Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-12 / 36. szám
1959, FEBRUAR 12. CSÜTÖRTÖK KFÍ.PTM 90V9ft0R*74C Irodalmi színpadot alakítottak Kisvárdán TIS3BAPART! »ÚJAKAT Mind többen kölcsönözne:« dia-filmet a kisvárdai járási könyvlárból Január hónapban több mint 400 filmet vettek ki az olvasók. A filirtek többcége földrajzi, ismeretterjesztő jellegű kisfilm. Emelkedik az olvasók száma is, az elmúlt időkhöz viszonyítva. Ezt segíti -a könyvtár mozgalma, amely ebben az évben indult: minden régi olvasó hozzon magával egy új olvasót is! össze) alakították meg a ^könyvtári tanács”-ot, amelyet most kibővítettek az üzemek könyvtárosaival. A cél az, hogy fellendítsék az üzemi könyvtári életet, és szakmai segítséget is nyújt- , sanak. Másrészt könyvtárközi kölcsönzéssel gazdagítani igyekszenek a könyvtárak állományát is. 'Nemrég a kultúrl\ázzal együttesen irodalmi színpadot alakítottak. Az előadók főként azokból kerülnek ki, akik az utóbbi években végezték el középiskoláikat. A felkészülést pedagógusok segítik. Most - Kölcsey-estre készülnek, i mely rövidesen megrendezésre kerül. A titokzatos vízi csend — Riasztásra kész „milliomos ör‘ — Matrózok között Naményban — Jógdugók az öreg folyón Terv szerint elsősorban a megye íróinak — Móricz Zsig- mond, Krúdy Gyula, és mások — életműve kerül bemutatásra. A járási könyvtár munkájához hasonlóan nagyobb lendülettel indult a fiók-könyvtárak, a járás községi könyvtárainak munkája is az új évben. Jellemzően: Mándokon egy ízben 9 óra alatt 580 kötet könyvet kölcsönöztek! A könyvtárak fontos munkáját tekintve, nagyobb anyagi támogatást érdemelnének a helyi tanácsoktól a községfejlesztési alapból. — Akkor, pontosán egy éve ugyancsak rátaposott a sofőr a pedálra — emlékezik Illés Ferenc, „vízügyi” kísérőm, miközben célba vesszük - 'kocsinkkal.. a Tisza partját, — Ideges hang kért segítségei; ,. .. Nagyvarsány környékén már szivárog a víz’...” Pillanatok alatt ott teremtek embereink... Most szokatlanul nagy a csend, hogy bennünket is elgondolkodásra késztet... Idézgetjük az egyéves emlékeket, míg autónk felkapaszkodik a naményi hídra. Állunk a hídfőn, alattunk nagy darabokban zajlik a jég Nekem ez természetes, hiszen február van, jó hideg, meg jég a vizen, — csak kísérőm kutat végig a széles folyótükrön. , . — Ez nem is lenne baj, ha végig így zajlana. De ez a titokzatos csend tartogathat- meg meglepetést számunkra ...! Sándor Sándor elytárs is így Kis betegek—nagy betegségben Halk, vidám, csengő kacagás szűrődik át az ajtón. Csak kisgyermekek tudnak így nevetni, fényesszemű, boldog kisgyerekek. Az ajtó kitárul, fehérség mindenütt, és sötétebb, kis kerek labdák a fehérben. Csak egyetlen nagyobb, sötét tömeg ugrik a szoba közepén, s hamarosan eltűnik a fehérben. Ez a pillanatnyi benyomása az embernek, amikor-a mándoki iskolaszanatórium egyik kórtermébe lép. Fehér ágyak, lepedők, fény — és kis kerek lábdák a gyermekek fejei. Tucatnyi villogó szempár s?egeződik arcodba, látogató. Érdeklődő, pajkosan csillogó,,-tréfára kész, kíváncsi szempár. Csak az elkésett gyerek süti le a szemét, kevéske bűntudattal: most a kúra ideje van, pihenni kell, s ő mászkált. Az igazgató-főorvos <— középtermetű, erőteljes férfi, dr. Tóth .János, —. nem késik a feddéssel, de hangjában pajtáskodó bizalom, enyhíti szavait. A látogató kórházat vár — és üdülőt talál. A „menetrend“ Hatvan iskoláskorú gyerek gyógyul itt, a múlt évben épített szanatóriumban s miközben gyógyul, tanul is. Korszerű felszerelés segít az orvosnak, megfelelő személyzet. Két hiány mégis van. Az egyik: még nem épült meg a kúracsarnok. Ez a jó időben feltolható tetejű felnyitott helyiség pedig nagyon szükséges lenne. De az idén megvalósítják. A másik hiány: nincs betöltve az alorvosi állás. A kétszobás, összkomfortos lakás, valamint havi háromezer forintos kereset még ma is várja ' az ismeretlen orvost! De nem jobban, mint a főorvos, akinek így sok a munkája. Reggel és este vizit. Délelőtt kezelés. Kilenckor kezdődik a tanítás, délben egy órakor ebéd. Utána négyig fekvés, nyitott ablak mellett. Négytől fél hétig tanulószoba, 7-kor vacsora. S aztán? — Valamikor csak gyerekes- le edni is kell! —határozza meg a főorvos a hét óra utáni foglalkozást, amely kilencig tart. Akkor „takarodó”. Az iskolában két osztály van: egy alsó. és egy felső általános iskola. Fiúk, lányok vegyesen,. Három pedagógus fog’al- kozik a gyermekekkel. Egy-egy beteg átlagosan 3—4 hónap'g él itt,. s. ez az idő nagy kiesés lenne, ha nem tanulhatna. Ezt pótolja .ez az iskola. S érdekes: általában jó az előmenetel. Vannak, akik otthon nem tanultak ilyen szorgail.átogfuiás a mándoki iskolaszanatóriumban G. Aranka 15 kilót hízott 5 hónap alatt. Jó a koszt. Kell is. . másán. A. környezet, a hozzáértés teszi, hogy a gyermekek nem vesztik kedvüket, a gyógykezelés egyik alapja a pszichológiai foglalkozás, a jó kedély megteremtése. „Van nekem apám“ Sok-sok gyerektől kérdezd meg, látogató, hogyan érzi itt magát? És sok-sok gyerek fogja állítani: nagyon jól! Nincs ebben semmi túlzás; vagy félénkség. Az egyik kórteremben többek között F; Imre Felsősimáról. K: Miklós Piricséről, C. Géza Mándolsról, B. Feri Ti- szaeszlárról, G. Miklós Szakoly- ból, no, még B-. Jancsi Nyíregyházáról bizonygatták ezt. Az egyikük, már nem emlékszem melyik, bölcsen megjegyezte: — Sírni? Hát miért? Van nekem itt is anyukám, meg apukám! —- Ugyan, kicsoda? — Hát az ápoló néni! — És apukád? — Hát a főorvos bácsi! Kicsit féltékenyen néztek rá a többiek, nem lehet az igazgató bácsit valakinek, egyvalakinek | saját részére kisajátítani! Így érthető, hogy van, aki sírva hagyja itt a szanatóriumot. Mint F. Feri, az első elemista. Még K. Jancsi is mosolyogva jegyzi meg, öregesen: „Mindenütt jó, de legjobb otthon“. Amikor bejött, egy darabig szevenálozni kellett, idegnyugtatóval kezelni, annyira - vágyott -haza. Most is vágyik, de már mosolyog, ha erről beszél. Diafilmeket vetítenek, most remény van rá, hogy keskenyfilmes gép is kerül. Kicsi a könyvtár. Több könyv kellene. De ez mind nem annyira fontos, mint az, amit á kezelés mellett megkapnak itt a gyermekek: a szeretetet, a megértést. Hogy ne fájjon a tű, hogy ne rémisszen a vér.. És nincs itt anyuka. Es a tű nem fáj, s a Vérre csalt mosolyognak. És három-négy -hónap után pihenten lépnek ki az életbe, a mi életünkbe, amelv gondoskodik róluk és olyannyira várja vissza őket. Sipkay Barna. vélekedik, mielőtt útnak indulunk „fellegvárából ’ a naményi Kraszna-telepről. ■ Ü maga már megélte a negyedszázados .jubileumot is a „vízháton”, de kicsikét „zavarba hózza” ez a mostani állapot. Mégis azt mondja: „Csak nyugalom!” És már invitál is bennünket a , „milliomos őr” tanyájára. „Nyugdíjas“ faggyú fáklyák Benn a faluban, valamivel odébb a naményi tanácstól .mutatják be” a nem. mindennapi „gátőrt”. Termetre elég nagy, — egy egész udvart betölt. Három épületrészből áll, s‘ úgy hívják: „AKSZ ’ lerakat; — Kevés hely dicsekedhet, ilyen árvízvédelmi raktárral —' bizonygatják, a vízügyesek, ,A naményi raktár volt az ország első, modemül felszerelt készenléti központja. Sorra vizsgáljuk a szerszámokat. Egy halom lapát, ,ásó, 'gumicsizma, meleg holmik. Valóságos- ács-kovács műhely a hordozható faládában, Ezer wattös égők a felső polcokon, áramfejlesztő ágregátorok ... A modernséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a faggyúfáklyákat a sarokr ba „nyugdíjazták”. .1. Millió forint értékű áríyag, áll .riasztásra kész állapotban,, Csak egy tele- foncsörgetés, és a Tisza bármelyik pontján méglndulhat a védelmi munka. Matrózélet — szép élet... Vigyázó szemek nézik a víz tükrét az ugornyai1 Strand szomszédságában is. A hajók „téli álmát" őrzik a naményi matrózok. Míg a „Bereg”, a .Szabolcs”, a „Kuckó” és a többi - hajó mozdulatlanul áll a befagyott folyó szélén. Simon Károly parancsnok irányításával strázsálnak a matrózok. Bár ilyenkor ugyancsak adódik idő lenn a hajó mélyén, a íűtött kabinban egy-egy ultip&rtira, a veszély mindenkor fenyeget. Eajlik a jég, sokszor több- köbméteres ' darabok „ostromolják” a hajók oldalát, — és olyankor megfeszülnek az izmok. Felnevet Taroa János, Béres Jóska, meg Jakab János amikor idézik az emlékeket: az is megesik, hogy a jég elleni küzdelemben valamelyikőjük belepottyan a vízbe, és akkor száríthatja a holmiját. Még szerencse, hogyj. rádió szól odalenn, és űzi az unalmat... De igy szép a matrózélet! Gond-magyarázat nélkül Továbbrobog a kocsi, s míg elhagyjuk Kisvarsányt, Nagyvar- sányt, Apátit, meg Mezóla- dánytj kísérőmtől megtudom, hogy ez a vidék majdnem ráfizetett tavaly! Innen jelezték, hogy szivárog a víz, s ahelyett, hogy a községek kezelésében lévő nyári gátakra kivonultak volna, ülte.c tétlenül otthonukban. Egyik falu a másikra akarja ruházni a felelősséget a gátak rendbehozásáért, így egy hirtelen áradás tragédiához vezethetne. Vízmenti községekben már sokhelyütt megszervezték a „nyári gáttársulásokat”, ezen a vidéken azonban csak' Zsurk és Nagyvarsány mozog valamicskét. —; Utunk célja is az volt — összegezi Illés elvtárs, — hogy bár megmutatjuk államunk féltő gondoskodását, az igazgatóság készenlétét, azért a községbcliek figyelmét is a cselekvés irányába fordítjuk. Csend van a Tisza mentén, de ez nem jelenti a ve-: s/ély múlását... S a krónika sem jegyez fel többet. Naménytól Záhonyig most valóban hallgat a folyó, néha jég- repedés moraja töri a csendet, de a Bezdéd környéki „jégdugók” — s esetleg a tavaszi bő esőzések ' üu még szolgálhatnak meglepetéssel, Jp ezzel,.számolniö,a TXis^a-; menti emberelmek! ... (angyal, AAAAAAAa cAlhánia népével ismerkedik A( tjíreAjtj.ltám Albán vendég a mai barátsági esten Családi tbc. Nem a felelőtlen szülőkön múlik, hogy nem találsz itt fájdalmas, szomorú gyermeket. Ékes, csillagos szemükben a nevetés ragyog. R. Annuska, negyedik elemista egy kis mackóval fekszik, B. J uliskáé, az elsősé, aki ott. piáén, vele szemben. A mackón keresztül erős barátságot kötöttek. Cs. Erzsiké, a terem kis mulatla- tója addig csábítgatja a főorvost, amíg az ágya fölé nem hajlik. Akkor két kis puha keze átkul- esolja az qyvos nyakát, ideges, fenén kígyócskák ezek a karok, — és úgy súgja követelőzve az orvosnak: Ugye, reggel les.: vizit? Mert előző nap a főorvos. távó] volt. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülők felelősségét. Majdnem minden esetben ki lehet mutatni a kapcsolatot, hogy a beteg gyerek : családjában valaki „tébés”. Ez ,a betegség felnőtt eredetű! S előfordul -a „bo.vüV’-típUsú megbetegedés is, a forralatían, fertőzött tehéntejtől, A Balkán felszigetnek azon a * * részén, ahol az Adriai-tenger tengerszorossá szűkül, a sza- kadékos és karsztos Dinári Alpok sziklái közé ékelt medencékben és a környező enyhe éghajlatú mediterrán tengerparti síkságokon él Európa legrégibb népe, az albán nép, amelynek az elmúlt századok folyamán soksok kapcsolata volt a magyarsággal. Ez az illír eredetű, ősi nyelvét és szokásait földrajzi zártságában a mai időkig megőrző nép a történelem során nagy sorsváltozásokon ment-keresztül, akárcsak a mi népünk. Hiszen ércekben és kőolajban gazdag, de csak kevés termőfölddel rendelkező hazájuk ugyanúgy a. hatalmi erők vonalába esett, mint a mi hazánk a német, a görög, a tatár és a török hatalmi előretörések idejében. A- görög, a.makedón, a római, a bizánci és a töröli hódítások állandó háborúk színterévé tették ezt a mészsziklákkal, szó- gúnyos hegyi legelőkkel, termékeny medencékkel és rrtücsár- rengetegékkel átszőtt Országot, amelynek erejét még a törzsek egymással vívott harcai is gyengítették. A „sasfi'ak” évszázadokon át véreztek a szabadságért. A Balkánt századokon át megülő török ellen legnagyobb nemzeti. hősük, Kasztrióta György Vezetésével küzdöttek Hunyadi János magyarjaival vállvetve. Mikor a különböző hatalmi erők ellen folytatott harcok márrit- kulóban voltak és a törzsi hatalmi versengések is alábbhagytak, magyar tudós, Nopcsa Ferenc kutatta át ezt a keskeny kis országot, hogy felszínre hozza azt a sok. ásványi kincset, amelyet igazában. csak napjainkban állítattak a nép szolgálatába. Ennek az értékes népnek a múltjáról, hazájáról, életéről és a magyarsággal a múltban és a jelenben létesült kapcsolatairól aránylag keveset tudunk. Ezért határozta el a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, hogy megindított nemzetközi előadás- sorozatába fölveszi az Albániáról szóló ismertető előadást is. Az élménybeszámoló megtartására Schütz Istvánt, a Magyar Távirati Iroda világjáró tudósítóját kérte fel, aki az albán kérdések és az albán—magyar kapcsolatok legbiztosabb ismerője. Több évet töltött kint, tökéletesen beszéli az albán nyelvet. Előadásában a történelmi múlt, a magyarsággal való kapcsolatok, az albán föld természeti viszonyainak és a nép sajátos életének ismertetésén kívül bemutatja azt az utat is, amelyet ez a kiváló képességekkel rendelkező nép a külső és belső ellenségekkel vívott harcaiból adódó gazdasági, társadalmi és kulturális elmaradása óta mai felemelkedéséig megtett. As utóbbi tíz esztendő lej- lődése itt is csodákat művelt. Vasútvonalak, országutak épültek, egyre-másra emelkednek az uj gyárak. A nagyszerűen megszervezett szocalista termelési egyre jobban kielégíti a belső! szükségletet, sőt még kiviteire| is kerül a finom borokból, déli-j gyümölcsökből és egyes iparcikkekből is. Ennek a népnek a, termelőmunkáját, hatalmas kulturális felemelkedését fogja az, előadás bemutatni. A budapesti albán nagykövetség az előadás illusztrálására a napokban hozatta le Tiranából azt a kultúrfilmet, amely az ország mai szocialista fejlődését szemlélteti. A film sajtóbemutatóját február 6-án tartották meg Budapesten a Kossuth Klubban. A közönség számára első ma-; gyarországi bemutatása Nyír-| egyházán lesz Schütz István, előadását követően. A nyíregy-1 házi albán—magyar barátsági esten megjelenik Meleg Babani,\ a budapesti albán nagylzövetség\ első titkára is. A barátsági estet a meghívók' szövegével ellentétben nem a Tiszti Klubban, hanem a József Attila Művelődési Ház nagytermében tartják meg február 12- én, csütörtökön este 6 órai kezdettel. Felnőttek részére a belépőjegy ára 3.— Ft, tanulójegy 2.— Ft. Jegyek a TIT titkárságán váLthatók, Lóky Károly. 3
