Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

2 KELETMAG TARORSZÁG 1959. MÁRCIUS 8, VASÁRNAP MEGVALÓSULT JÖVŐNK P VEZREDEK ÖTA — at- tói kezdve, hogy gondol­kodó ember jár a Földön — mindig vágyódott az emberiség megismerni a jövőjét. Az egyip­tomi és görög jósdáktól az ud­vari csillagvizsgálókon át a kár­tyavető cigányassKonyokig, so­kan próbálkoztak a jövőbelátás­sal. De a homályos, kétértelmű ..vagy-vagy” válaszoknál egye­bet nem tudtak mondani. A tu­dományok művelőire várt végül is az a feladat, hogy kielégít­sék az emberiségnek ezt a vá­gyát, Csak a természeti és társa­dalmi törvények ismeretének birtokában kaphatott választ az emberiség. A marxizmus-lenin- izmus klasszikusai, Marx — En­gels — Lenin és mások voltak azok, akik többé nem misztikus homályban tapogatóztak, hanem a tudomány iránytűjével mutat­tak utat a társadalom fejlődését illetően is. A marxizmus esz­méjével felfegyverzett orosz pro­letariátus Lenin vezetésével te­remtette meg azt a társadalmi formát, ahol a nép nemcsak épí­tője, hanem irányítója is a saját jövőjének. A NEMRÉG LEZAJLOTT *"■ XXI. kongresszus, a hét­éves terv tézisei mindennél éke­sebben bizonyítják, hogy lehet már a jövőbe látni. Volt-e már rendszer a világon, ahol egy egész népnek, több mint 200 mil­lió embernek előre meg tudták volna mondani, hogy hét év múl­va 40 százalékkal növekszik a reáljövedelme és közben rövi- debb lesz a munkaideje, köny- nyebb lesz a munkája, hiszen a legnehezebb munkákat a gép fogja végezni, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ilyes­Magyobb szaktudással magasabb kereset A Ríhauaernben Nyizsnyik Já- ísos szalagjában három-négy szakemberen kívül betanított munkások dolgoznak. Sok fiatal lány ott tanulja meg a szak­mát, A művezető, aki korábban munkamódszer-átadó volt, most is szívesen foglalkozik az új munkásokkal, megtanítja őket a varrás tudományára. Kezdetben megelégszenek a varrodai dolgozók 800—900 fo­rint fizetéssel is és örülnek, ha a gombvarrásnál, vagy egysze­rűbb gépmunkánál ennyit keres­nek. Később azonban azt a dol­gozót tekintik példaképüknek, aki több reszortban tud dolgozni, igényesebb munkát is végez és 1200—1300 forintot keres. Szíve­sen ottmaradnak tanulni és Nyizsnyik elvtárs megmutatja, hogyan kell zsebet készíteni, speciál-géppel dolgozni stb. Györfi Árpádné például már éppen olyan minőséggel elkészíti a zsebezést, mint egy szakmun­kás. A művezető is örül ennek, mert igényesebb reszortra tudja munkába osztani a szalagban és könnyebben teljesítik a tervet. Győrfiné és társai pedig' a na­gyobb szaktudás révén több pénzt keresnek. ELMARAD A PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA HIRDETETT PROPAGANDISTA TANFOLYAM Hírül adtuk a Keletmagyaror- szág hasábjain, hogy pedagógus propagandista továbbképző tanfo­lyam indul Nyíregyházán március 9-én. A megyei tanács művelő­dési osztálya értesített bennünket, hogy a tanfolyamot elhalasztották későbbi időpontra, tehát március 9-én nem indul meg. miről csak álmodozhattak egy­kor a dolgozók, és íme: valóság lett. 1 Hogy az álom valóság lett, ah­hoz a feltételeket is meg kellett teremteni. Szocialista iparra, szocialista mezőgazdaságra volt szükség. Nálunk az utóbbi he­tekben gyorsult meg a mezőgaz­daságban a szocialista gazdálko­dási forma létrehozása. Nem ér­dektelen hát néhány számadat tükrében megvizsgálni, hogy az idősebb testvér hol tart és mer­re halad, hiszen md is a lenini szövetkezeti utat járjuk. A Z IPAR NYERSANYAG- SZÜKSÉGLETE az élet- színvonal rohamos növekedése megkívánja, hogy a hétéves terv végére a mezőgazdaság össztermelése a mostaninak 1.7- szerese legyen. A kapitalista tömb vezető államában, az USA- ban az utóbbi években évi 2 százalékos volt a mezőgazdasá­gi termelés növekedése. A Szov­jetunióban a hétéves terv idején évi 8 százalékkal haladnak elő­re. Tej — és vajtermelésben már is első helyen áll a Szov­jetunió a mennyiséget tekintve, a hétéves terv végére pedig az egy főre jutó termelésben is túlszárnyalják az Egyesült Ál­lamokat. Melyik kapitalista ágamban mernék azt kijelenteni, hogy a gyümölcstermelést kétszeresére, a szőlő területét pedig négysze­resére emelik? Vagy azt, hogy a tavalyi 86 millió tonna bur­gonyával szemben a hétéves terv végén 147 millió taraiéit termelnek, hektáronként három­négy mázsával növelik a sze­mestermények hozamát? M ÉG A SZOVJET MÉRE­ITA TERHEZ SZOKOTT em­bernek is szédítőek ezek a szá­mok. De vajon megvalósulnak-e majd e gigantikus tervek? Csu­pán két tényt említsünk mag a kételkedőknek. Az utóbbi öt év alatt, az 1953-as szeptemberi plénum óta, a gabonatermelés színvonala 39 százalékkal növe­kedett. A cukorrépatermelést több, mint kétszeresére emelték. Az öt évre tervezett tej hozamot három év alatt már túl is szár­nyaltak. A hústermelésben 56 százalékos növekedést értek él, a gyapjutermelésben pedig 60 százalékot. Így sorolhatnánk tovább a gyümölcs, a zöldség, és az egyéb termelési ágak fellen­dülését is. A másik „biztosíték”, hogy a szocialista ipar olyan mennyi­ségű gépet, műtrágyát ad a me­zőgazdaságnak, amilyenre még nem volt példa. A hétéves terv­ben egymillió traktort és 400 ezer darab kombájnt kapnak a szovhozok és kolhozok. 1958-ban 10,6 millió tonna műtrágyát használtak fel, a hétéves terv utolsó esztendejében pedig már 31 millió tonnát termelnek. Az áramfogyasztás a mezőgazdaság­ban négyszerese lesz a mostani­nak 'S tervidő utolsó esztende­jében. Mindezek azt példázzák, hogy a Szovjetunióban már be­látható közelségben van az az idő, amikor a mezőgazdasági munka az ipari tevékenység egy válfajává válik. Egyre kisebb lesz a falu és a város közötti különbség; T ELKESÍTŐ TÉNYÉK EZEK minden magyar számára és bizonyítékok amel­lett, hogy jó irányba haladunk, ha a lenini szövetkezeti elvek alapján valósítjuk meg hazánk­ban is a szocialista mezőgazda­ságot: Amikor a Szovjetunió mezőgazdaságát figyeljük, akkor megvalósult jövőnket látjuk ma­gunk előtt. És még inkább fel­emelő számunkra, hogy ezt a jövőt, amit a Szovjetunió hét­éves terve elénk vetít, mi már rövidebb idő alatt érhetjük el. Hruscsov elvtárs mondotta, hogy a kapitalista országokban az elő­retört országok védik kiváltsá­gukat, de a szocializmust építő országok egymás kölcsönös se­gítségére támaszkodva egy idő­ben jutnak el a kommunista társadalom felsőbb fokára. Csikós Balázs Könyvkiállítás, gazdag kulturálté program Csengersimán A csengersimai művelődési ott­hon áldásos segítője a falu kul­turális életének. Jelenleg a Ta­nácsköztársaság jubiláris ünnep­ségére készülnek a színjátszók. — Emellett Keresztes Gábor tanító irányításával „húsvéti meglepe­tésként” egy háromfelvonásos da­rabbal. a Makrancos hazasok-kaJ kedveskednek a község lakói­nak. Terv szerint a közeljövőiben nagyszabású vásárlással egybe­kötött könyvkiállítást is rendez­nek a művelődési házban. (Hajdú Mihály levele nyomán.) Nőnap az építőknél (Tudósítónktól.) Március 6-án este tartották meg a 6. számú Mélyépítő Vállalatnál meleg légkörben a Nemzetközi Nőnap ünnepségét. Péter Józsefné, a városi nota- nács képviselője jelenlétében a nőtanács elnöke, Csép Sándorné elvtársnő nyitotta meg a meghitt ünnepséget. Az ünnepi megemlé­kezést Benicsák szb.-elnök mon­dotta. Utána a vállalat megjelent „férfinépe“ átvette a következő derűs percekre az asszonyok sze­repét és nemcsak a szerény aján­dékokat osztották ki, hanem feher kötényben az uzsonnát is ők szol­gálták fel az ünnepelt dolgozó nőknek. A kedves ünnepség további ré­szében a Ságvári-telep cigány táncegyüttese nívós kultúrműsor­ral szórakoztatta az ünneplő kö­zönséget. A nőnapi összejövetel kellemes hangulatban éjfélkor ért véget. Uj szovjet antibiotikum a mieerin Moszkva, (TAS2SZ): A Szov­jet Orvostudományi Akadémia járványtani és mikrobiológiai in­tézetben új antibiotikumot kísérle­tezitek ki. Olyan mikroorganizmu- sok-okozta fertőzések gyógyítására használják, amelyek más antibio­tikumokkal, különösen a penici- linnel és a streptojrúcinnel szem­ben ellenállnak. A micerinnek nincsenek karos utókövetkezményei. Különösen hasznos égési sebek, ágybéli geny- nyes folyamatok, női mellmirigyek megbetegedése ellen, valamint új­szülötteknél a felső légiutak fer­tőzésének megakadályozására. Egy micerin-kúra két-három napig tart. Két ember normáját teljesítik Egy hónapja még elmaradtak a tervteljesítéssel a nagyhalászi kenderüzemben, A fellendült versenymozgalom következtében február végére el­érték, hogy minden dolgozó tel­jesítette a száz százalékot. Az élenjárók között Palkó Pál, Tuza Józsefné, Bagdi Ilona tilósok nap­nap után növelték teljesítményü­ket és a hónap második felében rendszeresen ltot ember normá­ját teljesítették. A kiváló egyéni teljesítmények hozzásegítették a kender-üzemet ahhoz, hogy a januári és feb­ruári tervet 101 százalékra tel­jesítette. A régi történelemikönyvek- " ben alig esik szó a nők­ről. Ha itt-ott mégis felbukkan egy-egy név, azok viselőinek többsége hercegnő, királyi asz- szony, vagy főrangú ágyas. A történetírás, amely inkább haj­lott az apró pletykák közlésére, mint az igazság hangsúlyozásá­ra, előszeretettel tulajdonított ezeknek a nőknek szerepet, hogy eközben elhallgassa az él- nyomot^, dolgozó nők szerepét a történelmi jelentőségű esemé­nyekben. így maradt fenn pél­dául II. Jakab angol király ne­ve mellett Anna Boleyt asszony, II. György mellett Yarmoutasz- szenv, III. Napoleon francia ki­rály neve mellett a divat és a fényűzés irányítójának. Cora Pearl asszonynak a neve. A mai polgári történetírás sem emlegeti a nők nemzetközi mozgalmát, ma is inkább ad he­lyet a pletykáknak és az „érde- kességeknek''. Az újságok úgy­szintén. Nemrég olvashattuk például — és ez bizonyosan be­kerül egyszer a francia törté­nelmi tankönyvekbe is — a hat­van éves Yvonne de Gaulle asz- szony kívánságára de Gaulle tá­bornok kiadta az útját három bizalmas tanácsadójának. A francia „nagyasszony1’ ugyanis nem állhat "a férje közeliben az elvált férfiakat. Egy másik nyu­gati újság például cikket közöl arról, hogy bizonyosa« enyhiüe? Közös a harcunk, közös a dicsőségünk várható a belga politikában, mert a király megnősül, már el is jegyezte magának Mária Te­rézia Bourbon pármai herceg­nőt. Az angol újságok pedig — minden hagyományos konzerva- tizmust félretéve — arról a je­lenségről írnak, hogy Angliában egyre nagyobb befolyásra tesz­nek szert a nők. Egyik bizony­sága a nők megbecsülésének például az, hogy a vasúttársr.sag szabályzata szerint nem szabaci vonaton nőkkel ismeretséget kötni. Félix Abrahim urat azért büntették meg, mert megszólí­tott egy utazó hölgyet és ezzel .zavaita” annak „kényelmét-1. Az ilyesmikről , tudományos” komolysággal értekeznek a nyu­gati tudósok, elmélkedtek a ma­gyar történészek, de „tudo­mánytalannak” tartották elis­merni, még csak meg is emlí­teni á nők,- a dolgozó asszonyok történelmi szerepét. A Zrínyi Ilonák, a Dobó Katicák és az egri nők dicsősége azonban mégis átragyogott minden pol­gári és reakciós közömbösségen. Nem egyszer arra kényszerítet­te a polgári tudósokat, hogy magyarázzák e történelmi tet­teket. Azok meg is tették, de nem volt benne köszönet: a tet­tek nagyságát csökkentették, korukra nagy hatással lévő fér­fiak befolyásának tulajdonítot­ták. S hogyan éltek, mit csináltak a különböző korok egyszerű, dolgozó asszonyai? — Erről so­ha nem írtak. Pedig a nép fo­galmába a nők is beletartoz­nak. Ha tehát egy nép áldoza­tokat vállalt, dicsőséget szer­zett, abban az asszonyoknak is része volt. Az igaz, hogy a múltban asszonyok közül nem kerülhettek ki miniszterek, ál­lamvezetők, de elhallgatni azt, hogy ők is részesei a nagy ese­ményeknek, hangos hazugság. A magyar történelem, amely ese­ményekben oly gazdag, sokszor mutat példát a női bátorságra, áldozatkészségre és hazaszere­tetre. Ki látta el kenyérrel, élelemmel, ruhával, kötéssel Rákóczi Ferenc kurucait, ha nem a dolgozó magyar asszony, ki nevelte, gondozta a gyermeke­ket, viselte a megélhetés, a há­ború terheit addig, míg az apák Kossuth Lajos zászlaja alatt harcoltak a haza szabadságáért, ha nem a magyar dolgozó asz- szony? S mindezeken az érde­meken túl a hazaszeretö nők, ernyedni látva a férfikart, ma­guk is resztvettek a véres küz­delmekben: a férfiak oldalán harcoltak a török, a labanc, az osztrák elnyomók ellen. Ma pedig már szerte a vilá­gon harcosként áll a nő, a nem­zetközi politikában is számottevő erőt jelent a nőmozgalom. A szocializmust építő országokban a férfiakkal egyenjogú állam­polgárként fáradozik az új tár­sadalom felépítésén, küzd a béke fenntartásáért. A kapitalista és gyarmati sorban lévő országok­ban pedig küzdenek az emberte­len életkörülmények, a fékte­len kizsákmányolás és elnyomás ellen. Ennek a küzdelemnek si­kereként került bele március 8 szerte a világon Nemzetközi Nő­nap néven a naptárba. Ezen a napon a tisztsiet, a megbecsülés, a szabadság jegyé­ben ünnepel a haladó ember, s valamilyen formában kifejezésre juttatja, hogy a nőt nemcsak nélkülözhetetlen munkatársá­nak, de harcostársának is tekinti; Hiszen minden küzdelmünk, si­kerünk, áldozatunk és dicsősé­günk közös összefogás jegyében támad:

Next

/
Oldalképek
Tartalom