Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

2 KELETMAG V ARORSZAO 1959. MÁRCIUS 3, KEDD A hála és barátság örök jelképéül Puskin-szobrot kapott a tiszavasvári traktorosképző iskola Tiszavasvármál 1944 őszen ha­lálos sebet kapott Innokentyij Szidorov hadnagy, ütegparancs­nok. Egy ezredben szolgált édes­apjával. Apja karjai közt halt meg. Utolsó szavai ezek voltak: .. Apám ... Tudom, nehéz lesz Neked . .... De győztünk!...” Tavaly ősszel Szidorov hadnagy nővére Elizabeta Kansztantyino- va, aki Kazahsztánból hazánkba utazott, megtalálta bátyja sírját a tiszavasvári traktorosképző iskola kertjében. Itt nyugszik 45 harcos­társával együtt. A gondozott sír­emlék márvány lapj án sorakozó nevek hirdetik, kik áldozták itt életüket a rní népünk szabadsá­gáért! Konsztantyinova könnyes szem­mel és megnyugodva távozott. Azóta állandó levelezésben áll a Szidorov család az iskola tanu­lóival és nevelőtestületével. Ez év februárjában csomag érkezett Al­ma Atából: egy Puskin mellszob­rot, küldött,Kqnsztantyinoya mér­nöknő a tiszavasvári traktoros- képző iskolának. A szobrot Dé- musz Arthur elvtárs, a debreceni városi MSZBT titkára adta át. Egy félévvel ezelőtt ő kalauzolta Debrecenből Tiszavasváriba a kedves vendéget. Az iskola tanulói és nevelőtes­tülete ünnepélyes keretek közt vette át a nagy költő szobrát. Az ünnepségen Májer István, az MSZBT megyei titkára a magyar és a szovjet nép örök barátságá­ról szólt, s arról hogy mennyi személyes találkozás és barátság Lenin levelezésének gyűjteménye, elméleti müvek, szépirodalmi újdonságok a Kossuth kiadó tervében születik magyar és szovjet embe­rek között. A két nép mindig kö­zelebb és közelebb kerül egymás­hoz. Az ünnepséget színvonalas kul­túrműsor zárta be. Nagysikerű műsoros estet rendeztek a hülesey Leánygimnázium tanulói Nemrég beszámoltunk egy an­kétről, amelyen az ifjúság szóra­kozásának, nevelésének problémá­járól beszélgettek. Sokféle javas­lat hangzott itt el, és sok-sok le­hetőséget ajánlottak a felszólalók. Hogy melyik lenne ezek közül a helyes — mondták legvégül — azt a gyakorlat dönti majd el, minden Külföldi társasutazások és más nagy nyeremények 519 tárgy-nyeremény a Lattan A Kossuth Könyvkiadó máso­dik negyedévi tervében a politi­kai, a tudományos és a szópiro­Epiil az ország első személyszállító drótkötélpályája A Mátravidak új idegenforgal­mi létesítménnyel gazdagodik az idén., Szuhahuta és Galyatető kö­zött megépül az ország első ülő­székes, személyszállító drótkötél- pályája. A drótkötélpálya 600 mé­ter hosszú lesz és 360 méter szintkülönbséget köt össze. A fel­ső állomás magassága 964 méter, a völgyi állomásé pedig 604 mé­ter. Ä tervek szerint 130 ülőszék közlekedik a pályán, nyáron és télen egyaránt. dalom számos értékes, hazai és külföldi munkája szerepel. Eb­ben az időszakban bocsátják ki Danin műveinek 37. kötetét, amelyben levelezése, közte szá­mos, eddig a magyar olvasók előtt ismeretlen dokumentum lát napvilágot. Közreadják Krup- szkája „Visszaemlékezések Le­ninre'’ című kötetét. Az ideoló­giai munkák sorában megjelenik „A revizionizmus a legfőbb ve­szély” című gyűjtemény. A második negyedévben két ér­téltes szovjet könyv jelenik meg a Kossuthnál, az egyik Jaro- szlavszkij „A kommunisták vi­szonya a valláshoz” című munká­ja, a másik Lavreckij „A Vati­kán” című könyve. A Kossuth Kiadó második ne­gyedévi tervében több szépiro­dalmi újdonság szerepel. A Lottó legközelebbi — március 6-i — tárgynyeremény sorsolásán a 8. heti szelvények között 519 értékes jutalmat sorsolnak ki. A főnyeremények: két egy szoba­hallos garderobos öröklakás a Múzeum körúti Lottóház második emeletén, egy szoba garzonos öröklakás a harmadik emeleten, két szobás családi ház a nyertes kívánságának megfelelő helyen, és egy Skoda-Szpartak személy- gépkocsi. Az idén most először sorsolnak társasutazásokat. A szerencsés lot­tózók közül öten 17 napos Moszk­va—Tbiliszi—ogyesszai úton, öten 14 napos Kijev—Leningrad— moszkvai úton, öten 18 napos fekete-tengeri utazáson, öten pe­dig 14 napos csehszlovákiai társas­utazáson vehetnek részt. Először került a nyeremény jegyzékre teljes szobaberendezés is. Ezenkívül 28 szerencsés fogadó lottón nyert motorkerékpárral, 45 pedig kerék­párral mehet már tavaszi kirán­dulásra. Kisorsolnak még a többi között 5 szobabútort, 7 konyhabú­tort, rádiókat, televíziós készülé­keket, háztartási gépeket, felsze­reléseket stb. HOL SORSOLJÁK A LOTTÖT MÁRCIUSBAN? Március 6-án a 10. heti nyerő­számokat és a februári tárgy- nyereményeket Budapesten, már­cius 13-án Sárbogárdon, 20-án Törökszentmiklósón, .27-én pedig Kalocsán sorsolják a lottót. esetre próbálkozni kell. Nos, alig telt el néhány nap, a Kölcsey- leánygimnázium műsoros tánces­tet rendezett és ez az est, amely elsőnek jelentkezett a próbálkozá­sok közt, igen jól sikerült. Az ér­deklődésről csak annyit, hogy a József Attila Művelődési Ház be­járatánál egy-egy meghívóért 50 forintot is ajánlottak. Már a cím is sokat ígért: „Rügyek, szerel­mek, forradalmak évadja1’. Min­denki irodalmat, zenét várt a mű­sortól és nem élég kifejező, ha csali azt mondjuk, hogy telt ház volt, — zsúfolásig megtelt a Jó­zsef Attila Művelődési Ház szín­házterme. A közönség csaknem kizárólag fiatal lányokból és fiúk­ból tevődött össze. Az iskola tanulóinak rövid mű­sora igényesen összeállított, szép produkció volt és általában tet­szést aratott. Nem túlzás azt mon­dani,1 hogy az előadás területén is akadt kimondottan tehetséges, színészi képességekről tanúskodó szereplő. Különösen áll ez Kasz- ner Irén IV. osztályos tanulóra,! aki Ady Endre: „Űj tavaszi sereg­szemle” című versét szavalta. Di­cséretet érdemelnek a zeneszámok előadói, az énekkarok és az együt­tes összes szereplője. A műsor után a bál igazi diákmulatság volt,j olyan, amelyre szülők, nevelők; egyaránt azt mondták: mintája; lehet minden hasonló célú össze-' jövetelnek. K. Mégis győzedelmeskedik as ú j Bökönyben A költségben új termelőszövetkezet alakult Mint sok más szabolcsi közsé­get, Bökönyt is homokdombok, akácos dűlők koszorúja öleli kö­rül. A falusi házakban sokat vi­tatkoztak esténként ez emberek a több és jobb termésről, arról, hogy meg tudják-e termelni az A kéf Szalacsi Syula lebukott és Sándor bá­csit is bitófa alá akarták állí­tani. Szalacsi Gyula furcsa módon került kapcsolatba a forrada­lommal. A hadifogolytársak dik­tálták be a nevét az egyik fo­golytáborban a cári Oroszország­ban, amikor fegyverforgatásra került a sor. Jó harcosnak is­merték, így őt választották meg zászlóaljparancsnoknak Irkuísz- ban az egyik magyar szekció­nál. Vezetésével sok győzelmes csatát vívtak a magyar vörös katonák az Angara folyónál, amikor Kolcsakot és bandáját két nap két éjjel tartották visz- sza. Amikor megérkezett a segí­tő csapat, egészen a Bajkál-tóig kergették Kolcsakókat. Innen azonban visszarendelték a csa­patot, mert közben Irkutszban ellenforradalmi lázadás tört ki. —r De két nap alatt itt is ren­det teremtettünk — emlékezik a kocsordi Szalacsi Gyula. Hős cselekedetéért felvették a pártba. Utána újabb bevetésre készültek. Az árulás fokozottabb éberségre intette őket. Ezért a volt cári tisztek lakásain ház­kutatásokat tartottak. — Az egyik tábornok lakásán 24 fegyvert, és két géppuskát találtunk az ágyba rejtve. Sok magyar ember vett részt és áldozta életét a tizenhetes forradalomban. Szalacsi Gyulá­nak az jutott osztályrészül, hogy tanulni vitték. Omszkba küld­ték politikai iskolára. Itt két magyar elvtárs, egy Perek ne­vezetű és Tóth Sándor tanítot­ták. Három hónap után tiszti iskolára került Pétervárra. Itt Kapitány Gyula, Kuzmanok tá­bornok volt segédtisztje és Fe­hér Lajos honvédsaázadosok ne­velték. Részt vett az Azerbajd- zsáni Köztársaság megalakításá­ban, harcolt Grúziában, s Baku­ban avatták főhadnaggyá. Ta­lálkozott Kun Bélával, s ami­kor megtudta, hogy milyen har­cos, szóba került a hazaküldé­se. Szalacsi Gyula azonban el­lenezte. — Talán nem tanultam jól? — fordult parancsnokához. — Jól tanultál, kiválóan har­coltál, de értsd meg, haza kell menned. Segíteni. Nem értette, s nem nyugodott bele. Parancsnokával Leninhez ment a Téli Palotába. S mikor Lenin azt mondta: „Kommunis­ta oda megy, ahová a párt kül­di” megértette, miért kell haza­jönnie. — Csótra kerültem, s az volt a feladatom, hogy épüljek be a hadseregbe. Sajnos, nem sike­rült. mert elárultak. Megtudták, hogy vörös katona voltam. De azért nem adtam fel a reményt. A leventékhez kerültem, s mint régi obsitos, aki szolgált már királyi és császári hadseregben, de szíve-lelke átitatódott az orosz forradalmi eszmékkel, tud­tam, hogy mit csináljak. Régi dalos voltam. A fiatalokat az Internacionáléra, és több mun­kásdalra tanítottam meg. Ma - gam írtam a kottákat... S ebből egy a rendőrség ):• zébe került.. H:'"kutatást tartot­tak. Mikor arra került sor, Sza­lacsi büszkén mondta a debre­ceni törvényszéken is, hogy ő írta. A munkások ott voltak a tárgyalásán, s büszkék voltak viselkedésére. Lábuk dobogása hallatszott, s az emberek kia­bálták: „Ne büntessék meg.” — Hol a könyv, amiből írta? — kérdezte a bíró. — Nem keli nekem könyv, tudok én ilyet százat is. Ha kel! itt elénekelem! — vágta oda Szalacsi Gyula. ie — Az öcsém a dal miatt bu­kott le, s mig ők kint harcol­tak, itthon nélkülözött a nép. A háború végét követelték már a fronton is. Amikor haza kerül­tem, az a hír járta, hogy föl­det adnak a parasztságnak — magyarázta a 71 éves Sándor bácsi. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után megalakították Kocsor- don is a munkástanácsot. Kö­zöttük volt, mint a termelési bi­zottság egyik tagja, Szalacsi Sándor is. — Gyanús volt már kezdetben a dolog, mert gróf Tisza La­josnak a gazdatisztje, egy bi­zonyos Papp Lajos nevezetű ember is közénk furakodott. Rá­jöttünk, hogy ő csak huncutság ból van közöttünk, mert fórra dalmi adót követelt. Kitől, mi­től, miért? Itt csalt nekünk le hét követelésünk, — gondoltuk És ez pedig a föld. A tanácsban rendeleteket hoztunk a nép ja­vára. És mikor győzött az éllen forradalom a gróf, és az akkor elöljáróság 7 embert vont fele (őségre. Huszonhármat megbe toztak. Engem, Jakab Vincé* Bakos Lajost és Katona Miklós' Dedig fel akartak akasztani. Csak a csodával határos módon menekültem meg. A két Szalacsi testvér tudta, hol a helye, mit kell csinálnia. Akkor nem sikerült, de negy­venötben igen.' Igaz már öregek, keveset tehetnek az élet kiala­kulásáért. De. unokáik, s a falu fiatalsága örökké emlékezni fog rájuk. i Farkas Kálmán. évi kenyérnek válót. És arról, hogyan teremthetnének gondta­lan életet családjuknak a 4—6 hold földecskéből. Ilyen kérdésekre kaptak vá­laszt a kommunistáktól, a nép­nevelőktől, akik -felkeresték őket. Ennek az lett az eredmé­nye, hogy február 17-én Űj Élet néven 20 fővel megalakult a köz­ségben a termelőszövetkezet. A pártonkívüliek mellett a kom­munisták: Koplanyi Mihály, Szabó Mihály, Meszesán János mutattak példát, A tanácsülésen is vitatkoztak az egyéni gazdák­kal: mi a jobb, az egyéni, vagy a közös gazdálkodás? A beszá­moló, amelyet a községi tanács­elnök, Salamon elvtárs tartott, meggyőző számadatokkal mutat­ta be, hogy hol lehet nagyobb eredményt elérni és jobban, kul­túráltabban élni. Meg is értette ezt a tanácstagság nagyobb ré­sze és már itt bejelentette Uzsoki Miklós és a Kondor testvérek, hogy a közöst választják. De ez­zel nem zárult le a felvilágosító munka. A tanácstagok példáját- követve idős Rajk Miklós négy-i holdas, ifj. Rajk Miklós, Tóthi Mihály, Kádár János dolgozó pa­rasztok kérték felvételüket a szö­vetkezetbe. — Az Űj Élet TSZj megalakulásától számított rövid > pár nap óta már 26 tagot szá­molnak. Mégsem lehet eibizakodni. Sok­féle rémhír terjeng a községben. „Ne lépjetek be, mert az átvett állami tartalékföldért, a tanya-1 központért 4—5 millió forintot kell majd fizetni a termelőszövet­kezetnek” — mondják. — Igye­keznek a kialakulóban lévő kol­lektívát a munkában gátolná, sőt! még a fenyegetőzésektől sem1 riadnak vissza. A pártszervezet és a tanács fel­adata, hogy határozottan segítse! visszaverni az ellenséges híresz­teléseket és mondják meg a íalii becsületes dolgozóinak, mi az; igazság. A termelőszövetkezet' erősítéséről és fejlesztéséről egy! pillanatra se feledkezzenek el. Egyiid András. Megjegyzés az „Örök szép melódiák66 című operaesthez Kissé félve néztünk ' az „Örök szép melódiák” című operaest ilé, mert általában az opera nemigen engedi meg, hogy négy -ínekes és egy zongorista kellő 'látású előadást produkáljon. Az 'lyen kis együttesek elfogadhatók íz esztrád-műfajban. Az opera gényli a zenekart, a kórust, és ■át több énekest is. Jóllehet, t közönséget is ez a létszámkér­dés tette tartózkodóvá és talán ezért nem mutatkozott a komoly zenét megillető nagy érdeklődés. Most utólag be kell ismerni, az előadásban kellemesen csalódtunk. Igaz, a zenekar hiányzott. Több énekes jobb lett volna, azonban az operaest öt főszereplője képes volt igazi, komoly zenei élményt nyújtani a közönségnek. A mü- yr cime, hangzatossága és aokványossága ellenére tökéla tesen fedte a tartalmat. Valóban örök szép melódiákat hallottunk,j Verdi és Puccini operáinak áriái,! kettősei és az együttesek nagy' sikert arattak. Különösen emlé­kezetes marad számunkra Fáy> Erzsébet, az . Állami. Operaház művésze, aki a Traviátából és a Rigolettóból adott elő. Ruti­nos, szép, s rendkívüli nagy hanganyagú énekest ismertünk meg személyében. Igen tehetsé­ges és sokatígérő énekes Gyimesi Kálmán is, aki a Rigolettó, va­lamint a Traviata. bariton áriáit énekelte. Az elismerés hangján szólhatunk Kersics Anka és a többi szereplő teljesítményéről is. Rácz György összekötő szövege kicsit hosszú volt és az operák tartalmának több időt szentelt a kelleténél. — KISS —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom