Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

1959. MÁRCIUS 81, SZOMBAT KEXETM AGYARORSZÁG 7 „A nyíregyházi munkásság átvette a hatalmat” Szemelvények a negyven év előtti JVy ír vidékből l „Egyetlen távirat hozta meg a i hírt Nyíregyházára — írja a már- t cius 23-i Nyírvidék — az új, a munkásforradalom eredményéről, [f'n szocialista kormány megalaku- a lásáról. Ennek az egy táviratnak r a nyomán néhány óra alatt futá- I rok menteit, kocsik vágtattak, autók száguldtak szét a város­ban. Fáradthatatlan, lelkes em­berek az első éjszaka megterem­tették a második, a munkások forradalmát... “ Másnap délelőtt 10 órakor már össze is ült a munkás- és katona- tanács. Ezen az ülésen Szamuely György többek között az alábbia- T kát mondta: t / Szamuely György beszél „Ezelőtt pár hónappal rámlőt­tek azért, mert hirdettem, hogy 'zommunista vagyok. Most büsz- eséggel látom, hogy nem folyt g, vérem hiába, a magyar prole- árok öntudatra ébredtek, össze- *®§ogtak szocialisták és kommunis- r ták. Megteremtették a magyar proletárdiktatúrát, amely nem néz senkit, csak a dolgozókat. Le kell törni az ellenforradalmárokat min­den erővel és eszközzel. Majd f Marx szavaival végezte beszédét: ,, Reszkessenek az uralkodó osztá­lyok a kommunista uralomtól, mert a proletárok csak a láncai­kat veszíthetik, de egy egész vi­lágot nyerhetnek helyette.” Kazimir Károly felszólalása Si az utat a világ összes proletárjai­nak, melyre rá kell lépniük. Kell, hogy ennek a lépésnek nyo­mán fellángoljon az egész világon a proletárforradalom tüze és eb­ben a tűzben edződjék újjá az egész régi korhadt tnindenség, teremtődjék meg a kommunista világszövetség. Harci sorakozóra hívunk fel benneteket. A proletárság láncá­ból felszabadult öklének le kell sújtani mindenkire, aki másra meri kinyitni száját, mint arra, hogy: Éljen a Tanácsköztársa­ság!” „A tanácsülés egyik felszólalója, Körösi Jenő, a kommunista párt vezetőségi tagja arról beszélt, hogy a magyarországi események igazolták az orosz forradalmat és eljutottak az orosz forrada’om stádiumába.” A miskolci direktórium szenet küld Nyíregyházának „A borsodi vörös gárda tegnap kezébe vette a borsodi szénbá­nyákat, amelyekben teljes erővel megindult a termelés. A szénbá­nyászat fölött a miskolci direktó­rium rendelkezik és a nyíregy­házi direktórium ehhez fordult... Tegnap már hat vagon szenet kaptunk, ma nyolc vagon sze­net indítanak útnak.“ (Nyírvidék, 1919. március 25.) Javítják a szegények kosztját „A nyíregyházi ápoltak ma há­rom és fél deci bort és ugyan­ennyi főzeléket kaptak ebédre. Az ápoltak azzal a kéréssel fordul­tak a tárosbiztosi tanácshoz, hogy emeljék félliterre az adagjukat. A városbiztosi tanács ezt megadta’’. (Nyírvidék, 1919. március 29.) Épít késések Megállapították, hogy szükség van új közvágóhídra és határoza­tot hoztak kislakások építésére." (Nyírvidék, 1919. március 29.) „Kimondta a városbiztosi ta­nács, hogy mivel a háborúban sok közkút elromlott, azokat kija­vítják, illetve újakat állítanak. A kislakások bérét leszállították „A kétezer koronánál kevesebb lakbéreket húsz száza'ékkai csök­kentik, A havi lakbér-fizetésnél április elsején, a negyedévi lak­bérfizetésnél május elsején lép hatályba a rendelet." (Nyírvidék, 1919. március 30.) í4 vörös hadsereg megsxervexése IVyiregyháxan fcA magyar proletárság tegnapi tselekedetével megmutatta azt „ ... Nyíregyháza székhelye lett vörös hadsereg ötödik hadosztá­A munkás-, katona és földművesszegények tanácsának vá­lasztási listája. A választáson szavazati jogot kapott valamennyi 18 éven felüli dolgozó (1919-es plakát fényképe.) lyának. A hadügyi népbiztos most nevezte ki az egyes hadosztályok­hoz a polgári népbiztosokat. A nyíregyházi hadosztályhoz Sza­muely Lászlót nevezték ki pol­gári népbiztosnak, aki tegnap este meg is érkezett és elfoglalta hi­vatalát. Az ő Irányítása mellett most már teljes apparátussal kezdődik meg a vörös hadsereg szerve­zése." (Nyirvldék, 1919. március 30.) A proletárdiktatúra olvasmányai „Megérkeztek és kaphatók az újság boltokban: Marx-Engles: A kommunista kiáltvány, A kommu­nizmus alapelvei. Kautsky: A pro­letárság diktatúrája, Marx-Engels él"*'*. Liebnecht: Mit akar a szo­ciáldemokrácia? Marx: Bérmunka és tőke. Varga Jenő: Földosztás és földreform Magyarországon. Szocialista iratok és a Munkás­könyvtár összes iratai.’’ (Nyírvidék, 1919. április 1.) ragaszkodik és legteljesebb bi­zalommal van iránta. Intézke­déseit egyhangú helyesléssel tu­domásul vette. A kommunista párt nyíregy­házi szervezete vezetőinek már az első találkozás alkalmával tapasztalniok kellett, hogy az elvi alapok tisztázatlansága a proletárdiktatúra megszilárdítá­sának súlyos hátráltató tényező­je lesz. Ezért kísérelte meg Kö­rösi Jenő, a pártszervezet má­sik vezetője, hogy az esemé­nyekről helyes értékelést ad­jon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi esemé­nyek az orosz forradalom stá­diumába érkeztek el. A mun­kástanácsnak e döntő események idején vigyázni kell arra, hogy távoltartsa magától azo­kat, akik csak konjunktúrából fcsatlakoznak a proletárság moz­galmához. A proletárdiktatúrá­nak sem jobbra, sem balra nem szabad nézni, csak így biztosít­hatja a hatalmat, Az egyetértést zavaró meg­nyilatkozások után, melyeknek elindítója Kiss Roland volt, a munkástanács a katonai alaku­latok csatlakozásáról szóló je­lentéseket hallgatta meg. Mus- song és Gyük századosok a kommunista párt tagjai, a kora reggeli órákban közölték a hu­szárlaktanyában, a tüzéreknél és a barakkórházban a katonák« kai a történteket. A katonák kö­zött általános volt az öröm és lelkesedés, valamennyien azon­nal letették a fogadalmat a Ta­nácsköztársaságra. A délelőtti munkástanács utolsó eseménye Szabolcs vármegye és Nyíregy­háza város népéhez címzett fel­hívás felolvasása és jóváhagyása volt. A munkástanács ülésén — amint arról az előzőkben szó volt — a kommunista párt nyír­egyházi szervezetével az egye­sülés kérdésében végleges meg­egyezést nem sikerült létrehoz­ni. A március 22-i esti együttes pártvezetőségi ülésnek kellett volna a kérdést megoldani. Kiss Roland azonban este meg job­ban elmélyítette a két párt kö­zötti ellentéteket. 1920 augusz­tusában a nyíregyházi törvény­szék ötöstanácsa előtt tett val­lomása szerint a már említett pártvezetőségi ülésen dőlt el az, hogy kommunisták vagy szo­cialisták veszik-e kezükbe a ve­zetést. Az ülésen a kommunis­ták az elnöki széktől balra, a szociáldemokraták pedig jobbra helyezkedtek el. Kiss Roland mindjárt heves támadást inté­zett „a politikai kaméleonok el­len”, félre nem érthető módon dr. Zsoldos Péterre célozva. Szamuely György válaszolt a támadásra. Nagy feladatok el­végzése előtt — mondotta — nincs helye a személyeskedés­nek. *— Vagy elfogadják a kommunistákat így, vagy pedig- magukban is meglesznek. Nem a kommunisták hibája volt, hogy a két párt egyesülésének ügye és az együttes pártvezető­ség megválasztása ismét elodá- zódott. Március 23-án a helyzet né­mileg tisztázódott Megérkezett a belügyi népbiztos távirata. Kiss Roladot kormánybiztosi ál­lásától felmentette. Megjött a Magyarországi Szocialista Párt központi titkárságának kikül­dötte, Stefkó Sándor is, hogy tájékozódjon a helyi viszonyok­ról, történtekről, és hitelesen is­mertesse a budapesti eseménye­ket. További utasításokat ho­zott magával a pártvezetőség­nek, munkástanácsnak és direk­tóriumnak. A rendelkezések nagyrésze azonban közben már időszerűtlenné vált, mert a szükséges intézkedések idejében megtörténtek. Ellenben sikeres volt a központi kiküldött fára­dozása a pártegyesülés létreho­zása ügyében. Vasárnap este már békülékenyebb és megér­tőbb légkörben hallgatta meg a munkástanács Szamuely György érveit s egyhangúan ki­mondta a két párt egyesülését „Itt most mér a mi kezünk épít!” (Ady) (Piakát 1919-ből.) r -----------------------— Énekes, táncos találkozó Y ásárosnaménykan Énekes, táncos találkozót ren­deznek Vásárosnaményban va­sárnap délelőtt a Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójának tiszteleté­re. A járási művelődési házban a járás legjobb énekkarai, tánccso­portjai vesznek részt a találko­zón, amelyek a körzeti székhelye­ken rendezett találkozókon a leg­jobbaknak bizonyultak. A leg-| jobban szereplő csoport és ének- j kar vándor-kupát nyer, vezetőiig tiszteletdíjat kapnak, a résztvevők oklevelet Zsebrádió, hegedű, fényképezőgép stb. szerepelnek a jutalmak között. A fellépő együt­tesek között két szövetkezeti köz­ség, Tiszaszalka és Beregsurány is képviselteti magát, termelőszö- vetezeti tánccsoportjukkal. Ilyen találkozó, énekkari bemutató Vá­sárosnaményban még soha nem volt. iínnspi pártfaggyülésl tartónak a MÍK kommunistái A dicsőséges Tanácsköztársa­ságra emlékezve csütörtökön ün­és megválasztotta az egyesült munkáspártok nyíregyházi szer­vezetének vezetőségét. Nyíregyháza népe a Tanács- köztársaság kikiáltását — mint arról később a nyíregyházi rendőrség vezetője beszámolt — kitörő örömmel fogadta. De ha­sonló érzéssel fogadta a mun­káshatalmat Szatmár és Sza­bolcs megye egész szervezett munkássága, földművesszegény­sége és az értelmiség tekinté­lyes része is. A munkástanácso­kat és végrehajtó bizottságokat tettekkel is támogatta. Nyír­egyházán napok alatt nyolcszá- zan jelentkeztek az új rend vé­delmére életrehívott munkás­őrségbe. A radikálispárt felosz­lott és kötelezte tagjait, hogy egyenként lépjenek be a Ma­gyarországi Szocialista Pártba s álljanak az új rend szolgála­tába. Jelentkeztek a kisgazdák is. Küldöttségük felkereste a direktóriumot, hogy részt kér­jen a forradalom munkájából, mert az új hatalmat kész min­den erejével támogatni. A tö­megek elismerték a munkásosz­tály hatalmát, vezetőszerepét és megyei végrehajtó szervének irányítását. (Részlet a „Negyven éve" c. megyei kiadványból.) népi taggyűlést tartottak a MÉK nyíregyházi központjában, melyen a kommunistákon kívül kiváló pártonkívüli dolgozók, KISZ-ta- gok, szakszervezeti tagok is részt vettek. Közel hatvanan hallgat­ták meg Nádas: Márciusi szél cí­mű költeményét és nagy tetszés­sel fogadták Karikás Frigyesnek a legendás 19-es komiszár írónak Korbély János című elbeszélését. A Tanácsköztársaságról szóló meg­emlékezést Győri Sándor elvtárs, a vállalat titkára tartotta. V irágos köszöntő A Kiskereskedelmi Vállalat párszervezete csütörtökön este az Irodaház kistermében taggyűlést tartott. Megemlékező beszédet Misák János párttitkár mondott, melyben méltatta a Tizenkilenc­ben elért eredményeket. A tag­gyűlés ünnepelte a vállalatnál dob' gozó veteránokat, akik a Tanács» köztársaság idején tevékenykedtek/ Botos Emil, Dankó András, Je-‘ szenszki István veteránok örültek! az ünneplésnek, és a virágoknak,' amikkel ez alkalommal a KISZ- szervezet nevében Szoboszlai Éva' köszöntötte őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom