Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ära 50 fillér 1959 MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK Mintegy tízezer norntáihold talajmunkát; Szabolcs bák a végezlek a gépállomások 84 c*er fori,,tía A megye 16 gépállomása közül Tavaszi napsütés Oly gyorsan jött, hogy Jel sem készülhettünk fogadásává. Csak kitárjuk az ablakokat és nagyokat szippantunk a levegőből, élvezzük, amint arcunkra csókol a napsugár. A városháza. árkád* jai alatt húsz fokot mutat a hőmérő, frissebben, jobban megy a munka, pezsgőbb az élet. Tavaszi fényben úszik a 'város, a megye. A parkokba újra ki- kerülnek a padok, szebb, csinosabb lesz a város. A gyermekek az öreg fák szomszédságában ízlelgetik a ragyogó márciust, hiszen olyan szép és gondtalan a tavasz. Összeírják az ország gyümölcsfáit még a legnehezebb talajokon dolgozók is tetemes mennyiségű talajmunkát végeztek a tavaszi idényben. A legutóbbi értékelé­sig közel tízezer, pontosan 11741 normálhold lalajmunkát végez­tek el. Az utolsó dekádban pél­dául 3969 normálhold középmély­szántást fejeztek be. Ebből a munkából természetszerűen a Metszik a szőlőt az flpagyi állami Gazdaságban A tavaszi munka mindenütt tel­jes kibontakozásában van. A ku­korica kivételével megkezdték a mag földbe tételét az Apagyi Ál­lami Gazdaságban is. A vetések előtt sok feladatot kellett még megoldani. 470 hold szántón és 1100 hold gyümölcsösben végez­ték el a talaj felületi elmunkálá- sát, a simítózást és fogasolást. A gyümölcsösben 70 dolgozó végez­te a metszést. Befejezték a fej­trágyázásokat is. A zabot vörös­here felülvetéssel szintén földbe tették, s a mák is kél, amit a tiszjivasvári Alkaloidával szerződ­tek gyógyszeralapanyagként. ~ A tápanyagutánpótlás érdekében 50 hold napraforgót és 230 hold csillagfürtöt vetnek zöldtrágyának. A szőloskertekben a meleg idő­járás sürgeti a nyitási munkákat, hogy a vesszők kiszabaduljanak a töld alól. A gazdaságban a nyi­tást műtrágyázás előzte meg. A szőlő 80 százalékát kinyitották és a szakmunkások folyamatosan végzik a metszést. homoki gépállomások vették ki eddig legjobban a részüket: Nagy- kálló 1021, Nyírtelek 718 és Nyír­bátor, Nyírmada 500—500 nor­málhold felett van. A gépi vetések terén is megha­ladták a félezer holdat a gépál­lomások, s mindezt az utolsó de­kádban végezték. Nagykálló 164 holdat vetett és igy következnek utána a többiek, négy szatmári és a kisvárdai gépállomás kivé­telével, ahol az értékelés idején még nem történt vetés. Felszámolták a Hajdú megyei Téglagyári Egyesülést, melyhez megyénk területéről a tiszavasvá- ri téglagyár és a tiszaberccli tég­lagyár tartozott. Április 1-től ez a két téglagyár a helyi iparhoz, a tanács irányítása és ellenőrzése alá tartozik, az Építőanyagipari Vállalathoz csatolták. Régi kívánsága volt megyénk­nek, hogy a fehérgyarmati és a vásárosnaményi téglagyárak után a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyárat is adja át megyénk­nek a minisztérium. E két tégla­gyár egyike is nagyobb kapacitá­sú, mint a naményi és fehérgyar­mati együttvéve. Az Építőanyagipari Vállalat irányításával kiváló eredménye­ket ért el a két korábban áta­dott téglagyár. A vasivári és a berceli téglagyárakkal még na­Szabolcsbákán az idén is jó helyre kerül a lakosok által ösz- szeadott községfejlesztési összeg. Tisztes összeg 84 ezer forint egy ilyen kis községben. De a terv sem alábbvaló: az idén kilóméter­nyi szakaszon bővítik a villanyhá­lózatot. Már a felmérés is meg­történt s 50 ezer forintot biztosí­tanak a munkára. Az útjavítás során lekövezik a Táncsics utcát, amelyre 20 ezer forintot tervez­tek. Ezen kívül sor kerül a me­zei kutak javítására, felújítására is. gyobb eredmények elérésére szá­míthatunk. A közvetlen szervező és irányító munka mellett na­gyobb lehetőségünk nyílt arra, hogy gazdaságosabbá tegyük me­gyénk területén a tetőfedőcserép és az égetett tégla gyártását A most átvett két téglagyárral jól felszerelt javító műhelyt is kap­tunk, mely segíteni fog mind a négy téglagyárban az állóórák nagymérvű csökkentésében, a prések és kemencék kapacitásá­nak jobb kihasználásában. Az Építőanyaipari Vállalat mérnö­kökkel, műszaki dolgozókkal gya­rapszik, ami hozzá fog járulni a jobban szervezett és irányított munkához, a termelés növekedé­séhez. Várható, hogy az év folyamán megyénk téglagyárai mintegy 10 százalékos tervtúlteljesítést érnek el, s ez a mennyiség meghaladja az egymillió darab téglát és százezer tetőfedő cserepet, melyet a terven felül a termelőszövetke­zetekben új mezőgazdasági épüle­tek építésére tudunk fordítani. 1841 tonna szenei takarított meg a fűtöház Már több esetben ütötte el a nyíregyházi íűtőhéz dolgozóit az élüzem-kitüntetés elnyerésétől az, hogy nem sikerült teljesíteni a szénmegtakarítási tervet. 1958 második félévében ezt a tervet is túlteljesítették, elnyerték az él- üzem-címet a vele járó 17 ezer forint jutalommal. A mozdonyvezetők és fűtők, a nyíregyházi fűtőház dologzói ez évben három hónap alatt 1841 tonna szenet takarítottak meg, a Tanácsköztársaság évfordulójára vállalt 109 százalék szőntakaré- kossági tervteljesítés helyett 110 százalékot értek el. Kitűnt Buk">- venszki Endre mozdonyvezető és fűtője, valamint Zsák Rudolf moz­donyvezető és fűtője. A Tanácsköztársaság évfordu­lója tiszteletére tett egyéb fel­ajánlásokat, az ólüzem-szinteket is kivétel nélkül túlteljesítették a -fűtőház dolgozói, Mezőgazdaságunk egyik jelen­tős ágazatáról, a gyümölcsterms-• lésről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az erszág gyümölcstermelését eddig csak becsléssel állapították meg, mert gyümölcsfaállományunkról 1895- b31 régi és 1935-ből származó, nem kielégítő pontosságú adatok­kal rendelkezünk. A gazdasági bizottság megbízta a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy állapítsa meg az ország gyü­mölcsfaállományát és a termelés irányításához szükséges adatokat. Az összeírás előkészítését már megkezdték. Még az idén az or­szág egész területén számlálóbiz­tosok járják be a községeket és gyümölcsfajtánként írják össze a termőfák számát. A jövő évben a begyűjtött anyag alapján a fa­fajták arányát, állapotát értéke-, lik. Az összeírás a fák virágzása] után kezdődik és őszig tart. Felelősek Egyenes és járható úton ha­ladunk. Azon az úton, mely egyedül képes boldog, szép jö­vőt teremteni. Építjük iparunkat, fejleszt­jük mezőgazdaságunkat, mű­veljük népünket, javítjuk az élet gazdasági és szellemi fel­tételeit. Nem lehet közömbös számunkra, hogy mit hoznak az évek. A jövőbe is nézünk, s feladatunk ez lehet: tovább, előre a megkezdett úton, való­ra váltva elképzeléseinket, ter­veinket. Az előttünk álló feladatok­ról helytelen lenne lekicsiny­lőén beszélni. A valóság, a reá­lis lehetőségek talajából nőttek ki, de mégsem könnyűek. Meg­valósításukhoz a rendelkezésre álló anyagi javakon kívül szük­ség van még valamire: a mun­kára, amelyet a kéz az ész leg­jobb tudása szerint, annak leg­józanabb szavára végez. Mit jelent ez? Kell, hogy a hídépítő mérnök százszor, ezer­szer ellenőrizze számításait. A gyári munkás az eddiginél is sokkal jobban vigyázzon gé­pére, amelyen dolgozik, A ter­melőszövetkezetek az adottsá­gokat figyelembe véve, a leg­ésszerűbben gazdálkodjanak, s hegy az orvos jobban gyógyít­son, száműzze a szenvedéseket. Odaadással, becsülettel végzett vagyunk! munkára van szükség, hogy hídjaink erősek, szepívűek le­gyenek. gyáraink többet és ad­janak. így lesz az eddiginél több élelmiszerünk, így szépül j életünk. Jóllehet, az utóbbi időben sek szó esett az itt clmondot- takról. De kell, hogy beszél­jünk róla ma, holnap, minden­kor. Hogy mindannyian tud­juk, érezzük: felelősek va­gyunk! Érezzük, hogy két ke­zünkkel saját történelmünket írjuk, s munkánkat végezzük úgy, hogy annak gyümölcsét mi, s gyermekeink élvezik. Szívvel és lélekkel kell, hogy kezdjük és végezzük felada­tainkat. S ha ezt tesrzük, munkánk nyomán új iskolák, lakóházak, gyárak épülnek, ed­dig terméketlen területek gyü­mölcsöt hoznak, jobbá, gondtala­nabbá válik az életünk. Ilymó- don tudjuk végigjárni a meg­kezdett utat, leküzdve a meg­tévesztő ösvényeket, valóra váltani a bíkét, nyugodt, bol­dogabb életet biztosító ter­veinket. Szívvel és lélekkel! Igen, csak így! Munkánk nem nélkülözheti a tudási és lelke­sedést. S ezt nem szabad szem elől tévesztenünk, mert ez a mi tőkénk, ez jelenti a derűsebb mát és ez érleli a gyümölcsö­zőbb holnapot. Április 1-től a helyi iparhoz tartozik a tiszavasvári és a tiszaberceli téglagyár is

Next

/
Oldalképek
Tartalom