Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

A szövetkezeti pártszi rvezetek tennivalóiról (Cikk a 2. oldalon.) ★ Császlói gondok cs remények (Tudósítás a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ára 60 fillór 1959. MÁRCIUS 13, VASÁRNAP Békekölcsön’ gyorslista (7. oldal.) ★ Nemzetközi szemle (5. oldal.) „ JfLcuteiiu ’ I" öbb mint egy évszázada, hogy a rab magyar felvetette * * fejét az európaszerte meginduló forradalom lázas tű- C zebea. 1848. március 15. lángja szikraként lobbant szét az ' országban. Egy nyíregyházi dokumentum szerint a „március \ 15-i nagy események híre villámszárnyakon járta be a vá- \ roßt, mindenféle csoportok alakultak, — a köz-helyek meg- " teltele esténkint, s a közeli nagy események elősejtelme, s • márc. 15-ének igézete alatt forróngóban voltak a kedélyek.” ] Kétszeres láncot kellett letépnie magáról a népnek. A • Habsburg dinasztia, az osztrák császárság, az idegen elnyo- ■ más, és a belső feudális rend, a jobbágyrendszer átkos Ián- [ cait. Az időleges sikerek nem hozhatták meg a végleges * győzelmet, hősi küzdelem után elbukott a szabadságharc. . A feudális rend külső és belső hívei túlságosan nagy \ erőt képviseltek a kis nép maroknyi, bár elszánt, bátor ■ szabadsághőseihez képest. Mert valóban hősök születtek, hő­söket nevelt az igaz ügyért folyó harc, Kossuth, Petőfi láng­lelkű vezetése, március 15. eszményei. Ennek a harcnak, negyvennyolc hőseinek emléke dicső lapjai lesznek a magyar nép történelmének. A nemzeti függetlenség kivívása, a nagybirtokrendszer és a monarchista önkény eltörlése, a demokratikus köztársa­ság megteremtése további feladatként maradt a negyven- nyolcas szabadságharc elbukása után. Sokan, különösen a kispolgárság és természetesen a birtokosság, a főurak, elve­tették negyvennyolc eszméit, s a szabadságharcra való törek­vés, az emberi jogok kivívásának vágya az egyszerű nép, a munkások és parasztok ügye lett. Hosszú időnek kellett el­telnie, míg bekövetkezett a másik március, ezúttal nem 15, hanem huszonegy. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulá­sa. Ezért beszélünk két márciusról, mert március huszonegy március tizenötödikének méltó örököse, amely a szabadság- harc eszméit tökéletesebben, egységesen, igazán a nép érde­keinek szolgálatában valósította meg, és hősöket nevelve tartotta fenn a hatalmas ellenséges támadásokkal szemben is, mígnem a túlerővel szemben elbukott. A bukás oka ismét a külső és belső ellenség, a nemzetközi reakció összefogása volt a maroknyi néppel szemben. De fent maradt, és később megizmosodott a Szovjetunió, amely példát adott nekünk is 1919-ben, és példája továbbra is reményt és erőt adott a ma­gyaroknak, hogy el fog következni a szabadság napja, ami­kor 1848 megkezdett harca dicsőségesen végetér. S erre a Szovjetunió felszabadító harca adott lehetőséget, megnyitva népünk előtt a szabadság, a jog, a boldog jövő kapuit. 1848-ra emlékezve látnunk kell népünk bátorságát, aho­gyan síkraszállt a forradalmi gondolatokért. Negyvennyolc hősi csatáinak, a negyvennyolcas ifjúság rajongó hitének lel- kesültsége példa marad népünk, ifjúságunk előtt. És mi tud­juk is ezt a példát értékelni, meghagyva fényét, ragyogását, mért nincs tisztább fény, ragyogás egy nép szívének lükte­tő dobbanásánál, amikor az magasztos célokért lelkesül. Negyvennyolc örököse volt 1919. március 21. És méltó örö­kösök vagyunk jelenünkkel, a szocializmus megvalósításá­val. Próbálta ugyan az ellenforradalom kisajátítani negyven- nyolc jelszavait, felhasználva a szocializmus építése közben elkövetett hibákat. De Kossuth gyújtó beszédeiben vajon arra buzdította volna a jobbágyságot, hogy maradjon a föld a földbirtokosoké, és a jobbágy maradjon továbbra is jobbágy? Petőfi arról dalolt e immár világhírű verseiben, hogy hajt­sunk fejet a királyok előtt, fűzzük kezünkre a feudalizmus, a kapitalizmus, a kizsákmányolás bilincseit? Nem!! Hiszen akkor nem lett volna értelme negyvennyolcnak, Kossuth sem lett volna Kossuth, és Petőfi sem Petőfi! A nemzetközi reakció ismét megpróbálta, hogy immár változott fegyverek­kel, de ismét csak térdre kényszerítse a magyar népet, meg­fossza szabadságától, és eltörölje kivívott jogait. Csakhogy most már nem voltunk egyedül! Élt és erős volt, és erős marad a testvéri nép, a szovjet nép, S velük együtt a szocia­lizmust építő szomszéd népek. És most már napnál is vilá­gosabb, hogy többé semmi sem kényszerítheti térdre népün­ket hogy feladja negyvennyolc, 1919, és napjaink eszméit, vívmányait, győzelmeit. • Építjük iparunkat, fejlesztjük mezőgazdaságunkat, mű­veljük népünket, javítjuk az élet gazdasági és szellemi felté­teleit. Azon az úton járunk, amely egyedül képes boldog, szép jövőt teremteni. Azon az úton, amelynek megsejtése késztette 1848 magyarjait, Kossuthot és Petőfit, a veressip- kásokat, jobbágyokat és egyszerű embereket, hogy felemeljék fejüket és törjék a láncot az ökölbeszorított kezekről. A lánc lehullt, s az öklök munkaeszközöket szorítanak. Épül a haza, épül a nép jövője. De negyvennyolc és már­cius huszonegy emlékeztesse azokat, akik erre "a jövőré sze­retnének törni, hogy ez az ököl nem csak építeni, hanem sújtani is tud. Mert március 15, március huszonegy zászlai a szívekben lobognak. A legtöbb lalajmunkát eddig a nagy hál lói traktoroson végezték A tavaszi idénytervben a me­gye gépállomásai a legutóbbi je­lentések szerint 3114 normálhoíd- nyi talajmunkát végeztek. Ebből a Nagykállói Gépállomás trakto­rosaira 682 hold jut. több, mint ötödé az egész tavasad talajmunká­nak. Csupán az utolsó dekádban. 349 normálhold talajmunkát vé­geztek. Az összes egyéb munkát értékelve is legjobb a nagykái- lóiak teljestménye, egy traktor- egységre 54 normálhold teljesít­mény jut. Szép eredményekkel dicseked­hetnek még — a talajmunkát fi- gyelembevéve — Tiszavasvári, Nyírtelek, Kölese és a Nyírbátori Gépállomás. Forradalmi műszakok kezdődnek holnap a dohányfermentálóban A Tanácsköztársaság 40. évfor­dulója tiszteletére már korábban munkafelajánlásokat tettek a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozói. A minőség megjavítására, a hulla­dékképződés csökkentésére és újítások bevezetésére tettek ígé­retet. A nemzeti ünnep most arra in­dította a vállalat dolgozóit, hogy hétfőtől forradalmi műszakokat szervezzenek. A szakszervezeti bizalmiak az üzemrészekben be­szélnek a brigádokkal arról, hogy fokozzák mennyiségi és minőségi tevékenységüket, és a munkaidő még jobb - kihasználásájval, éfcz szerűsítésével törekedjenek minél szebb eredményeket elérni. Ezen a héten el akarják érni azt, hogy a gyárban ne legyen olyan dolgoi zó, aki nem teljesíti a normát, to­vábbá a legtöbb újítást ezen a héten akarják a dolgozók a bi­zottsághoz benyújtani, illetve a te-melésbe bevezetni. Az üzemi szakszervezet a han­gos híradón kétnaponta ismertet­ni fogja a forradalmi műszak eredményeit, hanglemez műsor­ral jutalmazza a versenyben élenjárókat. Tavaly óda ötszörösére fokozták a korai naposcsibék keltetését Tizennégy négytalilatos volt a Lottón A 11. játékhéten 4,103.854 szel­vény érkezett ,a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot tizennégyen értek el, s így egyen­ként 219.849 forintot nyertek. A háromtalálatos szelvények száma 1.716, nyereményük 896 forint Két találatos szelvény 64.183 da­rab volt, s ezekre 23.90 forint nyeremény jut. Kevesen tudják, hogy a Nőta­nács kebelén belül működik a városban egy bizottság, melynek tagjai az idős embereket és telje­sen egyedül maradt betegeket és árva gyermekeket istápolják. A városi nőtanács szociális bizottsá­ga végzi a gyámhatósággal és a városi tanács szociális osztályával ezt az emberséges munkát. A tár­sadalom gondoskodása ez azok­ról, akiknek rokonuk, hozzátar­tozójuk nincs. A szociális bizott­ság ezelőtt egy hónappal huszon­három sokgyermekes családnak juttatott 100—150—200 forint ér­tékű csomagot. Nap, mint nap újabb családokhoz, egyedül élő emberekhez jutnak el. A második kerületben Haja Ferencné és Fi­tos Sándorné vezetésével meglá­togatták az idős, magára maradt betegeket. Gyümölccsel és cukor­kával 8—10 családhoz kopogtat­tak be, meghallgatták a kérése­ket, benyomásaikat elmondták a tanács szociális osztályának. Az árva gyermekekkel is tő­rödnek. A közelmúltban, egy ta­lálkozó alkalmával 120 csomagot adtak át nekik, majd 250 darab szépirodalmi könyvet, keskeny filmvetítőgépet és többféle játé­kot juttattak a Megyei Gyermek­védő Otthonnak. Újabban az or- vosfeleságek és orvosnők is részt kértek a bizottság munkájából. A keltetőállomások a múlt év óta több, mint ötszörösére fokoz­ták a korai naposcsibéik kelteté­sét. Az idén, február végéig a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek 150.000 naposcsibét vásá­roltak, vagyis ugyanannyit, mint amennyit tavaly az egész ország­ban vásároltak az első két hónap alatt. — Most az orszá­A fehérgyarmati járásban, a „vizek hazájában” van néhány temelőszövetkezet, amelyikben meglátogattak és megajándékoztak hét nevelőszülőnél lévő á’lami gondozott gyermeket. A nőtaná­csok szociális bizottságai külö­nös gonddal foglalkoznak a ci­gány családokkal. Legutóbb tizen­hét cigány munkába helyezésénél segítettek. A női szociális bizott­ság sok emberi gonddal, problé­mával foglalkozik. Segítő készsé­ge akkor eredményes, ha adott esetben találkozik az állami és társadalmi szervek megértésével. Főleg akkor nyilvánul ez meg, ha egy-egy idősebb embert kerék­pármegőrzésnél, éjjeliőrségnél, vagy más helyen alkalmazni le­het s ekkor tekintetbe veszik a tanácsok a szociális bizottság vé­leményét. Gyönyörű, kastélyból átalakí­tott és újjávarázsolt kultúrházuk van a t ornyospálcáiaknak. Elké­szült már a kerítés is, és az ud­var ajtaja vasból. Előtte igaz, ko­pár még a térség, de a községi tanács gondoskodik arról, hogy ne sokáig legyen ilyen. A köz­ségfejlesztési alapból ugyanis mintegy 25 ezer forintot biztosí­tanak’arra, hogy virágoskertté varázsolják a kuitúrház előtti ts rét, Gondoltak azonban a vezetők gos eredmény a 8Q0.00Ö-et isi meghaladta. Egyes tanácsi kel­tetőállomások az jdén erősen szor­galmazzák a pulyka, a gyöngy­tyúk, valamint a liba és a kacsa gépi keltetését. Az egyéni gaz­dáktól felvásárolt tenyésztő) ásó­kat tízezerszámra keltetik ki. felismerték a baromfitenyésztés jelentőségét. Kellő felszerelés és épületek hiányában azonban a naposcsibe helyett előnevelt ba­romfit akarnak vásárolni. Tyúk­féléből a kérsemjéni Úttörő 1000, a milotai Űj Élet 500, a kisari Űj Élet 500, a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala 1000, a fehér- gyarmati Győzhetetlen Brigád 1500, a botpaiádi Kossuth 250 és a tiszabecsi Új Élet 1000 darabet igényelt. A túristvándi Rákóczi 500 és a tiszacsécsei Haladás 300 libát, a tiszabecsi Új Élet 500 kacsát és a fehérgyarmati Győz­hetetlen Brigád 50 pulykát vá­sárol. Ha kezdő lépésnek szép is ezeknél a szövetkezeteknél ez az eredmény, nem lehetünk elra­gadtatva a járás többi szövetke­zetétől, ahol egyáltalán nem ál­lítanak be az idén baromfit. Hu­szonhárom ilyen szövetkezetről van szó! Pedig ha mást nem, a vízmelléki szövetkezetek néhány-, száz víziszárnyast minden külö­nösebb előkészület, felszerelés nélkül nevelhettek volna az idén is. másra is. Arra, hogy az emberek téli, őszi időkben tisztán, sártól mentesen lépjék át majd a kul- túrház ajtaját, s kíméljék meg az épületet. Ezt vették figyelembe amikor arról döntöttek, hogy het­venezer forintot bitumen út épí­tésére, a kultúrházhoz vezető Mándoki út sártalanítására for­dítanak. Ügy, az útépítés, mint a parkosítás ebben az évben befe-) jcaést nye&t. Felkarolják az öregeket, az elhagyottakat a női szociális bizottságok Kilenc téesz 7100 baromfit igényelt a gyarmati járásban 500 méter bitumen utat építenek a kuítűrházig Tornyospálcán

Next

/
Oldalképek
Tartalom