Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
1959. MÁRCIUS 8, VASÁRNAP KELETM AGYARORSZÁG F A Nyugattal folytatott kereskedelem lehetttséqeiril és a német kérdés megoldásáról hessélt Hruscsov elvtárs Lipcsében, a tiszteletére rendezett Jogadáson Lipcse. (TASZSZ): M. G. Per- vuhm, a Szovjetunió berlini nagykövete március 6-án fogadást adott a Lipcsében tartózkodó N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tiszteletére. A fogadáson megjelentek az NDK korrnányának tagjai, a lipcsei vásárra meghívott külföldi kormányküldöttségek, az NDK-ban működő diplomáciai képviseletek vezetői, a kelet- és nyugatnémet, valamint külföldi üzleti körök képviselői. A vendégeket Pervuhin nagykövet üdvözölte, A fogadáson Otto Grotewohl és'Ny ikita Hruscsov beszédet mondott. Otto Grotewohl beszédében hangoztatta a lipcsei vásár jelentőségét, kiemelte, hogy az NDK iparának eredményeiben nagy része van a Szovjetunióval kiépített együttműködésnek. Otto Grotewohl a továbbiakban a német békeszerződés problémájával foglalkozott. Hangoztatta: — A nép mindkét német államban azt akarja, hogy békeszerződés szavatolja számára a békét és a jólétet. A Szovjetunió kormánya és Hruscsov elvtárs kinyilvánította tárgyalási készségét.' Most a nyugati hatalmaknak kell tnegmutatniok, hogy ugyanígy készek a tárgyalásokra. Otto Grotewohl ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, akárcsak a Szovjetunió kormánya, a békeszerződés megkötését óhajtja mindkét német állammal. „Ugyanakkor azonban nem engedjük meg Adenauernek, hogy elzárja előttünk a béke útját, azt az utat, amelyen sok nép kész velünk együtt haladni. Megtesszük a szükséges lépést a tényleges békeállapotok felé és meggyőződésünk, hogy ilymódon a német nép igazi nemzeti érdekeinek megfelelően fogunk eljárni" — mondotta befejezésül az NDK miniszterelnöke. Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov a fogadáson mondott beszédében elsősorban az államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről szólt. Kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, az üzleti érintkezés megteremtése, az országok közötti kapcsolatok kiterjesztése nemcsak gazdasági szempontból nagyjelentőségű, hanem a világbéke megszilárdítását is elősegíti. A lipcsei vásár látogatói — folytatta — meggyőződhetnék a szocialista tábor' országainak nagy gazdasági eredményeiről, és azokról a további lehetőségekről, amelyekkel a kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kereskedelem szempontjából rendelkeznek. Jól esik itt látnunk különböző nyugati országok, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Franciaország, Olaszország, és más országok cégeinek készítményeit. Olyan országok ezek, amelyekkel a Szovjetunió kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ez a kereskedelem tovább fejlődik. — A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésével növekszik kereskedelmünk a Német Szövetségi Köztársasággal — mondotta a továbbiakban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Nem titkoljuk, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya sok politikai kérdésben eltérő nézetekét vall. Mégis, mi szívesen megyünk fél úton a Német Szövetségi Köztársaság üzletemberei elébe, akik kereskedni kívánnak velünk. Nemrég a hároméves kölcsönös áruszállítási egyezmény alapján megegyeztünk az idei árucsereforgalomban, amely körülbelül kétszerese lesz a tavalyinak. De véleményünk szerint még koránt sem merültek ki a lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Nyikita Hruscsov hosszasan foglalkozott az angol-szovjet kereskedelmi kapcsolatokkal is. — Macmillan nagy érdeklődést tanúsított az angol-szovjet kereskedelmi kapcsolatok iránt — mondotta. Angol részről hajlandóság nyilvánult arra, hogy miniszteri szinten kereskedelmi küldöttséget indítanak a Szovjetunióba, a problémák megtárgyalására. Szeretnénk, ha e tárgyalások sikerrel járnának. , Hruscsov beszédének befejező részében a német kérdésről szólt. A többi között kijelentette: csak az, aki nem képes józanul értékelni a helyzetet, követelheti azt, hogy az egység helyreállítása után kössék meg a békét Németországgal. Hiszen tény, hogy jelenleg két önálló Németország van. A négy nagyhatalom, vagy akár minden olyan állam, amely a hitleri Németország ellen harcolt, nem oldhatja meg ezt a kérdést. Ha meg akarná oldani, az kirívó beavatkozás lenne a németek belső ügyeibe. Németország egységét nem lehet a két német állam mechanikus egyesítésével megteremteni, ahogyan erre a nyugati hatalmak törekednek. Mi észszerűnek tartjuk és maradéktalanul támogatjuk a Német Demokratikúg Köztársaság konföderációs indítványát. — Javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy írjuk alá a békeszerződést a két jelenleg fennálló Németországgal, vagyis oldjuk meg az egész német nemzetet erősen foglalkoztató problémát. Mi megértjük a kelet- és nyugatnémetek aggodalmát, hogy még mindig nincs békeszerződés Németországgal, együttérzünk velük és megígérjük, a Szovjetunió fáradtságot nem kímélve arra fog törekedni, hogy a német nép megkapja a békeszerződést. Már többször kijelentettük és most is kijelentjük, hogy ha Nyugat-Németország és szövetségesei nem hajlandók aláírni a békeszerződést, akkor mi aláírunk egy ilyen Merényletek Algériában szerződést a Nemet Demokratikus Köztársasággal. A Szovjetunióval együtt a jelek szerint más olyan országok is aláírják ezt, amelyek resztvettek a hitlerizmus leverésében. Egyúttal megoldódnék az úgynevezett berlini kérdés is, mert ha békeszerződést írunk alá a Német Demokratikus Köztársasággal, ezzel megszűnik a nyugat-berlini megszállási rendszer és akkor az egész Berlinben létrejön a béke, és a nyugalom légköre — fejezte be beszédét Nyikita Hruscsov, , Gh. Glieorghi u-dej be jelentette: Romániában 1965-ig nagy vonalakban befejezik a szocializmus építését Bukarest. (MTI): A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, továbbá a Bukaresti Városi és Tartományi Pártbizottság aktívája március 6-án este gyűlést“ rendezett a Floerasca-sportcsarnokban, Az aktívaülésen Gh. Georghiu-dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet az SZKP kongresz- szusának jelentőségéről. A szocialista tábor egységének kérdésével foglalkozva rámutatott: ezen országok termelőerőinek gyors fejlődését bizonyítja, hogy ipari termelésük 1958-ban az 1937. évihez képest megkétszereződött. A román ipar termelése az év végén már négy és félszerese lesz az 1938, évinek. Kidomborította a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri segítségének nagy jelentőségét, majd ismertette Románia mezőgazdaságának fejlődését. Bejelentette, hogy tizenöt éves távlati tervet készítenek a népgazdaság fejlesztésére, és hogy a tervelőirányzatok teljesítésének eredményeként Románia népe 1960. és 1965. között nagy vonalakban be fogja fejezni a szocializmus építését. A távlati terv tervezetét megvitatják a dolgozókkal, majd a Román Munkáspárt III. kongresszusa hagyja azt jóvá. A műi nappal csökkent a döntő élelmezési cikkek ara Csehszlovákiában \ Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata az életszínvonal emeléséről Párizs. (MTI): Algirtól 150 kilométerre az országúton aknára futott egy katonai gépkocsi és felrobbant. Rodel kapitány, az algériai szárazföldi erők főparancsnokának, Allard tábornoknak a ve- je életét vesztette, meghalt a gépkocsi vezetője is. A felkelők csütörtökön este Sé- tií mellett kisiklattak egy tehervonatot. A sínekre helyezed bomba robbanása a mozdonyt és a szerelvény tizenkét vagonját kidobta a sínekről. A vasúti forgalom 48 órára megakadt. Tizi-Öuzou-ban egy felkelő a város piacán lelőtt egy francia hadnagyot. Egyéb egyéni merényleteknek csütörtökön és pénteken hárem halálos és 14 sebesült áldozata volt , Prága, (MTI): A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága március 4-én és 5-én tartott ülésén értékelte az életszínvonal emeléséről rendezett országos vita eredményét és megtárgyalt néhány más fontos kérdést is, Az ülésen Antonin Novotny, a Központi Bizottság . első titkára a napirenden szereplő kérdésekkel és az SZKP XXI. kongresszusának tanulságaival foglalkozott. Novotny értékelte a Központi Bizottság leveléről rendezett országos vita eredményét és megállapította, hogy az életszínvonal emelésével összefüggő kérdések országos megvitatása helyesnek bizonyult. A vitában több mint négymilliónyian vettek részt. A vita során a dolgozók sokezer jó javaslattal járultak hozzá a tervezett intézkedések kidolgozásához és főleg a lakáskérdés megoldásához, II csehszlovákiai mezőgazdaság teljes szocializálása befejezéshez közeledik Novotny rámutatott, hogy a mezőgazdaság fejlődése igazolta a párt politikájának helyességét, Falun döntő fölénybe kerültek és megerősödtek a szocialista termelési viszonyok. Csehszlovákia mezőgazdaságának teljes szocializálása a befejezéshez közeledik. Ez a helyzet új feladatokat vet fel. Szükségessé válik a jelenlegi kettős — beszolgáltatási és fel- vásárlási — áron alapuló ár- és begyűjtési rendszer megváltoztatása. Hangoztatta, hogy az új helyzetnek megfelelően a jövőben nagyrészt a nemzeti bizottságokra, főként a járási nemzeti bizottságokra hárul a mezőgazda- sági termelés irányítása. 10—15 százalékos árcsökkenés L. Jankovcova, a Politikai Bizottság póttagja az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekről, O. Cernik, a Központi Bizottság titkára a tervezett lakásépítési programról számolt be. A Központi Bizotság V. Kruti- kának, a Központi Bizottság titkárának beszámolója nyomán megvitatta a mezőgazdasági termelés fejlesztéséjiek kérdését is. -A Központi, Bizottság jóváhagyott néhány személyi változást, és határozatot hozott az életszínvonal emeléséről, valamint a napirenden szerepelt többi kérdésről. Az életszínvonal emelésére hozott intézkedések a kiskereskedelmi árak leszállítására, a gyermekneveltetési pótlék felemelésére, egyes nyugdíjak rendezésére és a munkaidő további csökkentésének előkészítésére vonatkoznak. Az árleszállítás március 8-án lép érvénybe és sok fogyasztási cikkre terjed ki. Az árcsökkentés évi 2—3 milliárd korona megtakarítást* eredményez a fogyasztóknak. Elsősorban a döntő élelmezési és ruházati cikkek ára csökken. * Például csökkent a cukor, a zsír, a vaj, a rizs, a liszt és péksütemény ára. Az élelmiszerek ár- csökkentése 10—15 százalék között mozog. Az iparcikkek közül olcsóbbak lettek a vászon, a pamut, egyes félgyapjú anyagok, a munkaruhák és munkacipők. A gyermekruházati cikkek ára 15— 16 százalékkal csökkent, A mosógépek, a porszívók 15 százalékkal lettek olcsóbbak. Az árleszállítás elsősorban a munkások és gyermekes családok életszínvonalát emeli. A gyermeknevelési pótlékok felemelése április 1-től lép életbe és évente 502 millió koronával növeli az állam szociális kiadásait. Elsősorban a három és több- gyermekes családok gyermekneveltetési pótlékát növelik. A család jövedelme szerint a harmadik és minden további gyermek után havi 230—260 korona neveltetési pótlék jár. A nagyjövedelmű dolgozóknál a neveltetési pótlék összege csökken. A nyugdíjak rendezése elsősorban a régi nyugdíjasok helyzetén javít. A nyugdíjak rendezése az idei kettőszáz millió koronával, a jövőben pedig évente további száz millió koronával növeli az állam kiadásait. A munkaidő csökkentésére a Központi Bizottság határozata szerint a harmadik ötéves tervben, tehát az 1961—1965. években kerülhet sor a gazdasági feltételek alakulása szerint. Elsősorban a bányászok és a kulcsiparágakban dolgozó munkások munkaidejének csökkentéséről van szó. Eszterházy Pál további hárommillió sehillinget akar kisajtolni a burgerlandi szegényparasztokból Becs. (MTlj: A szovjet katonai kormányzat 1945. után burgenlandi szegényparasztok között osztotta fel a háborús bűnösnek nyilvánított Eszterházy-család 60.000 hektárnyi birtokának egy részét. A szovjet szervek úgy intézkedtek, hogy a nagybirtok tulajdonjogának végleges rendelkezéséig a földhöz jutott szegényparasztokat földbérlőknek kell tekinteni, akik hektáronként 80—90 kg. búza értékének megfelelő bért fizetnek. Az osztrák államszerződés aláírása után, de különösen azóta, hogy Eszterházy Pál „herceg” a magyarországi ellenforradalom napjaiban Ausztriába szökött, valóságos bosszúhadjárat indult a törpebérlőkké vált burgenlandi szegényparasztok ellen. A szovjet katonai kormányzat támogatásával kötött igen előnyös bérleti szerződéseket 1958. október 31-i hatállyal érvénytelenítették, és az új földbérek megállapítását illetően a parasztokat az Eszter- házy-uradalom kényére-kedvére szolgáltatták ki. Sőt az 1957/58-as gazdasági évre visszamenőleg hektáronként 150 kg. búza értékének megfelelő pótilletéket követelnek a bérlőktől. Ez összesen további hárommillió schilling profitot jelentene Eszterházyék számára. Megkötötték a magyar-lengyel polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély szerződést 1959. február 27-án és március 6. között Budapesten tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányküldöttségei között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződéséről. Az őszinte barátság légkörében lefolyt tárgyalások eredményeként a jogsegélyszerződést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság államtanácsa megbízásából pedig Adam Villmann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete 1959. március 4-án írta alá. A szerződés értelmében a szerződő felek állampolgárai egymás területén személyüket és vagyonukat illetően azonos törvényes jogvédelemben részesülnek. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba.
