Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

4 KELET«AGYAROHSZAG 1959. MÁRCIUS 8; VASARNAP Szigligeti ribillió Az Állami Déryné í; J adányi' Zoltán „Szigligeti ^ ribillió’’ című darabjá­ban a költészet legese dásabb, legtisztább, legigazabb eszkö­zeivel idéz az 1948-as szabad­ságharc korából. Mese, amit írt, mert nincs egy sor sem belőle a történelem könyvé­ben, ám olyan mégis, mintha az vetette volna papírra, aki átélte az egészet, elejétől vé­gig. Elhisszük, hogy hét falu­nak volt egy kalácsa, akit a gróf megfizetett. Sok-sok pénzt adott neki, hogy ne kalapáljon, mert ez zavarja az álmát. Ab­ban sem kételkedünk, hogy nincs többé nyugta Pozsár Mi­hálynak, a kovácsnak az alku után. Elfordultak tőle az em­berek, mert pénzért cserben­hagyta őket. nincs többé hét faluban, akt a szerszámokat javítsa. Pozsár Mihály őrlődik, vívódik, mert becsületes em­ber. Elpusztulna, ha a szegen hagyná a kalapácsát. Gyötrik az álmok, a naponként adódó apró utalások a bűnére meg­ölnék ezt a hatalmas emlőért. És a kovács ismét elkezd ka­lapálni. Visszatérnek a cimbo­rák, a falu betódul a műhely­be a kalapács szavára, hozzák a szabadság levegőjét az embe­rek. Mit számít most már a gróf, készen vannak, hogy meg­védjék a kovácsot. Győzelem ez és olyan szép, hogy megered tőle a könny. Az a feszült csend, az az odafelejtkezés, ami a ví­vódást kisérte, könnyes újon- gásban oldódik fel. Ég a gróf tornya, egyenesedik a kasza, a kalapács vidáman csattog az ülőn, mint régen, Szigliget né­pe csatlakozik a. magyar sza­badságharchoz. Árad a bóldog­Színház előadásáról säg a színpadról es mcgnkai- ja az embert. Nagyszerű alkalom ez a mú arra, hogy nyelvünk szépségét csodáljuk. A magyar beszéd minden íze, zamata beleplán- táltatott. Természetesek a ver­sek, muzsikálnak a sorok és igazak, elragadok. Pompás ér­zés hallani a hűség, a becsület csodás költeményét. És akik elmondják, előadják — a Déryné Színház művészei — mennyi lelkesedéssel, mű­vészettel buzgólkodnak! Sehol egy felesleges gesztus, szám­űzött a legapróbb medorosság is, tömör valóság a játékuk. Károlyi Béla a kovács szere­pének minden szépségét, min­den árnyalatát képes érzékel­tetni. Szinte egy a kalapáccsal, olyan nagyszerű kovács az ül­lő mellett, és olyan szépen mondja a verset, amilyen szép maga a vers. Kitűnőek mellet­te a többiek is: Jurik Julcsi, Szalay Judit, Rajna Mihály. Pűlöp Sándor, Szalay Gyula, Hetés György és a többiek, még a legapróbb, a négy éves kis Lendvai Ági is. Kertész László rendező mun­kájáról csak annyit: pompás egységet teremtett, egyszerű­séggel, nagy művészi figyelem­mel. Tamássy Zdenkó muzsiká­ja ízléses, kedves és magyar. A Déryné Színház együttese bejárta megyénket a Szigligeti ribillióval. Előadásukat minde­nütt nagy tetszéssel fogadják és méltán, mert a színház sok szép produkciója után is talán ez a legszebb, amit láttunk az eddigiek során, KISS JÁNOS SPORTHÍREK A Nyíregyházi SZSE hétfőn délután öt órakor tartja vezglő- ségválasztó taggyűlését a Tejipari Vállalat Zsdánov u. 61. szám alatt lévő kultúrtermében. *■ A M agyar Súlyemelő Szövetség ■na rendezi Diósgyőrben az orszá­gos vidéki ifjúsági bajnokságot. Megyénk színeit három súlyemelő: S/tojka, Kárász és Szilágyi képvi­selik. Mindhárman a Rozsályi FSK sportolói. A téli szorgalmas edzések után jó eredményt vá­runk tőlük. ■k Ma délelőtt nagyszabású torna­bemutató lesz a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A bemutatón a Zrínyi Ilona-, a Kossuth-, a Kölcsey-, a Vasvári-gimnázium, a közgazdasági technikum, valamint a kisvárdai és debreceni gimná­ziumok tornászainak vetélkedését láthatjuk. A színvonalas gyakor­latokban 9 órától a diákok, 11 órá­tól pedig a felnőttek gyönyör­ködhetnek. ★ A tél folyamán két alkalommal — Kisvárdán és Nyíregyházán — találkoztak egymással •> kisvárdai 2. sz. és a nyíregyházi 2. sz. álta­lános iskolák kézilabdázói és asz- taliteniszezői. A találkozókat mind asztaliteniszben, mind kézilabdá­ban a kisvárdaiak nyerték. Az asztalitenisz egyéniben pedig a kö­vetkező sorrend alakult ki. 1. Kozma, 2. Gyurics, 3. Kovács (mindhárom kisvárdai), 4. Kálnai (Nyíregyháza). •ér A Rozsályi FSK röplabdázóit válogató versenyre hívták meg, melyet Budapesten bonyolítanak le, s az itt jól szereplő hat csapat közül válogatják ki a Bécsi VIT- re kiutazó falusi röplabdázókból álló válogatottat. Könyvlopás A kastély és a templom kö­zött húzódott meg egy rozoga, ócska épületben a műveltség háza, a falu iskolája. Az iskolá­nak nem volt kerítése, a sze­génység télen ellopkodta, hogy legyen mivel begyújtani. így a gyerekek, ha a tanteremből ki­léptek, mindjárt az utcára tó­dultak, ugra-bugráltak az ár­kon át. Előfordult, hogy az országút közepén ástak lyukat és ott folyt nagyban a gombo­zás. Ott verték az út porában a „bigét”, amely nem egyszer be­verte az iskola ablakát. Ilyen­kor, persze, sohasem akadt tet­tes. Ezerkilencszazharm inéban az egyik nap Kalapos Ferenc bol­dogan állított be az iskolaud­varra, Messziről kiáltotta: „Fiúk, új könyvem van!“ — Az apja, aki kubikos volt — vette, neki a könyvet. A gyermek határta­lan rajongással és örömmel, büszkeséggel vitte és mutogatta negyedik osztályos könyvét. —■ Amikor már mindenkinek meg­mutatta, betette az iskolapadba a féltett kincset. Utána kisza­ladt és mint egy fiatal csikó tavasszal, lelkesen ugrándozott többi kis társával. Meszólalt a csengő, kezdődött a tanítás. A gyermekhad tódult be az ajtón. Mind időben benn akart ülni a pad ban. Elcsende­sedett a zaj, a „tisztelendő úr” lépett be a terembe. „Di-csér- tes-sék a Jé-zus Krisztus!” — köszönt énekelve az iskolás se­reg. A pap mogorván fogadta. Egyesek a faluban már kora reggel beszelték, hogy együtt mulatott a pap, az erdomérnök. a segédjegyző es a 60 holdas Bagi kulák fia. Kalapos Ferenc a második padban ült, a szélen. Ahogy le­ültek a köszönésből, azonnal a padba nyúlt. Egy pillanatra összeszorult a kis ökle, agyát megölte a rémület; a könyvet nem találta a padban. A névsorolvasás után azon­nal felállt és közölte a pappal: „Tisztelendő úr, ellopták a könyvemet”; „Azonnal kirakni mindent az asztal tetejére és a kezeiket hátra!” — üvöltött a Pap. — „Disznó, tolvaj banda, majd én kikutatom, melyik lopta el a könyvet.” És sorra járta a gyer­mekek padjait, egyikat-másikat vadul ráncigálta, kutatott. Az utolsó padban ült Kiss József. Amikor a pap feléje kö­zeledett, rémülen húzódott hát­ra. A káplán megtalálta nála Kalapos Ferenc könyvét. Kiss Jóska megirigyelte a boldogsá­got Feritől és mig Feri boldo­gan ugrándozott kint. a könyv felett érzett örömében, addig ő beszaladt a tanterembe és ma­gához vette. — Elvenni örökre nem akara a könyvet, csupán meg akarta nézni, úgy gondol­ta, hogy a másik szünetben majd visszateszi — de mindezt elmondani nem merte, és ideje sem maradt rá, mert a lumpo­lástól ideges, félrészeg káplán hajánál fogva rántotta ki a pádból, hurcolta az első sor felé. A gyerekek megrettenve néztek egymásra, volt olyan, aki félelmében a pad alá búit, kis szívük gyorsabban veri, egyik- másiknak a könnye is kicsor­dult. A káplán a padra erőszakolta Kiss Jóskát, elővette a somfa­botját és vad, dühödt rikácso­lással ütötte. Az eleinte keveset ordított, majd szótlanul tűrte a továbbiakat. Amikor a pap kitombolta ma­gát, egy óráig térdepeltette a gyereket kavicson. A hittanóra után ismét szü­net következett. Kiss Jóska a szünetben hazament. Az anyja az asztalra hajtotta a fejét és együtt zokogott Jóska fiával. A gyermek belázasodott. Ágyba fektette, borogatta sajgó hátát, amelyen kék, zöld hurkákat ha­gyott a somfabot. A gyermek mája környékén nagy kék da­ganat látszott, ülni nem bírt, feküdni nem bírt, nyöszörgőit, az anyja és apró testvérei nagy bánatára. Idős Kiss József, amikor este hazajött —- egész nap szántott ökörrel kinn a grófi birtokon,— már készen találta a bajt. Nem szólt semmit, csak igen hallga­tag lett. A vacsorát is kelletle­nül ette. Megosztotta a többi aprósággal, akik körülállták és szájtátva lesték minden falat­ját. Másnap a tanító elutazott a vásárba. A pap ment be most is helyette. A káplán ezen a napon vígan dudörászva indult az iskolába. Ügy érezte, hogy jó napja van ma! Tegnap szép estéje volt a postamesternővel. Ma indul a megyei elsü osztály tavaszi fordulója A mai nappal az NB III. után a megyei első osztályú csapatok kö­zött is megindult a bajnoki vetél­kedés. A csapatok a téli hónapok alatt jól felkészültek, s így már az első mérkőzésen is nagy küz­delem várható. A megyei első osz­tályban sokkal szorosabb a me­zőny, mint az NB Ill-ban. Ezt igazolja, hogy az első négy helye­zettnek egyaránt 19 pontja van, s az utánuk következő Nagyhalász is mindössze égy ponttal van lema­radva. Tehát minden bizonnyal már az első mérkőzéseken nagy becsvággyal küzdenek a csapatok. Az „utolsó sorokban” szintén nagy a „helyezkedés”, hiszen az utolsó helyezett Demecsert három pont választja el a kilencedik helyezett Mátészalkai VSC-től. A kiesőket előre megjósolni úgyszólván lehe­tetlen. Minden esetre az első for­duló pontjai is sokat jelenthetnek a csapatoknak. Nehéz mérkőzések elén állnak az NB lll-as szabolcsi csapatak Az NB III. soron következő tizen­hetedik fordulója előtt a szabol­csi csapatok számára a papírforma nem ígér túl sokat. Két csapa­tunk: Tiszalök, és a Szpartakusz otthonában, három peíig idegen­ben fog küzdeni. Tiszalökön kü­lönösen nagy küzdelemre van ki­látás, hiszen a DEAC-ot látják vendégül. A mérkőzés már csak azért is érdekes lesz, hogy vajon a tiszalökjek ki tudják-e köszörül­ni a Szpartakuszon esett csorbát? Az idegenben szereplő csapatok közül a SZSE-nek lesz a legnehe­zebb dolga, mert a perecesi „oroszlánbarlangban” kell meg­küzdeni a bajnoki pontokért. — Minden esetre bízunk benne, hogy csapataink felborítják a papír­formát, s a mérkőzések folya­mán szolgálnak kellemes megle­petésekkel. Vasárnapi sportműsor és játékvezetűküidés NB in-BAN: Tiszalök:—DEAC (Horváth). Nyházi Szartakusz—Kisvárda Sta­dionban, 3 órakor. . (Balzó). Előtte 1 órakor Szpartakusz—Kisvarda ifjúsági bajnoki mérkőzés. MEGYEI I. OSZTÁLYBAN: Nyirmada—Mátészalkai TK (Tivadar), Nyírtass—Vásárosnamény (Rácz), Nagy- kálló—Fehérgyarmat (Ambrus). Nagy­halász—Tiszavasvári (Takács), Raka- maz—Nagyecsed .Paulik), Demreser— BalkÁny (Lengvári) Mátészalkai VSC— Nyíregyházi VSC (Kimek). Alighogy megkezdte a hittan­órán a szokott meséjét, idős Kiss József lépett be az ajtón. Köszönés nélkül tartott a pap felé. Arcán felindultság lát­szott, A pap rosszat sejtve kér­dezte: „Na, mit akar?” Az is­tenit a pofájának, miért püföite meg az én fiamat? Vegye tudo­másul, csak azt van joga verni, akit csinált. Mit gondol maga, a szegény ember gyermekét csak úgy verheti?” — Idős Kiss József hangja felfokozódott. ..Kirázam magát a ^csuhájából!” A pap rémülten hátrált az ah­lak felé. A gyermekek egy ré­sze döbbenten nézett, mások torkát fojtogatta a nevetés. Ka­lapos Feri, aki végtelenül el volt keseredve Kiss Jóska meg veré­sekor, most elégtétellel nézte a pap sarckbaszorítását. Kiss József lassan lecsende- sült. A pap hangja megnőtt, le- piszkolta, le utolsóbéresezte Jó­zsi bácsit — aki miután elég­tételt vett fia megveretéséért, elhagyta az iskola épületét. A pap abbahagyta az órát, egy fiút elszalajtott a csendőrökért. A faluban percek alatt elter­jedt a hír: „Kiss Józsi, a béres jól megadta a papnak” — mon­dogatták az emberek. Kissné rémülten futott a majorba, de akkorra férjét, tizenegy gyer­mek apját bilincsbe verték a •csendőrök és elhurcolták, mert „megsértette” a papot. Persze, a bíróság a papnak adott iga­zat, Józsi bácsi egy hónapot kapott. A csendőrök is jól meg­verték, az uraság pedig elcsap­ta birtokáról. Ssebeíkó Imre, Vasárnap délelőtt: Nyházi Dózsa-Nyírtelekí Honvt Vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel, a Bujtosi sporttelepen játsszák le a 4:4-es állásnál fél­beszakadt járási bajnoki mérkő­zést. A találkozóra Tamás bírás­kodása mellett kerül sor. A mér­kőzés érdekessége, hogy a baj­nokságra törő Nyírteleki Honvéd csak olyan játékosokat szerepel­tethet, akik az eredeti mérkőzés napján játékjogosultsággal bír­tak. Minthogy időközben a Hon­védtől több játékos leszerelt, így a Nyíregyházi Dózsának megvan a reménye arra, hogy jó játék­kal megszerzi mindkét bajnoki pontot. Nagyszabású közleke­dési ankét lesz március 15-én Többszáz gépkocsivezetőt autó- tulajdonost és motorost hívtak meg a március 15-én sorrakerülő közlekedési ankétra, melyet a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség és a rendőfőkapitányság közleke­désrendészeti osztálya rendez. Az ankéton megbeszélik az április ele­jén Nyíregyházán megrendezésre kerülő közlekedési versenyei. A jövőben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség motoros klubja ha­gyományosan megrendezi a rend­kívül izgalmasnak és tanulságos­nak ígérkező közlekedési versenyt. A KRESZ-versenyen előbb az au­tósok, majd" a motorosok mérik össze tudásukat, ügyességüket, műveltségűket. Az idei — és Nyír­egyházán az első — közlekedési versenyt április első napjaiban bonyolítják le az autósok részé­re. A verseny előkészítésére és megszervezésére gépkocsivezetők­ből. közlekedési és műszaki szak- emberekibÉM^ '»ttság alakult*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom