Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

S keletmagyarorszäg 1959. MÁRCIUS IS, PÉNTEK a w Ünnepi párt- és KlSZ-gyűlések, fáklyás felvonulás, kiállítás A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 40. ÉVFORDULÓJÁN 20-a között ünnepi' taggyűléseket 60 éves Kodolányi János Gazdag műsorral készül a vá­ros az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 40. évfor­dulója mé\tó megünneplésére. Az előkészületek és a megemlékezé­sek egyrésze ezekben a napok­ban és már korábban is megkez­dődtek. Ilyen volt az úttörők for­radalmi nyomolvasó mozgalma, az 1919-es veteránok felkeresése, él­ményeik, visszaemlékezéseik rög­zítése. A kis úttörők már megír­ták a Hősök Könyvét 1919 helyi hagyományairól és rövidesen egy­két napos kiállítást rendeznek be­Egyáltalán nem lehet nagyot- mondással vádolni azt, aki mind a kellemes szórakozás, mind a szellemi táplálkozás első kenye­réül a filmet nevezi meg. Termé­szetesen nem általánosságban, — mert akad köztük silány, tökélet­len munka is, — hanem azokat, melyek a művészet legmagasabb fokát elérve alkotó-formálón a ma emberének szívéhez, értelmé­hez szólnak. S a ma embere na­gyon igényes: a legtöbb esetben biztos ítélettel dicsér, vagy ma­rasztal el filmeket. A vidéki falvakra is mindjob­ban érvényes ez. Például itt, Nagyecseden soha nem képzelt tömegű látogatók nézik végig az egymás után következő filmelő­adásokat. Erre vonatkozó bizo­nyíték, hogy az 1954. évi 47.796 látogatóval szemben az elmúlt év­ben 54.212 főre emelkedett a láto­gatók száma! Vagyis: négy év alatt 6 és félezerrel lett több a moziba járók tábora. (De roppant nagy azonban a különbség, ha a felszabadulás előtti látogatott­sághoz hasonlítjuk a mostanit.) Nagy szám ez bizony, egy alig lőle az Üttörőházban. Március 22-én baráti találkozón vesznek részt a . forradalmi nyomolvasó mozgalomban kitűnt úttörők és a munkás veteránok. Az Űttörőház- ban rendezendő találkozón él­ménybeszámolók, énekszámok és baráti beszélgetések váltják egy­mást, majd teával és sütemény­nyel látják vendégül a megjelen­teket. Készülnek az ünnepségre a KISZ-szervezetek is. Valamennyi alapszervezetben március 16 és ségesen az emberről, az emberi sorsokról szólnak, nem Kerülik meg a valóságot, nem könnyű, ol­csó sikereket hajszolnak, ellen- ben bátran megmutatják adiadal- naskodó újat és az igazságot. Igen. Ez hát az alapja a szov­jet filmművészet sikerének! Ezért van az, hogy még a legjob­baknak mondható francia, olasz és más nemzet filmalkotásainak is néha százakkal kevesebb kö­zönsége van. És ebben nem játsz­hat komolyan közre semmiféle propaganda. Hiszen egyformák a plakátok, egyformák a minden előadásra hívogató kiírások. Ha­nem a kérdés eldöntője, illetve mérlegelője a mind igényesebbé váló közönség. Teljesen bizonyos tehát, hogy minden eddigitől nagyobb ered­ménnyel végződik Nagyecseden is a Szovjet Film Ünnepe. Az érdek­lődés nagy és joggal, mivel a szovjet filmművészet a közönség szerint a megérdemelt legjobb helyet foglalja el eddigi sikerei alapján. ASZTALOS BÁLINT tartanak, amelyeken méltatják a Tanácsköztársaság jelentőségét, valamint egy másik fontos évfor­dulót: a KISZ- két éves fennállá­sának fordulóját. Hasonló jellegű kibővített ün­nepi taggyűléseket tartanak már­cius 19-én valamennyi pártszer­vezetnél. Kedves vendégeket, a város 19-es veteránjait is meghív­ták az ünnepélyes taggyűlésekre. A legtöbb helyen szavalatokkal, felolvasásokkal és rövid kultúrmű­sorral teszik színessé, emlékeze­tessé az estet. Érdekes könyv-, dokumentációs- és plakátkiállítást nyit meg a jö­vő hét elején a Gorkij mozi épü­letében a TIT, a Könyvtár, a Ha­zafias Népfront és a Honvédelmi Sportszövetség. A központi ünnepségre 20-án este kerül sor a József Attila Művelődési Ház nagytermében. A megjelentek előtt Orosz Fe­renc elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság titkára mond ünnepi beszé­det, az ünnepély második részé­ben két szavalat és kórusmű kö­vetkezik, majd levetítik „A 39-es dandár’“ című űj magyar filmet, mely a Tanácsköztársaság harco­sainak állít örök emléket. Másnap, 21-én reggel úttörök és kiszisták köszöntik a lakásukon a város 1919-es veteránjait és egy vörös selyemzászlóval ajándékoz­zák meg őket. Este a városi KISZ bizottság többszáz fiatal részvéte­lével fáklyás felvonulást rendez a Szamuelly-házhoz, ahol rövid megemlékezés után koszorút he­lyeznek el a ház emléktáblájára. Zászlódíszbe öltözik a város már­cius 21-én. Az évforduló- alkal­mából több helyen okleveleket ad­nak át a régi harcok résztvevői­nek. A délkeleti Dunántúl föld­jén született Kodolányi hat­van évvel ezelőtt. E táj fal­vainak életét, parasztjainak gondolkodását, népének min­dennapos kérdéseit gyermek­korában ismerte meg. Akár­merre járt a szülőföldjén: az Ormánságban, mindefelé nyo­morral, szenvedéssel és vigasz­talansággal találkozott. A gyer­mekkori tapasztalatok a szí­vébe markoltak és nem is fe­lejtette el azokat soha. Akkor sem, amikor már messzire el­került ettől a tájtól és mikor már írásra adta fejét. „Igazi ihletőm — írta később egyik írói önvallomásában, — az Or­mánság parasztnéppnek rette­netes állapota volt, az ezer­holdak közé bezárt pusztuló népé, amelynek sorsát borzad­va, felháborodva, lázadva és tehetetlenül szemléltem.” Amikor Kodolányi műveit olvassuk, érezzük ezt a borza­dást, ezt a fölháborodást, ezt a tehetetlen lázadást. írásai nem könnyű olvasmányok. Hangjában sok a keserű inge­rültség, forró indulat. Vég- f>redm°m'ben a nyomasztó le- hangoltság érzésével tesszük le műveit. Mert lázong a kora, a felszabadulás előtti idők vi­szonyai ellen — ezt érezzük Március 15-én, vasárnap veszi kezdetét a Szabolcs-Szatmári Ze­nei Hét. A megnyitó műsorán a Debreceni Kodály Leánykórus hangversenye szerepel. A Jeány- kórus az 1958. évi, Angliában tartott nemzeközi kórusversenyen első díjat nyert. Vezényel: Gu­lyás György. Fassang, Behár, No­vikov, Bárdos, Bartók és Kodály- műveket adnak elő. A hangver­seny színhelye a József Attila Művelődési Ház. Az előadás kez­dete: este 7 óra. 16-án, hétfőn este 6 órai kez­minden sorából, — kiutat azonban nem lát. Ne gondoljuk azt, hogy Ko­dolányi írásaiban csak tragikus szomorúságot találunk. Gyor­san elszálló tavaszi színei fel­üdítik az olvasót és élvezni tudjuk emberalakjainak élet- teliségét. Sokoldalúan megraj­zolt jellemei lebilincselnek mindenkit, aki kezébe veszi Kodolányi műveit. Legjelentősebb alkotásai: „Börtön”, „Sötétség”, „Szép Zsuzsika” és ‘mások vigaszta­lan, sötét, dé valósághű képét adják a régi falusi élet nyo­morúságának, a reményt*'0”1 bé­gének. Kíméletlen társadalom- bírálata nagyon alkalmas volt arra, hogy felébressze az ol­vasók lelkiismeretét. Kodolányi egyszer így jelöl­te meg feladatát: „Az író ala­kokban, helyzetekben, sorsok­ban fogalmazza meg ítéletét a világról, s egyben önmagáról”. Célját megvalósította. Kevesen tudtak oly kíméletlen ítéletet mondani a letűnt világról, mint ő tette. Róla magáról az olvasók ítélkeztek kedvezőért. Az az olvasóközönség, amely szereti Kodolányi munkáit és tiszteli írói művészetét. Merényi László. dettel a Nyíregyházi Zeneiskola növendékhangversenyét rendezik meg. Kedden a nyíregyházi álta­lános iskolák énekkari hangver­senye, szerdán a zeneiskola tanári karának hangversenye lesz. A nyíregyházi középiskolák ének­karai csütörtökön lépnek fel. — Pénteken, március 20-án, a Ta­nácsköztársaság emlékére rende­zett díszünnepség kezdődik este 6 órakor. Végül vasárnap, 22-én, a miskolci Bartók Zeneművészeti Szakiskola léánykórusának, ve-! gyeskarának és zenekarának hangversenye zárja a zenei hetet. A szovjet filmművészei sikere egy falusi mozi mérlegén Március 15-én kezdődik a megyei -v zenei hét Egész héten gazdag program várja a közönséget tízezer lelket számláló község­ben! (Amiből le kell vonni persze még a moziba nem való gyerme­kek s elaggott öregek számát.) És nem lehet azt megmondani: értelmiségiek, parasztok, iparo­sok, nők vagy férfiak-e a szenve­délyesebb filmrajöngók. Dehát mi a kialakulta vélemény az egymást követő filmekről? Zsigó Ferenc üzemvezető mind­össze két mondatba tömörítve adja meg a feleletet: „A mieink után a szovjet filmeknek van a legtöbb közönsége. A sajátunkat — nem egy esetben — csupán önzésből is pártolás éri, de a szov­jet filmek —- kevés kivételtől el­tekintve — tiszta, nagyszerű mű­vészetet produkálnak.” S később hozzáteszi még: nagy előnyük a szovjet alkotásoknak, hogy mély­Magyei elsőségre törekszik a kisvárdai színjátszás i Nagy hagyománya vasi Kisvár- j dán a színjátszásnak, sok komoly sikert könyveltek már el az el­múlt esztendők alatt. Most két csoportja is van a járási művelő­dési háznak, de hozzákezdtek egy harmadik szervezéséhez is. Eleknek tagjait a régi, kipróbált színjátszókból toborozzák, akik Időközben otthagyták a színpadot. Ezzel az együttessel — az eddigi eredmények alapján már kitűnik, — megyei elsőségre törekszik majd Kisvárda. Gondok, tennivalók Munkában a nyírbogdányi tanáés Nyírbogdány szocialista falu lett. Akad hát dolga most, a kez­det kezdetén az új tanácsnak. Rá­érő embert sehol nem találni, az elnököt, aki nem is olyan régen még a Petőfi Tsz agronómusa volt, nagy térkép felett találjuk meg: mér és számol. — 800 hold föld van a határ­ban 380 darabban. Ezt akarjuk rendezni önkéntes földcserével úgy, hogy nagyüzemi módon tud­junk rajta gazdálkodni — mondja Sereg András tanácselnök. Néhány percre feltartjuk a fon­tos munkában, hogy tájékoztas­son: mit végez a tanács, hogyan segíti a falut, hogy az új szocia­lista körülmények között magára találjon? — Nyírbogdány 63 százaléka szövetkezeti, 21 százaléka pedig állami terület. A változás sür­get: most három és fél kilométer­rel bővítjük a villany-hálózatot, s ugyanarra négy kilométernyi kö- vesutat építünk a tsz-lakta terü­leteken. Most folyik az új, két- tantermes iskola építése, s még az Idén hozzáfogunk egy másik két- tanterm-es iskola épít lséhez. Kát fúrott kút is kell. A kultúrházat már rendbehoztuk. — Ami a tanácsot illeti, nálunk is sok változás történt. A tanács­tagok száma 41, ebből mindössze öt az egyéni gazda. Hat tanácstag éppen a naplókban lépett a szö­vetkezetbe. A községi pártszerve­zettel minden problémát közösen beszélünk és oldunk meg. A me­zőgazdasági állandó bizottságnak van a legtöbb munkája: legtöb­bet ők foglalkoznak a mezőgaz­daság fejlesztésének és átszerve­zésének kérdéseivel. — Legfontosabb feladatunk a földterület rendezése: aratásig megoldjuk ezt a problémát, elren­dezzük a szövetkezetek területét. Megerősítjük a szövetkezetek ve­zetését is: az új belépők közül ki- egészítettük a vezetőséget. Az in­tézőbizottságba például az új tez- tagok közül négy személyt vá­lasztottak meg. A Rákócziban se­gítettük a pártszervezet megala­kítását. A tavaszi mezőgazdasági munkák közül megkezdtük a szántásokat, s a korai növények vetését.. h Van tehát bőven munka, s a tanács Nyírbogdányban sokat se­gíthet. Minden kezdet nehéz, de a szívós munka átsegíti a kezdet nehézségein az új szocialista fa­lut, gy. i. gy. MA MUTATKOZIK BE EGER­VÁRI BÜVESZMESTER SZÍN­HAZA A József Attila Művelődési, Házban ma délután fél 3 és fél 5, órai kezdettel előadást tart Eger­vári mester bűvész színháza, az ifjúság részére. Holnap este fél 8 órai kezdettel a felnőtteknek mu­tatja be színvonalas és rendkívül sok érdekességet ígérő műsorát. A szombat esti produkcióban az összes nagy számát bemutatja a mester. A Kossuth-gimnáziumban az el­ső félév után az egyetemi rend­hez hasonló formában megy a ta­nulás. Igaz, a tanárok nem ra­gaszkodnak a professzori címhez, sőt a diákokat sem nevezik „kol­legának”, ahogy az az egyeteme­ken szokás. Az történt, hogy a gimnáziumba bevezették a vál- tottrendszerű oktatást, és ez az egyetemi életből ismert fogalom. Az osztályok nem egy tanterem­ben tanulnak, hanem minden tantárgynak külön terme van és a tanulók egyikből a másikba vonulnak, aszerint, hogy milyen órájuk következik. Külön terem­ben tanítják az irodalmat, tör­ténelmet, földrajzot, fizikát, ké­miát, matematikát, és a nyelve­ket. A váltottrendszerű oktatás előnyéről, az eddig tapasztalt észrevételekről Takács Ferencet az iskola tanárát, a diákotthon vezetőjét kérdeztük meg. Takács Ferenc elmondotta, hogy a középiskolai oktatásban bevezetett egyetemi rendszer se­gítségével termet nyertek és pe­dagógiai jelentőséget is tulajdo­nítanak neki. A tantermeket úgy rendezték be, hogy valamennyi kisebb kiállításnak is beillenék. A tantárgyaknak megfelelő segéd­eszközöket oktatási, szemléltető tárgyakat összegyűjtötték és fel­használják az órákon. A magyar irodalom termében könyveket, a fizikai előadóban kísérleti eszkö­zöket, a földrajz termében föld­gömböt, térképet helyeztek el és ez megadja az óráknak külön- külön a sajátos hangulatot. Az sem közömbös az iskola szertá­rainak szempontjából, hogy ezek az eszközök nem rongálódnak annyit, mintha szállítanák őket osztályról osztályra, mint ahogy eddig történt. Az iskolai fegye­lem megszilárdulását Is elősegíti a váltottrendszerű oktatás. A diá­koknak sokkal nagyobb figyel-. met kell tanusítaniok az iskolá­ban, mint eddig, mert megkíván­ja ezt az állandó mozgás, köl­tözködés. A nevelőknek és a diákoknak is tetszik az újszerű tanítási rend­szer, bár kissé nehéz volt meg­szokni. Megyénkben egyedülálló a Kos- suth-gimnázium új tanítási rend­szere és az országban is kevés hasonló van eddig, mindössze há­rom-négy iskolában vezettek be. A Kossuth-gimnázium érdekes újítása az eddigiek során, úgy látszik, bevált és azt reméljük, az idők folyamán az eredmény, a jobb tanulmányi munka lesz' jutalma a merészségnek. {— kése r-r-) MUST AZ EGYETEMEN Váltott rendszerű oktatást vezettek be a Kossuth gimnáziumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom