száz méterrel odább két [lánctalpas traktor vesztegelt, mellettük hatalpaas ekék és árokhúzó 'szerkezetek. Odább tárcsával, boronával felszerelve két darab kerekes traktor forgott a már felszántott táblákon, hogy megfelelő magágyat készítsenek a rizsnek. A benzines. hordókkal, a lakókocsikkal és egyéb felszerelésekkel olyan kép tárult ott-.az ember elé, mintha valamelyik szovjet film egy darabja vetítődött volna oda, amint a szuzföldet hódítják meg. Közelebb menve- még jobban igazolódott . ez a. látvány, hiszen az egyik lánctalpas, a nagyobbik, a Szovjetunióban -készült: Nyölcvan lóerővel képes húzni az utána akasztott - - csatorna nyitót,- vagy az embermagasságú ekét közepes termésünk, lesz, akkor is 200 ezer forinton, felül kapunk a rizsért. Ezen túl a csatornánk mellett lévő 45-holdas legelőnkre ráengedjük vagy kétszer a vizet, ott pedig lesz bőséges legelőnk egész nyáron át. Amíg ezeket sorolja' 'az elnök, begyújtják a SztaünjTc motorját, utána feibúg a másik lánctalpas és az- egyik szántja á kemény agyagot, a másik pedig megy az 'ároknyitóval. Négy-öt ember is követi a gépmonstfumokai. Az égyik öregasszony, mondása jutott eszembe, aki azt mondta bent a faluban, hogy ezek a téeszcsé^ sek még . a határt, is fenekestül forgatják fel. Fel bizony, mert most, az első esztendőben is, amikor nagyon sok a kiadásuk, akkor is 50—60 ezer forint lesz a tiszta bevételük, az ország lakóinak — köztük a túristvándiaknak is — 5—600 mázsa rizst adnak arról a legelőről, ahol régen a káros víz, aztán az aszály uralkodott, most pedig az ember, az emberek összefogása utat szab a víznek és hasznossá teszi azt. Csikós Balázs. INegyedmillió íbriiit tiszta pénzt hoznak a konyhára a baromnak a tíszateleki Béke Tsz-ben A tiszateleki Béke Termelőszövetkezet asszonyai is csatlakoztak a szamostalárfalvi Ady Tsz felhívásához. Tervük szerint 3.000 kacsát és ezer libát nevelnek, melynek vételára 42.500 forint, tiszta bevétele 232.300 forint. EZ a jövedelem 14 fprinttal növeli egy-egy munkaegység értékét. Ha pecsenyekacsaként értékesítik a kacsa-állományt úgy ebben az évben kétrendbelit tudnak értékesíteni, A vasmegyeri Micsurin Tsz -'- nődölgozoi 500 pulykára kötöttek1 szerződést, amit saját keltetésből, teremtenek elő, A puskák" eladásával ugyancsak jelentősen' növelik az egy munkaegységre eső forintokat. Tizenhét ország művészei lépnek fel az idei Prágai Tavaszon Prága. (MTI): A Prágai Tavasz zenei fesztivál, amelyet ezévben tizennegyedszer rendeznek meg, ismét kiemelkedő eseménye lesz a nemzetközi zenei életnek. A csehszlovák művészeken kívül 16 ország nagy zenekari, kamara- együttesei, karmesterei, hangszeres- és énekművészei jelentették be részvételüket. . .. Magyarországról Ferencsik János vezénylésével a Budapesti Kórus lép fél a fesztiválon. A Prágai Tavasz hangversenyeit ez évben is számos külföldi rádióállomás közvetíti, Budapest, Berlin, Hamburg, Varsó és Bukarest helyszíni .közvetítést, ad egyes zenei eseményekről és 26 rádióállomás tűzi műsorára a fesztiválon, készült hangfelvételeket. A zenei fesztivál előtt, május ; 1-től 16-ig rendezik meg a fiatal művészek - zenei versenyét, ezúttal a fúvóshangszerek művészei számára. 18 országból 117 versenyző jelentkezett, küztük a legjobb fiatal magyar művészek is. •• . 15 kilós hantok A szovjet szűzföldék mellett a kínai kommunák is eszébe jutnak isz arra járónak. A főcsatorna med- jrében vagy 15 lárty és asszony hajlongott. Előttük Póti .József 'szabdalta ásóval a mázsás anyaghasábokat, amiket az eke kor- mánylemeze már nem volt képes ® töltésre feldobni. Az asszonyok és lányok a felaprított 10—Í5 kilós hantokat kezükkel fogták meg és dobálták ki a partra. Ha vidáman ment is a munka, de nem jétékdojog akkora 'hantokkal birkózni. Mégis szívesen . csinálták,, . mert vállalták) hogy saját erőből félépítik .a rizk- telepct.' . '' ■ ’ . — Csak a jövő tavaszra készítette volna el a vállalat,- de nekünk nem volt türelmünk várni — újságolta.Safes Zsiga. Egyesült, a két szövetkezet, niegnövekedett az erőnk. Nekiláttunk saját érőből. Még a terVet is vasárnap, csinálták a vízügyi mérnökök. Mi pedig a gépállomási munkán kívül mindent magunk csinálunk és kölcsön nélkül, flz állami tartalékföldek hasznosításáról és a ktsz-ek munkájáról tárgyalt a megyei népi ellenőrzési bizottság 220 hold öntözése •— Hány holdon lesz az idén ■rizs? — Negyvenöt holdra futja most az erőnkből. Majd aztán folytatjuk tovább, reméljük, az egész községgel összefogva. Akkor mintegy 220 holdat lehet itt öntözni. — Mennyibe kerül most a 45 hold? Újítással .jobb, tartósabb és olcsóbb csomagolás Gondolni sem jó a koporsóra, dehát ez is kell, s mi több, a Keletmagyarországi Faipari Vállalatnál sok megye szükségletére gyártanak belőle.. A szállításhoz eddig .léckeretet használtak. Most újítanak a „csomagoláson'’. A léckeret ugyanis csak egyszeri csomagolásra, szállításra volt alkalmas. A vállalatnál erre a célra egy év alatt mintegy 120 köbméter lécet és 40 q szeget használtak fel. Ezt a mennyiséget a léckeret elkészítésének munkaidejével együtt megtakarítják egy újítás; javaslat megvalósítá savai; vaskeretben szállítják ez után a koporsókat. Ez jobb, tar- tósabbb és olcsóbb megoldás r csomagolásnál, mert a vaskei ete göngyölegként visszakapja a válhat, “ — A munkaegységgel együtt 150 ezer forintba. Ha Csak egy A megyei népi ellenőrzési bizottság szombaton; ' április • 19-én ülésj; tartott, ahol. megtárgyalták a tartalékföldek hasznos.tása, a kisipari termelőszövetkezetek tevékenysége -terén szerzett tapasztalataikat,, valaminf . a NjSB, jpná- , södik ' nqgyédéves .tervét,' [ Ezután megvitatták a központi NEB értékelését a. népi ellenőrzés eddigi munkájáról. A . járási NEB-ek tizenhárom .községet vizsgáltak meg a tisza- löki, vásárpsnaményi,mátészalkai, csengeri, fehérgyarmati -járá- sok területén. A vizsgálat megállapította, hogy a községekben lévő állatni tartalék ingatlanokat az idevonatkozó rendelkezések alapján hasznosították. A földek nagj’részét általában a meglévő, illetve az újonnan alakult termelőszövetkezetek kaptáié használatra, .. ezenkívül a községi. Vajon mit hoz a holnap? Bármennyire is erre utal a cím. kivételesen nem a nemzetközi helyzet holnapi kilátásairól van szó, nem az eljövendő genfi külügyminiszteri értekezlet eshetőségeit kívánom latolgatni. Hétköznapi, prózai dologról akarok elmélkedni: az időjárásról. Az utóbbi években úgy vagyok az időjárással, mint a Nyíregyházi Spartacus — néhai Építők — meccseivel, . ,. semmiben sem lehetek biztos. Ha jó formában van a csapat, veszt, ha erős idegen mérkőzése van. nyer. ha nyári ruhát veszek reggel, biztosan meg- ázok, ha érmelegítöt húzok, akkor délben plusz harminc fölé szökik a hőmérő szegélyes higanyszála... Emlékszem, nemrégiben meleghangú cikkecskét; írtam a, langyos tavaszirs . időjárásról, s miközben beolvasták, a .nyíregyházi rádió mikrofonjába, lassan és alattomosan. esni kezdett a hó. Természetesen a honoráriumra nem tarthattam igényt.;, Rokoni lá'o- gatásra indultam hideg, csípős időben. Jól felöltöztem, pompásan éreztem magamat és különösen annak örültem, hogy most1 az egyszer nem fogott ki rajtam az időjárás. Mire visszaindultam, kisütött a nan és úgy megizzadtam, mjntha nem is rokoni látogatóban let'em volna, tvmerri a .Nemzeti; Bank páncélszekrényeit költöztettem. volna társadalmi munkában... Ügy is jártam már az egyik nyíregyházi c*. '--ó szíjában kellemes forrósáéban rendeltem mer a fagylaltot és mire megkc pt" m. jégvl rágósak lettek az ablakok... Forró Szahara! szél seperte a1 port az Trod ab á- előtt, s telefonom hívtam-; a. V árosgazdák odásl Vállalat iocsolokoeSi- ját. Mire megkaptam a számot, . zuhogni kezdett az eső... Most nagyszerű meleg van (persze, mire a cikk megjelenik, biztosan fogva- ccgtató hideg didergőt majd — és ennek a nagyszerű melegnek nem akarok hinni,' Egyenesen félek attól,, hogy. most szép idő van, mert arra. gondolok, hogy nemsokára jön a ború, és elűzi a derűt. Ha látom a napot sütni, képzeletben már szürke felhőket wondolok elé M'lyen idő lesz holnap? . Az ember a legteljesebb bizonytalanságban hányódik. S így jutottam ol ama szomorú lel.kiál- .. lanothoz, amelyben azt mondom, inkább legj-en rossz idő, mint . jó. Mert a derűre ború lön. de a borúra egőszpn; biz-, tosan derű.. . j í/J3llcsz.-lstván legeltetési bizottságok is jelentős . gusok is kaptak a földekből illet- földterületet kaptak; A pedagó-1 ményíöldet. . Rendel enességek a tarlaiékföldek körül Ugyanakkor a vizsgálat azt Is megállapította, hogy a tartalékingatlanok hasznosítása körül komolyabb hiá-. ínyosságok is tapasztalhatók. Hiba van a tartglekihgatlapok nyilvántartásánál, ugyancsak g kishaszonberleti' szerződések nyilvántartásánál.' A községi riffriá-) .csóknál, több olyan kishászoijbér- .ieti szerződést Talált- a vizsgálat, melyre nem volt ráírva á szerződés kezdete és lejártánál^ Katát- ideje. Általában sok kishaszoh- bérleti szerződésen nincs - íeltüh* tetve az ingatlan helyrajzi •• száma Egyes községekben, mint például Tiszadobon, 52.612 fórjnt kishaszonberleti kintlévőséget hanyagolt cl a tanács a vizsgálat kezdetéig. : Vitka, .községben 9946 -forint kishaszonberleti. tartozásuk..-, van - a bérlőknek. A vizsgálat olyan hibákat i* kiderített, hogy az állami tartalékföldeket a bérlők! kiadják másoknak feles, vagy részes megmunkálásra. A megyei. NEB az'illetékes szervek részére .megfelelő javaslato-, kai tett a hibák megszüntetésére. A kisipari termelőszövetkezetek tevékenységének vizsgálata során a NEB 18'ktsz-t vizsgált meg a megyében. A vizsgálat célja az volt, hogy a szövetkezetek az állami ipar kiegészítőjeként;, hogyan, biztosítják a lakosság egyes szükségleteinek jobb kielégítését, jó- minőságű és választékos cikkek előállításával? Hogyan teljesítik export és import-pótló kötelezettségeiket, hogyan elégítik ki a lakosság igényeit a megrendelésre készült munkával, szolgáltatással és javítással? Hogyan biztosították a társadalmi, illetve szövetkezeti tulajdon védelmét? A vizsgálat megállapította hogy a megj’e ktsz-ei is jelentős károkat szenvedtek az ellenforradalom következtében, de az ellenforradalmat követő időben szövetkezeteink egyre inkább megszilárdultak. Ezt bizonyítja az is. hogy a termelés és szolgáltatás terén elért eredményük egyre jelentősebb. A vizsgálat azonban több olyan hibát is tapasztalt, melyek hatáA megyei NEB ezután megtárgyalta második negyedévi munkatervét és azt kisebb módosításokkal elfogadta. , Ezután megvitatta a központi NEB értékelését a népi ellenőrzés munkájáról. Bár a népi ellenőrzés .eddigi tevékenysége egészében véve eredményes volt, a még eredményesebb munka érdekében tovább Patakköz és a Túr llizsföld a zsombekok hclvcn m Mi a helyzet a Htsz-skben? rozott kijavítása nagymértékben megnövelheti ktsz-emk tekintélyét, népszerűségét a lakosság ts a magánkisiparosok között, így például a szövetkezetek munkájának jelentős részéből hiányzik a gyakorlati tapasztalat cs sok. javítanivaló van a minőségi munka terén. Nem megfelelő továbbá a bizonylati és a szövetkezeti tulajdon védelmére vonatkozó fegyelem, valamint a belső pénzgazdálkodás. Nem megfelelő a szövetkezetek ellenőrzése a megyei tanács ipari osztálya és a megyei KISZÖV részéről. A vizsgált' ktsz-ekbén eléggé általános jelenség, hogy a szövetkezetek ellenőrző bizottságai csak formálisan működnek. Komolyabb problémát okoz, hogy a vezetők szakmai képzettsége gj’enge, Súlj'os hiba az is, hogy nem minden esetben történik kellő eljárás a szövetkezeti vagyon herdálóival szemben, r kell javítani a párt-, állami- M tömegszervezstekkel a kapcsolatot, javítani a NEB és k dolgozók közötti kapcsolatot. A megyei és járási NEB-en belül tovább kell javítani-a-kollektív Vezetést és legalább fél évenként ankétok keretében tájékoztatni kell. a NEB-ek mellett -* műkőidül népi ellenőröket az• egyes vizsgát: latok..eredményeiről; . (gy, -fc gyKé Javítani he’l a NEB. kapcsolatait
