Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-15 / 63. szám
1959, MÁRCIUS 15, VAS AHN AP KELETM AGY A BOR«sr 4 a 3 Császlói gondok és remények Két hete elmúlt, hogy a március elsejei nevezetes napra díszkaput emeltek Császlón, a faluvégen. A vörös és nemzeti színű zászlókat ,— fent a díszkapu felett — azóta is lengeti a tavaszi szél. Mintegy jelképes integetés ez a községbe érkezőnek: „jöjj, s olvasd el, Császló szövetkezeti község.'1 Az ünnepi hangulatot, a zászlódíszt felváltják a dolgos napok, telnek a hetek, majd az évek is, de 1959. március elsejére még az unokák is hálával gondolnak. Elekor ünnepelte Császló szövetkezeti községgé. alakulását, Sokfelé vau a föld Megvolt á lakodalom. A mulató asztalból íróasztal lett, ahol a lagzi után megkezdik a hozomány számbavételét. A „vőlegény” birtoka az esküvő előtt 619 hold volt és most az új család több, mint 1400 holdat mond magáénak. Nőm is volna baj, ha ez a hozomány is olyan volna, mint a vőlegény birtoka volt, ahol százholdas táblákban beszéltek. Itt azonban igen sok a félholdas és a holdas parcella. A gondokat szaporítja, hogy a megnövekedett állatállománynak sincs elegendő férőhely. Ezzel már előre számoltak úgy á volt szövetkezetiek, mint a belépők. így közös akarattal gyorsabban megtalálják a kiutat is. Nagy munka az évelő pillangósok és az ősziek számbavétele, igen fontos több szempontból is. Az új belépőt ' érdekli, mint egyént is, hiszen jóváírják neki, viszont a közösség szempontjából is nagyon fontos a táblák kialakítása miatt. Ezen a tájon jól díszük a szarvaskerep, ami 6—8 évig is kiváló, takarmányt ad. Most azt tervezik, hogy ahol a legtöbb egyéni szarvaskerep parcella van, arra a részre létesítenek nagyobb tábla takarmánytermő területeket, hogy minél kevesebb évelőt kelljen kiszántani őszre. Az ottlévő őszieket ..felülvétik,. a vetetlen maradt táblákba pedig tavaszi kalászost tesznek,' amin szintén felül vetést végeznek. A háztáji földeket ugyancsak a behozott parcellákból mérik ki, így ezzel is csökken a közös gond, Nő a mezők hozama Az állatelhelyezés gondján úgy enyhítenek, hogy amíg fel nem épül a félben lévő 108 férőhelyes istállójuk, addig a teheneket a volt tulajdonosok tartják és a tartás, gondozás ellenében ők hasznosítják a tejet is. Nem kis fejtörést okoz a megfelelő jövedelem biztosítása. Hiszen a szétszórt parcellák ebben az évben még nem hoznak anynyi jövedelmet, mint a régen táb- lásított területek. Már csak azért sem, mert a termelőszövetkezet évek óta rendszeres talajmesze- Zést folytat. Eddig 320 holdat javítottak meg ilyen módszerrel. A múlt évi aszály ellenére is 10 és fél mázsás átlagtermésük volt búzából, az egyéniek átlaga pedig 7 és fél mázsa volt. Kukoricából két mázsával termeltek többet, mint a kisparcellák hozama és így sorolhatnánk tovább. Ez sem olyan gond azért, amin ne lehetne enyhíteni. Jó vetőmaggal (hibridkukorica stb.), műtrágyázással, ahol lehet, gépi munkával már az idén Is többet terem a behozott kisparcella is mint tavaly. Így a községi átlát emelkedni fog. Kevesebb lesz a termelési költség is, hiszen a gépállomás fele díjért szántja , a megnövekedett területet. A most készülő tervben nagy helyet kap az állattenyésztés , és a haszonállattartás is. Hátvan darab marhát és 153 darab sertést hizlalnak meg, amiből több, mint 600 ezer forint bevételre tesznek szert. Nagy gondot fordítanak a kukorica- és cukorrépatermelésre, a pillangósok vetésterülete pedig a szántóterület 29 százaléka lesz a tavaszi vetéssel együtt. Csupán ez a munka mintegy 2000 mázsa évi búzaértéket jelent. Tagonként (199 tagja van a szövetkezetnek) 10 mázsa többlet; jövedelem ez. A községben jelenleg 182 darab tehén van, de kétszáz darabot könnyen eltartanak a háztájival együtt. A mostani átlagos tejhozam 1500—1600 liter körül van. A rideg- tehéntartásról, a járomolásról áttérnek a belterjes tenyésztésre. így rövid egy-két év alatt elérhetik a 2500 literes hozamot. Ez minden tagnak . 1000 liter tej árának megfelelő többletbevételt jelent. Készül a juhászat, a sertésteriyésztési terve, baromfiból már az idén 2000 darabot nevelnek fel. Megjelölték már a bekötő' út helyét, ki van jelölve a major területe is. Terveik és reményeik között nagy helyet foglal el a villamosítás is. Körülöttük minden községben ég a villany, csak náluk pislog még a petróleumlámpa. Mint a jáiás példamutató községe, remélik, hogy a három éve húzódó villamosításuk rövidesen va- lóraválik. Ugyanígy közelebb érzik már a bekötőút megvalósításának idejét, hiszen a kormányhatározat is kimondja, hogy elsősorban azokat a községeket kell segíteni, ahol hamarabb a szövetkezeti útra léptek, Csikós Balázs. A nyíregyházi Dózsa TSZ asszonyai serénykednek a zöldség» kertészetben. Ahogy az időjárás kívánja,/ védik, betakarják, vagy, ha süt a drága napfény, levegőztetik a palántákat. Jirtiienmi szavald és szövegmondé verseny a megye középiskoláiban A megye középiskoláiban évről- évre megrendezik a hagyományos szavaló és szövegmondó versenyt. Ebben a tanévben a kötelezően előírt szövegekkel a 40 éves Magyar, Tanácsköztársaság emlékének áldoztak. A versenyek első fordulóiban mintegy 60J tanú ó vett részt. A döntőkbe a középiskolák legjobb 2-3 tanulója került. A szövegmondó versenyen Móricz Zsigmcmd forradalmi elbeszélése, az „Új földesurak” volt a kötelező tétel. A szavalóversenyen pedig Balázs Béla „Vörös őrségen” c. versét és Radnóti Miklós Hetedik eklogéját kellett elmondani. A szaválóversenyen a Kölcsey gimnáziumból Kasztner Irén és Szklenár Erzsébet, a Zrínyi gimnáziumból pedig Hegedűs Eszter került az élre a városi döntőben. A szavaló verseny városi döntőjét viszont a Kossuth gimnázium diákjai (Hetey László és Kiss Attila) nyerték a Zrínyi gimnáziumot képviselő Gábor ViktórUt előtt. Á nyertesek az iskolai ünnepélyeken is bemutatkoznak. Helyes és fontos, hogy a szavaló és szövegmondó versenyek mind több résztvevőt kapcsoljanak be a művészetet és a haladó irodalmat szerető fiatalság köréből. 1919 harcainak nagyszerű emléke Megnyílt a 40. évforduló megyei kiállítása Formálódik a község jövője A rövidlejáratú tervek mellettijéről Is. Meg akarják javítani a beszélgetnek mór a község jövő-'község valamennyi szátóíöldjét. ______jí______________________________;------------------------------------A műemlékként kezelt kisvárdai vár romjait nagy költséggel tartarozzák, óvják a további gyors pusztulástól. 40 ezer forintot költenek az óvoda bővítésére Tornyospóloán Ma már falun is egyre nagyobb közkedveltségnek örvend az óvoda. Ügyannyira, hogy nem egy helyen gondot okoz a gyerekek elhelyezése. Tornyospálcán is működik egy óvoda, de még annak ellenére is, hogy korábban egy teremmel bővítették, most még további bővítésre van szükség. Ezért határozta el a tanács, hogy a köfcségfejlesztési alapból negyvenezer . forintos költséggel egy teremmel bővítik az épületet, s így 100 gyermek részére biztosítanak második otthont. A munkálatokat még ebben az évben befejezik, Ma délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között nyitja meg a Tanácsköztársaság 40. éyforduló- jának emlékkiállítását Nagy Sándor, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. A kiállítást a KISZ dísztermében rendezte meg a Hazafias Népfront és a TIT megyei szervezete. Már hetek óta készültek az anyag összeállítására a Megyei Levéltár, a Megyei Múzeum, és a Megyei "Könyvtár munkatársai. A kiállítás külsőségeiben és tartalmában egyaránt igen figyelemreméltó. Nagyszerű dokumentumok kerültek elő. Negyvennyolc darab 1918—19-es plakát-reprodukció, eredeti plakátok a Tanács- köztársaság idejéből, röpcédulák s írásos dokumentumok szerepelnek a kiállított anyagban. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy jónéhény megyei „dokumentum is bemutatásra kerül. Ezek között szerepel többek között a nyíregyházi Néptanács első felhívása, a katonatanács toborzó plakátja, amely a Vöröshadseregbe való belépésre szólít. Megtalálhatjuk a Szatmári Népszava eredeti példányát, a megyei direktórium tagjainak névsorát, itt van a megyei direktórium intézkedéseinek első dokumentuma, az a plakát is, amelyben a lakosságról való szociális gondoskodásról van szó. A kiállítás jól érzékelteti a háborúban elfáradt katonák, a munkától és a nyomorúságtól elcsigázott proletariátus harcát a háború ellen. Az anyag jól mutatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását a hazai munkásmozgalomra. Eredeti röpcédulákat láthatunk, amelyeket a Szociáldemokrata Pált baloldali tagjai juttattak el a hadsereghez, hogy mielőbb szűnjék meg a háború. Helyi eredeti iratok érzékeltetik, hogy , a szabolcsi munkásság és dolgozó parasztság megindította a harcot a nagytőke és a földbirtok ellen. Közöttük, látjuk az eredeti táviratot amelyet 1918. november 5-én nyíregyházi postabélyegzővel kézbesítettek az alispánnak. A távirat szövegében található, hogy a jegyző a frontróól teljes fegyverzettel hazatért katonák dühe elől elmenekült, a főszolgabíró beszüntette hivatalos működését. Az alispántól 'kérik, tegyen intézkedéseket a vagyon és életbiztonság megvédésére, a szegényparasztok, cselédek ellen, akik birtokukba vették gróf Andrássy többmillió értékű vagyonát. Hogy az intézkedés nem késett, erről meggyőz bennünket az a közel négyszáz soros kézzel írott kérelem, amelyet a tiszadobi szegények 1919 február 4-én írtak Szabolcs megye kormánybiztosához arról, hogy verik a tiszadobi népet. A nagy gonddal összeállított anyagok között számos, igen értékes eredeti fénykép, nyíregyházi sajtótermék is szerepel. A Vörös Újság 1919. január 25-iki száma ismerteti á Szamuelly Tibor, a Szamuelly testvérek elleni merénylet adatait, s követeli, hogy szigorúan büntessék meg azok elkövetőit, valamint egy- szersmindenkorra szüntessék meg ezeket a Köztársaság eszméivel ellentétes állapotokat. A kiállítás sorban ismerteti a szociáldemokrata és a polgári pártok sok tekintetben áruló működését, a k(l» lömböző szociális mozgalmakat és a későbbi ellenforradalmi próbálkozásokat. A proletárdiktatúráról szóló rész, — amely a direktórium munkásságát, a különböző szervezési, szociális intézkedéseket, a segélyezést, a közélelmezést és a szocializálást mutatja be — a leginkább figyelemre méltó anyagokat foglalja össze. Bizonyítva látjuk, hogy a Tanácsköztársaság nagyszerű harcaiban nemcsak a fővárosi munkásság, hanem Nyíregyháza és Szabolcs megye munkásai és parasztjai is kivették részüket. Méltán mondhatjuk, ez a kiállítás a felszabadulás óta eltelt évek legnagyszerűbb emlékét állítja megyénkben 1919-nek és hőseinek. Minden dicséretet megérdemelnek azok, akik nagy fáradtsággal összegyűjtötték és megrendezték a dicső harcoknak e megyei dokumentum-tárlatát; amely minden bizonnyal tömegesen vonzza az érdeklődőket, és mély nyomot hagy az emberek; szívében. Kopka János. A nyáron megkezdik a gyors és gazdaságos középbtokk-rendszerü lakásépítést Nemrégiben az Építésügyi Minisztérium nyolctagú küldöttsége járt a Német Demokratikus Köztársaságban, hogy tanulmányozza a blokkrendszerű lakásépítést, amelynél a hagyományos téglafalazás helyett, előregyártóit betonblokkokból szerelik össze a falakat. A küldöttség gazdag dokumentációval tért haza. Ennek alapján és a személyes tapasztalatok felhasználásával nyáron nálunk is megkezdik a blokkrendszerű lakásépítkezést. A német blokképítkezési módszer kitűnően alkalmazható, mindössze annyit változtatnak rajta, hogy nem téglatörmeléket használnak a betonhoz adalékanyagként, hanem ko-. hósalakot. A sztálinváro6i 26. sz. Állami Építőipari Vállalat már ebben az évben százötven lakást épít középnagyságú blokkokból. Jövőre Kazincbarcikán is ezt a módszert alkalmazzák. Az Építésügyi Minisztérium terve az, hogy ezeken a helyeken a na* gyobbmértű lakásépítkezéseket 1961-ben már kizárólag blokk- rendszerrel vég2ik. A blokkok segítségével egy-egy háromemeletes lakóház 3-4 hónappal hamarabb készül el, mint a hagyományos módszerrel. A lakások fala kevés nedvességet vess fel, s az építkezéssel 10-15 százalékos az* anyagmegtakarítás.
