Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

19ä». MÁRCIUS 3, KEDD KELFTM AGY AHOr«7 « n Szovjet gépek a mezőgazdaságban Feljegyzés az országos mezőgazdasági konferencia anyagából Lj lehetőségek a ku­korica! erűi elés ben A szovjet négyzetes vetogépei és silóbetakariüo kombájnok ú. távlatokat nyitottak meg a ku­koricatermelés, illetve az égj egységnyi területről nyert t«k^r- mánytermelés terén. Míg az ed digi módszerrel termelt kukorict a legjobb esetben is 18—20 má­zsa keményítőiteket hozott, 'ad­dig a szovjet rendszerű négyzete: silókukorica 40—50 mázsa kémé- nyítőértóket is megterem. Hrus csov elvtárs múllévi látogatás, után nemcsak gépeket és vető­magot, hanem szakembereket i: küldött hazánkba, hogy a szovje kukoricatermelési módszerre meg­tanítsák a magyar mezőgazdaság dolgozókat. Ez a három példa is azt mu tatja, hogy ilyen önzetlen barát ja, mint a szovjet nép, még ,soh; nem volt a magyar népnek. A: együttműködés gyümölcsei pedij csak ezután érnek be igazán, h; nagyüzem lesz az egész mezö: gazdaságban. Cs. B len cikk, amit gépekben, vető­magban, állatban, szakmai leírá­sokban és kölcsönös tapasztalat- cserék útján kaptunk. A baráti segítség gazdag tárházából csu­pán egy-két jellegzetes gépet em­lítünk meg, amik a mezőgazda- sági termelés forradalmasításá­nak alapját adták. Milyen lesz a férfi cipő-divat? Aki valamikor is a nyári 30— 35 fokot hőségben 15—lt> órán át húzta a kaszat, vagy maroksze- dókönt hajlongott a tarlón, ‘ az tudja csak igazán értékelni, hogy mit jelentett a szovjet kombájn megjelenése a magyar mezőgaz­daságban. Az embert kímélő, szo­ciális hatás mellett a gazdasági jelentőséget sem lehet eléggé di­csérni. A legdrágább erő, az emberi munkaeröszükségiet egy tizedé­re csökkent a gabenabetakaritás idején. A legnagyobb munkacsúcs letompult. Az aratásból felszaba­dult emberek dolgozhatnak a gyümölcsösökben, az állattenyész­tésben, vagy egyéb üzemágakban. Példának mondták el, hogy a 'Kombájn megjelenése előtt a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 3.500 dolgozó végezte a gabona­betakarítást. Most rövidebb idő alatt és sokkal könnyebben 350 ember néhány nap alatt a mag­tárba juttatja a gabonát. A kézi aratásnál általában 8— 10 százalékos a pergés. Aratás végefelé, amikor a túlérés bekö­vetkezik, ennél is több. A kom­bájn 2—3 százalékos szemveszte­séggel dolgozik. Nincs hetekig a viharoknak és a tűzveszélynek kitéve a gabona, mint korábban volt a keresztekben és kazlak­ban. A Sxlálinycc a* egész ni ezőgazdaság kincse A 80 lóerős Sztálinyec trakto­rok a mezőgazdaság minden ágá­ban hatalmas segítséget jelente­nek. Régen azt tartották, hogy a szőlő hajlott hátat kíván. Hat­van-nyolcvan centiméter mélyen megforgatni a talajt — egyetlen holdhoz is emberek hada kellett és milyen nehéz munka volt a harmadik ásónyom mélységből feldobálni a földet felülre! Most a Sztálinyec naponta 10 órás műszakot számítva 2—3 holdat könnyedén megforgat. Nagyüzemi zöldségtermelés, 40 ■—45 centiméteres mélyszántás e gép nélkül szinte elképzelhetet­Vállfából — elégtelen Lassacskán sutba, jobbanmond- va kisámfázva talán a szekrény aljába kerülnek a csizmák, a téli bakancsok, túra-cipők; helyettük a tavaszi-nyári cipő viselet gondja okoz némi fejtörést. . Fejtörést? Ez azért túlzás, hi­szen a cipőkészítés mesterei már jóelőre kigondolják, tervezik a következő hónapok ízléses, diva­tos cipő-modelljeit. A nyíregyházi Minpségi Cipő­ipari Vállalat műhelye . if. a ta­vaszi újdonságokat Ítészül már. Ferenczik István művezető és Palicz László szabász közösen ter­vezi a vállalat új modelljeit. Az idei tavaszi, nyári divatcipőkön jobbára a francia divat vonásai uralkodnak. Jellegzetességük: könnyűek, változatos színárnyala­tokkal. Már leszabták az első pá­rokat, s azok rövidesen a vevők elé kerülnek. Annyi a félig kész áruk láttán is megállapítható hogy a minőségi cipőbolt rendelői dús választékból jelölhetik meg a számukra legjobban megfelelőt. év alatt télmilliós megtakarítás az újítók jóvoltából Nem egy újfajta tantárgyról, mindössze szójátékról és arról van szó, hogy a nyíregyházi 15-ös Férfi Ruhaüzletben valóban nincs elegendő vállfa. Ez észrevétel nem tölt el bennünket aggódással, hi­szen az említett tény csak jót takar. Azt, milyen bőséges áru- választékkal rendelkezik az emlí­tett üzlet. Nemrég több keresett cikket nem találhatott a vevő. Ez időszakban a tavaszi. szövetöltö­nyök, ballonkabátok is; igen ke­lendőek. Most ezekből is nagy mennyiség van az üzletekben. Az érettségiző diákok részére is dús választékban állnak sorjában a sötétkék öltönyök. Hazai és kül­földi műbőrkabátok is kaphatók. Képünk is egy ilyen műbőrkabát próbálása közben készült. Eddig a réz és az alumínium vezetékeket alumínium-cupálsoo- rítóval fogták ossza a Titász mun­kásai. Most egy újító brigád azt a javaslatot tette, hogy a drága és nehezen kapható anyagot biztosító szigetelővel' helyettesít­sék. Az idén mintegy 3 ezer da­rab csatlakozó elkészítésével szá­molnak Ez azt jelenti, hogy eb ben az évben csupán ezzel 130.000 forint megtakarítást érnek el. Két hónap alatt 25 újítási jayás- ' lat érkezett, be. Árra számítanak, hogy ebben az évben félmillió forintot keres a vállalat azzal, hogy feleslegesen nem adja £1 — az újítók: jóvoltából. Egy hét tilatt két jelentős újítás as építőknél Roma Gusztáv, a Megyei Építőipari Vállalat dolgozója az egyenesrakású hullámos drótfonat készítéséhez, szerkesztett -egy olyan készüléket, melynek segítségével gyorsabb lett a munka, -A régi módszerrel egy négyzetméter drót fonása 40,80 forintba ke­rült, s az újítással 15, forintra csökkent. Égy év alatt több tíz­ezer forint megtakarítást eredményez az újítás. A vállalatnál Szilágyi János lakatos művezető, állítható csővá­zas falazó állványt szerkesztett. Az állványt tíz centiként lehet magasítani. Amellett, hogy a csővázas állvány könnyen mozgat­ható és szállítható, faanyagot takarítanak meg vele. Egy hivatalfőnök, sokáig kato­náskodván, úgy megszokta az egyenruhás rendet és fegyelmet, hogy polgári hivatalát is asze­rint szervezte meg. Először is; munkatársainak új nevet adott, aztán rendfokozattal látta el va­lamennyit, s a hivatalban csak­hamar így szólongatták egymást: Malac közhonvéd, Róka őrveze­tő, Mókus tizedes, stb. A rend­fokozatok az alá, fölé és mellé- rendeltséget, a nevek a jellem- tulajdonságokat voltak hivatva kifejezni.' Később a főnök az ál­latneveket italnevekkel cserélte fel. Volt Must honvéd, murci őrvezető, Cefre tizedes és így tovább, fel egészen a konyakig. Az elnevezések tehát nem vol­tak örökösek, gyakran változtak. Egyetlen ember volt csak, aki ilyen tekintetben mindig hábo­rítatlan maradt; Kukta őrmes­ter. Kukta ugyanis olyan egy én'- ság volt, akihez semmi más név nem talált annyira, mint a Kukta. Hiszen talán mindennél jobban szeretett főzőcskét játsza­ni és enni. Különben is mindez rá volt írva külsejére. Még jó­val a harminc év alatt volt, de már tekintélyes pocakot eresz­tett, arca telt volt és zsírosán DON JANI sápadt, mintha a falat utáni só­várgás és a evés szenvedélye megviselné. Szemhéjai kövéren duzzadtak, homloka fehér és.fé­nyes, mint a zsíroskupák olda­la. Ha kellett (és mikor nem kellett?!) Kukta a „kollégák be­csületét mentendő” egész este, vagy egész álló éjszaka tudott enni. Méghozzá olyan élvezettel, hogy a legelszántabb kiháló há­zigazdának is jobban esett őt nézni, mint enni, vagy másokat kínálni. Egyszer ezt a Kuktát, a főnö­két és egy kollégáját felhívták a fővárosba értekezni.. Este, nem tudván mivel agyonütni az időt, lementek a szálloda társalgójá­ba beszélgetni. Megbeszélték az értekezlet anyagát, aztán szóba jöttek a nők, a szerelmek, a hűség és más érdekfeszítő téma. Kukta azonban hallgatott türel­metlenül nézegette az óráját, korgó gyomorral várta a vacso­rát. A vacsora ideje azonban késett, de jött helyette egy más. Egy csinos, jól öltözött és min­denek fölött bájos kislány. Il­ledelmesen köszönt, aztán leült. De mintha csak tudta volna, hogy ki a legveszélytelenebb, Kukta mellé. Kukta beszédbe elegyedett vele. A társalgás szo­lidan csak az időjárásra, a pes­ti pletykákra, a következő ta­vaszra terjedt' Iá. A kislány azonban egyre kedvesebb lett és Kukta boldogan állapította meg, hogy ily közömbös' témák közepette is hódító egyéniség. A két kolléga mosolyogva hall­gatott, majd a vacsoraidő elér- keztekor illedelmesen felállott. — Menjünk vacsorázni! — mondták. Velük együtt felállt a kislány is és kiment a társalgóból, , de előbb valamit mondott Kuktá­nak. Kukta arca felragyogott, kezét ragyogva dörzsölgette éa kollégái nagy csodálkozására ily szókra ragadta magát: — Barátaim még nem me­gyek... azaz, hogy.1., nem is me­gyek... gyomorrontásom van, kérlekszépen... Nem kérlelték tovább, fianem lementek az, étkezőbe. Kukta pe­dig egy ideig ..ült, mosolyogva suttogta a lány utolsó mondatát: „Most pedig megyek és megvé­tem a maga ágyacskáját!” Egy­szer aztán felugrott. „Azóta biz­tosan bele is feküdt, én meg kés­lekedem!” — gondolta és fel­szaladt a lépcsőn. Az ajtóban: azonban megtorpant. Zárva volt.: — Óh, én szamár, hiszen eZ a nő a szobalány..., — csapott aj homlokára. — Más nő hogy is] tudna bemenni, mikor nálam a: kulcs... Leszaladt ismét, hogy mentse, ami menthető, és niegvacsot'áz- zon. Az étkező ajtajában azon­ban eszébe jutott a „gyomorron- tds.” Mégis bement. Árgus sze­mekkel nézte kollégái tányér­ját, sóhajtozott, nyögött, mígnem megjelent a pincér. — Tessék parancsolni! — Hm... hozzon kérem egy... egy... egy íéldecit... de valami szörnyű erőset... — mondottá, majd kollégáihoz fordulva hoz­zátette. — Szeretném, ha elzsib­badna tőle a belsőrészcin.,. Na­gyon kutyául érzem magam, kérlek... Kollégái bajusz alatt moso­lyogtak és az étkezőből kimenet Don Janinak, szólították az egy­kori Kukta őrmestert.... (— ógy —) 3 A kombájn a legnehezebb munkától menti mcir az embert len. És a rizs talajának planírő- zása, az öntöző árkok húzása mit. jelentene, ha nem segítené a lánctalpas?! A növénytermelésben is hol van már az ökörszántás után fellépő „eketalp-betegság"! Nem is beszélve a talajjavításokról és a különféle alta’.ajlazítós mély­művelésről, amit megyénkben a Tiszavasvári Állami Gazdaság­ban végeznek. Egerszegi homok- javítási módszere sem valósulha­tott volna meg nagyüzemi szin­ten, ha nincsen Sztálinyec. Kétnapos konferencián, a »Ma­gyar—Szovjet Mezőgazdasagi Na­pok” kenetében adtak számot a termelőszövetkezeti elnökök, gya­korlati és tudományos szakem­berek arról a szinte felmérhetet­len segítségről, amit a Szovjet­unió nyújtott hazánk mezőgazda­ságának. Csak a számok felsoro­lására spm l.snnr» plpí?pnrin ccvet­MARCIUS 5. ÉS 6-ÄN Béke cukrászdában cukrászati kiállítást RENDEZ árusítással egybekötve a NYÍREGYHÁZI V EN D ÉG I .A TÓ 1 PA IS I VÁLLALAT A kiállításén napi sü temé nyíéleségck kerülnek bemutatásra. üCOOQOOOOOOOOOOOOQOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom