Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

2

KELLTMAGYARORSZAG

1959. FEBRUAB 19, CSÜTÖRTÖK

Tanácskozik az országgyűlés

»Folytatás az. 1. oldalról.)

azt ígértük, hogy ezt a teleméit életszínvonalat biztosítani kívánjuk, sőt, ha szerény mértékben is, de tovább növeljük. Ezt az ígéretünket is beváltottuk.

A Minisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés, bevezetésére, a nyugdíjak rendezésére, a pedagógusok s egészségügyi dolgozók idei bérrendezésére.

és nem „a kormány adja"

— A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikerei után a politikai munka betetőzése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Mint ismeretes,

* választó j ogosulták több,

mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció és stabilizáció befejezésének legfőbb politikai ismérve,

Nyilvánvaló, hogy pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány következetes, egyértelmű politikája volt a siker alapja. Természetesen, közülünk senki sem gondol arra, hogy a sokmillió igennel szavazó mind egyformán gondolkozik minden kérdésben^

A választás «vdmenyebä! mégis nyilvánvaló az, hogy az ország lakossága, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tömegei józan és higgadt mérlegelés alapján fejezték ki helyeslésüket a párt és a kormány politikája iránt: a ssoeialisme? akarják építeni

▼Wathatatlaw enneSfc a lénynek •négy belső és nemzetközi jelentősége, Számunkra a nagy választási eredményeknek as * tanulsága, hogy

a magyar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útján.

j — Bejelentettük — folytatta —, hogy megjavítjuk a sokgyermekes szülők és az egyedül álló anyák helyzetét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a családi pótlékót még ez év első felében. Ezek az intézkedések, valamint a fogyasztói-ár intézkedés együttesen 1959-ben 1.7

milliárd forinttal emelik a lakosság reáljövedelmét.

— Hangsúlyozni akarom, hogy

Münnich Ferenc a továbbiakban elmondotta, hogy a gazdasági célok megvalósítása végett a kormány szükségesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek megjavítását és fejlesztését is.

— A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagyjelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia, végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be.

A központi irányítás mellett aramban nélkülözhetetlen a tömegek aktív részvétele * szocialista gazdaság építésének tudatos és tervszerű irányításában

A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentésére. Ez természetesen nem a központi irányítás megszüntetését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell, hogy eredményezze.

■— Az új termelői árrendszer megszüntette a deficitet az alapvető iparágakban és kielégítően fog működni, mint a népgazdaság mércéje, Az új árrendszer hozzájárul a népgazdaságunkban meglévő tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó népünk életszínvonalát.

*—* 1958-ban mind & termelés mennyisége, mind a minősége emelkedett és juvult. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén kedvező, hogy az exportfeladatokat a tervezettnél sikeresebben

hajtották végre. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelem áruforgalma a múlt évben aktív volt.

— örvendetes jelenség, hogy a szénbányászat túlteljesítette termelési, önköltségi és eredménytervét. Jelentősen javult a bányászatban a munkafegyelem, csökkent a munkaerővándorlás és növekedett az egy főre jutó teljesítmény.

— Építőiparunk 1958-ban lényegében megfelelt a várakozásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebj ben az esztendőben az építőipar- ■ ra jóval nagyobb feladatok meg- í oldása vár. A tervben kitűzött la- j kásépítési program, valamint az egyéb építési munkák végrehajtása többek között megköveteli, hogy biztosítsuk az előirányzott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira.

A kormány elnöke ezután kitért a vegyipar, különösen a gyógyszeripar fejlődésére és feladataira, szólott a könnyűipari üzemek munkájáról, majd megállapította: a Könnyűipari Minisztérium vállalatainak jobban együtt kell működniük a belkereskedelemmel és akkor elkerülhető, hogy egjres cikkekből felesleges késkletek halmozódjanak fel csak azért, mert nem vették figyelembe a fogyasztási igényeket A szükségtelen termelés jelentős népgazdasági kárt okoz, ezért ennek megakadályozása fontos feladatunk.

Münnich Ferenc ezután a mező- gazdaság helyzetét ismertette:

— Állami gazdaságaink az elmúlt évben jó eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonban nem mondhatjuk, hogy a- termelés költségei kielégítően csökkentek volna.

— A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették és kissé javították munkájuk gazdaságosságát.

— A kormány az 1958. elején kiadott 3004-ce rendelettel új alapokra helyezte a termelőszövetkezetek, állami támogatását és azokat többtermelésre, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok.

Ez azt is bizonyítja, hogy a meglevő termelőszövetkezetek megszilárdítására és megerősítésére kiadott intézkedések eredményesek voltak.

Az egész dolgozó nép ja t űt szolgáló terveink megváló»!fásához szükség van a legszélesebb néprétegek eselekvő aktivitására,

odaadó munkájára

Nagyon fontos dolog, hogy a terveket megvalósító dolgozók az

eddiginél is jobban kivegyék részüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből.

— Az üzemi demokrácia ki- szélesítésére, a feladatok eredményesebb megoldására az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemeknél csaknem 2.200 üzemi tanács alakult, több mint hatvanezer taggal. A választásoknál a legszélesebb demokratizmus érvényesült

— Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, s bár még kevés gyakorlattal rendelkeznek, már eddig is jelentősen segítették a gazdasági

vezetőket.

— A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sikeres teljesítéséért. A tanácstagok képzésével is magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok munkáját és szorgalmazzák a termelési értekezleteken . elhangzott javaslatok megvalósítását.

A kormány elnöke a továbbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta;

a kormány biztosította és továbbra is biztosítja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotó munka szabadságát, tiszteletbe« tartja a tudományos és művészeti meggyőződést. Szabadságot és támogatást biztosit minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit.

— A kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolja és továbbfejleszti haladó nemzeti hagyományainkat. Ugyanakkor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével biztosítja, hogy nemzeti kultúránk szüntelenül gazdagodjék.

— A tudományos tevékenység a múlt évben terjedelmében és lehetőségeiben bővült, és általában eredményeiben is kedvező fejlődést mutat.

— A tudományos kutatások anyagi feltételei népgazdaságunk lehetőségeihez mérten bővültek, 1958-ban ä kutató intézetek költségvetése több, mint hetvsnnvl- lió forinttal emelkedett ée jelen tekenj- az újonnan alapított intézetek száma is. Sokat fejlődött a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is.

— Hároméves tervünknek ebben az esztendejében, 1959-ben, tovább bővítjük a kutatásokat szolgáló anyagi lehetőségeket. Nagy reményekkel tekint a kormány az ország távlati tudományos kutatási terveinek kidolgozása elé.

— A nemzetközi tudomány rohamos, valósággal forradalmi ütemű fejlődése, amelynek élén a Szovjetunió halad, minket is arra kötelez, hogy tovább fokozzuk a tudomány fejlesztésének ütemét a szocializmus növekvő szükségletének és lehetőségeinek a tekintet be vételével.

A művelődésügy terén az 1958- as esztendő a továbbfejlődés, az elvi politikai munka megjavításának éve volt. „A megoldott feladatok jórésze a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődés- ügyi politikájában kitűzött teendők végrehajtását segíti elő.

— Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tanteremépítési program végrehajtását

kezdtük meg. Az általános iskolák tanteremellátásának megjavítására 1958-ban 872 tanterem

építését fejeztük be és 447 tanterem építését kezdtük el. Ez évben beruházásból, illetőleg az új lakótelepeken mintegy 1080 tanterem megépítését is tervezzük, ezenkívül megkezdjük további mintegy 280 tanterem építését.

— Készül a társadalmi és állami szervek által adományozható — ösztöndíj rendszer.

— Egyetemeinken és főiskoláinkon a múlt év a politikai fejlődés terén hozott eredményeket. A társadalomtudományi karokon szakmai-ideológiai vitákat szerveztek, illetve szervéznek, hogy az egyes szaktudományokban fokozottabban érvényesüljön a marxizmus-Ieninizmus.

—- Az általános iskolák tanárszükségletének biztosítására a pedagógiai főiskolákat négyéves képzési idejű, háromszakos tanárképző intézményekké szervezik át. Ez évben megkezdődik a tanítóképzés reformjának végrehajtása. Szeptemberben megnyitja kapuit a tizenegy felsőfokú tanítóképző intézet és a három felsőfokú óvónőképző intézet.

Münnich Ferenc a következőkben a művészeti kérdésekről beszélt:

— A játékfilmgyártásban 1958- ban a további konszolidálódás, mindenekelőtt a gyártott filmek eszmei-politikai és művészeti színvonalának emelése volt a legfontosabb végcél. Az eredményeket mutatják a Vasvirág,. a Razzia, az Édes Anna, a Tegnap és más filmek.

— A mozilátogatók száma a múlt évben 131 millió volt. — A mozihálózat mintegy 200 új mozival és vetítési hellyel növekedett. Egy esztendő alatt 130 úi filmet mutattunk be, exportra 92 filmet adtunk el, ebből 39-et kapitalista országok is megvásároltak.

— 1959-ben előreláthatólag

újabb harminccal növekszik a normáifilmek vetítésére alkalmas filmszínházak száma, ezenkívül mintegy száz-százötven új keskenyfilm-vétítésű' mozi létesítésére számíthatunk. Az év végére mintegy száz szélesvásznú filmszínházunk lesz, s ez évben 132 új filmbemutatót tervezünk.

—■ A színházi műsorpolitikáról elmondhatom,, .hogy az elmúlt évad második felében • jelentős változáson ment át. A klasszikus darabok mellett mind több az új magyar bemutató, köztük igen hasznos és értékes haladó alkotások is színre kerültek.

Münnich elvtárs ezután foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredményeivel, majd rámutatott, hogy a zenei évad kiemelkedő eseménye lesz a magyar—, szovjet barátsági hónap hangverseny-sorozata és az idén 75 éves fennállását ünneplő Állami Operaház díszelőadássorozata.

A múlt évi könyvfórgalom csaknem 21 millió kötet. ■ 1958-ban százezer ismeretterjesztő előadás volt, körülbelül négy millió résztvevővel. A könyvkiadás nagy eredményeket ért el elvi munkájának megjavításában. Mennyiségileg és minőségileg is javult a politikai művek kiadása, megnőtt a tudományos, szakmai és ismeretterjesztő irodalom aránvszáma.

Növekszik a könyvforgalom is. 1953-ban könyvíorgalmunlt százhatvanmillió forintot ért el,

1958-ban pedig háromszáznyolc- vanegymillió forintért vásároltak könyvet, vagyis hazánk minden lakosára 38 forint értékű könyv- vásárlás jutott.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban összegezte 1959 legfontosabb tervfeladatait.

4 legfontosabb, hogy a hároméve» terv második évének céljait teljesítsük, illetve túlteljesítsük

»- Az életszínvonalat tartani és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet.

<— 1959-ben a gépgyártásban a tavalyinál tíz százalékkal magasabb tervet kell teljesítenünk. — Különösen nagy gondot kell fordítani a dieselesítésre, a mező- gazdasági gépgyártásra, a műszeripar, az erősáramú ipar és a híradástechnikai ipar fejlesztésére. Tovább kell fejlesztenünk a műanyaggyártás alapanyag bázisát. A szénbányászattól nem sokkal nagyobb mennyiséget kérünk, hanem fokozottabb góndot a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére.

— Bízunk benne, hogy ebben az esztendőben is túl fogjuk teljesíteni lakásépítési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglévő lakásproblémát.

A lakásállomány fejlesztésének tizenötéves távlati terve még ebben az esztendőben nyilvánosság elé kerül. Az a cél, hogy 1975-ig elérjük: minden családnak önálló lakása legyen.

Tovább építjük a Dunai Vasmű kokszolóüzemét, hideg és meleg hengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek építését, az Oroszlányi Erőművet, a Dunai Celluloz-e-gyárat, a fóti gyermek- várost és sok más jelentős kommunális és mezőgazdasági építkezés tető alá hozását.

— Könnyűipari vállalatainknak tovább kell . csökkenteiiiök & hiánycikkeket. A nylon-szövet termelését kétszeresére akarjuk emelni, a nylon kötöttáruk termelését a jelenleginek majdnem felével növeljük,

A bútoripartól a jelenleginek egyharmadávaJ több konyhabútort és 19 százalékkal több komornál! szekrényt varunk, mint tavaly. Körülbelül harminckét szazaiea&ai akarjuk növelni a bútortorg&imak.

Ennek az esztendőnek tervi áradatai megkívánjak, . hogy az eleltmszeriparDan nagy lépéssé! rejiődjék az újszerű technika, Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést

— Feladatunk, hogy néhány fontos, nagyon keresett áru termelését növeljük. Az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 43 ezer darab televíziós készüléket, kilencezer darab hazai gyártmányú hűtőszekrényt, nyolcezer darab 250 köbcentiméteres motorkerékpárt hozzunk forgalomba. Szeretnénk a választékon bővíteni az elektromos tűzhelyből, villanyvasalóból, csillárból és más cikkekből is.

Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet ismertette.

— Az 1959. évi beruházási terv állami erőből — nem számítva a vállalati saját erőt, a rövidlejáratú bankhitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosszúlejáratú hitelt, — 13.2 milliárd forint beruházás megvalósítását irányozza elő. Ez 2.2 milliárd forinttal, azaz közel egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat.

A lakásépítkezések részesedése az állami erőkből megvalósított

«Folytatás a. 8. tffeltnj

«sc életsaán vonal-emelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg