Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

Tiaxuntavári j ti tőjéről (Interht az 5. oldalon.) ★ K ai t arái!« híradó (8. oldal,) Es a Iclciősség a szülőké... «Riport az 5. oldalon.) ★ Kiesi föld (Regényrészlet * 4. oldalon.) XVL ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ara 50 fillér 1959. FEBRUÁR 19, CSÜTÖRTÖK | íjTSNEPELVNK jiienryi emlék, mennyi szívbőljövő és szívbemarkoló *u -lbeszélés kelt szárnyra a szabolcsi emberek ajkán a hosszú évtizedek alatt. Mennyi hőstett, megannyi époszaa történelemnek, amely nem látott papírt és nyomdafestéket. Ilyenkor uradalmi csűrök, ablaktalan cselédviskók tárul­nak az emlékező krónikás szeme elé és szinte hallja, ahogy az idős cselédember megeleveníti az orosz frontot, a szenve­dést, a nélkülözést és mély sóhajjal emlékezik a doni kozá­kokról, a pétervári munkásokról, az orosz népről, a bolsevik bátorságról és Leninről. Mert így volt ez negyven esztendőn keresztül. A hadi­fogságból és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcai­ból hazatért szabolcsiak csak suttogtak a pislákoló mécse­sek mellett a nagy változásról, amely megrengette a világot Akkor — 1917-ben — vérrel pecsételték meg odakint és itt­hon a magyar—szovjet barátságot És 1919-ben az orosz ha­difoglyok segítették fiatal Tanácsköztársaságunk élet-halál- harcát, az ezeréves igát lerázni akaró magyar nép mellett fogtak fegyvert. Gondolták volna a veteránok, hogy annyi rabságban el­töltött év után új hadak kelnek Kelet felől és végérvénye­sen megszabadítják népünket az elnyomástól? Igen, sokan vártak erre, hiszen a' szovjet nép még akkor megígérte, hogy visszaadja a szabadságot, amelyet elragadtak tőlünk az intervenciós fehérgárdista csapatok tizenkilenc őszén. Elér­kezett a nap, amikor teljesült az ígéret A szovjet hadsereg vére hullatásával állta szavát, felszabadította hazánkat Élni tudtunk a szabadsággal. Nincs rá lehetőség, hogy felsoroljuk a gazdasági és politikai támogatás megannyi té­nyét Elég, ha rámutatunk: országunk tervgazdaságának si­kereiben oroszlánrésze volt a szovjet segítségnek. A magyar nép függetlensége merő álom lett volna csupán, ha a test­véri szovjet nép nem nyújtja kezét 1956-ban, amikor újra sötét felhők tornyosultak felettünk. „ Ki tagadja, hogy a barátság szálai sokkal szorosabbra fonódtak az ellenforradalmi támadás leverése után?! Mélyebb tartalmat kapott a fogalom, amely a barátságot jelenti. Me­gyénkben sorra alakultak a magyar—szovjet baráti körök, soha annyi találkozó nem volt azelőtt magyar és szovjet emberek között. A barátság a szívünkben él. Tudjuk, hogy a szovjet tudomány és technika, a szovjet mezőgazdaság és ipar, a szovjet külpolitika bármily sikere a mi népünk sike­rét is jelenti. A mi eredményeinknek is nagy része van ab­ban, hogy a szocialista tábor állandóan erősödik. A magyar nép nem mutathat fel olyan óriási eredményeket, mint a Szovjetunió. De a két nép barátságát erősiti azzal, ha túltel­jesíti a terveket, ha a nagyüzemi mezőgazdaság útjára lép és ezáltal alkotóan tudja hasznosítani a szovjet kolhoz«*; szá­mos, előnyös módszerét. A mi barátságunk több egyszerű ismeretségnél, hisz sor­sunkat örök időkre egymáséhoz kötöttük. Nem lehet már külön vizsgálni a helyzetet, mert tennivalóink is egyek. A hatalmas barát nem kérkedik egyedül új és új felfedezései­vel, s a dolgozók jólétét nemcsak a saját országában akarja fokozni. Jó példa erre Hruscsov elvtársnak a XXI. kongresz- szuson elmondott nagyhatású beszéde is, amelyben rámuta­tott, hogy a kommunizmus csillagát egyszerre látják meg a szovjet népek és a népi demokráciák népei. Megyénk dolgozói nagy szeretettel és örömmel fogadják a bejelentést. Közel hozzánk a Szovjetunió államhatára. Sok küldöttség járt már itt és innen is sok dolgozó járt a Szov­jetunióban. Jól tudjuk, hogy egyre virágzóbb az élet mind­két országban, s hogy együtt menetelve jutunk az emberi boldogság korszakába, legyőzve a sötét erőket. Ezért ünnepeljük teljes szívvel a Magyar—Szovjet Barát­ság Hónapját! Dr. Münnich Ferenc: R magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szoeializmus építésének útján Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte mun­káját, Részt vett az ülésen Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Maro­sául György, Rónai Sándor, So­mogyi Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Antoe István, Benke Valéria, Czottner Sándor, Csergő Jáno6, dr. Dole- schall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza. dr. Sik Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek, és Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyű­lés ügyrendjének megfelelően a pénzügyminiszter az 1959. évi ál­lami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elnökének benyújtotta. A költség- vetést és a költségvetési törvény- javaslatot az elnök előzetes tár­gyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak, Az országgyűlés ezután az el­nök javaslatára elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát, amely a kö­vetkező: A Minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő béke- szerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsola­tos állásfoglalás, az 1959. évi ál­lami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója, Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1956. no­vember 26-án berekesztett ülés­szaka óta a Népköztársaság El­nöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját. Dr. Münnich Ferenc el v társ beszéde Néhány nap alatt 10 családdal, 14 taggal ás 40 hold fáiddal gyarapodtak az ököritófülpesi termelőszövetkezetek újabb tíz család jelentkezett a szövetkezetekbe. A belépők között ,annak Oláh Lajos hat. Kelemen .’éter öt és özvegy Balogh Gyu- ■ánc ugyancsak öt holdas, vala­A'l egyénileg dolgozó parasztom körében végzendő felvilágosítí munka sikereket hoz ököritófül- pösön is, ahol a Szabad Föld. a Haladó, az Új Élet és a Bek. Őre Termelőszövetkezetekbe má eddig is szép számmal kérték fel vételüket egyéniek. A napokban nint Párizs Zsigmond két és fél holdas dolgozó Parasztok. f hónapban elkéaxül a peineháxi kultúrháx Petneházán rövidesen kultúr- házat avatnak a dolgozók. A köz­ségi kultúrház közös erőforrásból épül, még a külső tatarozása és padlózása van hátra. A községi tanács vezetőinek elgondolása szerint még ebben a hónapban befejezik a munkákat. Százhar­minc lapméter padlót raknak le társadalmi munkában. A szak­munkát két fiatal: Bíró Miklós és Steszkó László vállalták, akik Budapesten dolgoznak, a padlózás szakmájuk, s szabadnapjukon a község dolgozóival együttesen padlózzák le a szobákat. A belső munkáknál mintegy húsz-huszon­öt kiszista segédkezik, s a szak­munkával együtt többezer forin­tot takarítanak meg társadalmi munkájukkal. — A kormányt az új ország­gyűlés megerősítette tisztségében, most áll először az új országgyű­lés elé, hogy beszámoljon az el­végzett munkáról — kezdte beszé­dét a Minisztertanács elnöke. — Az 1958-as esztendő az ellenfor­radalom utáni konszolidáció be­fejező éve volt és ezzel népi de­mokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. — Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció le­zárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teen­dőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenfor­radalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a I konszolidáció munkájához, az, első és legfontosabb feladatot úgy határozta meg, hogy a leglényegesebb: az államha­talom erősítése. Mindenki tudja itt ebben a teremben, és ezen kívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. — A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormány­zati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Soktízezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Nép­front aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe és rendszeresen részt vesz az állami és társadalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájára, a 24 ezer népi ellenőrre, akik odaadóen, nagy felelősségér­zettel végzik önként vállalt fel­adatukat. — A kormánynyilatkozat út­mutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, vá­rosi és községi tanácsok igaz­gatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök to­vábbi rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. •— A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvé­nyes érdekeinek védelmét. Igaz­ságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmá­rok felelősségrevonasát. Nagy kö­rültekintéssel választották külön a volt uralkodóosztályhoz tartozó­kat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gondo­san ügyeltek arra, hogy a szocia­lista törvényesség követelményei­nek megfeleljenek. Az elmúlt idő­szakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szocialista törvényesség megszi­lárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári per- rendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. A kormány 1957. első napjai­ban nyilatkozott a napirenden lévő gazdasági fel adatokról — Ma arról számolhatok be a risz­téit országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettül», skh túlteljesítettük a népgazda­sági terv fő céljait, Megvaló­sítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy meg­álljunk a magunk lábán. Ar­ra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékben bővítsük a népgazda­ság álló alapjait, és meg­gyorsítsuk a népgazdaság tej- lődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Münnich elvtárs ezután adato­kat ismertetett az ipar 1956. évi tervteljesítéséből. Külön foglalko­zott a lakosság élelmiszerellátá­sával, s rámutatott, hogy a mező- gazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellá­tását, sőt az élelmiszerek minősé­gét is. A mezőgazdaság tavalyi ered­ményeiről többek között elmon­dotta: — A mezőgazdaság a növényter­melés tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 száza­lékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A tavalyi mezőgazda- sági termelés így értékben mint­egy öt százalékkal haladta meg az 1957-es évit. A termelésen, belül nőtt az állattenyésztés rész­aránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. Ezután elmondotta, hogy a köz­lekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. — Az étetsztnvonal emelkedé­sének egyik legjobb bizonyí­téka. hogy a múlt évben egymiUiárd forinttal növeke­dett a lakosság takarékbetét- állománya, amire Magyaror­szágon még nem volt példa. A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforrada­lom előtti legmagasabb állomány­nak és négyszerese az ellenforra­dalom után lecsökkent betétállo­mánynak. Az emberek fokozot­tabban takarékoskodnak. — Ugyanakkor megnőtt a keres­let a tartós nagyértékű fogyasz­tási cikkek iránt. Az ipar igyeke­zett ezeket az igényeket kielégí­teni. A korábbinál például több mint kétszerannyi mosógépet gyártanak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszí­vóra és egyéb értékesebb fogyasz­tási cikkekre. Minden vásárló ta­pasztalhatta, hogy 1958-ban javult a boltokban az áruválaszték. — Az ellenforradalom leve­rése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetés­ből élők, elsősorban a munká­sok bérének rendezése. 1968-ra (FoprtwMM a X oldal—.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom