Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-26 / 72. szám
2 keletmagyarország 1959 MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK Munkás ész — munkás kéz Hasznos beszélgetés Szabé Mihállyal, a tiszalöki járási pártbizottság titkárával M INDENEK ELŐTT BEMU- Ifl. TATOM. Közepes termetű, erősen őszülő hajú, barátságos ember. Nem régen van a járási pártbizottság élén. Azért választottuk őt, mert maga is munkás, aki sok évig dolgozott a diósgyőri vasgyárban... Közel öt hónapja látott napvilágot az a fontos párthatározat, amely a munkásosztály helyzetét elemezte és mutatott rá a tennivalókra. Arra voltam kíváncsi, hol tartanak a járás üzemei ennek végrehajtásában... — Váratlanul ért, de nagyon időszerűnek tartom, s bár foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, úgy látom, üzemeinkben újból vissza kell térni a dologra, mert sok más munka elterelte erről a figyelmet, — Hány embert érint a határozat a járásban, s hogyan fogadtak a munkások? — Velem együtt örültek neki, Leginkább három üzemünket — a Tiszavasvári Alkaloidát, a téglagyárat és a Tiszalöki Erőművet érinti a határozat. Közel félezer munkás tárgyalta meg, s mondhatnám, az öt hónap alatt szép eredményeket éltünk el. örvendetesen javult a kapcsolat, s barátibb lett a légkör a vezetők és a munkások között, A legnagyobb eredménynek talán azt tudnám említeni, hogy az üzemi munkások az utóbbi hónapokban még inkább megértették: mit is jelent az üzem vezetésében való felelősségtel* jes részvétel. Ennek méltó kifejezője a pártszervezetek erősödése. Csak néhány számot: Az Alkaloidában 100 tagja van a pártnak, míg a Tiszalöki Erőmű 709 dolgozója közül 52, A Tiszavasvári Téglagyárban közel húsz. Sok kétkezi munkás a határozat után kérte felvételét, s örvendetes, hogy a három üzemben dolgozó műszaki értelmiség több, mint fele: 29 mérnök, technikus stb. a párt tagja. Természetes, hogy ezáltal javult a vezetés az üzemekben, még több javaslat, kezdeményezés valósult meg, a termelés fokozódott. — Milyén hatással voltak ezek 9. változások az üzemi demokráciára, a munkások életére? A MUNKÁSOK ÖNTUDA- ** TOSODÁSA, felelősségérzetük növekedése, vitázó, bizalmas légkört alakított ki. Bár ezen a téren vannak tennivalók — s ezt is bátran elmondhatjuk ■— mégis érezni lehet, hogy tett- rekészebbek az emberek. Elmondták az Alkaloidában, hogy , az utóbbi napokban lanyhult a pártszervezet munkája. Nem segítették és nem támogatták az üzemi tanácsot. Ezt nyilván azért vették észre a munkások, mert korábban az üzemi tanácsban dolgozó kommunisták többet dolgoztak. A téglagyárban a napokban tartottak üzemi tanácsülést, ahol sok jó javaslat, kezdeményezés született. A gyár ez évi nyerstéglatermelési terve 8 millió 800 ezer darab, míg az égetett tégláé 8 mi’lió 100 ezer. Az üzem munkásai az MSZMP kongresszusa tiszteletére versenyt szerveztek. Vállalták, hogy a terveket túlteljesítik, 240 ezer téglával gyártanak többet, amit a termelőszövetkezetek részére ajánlanak fel. Ez az üzemi munkások felelősségét is mutatja a mezőgazdaság szocialista átszervezése iránt. — Tehát a demokrácia fejlő-" elését a termelésen méri le Szabó elvtárs? ÍGY van. nyilván1 VALÓ, hogy ott, ahol a termelésben eredmények vannak, s gondolkodnak, javasolnak az emberek, nem lehet hiba az üzemi demokráciával sem. Itt van például az Alkaloida munkásainak példamutatása. Igazi baráti, elvtársi kapcsolat van a 1,'ZEN A JOBB vezetők és a munkások között. Bár igaz az is, hogy az üzemek vezetői otthonukban, a családi körben is fekereshetnék dolgozóikat, s gondolom, ez még inkább gyümölcsözőieg ha ma, de a jelenlegi légkör olyan eredményekre vezetett, amelyek azt mutatják, hogy valóban a munkások vezetik a gyárat, ők javasolták, hogy a gyógyszergyártáshoz több gyógynövényt biztosítsanak. Óriási jelentősége van annak a javaslatnak, hogy a vadon termő gyöngyvirágot használják fel a gyógyszergyártásban alapanyagnak. Ennek érdekében brigádot alakítottak, s az egyik tapasztalt munkás, Gazdag elvtárs vezetésével felkeresik a Bükk hegység falvait, s a helyi lakosság segítségével összegyűjtik az itt található gyöngyvirág leveleit ess az üzembe szállítják. A dolgozók kiszámították, hogy 1 mázsa szárított gyöngyvirág-levélből kb. 7 ezer dollár értékű gyógyszer-alapanyagot állíthatnak elő. Tanácskoztak a termelőszövetkezetekkel is, melynek az lett az eredménye, hogy 50 hold mákra kötöttek szerződést. —- A határozat fontosnak tartja a törzsgarda, kialakítását, a munkások tanítását, nevelését. Mi a helyzet ezen a téren a három üzemben? TÉREN A LEG- EREDMÉNY az Alkalodiában van, ahol nem ismerik a munkaerő-vándorlást. A dolgozók fele több mint 10 éve dolgozik az üzemben, de nem ritkák a húsz, vagy még ennél is több éve itt do’gozó munkások. Ezeket megbecsülik, s mint nemrég is történt, a negyedszázados munkásságukat ünneplők részére ünnepélyt tartottak, s megajándékozták őket. Gondoskodnak a nyugdíjasokról is. A múlt évben csupán öt dolgozó ellen volt fegyelmi eljárás, kettőt elbocsátottak, mert hozzányúlt a népvagyonhoz. — A téglagyárban 30 munkás 7 éve dologzik az üzemben. Itt már elég nagyarányú a munkaerő-vándorlás, mely az idénymunkából adódik. Hiszen a téglagyártással ősszel leállnak, s a dolgozókat fagyszabadságra küldik. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha cserépgyártással is foglalkoznának. Itt három munkás ügyével foglalkoztak csupán a múlt évben. A fegyelmi bizottság azért vonta fele.ősségre, mert gondatlanság miatt kisebb baleset érte őket. Több probléma van a Tiszalöki Erőműnél. Mint „fiatal" üzem, nehézségekkel küzd, s az üzem kollektívája nem elég kiforrott, a törzsgárda kialakítására is több időre van szükség. — A határozat után mindhárom üzemben megszervezték a munkások továbbképzését. Az Alkaloidában 44 dolgozó képezi magát szervezetten, és 14 technikus tanul egyénileg. — Hasonlóan gondoskodtak a munkások képzésérői a téglagyárban és az erőműnél is. — Mennyiben javult a munkások szociális helyzete, s milyen eredmények vannak kultu- rálódásuk területén? t HATÁROZAT ÓTA ezen a téren is értek el eredményeket üzemeink. Jobban, és gondosabban foglalkoznak pártszervezetek, a vállalatok igazgatói a munkásokkal. Tuob támogatást kap az üzemi tanacs és az üzemi bizottság is. Az Al- . kaloidában a múlt év végén 8, ez évben pedig 12 család részére biztosítanak lakást. Az építkezéseket már meg is kezdték. A jövő évben újabb 12 család részére építenek lakást itt S ezen felül 17 dolgozó kapott kislakás építésére kölcsönt. Az üzem ebben az évben épít egy medencét víztárolás céljára. Ezt úgy készítik el hogy nyáron iürdőz sre is alkalmas legyen. A munkások étkezése biztosított, melyhez nem kis költséggel járul a gyár. Az elmúlt esztendőben az üzem szociális és egészségügyi célokra 671 ezer forintot költött. Egy dolgozóra 2240 forint esett, azon felül, hogy az évi átlagos fizetés ifi 17 százalékkal nő tovább. A téglagyárban fürdő és korszerű öltöző áll a dolgozók rendelkezésére, amelyet 140 ezer forintos költséggel építettek. Szerencsés helyzetben vannak, s dicsérni lehet az együttműködést, amely a két üzem között fennáll. A téglagyári munkásoknak az Alkaloidában biztosítanak ebédet, de sok más is összefűzi őket. Probléma az erőműnél van. Ideiglenes étkezdéjük van. fürdő és öltöző is van. Gondoskodtak arról, hogy a bejáró dolgozókat gépkocsi szállítsa. Nincs azonban egy kultúrtermük, ahol a dolgozók összejöhetnének beszélgetni, s ez naevban o*to!ia e híres üzem továbbfejlődését, s a kulturigények kielégítését, a kultúrmunka kibontakozását. Az Alkaloidában jobb a helyzet A kultúrteremben rendszeresen vetítenek filmeket, meghívjak a téglagyári munkásokat is. Ese- tenkint Debrecenbe járnak egy-egy színielőadásra. Van kultúrgárdájuk is, szóval jobb a helyzet mint az erőműnél. A HATÁROZAT MEGJELE** NÉSE ÓTA sokat javulta helyzet, reme ez nem iel«nt' azt hogy már nincs tennivaló. Megállapítható azonban, hogy tovább erősödött a párt és a munkások közötti kapcsolat, s ha a jövőben is úgy dolgoznak üzemeinkben a kommunisták, mint eddig, akkor ez még gyümölcsözőbb lesz. Helyes volna, ha az üzemek a nyár folyamán kirándulásokat, majálisokat szerveznének dolgozóik s azok családtagjai részére, mert ez még tovább erősítené a munkás összefogást. FARKAS KÁLMÁN. Rendelet a termelőszövetkezetek építkezéseiről Az építésügyi miniszter és a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építési o.i.'húzás, műszaki feltételeinek és az építkezések kivitelezésének biztosítására együttes rendeletet adott ki. A rendelet szerint állami hitelt csa’ a típustervek, vagy államilag ajánlott tervek alapjan kivitelezendő épületre lehet folyósítani. A tervek kiválasztására a szövetkezet jogosult. A termelő- szövetkezetnek joga van olyan változtatásokat kérni, amelyek az épület szerkezetét nem érintik. Egyedi terv szerint a szövetkezet csak olyan épületet emelhet, amelyre típus, vagy ajánlott terv nincs. Ha az építménynek rendeltetés szerinti használatát akadályozó hibája van, a szövetkezet az építmények átvételét megtagadhatja. A rendelet intézkedik azokról a munkákról, amelyeket a szövetkezet tagjai végeznek és a fuvareszközök, valamint az anyaghozzájárulás elszámolásáról is. A rendelet szerint a műszakilag nem jelentős munkák, mint a felújítás-, átalakítás, tatarozás és karbantartás, a szövetkezetek házi brigádjainak feladata. Az egyes brigádok vezetője legalább kőműves vagy ácsmester képesítésű brigádtag lehet. Annyi szereplő, ahány néző Táncos, dalos találkozó volt Vásárosnaménvban Közel ötszáz ember nézőközönségnek is elég, nemhogy szereplőnek. Pedig 460 gyermek és felnőtt gyűlt össze Vásárosnamény- ban- vasárnap, hogy számot adjon felkészültségéről. Énekkarok, tánccsoportok és szavalókórusok. Tizenhét község küldte el legjobbjait a vetélkedésre. Nehéz volt a választás. A bírálóbizottságnak nem volt köny- nyű dolga, de a reggel kilenckor megkezdett műsor a bírálat kihirdetésével délután két órára véget ért, olyan fegyelmezetten. pergőén váltották egymást a csoportok. Meglepetést hozott a lónyai úttörők és a tiszakerecsenyi felnőttek szavalókórusa. A gyermekek a szabadságharccal kapcsolatos versösszeállítást adták elő. A ti- szakerecsenyiek vöröscsillag alakzatban vonultak fel a színpadra, fehér ingükön pirosló, ötágú csillag. Ady versét szavalták. Talán éppen a szavalókórusok érték el a legnagyobb sikert, mutatva, hogy ez az elhanyagolt kórusmű- faj sokkal több gondozásra, szeretetve tartana igényt, mint amennyit! ráfordítanak megyénk együttesei. összteljesítményüket figyelembe véve a lónyaiak táskarádiót nyertek. Az ezüst vándorserleget a parasztkórusuk vette át. „Legalább tíz esztendeig megőrizzük’' — Ígérték. A találkozó megmutatta, hogy a vásárosnaményi járásban igen élénk és jó az együttesek élete, munkája. Az énekkultúra napjainkban fejlődik. Tavaly még csak kettő, az idén már kilenc felnőtt kórusuk van. Fáy Erzsébet és Gjimesi Kálmán a kisvárdai hanglemez-parádén Magas színvonalú hanglemezparádét rendezett a közeli napokban Kisvárdán a Népbolt Vái- ’.alat. A rendezvényen közel másfélezren vettek részt. A műsor, keretében opera, operett, magyar nóta és tancdal-egyvelegekkel szórakoztatták a közönséget. Fővárosi művészek is közreműködtek. Többek között Fay Erzsébet énekesnő ' és Gyimesi Kálmán, a Színművészeti Főiskola negyedéves hallgatója, mint Kisvárda szülötte. A rendezvényt árusítás kísérte, majd végül reggelig tartó tánc- mulatságra került sor. TANULSÁGOS TÖRTÉNET Az asszony, S. Andrásné szőke és a szeme szomorú. Arckifejezésén látszik, hogy szenved, hogy súlyos gondjai vannak. — Beszéde, minden mozdulata ideges, kapkodó, nyugtalan. Igaz, csak ritkán beszél, csendesen, elgondolkozva ül a gépnél, s munka végeztével rohan a gyerekekért a bölcsődébe és a napközibe. Házasságuk szerelmi frigy volt, története olyan, mint sokezer más házasságé. Az asz- szonyt falun ismerte meg férje, aki ma is egy nyíregyházi szerv vezető beosztású dolgozója. A házassággal S.-né is felkerült a városba, s rövidesen szép otthont rendeztek be maguknak. A szerelmes évek elrepültek, közben sorban megérkeztek a gyerekek: Bandika, Kati és utoljára Gyurika.. Gyurika születése volt az első csapás, ami a kis családra szakadt: a .gyermek ugyanis vakon született, s hiába házaltak vele az orvosoknál, segíteni, nem lehetett. Hét esztendő. telt el az esküvő óta. A 23 éves falusi lányból 30 éves városi asszony lett, három gyermek anyja. A férfi meg egyre jobban elhide- gült asszonyától. A régi. kedves szavak elkoptak, s a boldog várakozást felváltotta az unalom, a közöny. Aztán a férje kimara- dozott, s különféle okokra hivatkozva többször napokig sem íött haza. Amikor pedig itthon volt, feleségéhez egy szót sem, gyermekeihez pedig alig szólt. Egy unalmas, téli estén, amikor az asszony befejezte a mosogatást, S. András megszólalt1 — Itthagylak... A kicsikért fizetem a tartást. . Az asszony szívére váratlanul szakadt a seb, s a könnyes ijedtségtől szinte szólni sem tudott. — Dehát miért? .; ■, — Nézd, Katóka, ez így nem megy tovább. Én funkcionárius vagyok, vezető. Érted? Te pedig, hiába beszélek neked, minden vasárnap elmész a templomba, a gyerekeket este meg- imádkoztatod, vallásos vagy. — Köztünk egy világ van, nem érthetjük meg egymást. Mit is szólnának a hivatalban, ha megtudnák? Jobb, ha külön kerülünk . . s így költözött el S. András hivatali vezető a feleségétől és gyermekeitől. Minden hónapban pontosan fizeti két gyermekéért a gyermektartást. A harmadik, Gyurika ugyanis messzire, a vakok intézetébe került. S.-né egy üzemben helyezkedett el, kora reggéltől késő délutánig dolgozik, utána szalad a két kicsiért a bölcsődébe és a napközibe, hazaviszi őket, vacsorát főz, mos, takarít sokszor késő éjszakáig — és sokszor az egész éjszakát is — amikor a kicsik már alszanak — átsírja. Hiányzik a férje, akit még mindig szeret — s akiről úgy hírlik, már egy más nővel, egy fiatalabbal él. Eddig a történet, s úgy érezzük, nekünk is, az egész társadalomnak is állást kell foglalnia S. Andrásék ügyében. Több ok miatt el kell ítélnünk a férjet, aki hűtlenül elhagyta családját. Ha S. András vezető, s kifogásolta, hogy felesége vallásos,, miért vette el? S miért csak! hét esztendő , múlva jutott ez a kifogás eszébe, amikor már hárem gyermekük is született? A mi kommunista és párton- kivüli vezetőink szeretettel és türelmesen nevelik nemcsak a társadalmat — családjukat is. S ha világnézeti kérdésékben különbségek, nézeteltérések vannak a családban, ha a feleség a múltból, a szülői házból maradi felfogást hozott magával — szeretettel és türelemmel, okos, meggyőző érvekkel és tettekkel lehet tanítani és megváltoztatni. Ha S. András kommunista nevelésben akarja részesíteni gyér-' mekeit, akkor miért hagyta ott! őket, miért bízta egyedül „vallásos” anyjukra? Amikor majd a gyermekek felnőnek, s ember lesz belőlük — mert a mi társadalmunk nem hagyja magukra őket —j súlyos vádakat olvashatnak- majd apjuk fejére: •— Cserbenhagytál minket,, csak magaddal törődtél, a pilla-' natnyi könnyebbségekkel..; S. András vezető, több ember munkáját irányítja. Értük is felelős — de elsősorban gyerme-l keiért, családjáért kell felelnie! Győri Illés Györgj-i
