Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

ii». namvAs sí, tasarnaf Ätt,PTM AOT A RORPZ 4 rs i Tizenkilencen képek Múlt az idő, elröppent negyven ér, ■ veteránná deresedett a ti­zenkilencben még pelybesállú vá­rosi legény, Gyusziból „Gyuszi” ■ bácsi lett. S ma az őszhajú ve­terán az Építő és Szerelő Válla­latnál dolgozik, művezető. A su- hanckori emlékek azonban ma is elevenen élnek benne. íme néhány közülük, úgy, ahogy elmondta. Találkozás a köztársasággal — Két barátommal a 19-es for­radalom kezdetén Eperjesen vol­tam. Október elején koromsötét este érkeztünk haza vonattal. Hárman indultunk az állomásról a város felé. A mostani Makarenkó és Szé­chenyi út találkozásánál valaki rank ldáltott: — Állj! Megijedtünk. Aztán elénk lé­pett egy munkásőr. Igazoltatott. Akkor láttuk, hogy ismerős. — Megöleltük egymást. Így talál­koztam előszór a köztársasággal. Gyermeknek számítottam még, de éreztem a pillanat nagyszerü- gét. A Szamuely fiúk pajtása — Akkortájt mi a Rákóczi úton laktunk, közel a Búza-tér­hez. Ott volt Szamuelyék háza. Gyermekkoromtól együtt barát- oztam velük. Különösen Bandi­val töltöttem sok időt, A Tanácsköztársaság idején, közvetlenül hazaérkezésem után újra találkoztam Tiborral. — A szakszervezet akkori székháza előtt, a mostani Lenin tér város felőli részén tartott nagygyűlést. Tele volt a tér és a nagy csend­ben Szamuely szavai csengtek... Csak úgy jegyzem meg, hogy illő dolog lenne a kiskocsma melletti emeletes házra egy emléktáblát elhelyezni A korabeli szakszer­vezet és az említett nagygyűlés érméké re,,, Egy vak kosárfonó Jelkiált — Egyszer Pestről elvtártak jöttek katonákat toborozni a Vö­rös Hadseregbe. A volt úri kaszi­nó termében tartottunk megbe­szélést. Az akkori szakszervezeti elnök, Lishály így válaszolt ato- borzó felhívásra: „Én már vol­tam hét évig katona, nekem nincs mit féltenem.” Ott volt közöttünk Valovár bácsi, az öreg kosárfonó, az alkalmi cimoalmos is, aki az elnök szavaira megverte az asz­talt: Uj jelzések a tojásokon A tojásvásárló közönség tájékozódásának megkönnyítése érdekében az Állami Szabvány- ügyi Hivatalban új jelzésrend­szert dolgoztak ki a forgalomba kerülő tojásfajták megkülönböz­tetésére. Az új szabvány szerint az úgynevezett friss I. tojást, amelynek legfőbb jellegzetessége, hogy legalább 50 gramm súlyú­nak kell lennie és légkamrája nem lehet több 9 nnm-nél, piros körben I-essel jelzik, a friss II. tojást, amely 45 gramm súlyú lehet, fekete körben II-es szám­mal látják el. Az apró tojás jele A betű, a meszesé M, a hű­tőházi tojásé pedig H. Az új je­lölési rendszerhez már készülnek a bélyegzők. — Adjatok nekem fegyvert, a mindenségit!.., Valovár bácsi vak volt, nagy érzése nem érhetett cselekvő tet­té, de mégsem volt hasztalan: tettre serkentett másokat. Kell-e hát külön mondanom, hogy a szabolcsi önkéntesek is ott voltak a Vörös Hadsereg soraiban?... iífég egy éjszaka eseményeit villantja elénk. Leg­újabb „lakásuk” a harcok idején már a Dózsa György út végén volt. Az idegen csapatok Kálló felől elérték a várost és tűz­harcra került sor az utcájukban is. Jól emlékszik: a vörösök gép­puskákat állítottak le több irány­ba és visszaverték a támadókat, ö, mint fiatal fiú, ennek csak szemlélője volt már. — A Tanácsköztársaság buká­sa után aztán tizenegyünket el­fogtak, elhurcoltak. Gyalog „haj­tottak” bennünket — mint az állatokat — egészen Brassóig. Két hónap múlva került csak vissza Nyíregyházára. <*—«—) Ráltelíenes küzdelem Isszérummal Dr. Gordon Murray kanadai orvos egy ortopédsebészeti talál­kozón érdekes kísérletről számolt be. Elmondotta, hogy egyes betegeket, akik mér a rákos megbe­tegedés végső szakaszában voltak, három évig is életben tudtak tartani olyan lovak véréből készült szérummal, amelyeket rákos daganatokkal fertőztek meg. Mint mondotta, egyenlőre még bizonyításra szorul, vajon való­ban a szérumnak köszönhető a betegek állapotának javulása, vagy valamely eddig ismeretlen tényezőnek. A kísérleteknél egyfajta emberi rákos daganatot telepítettek a ló bőre alá; Ehhez több font súlyú rákos daganatot használtak fel. E művelet hónapokig tartott. A lovaknál nem fejlődik ki a rák, hanem olyan ellenanyag termelődik, amely szétrombolja a rá­kos sejteket és felszívódásukat eredményezi. A rákos sejtek szét- rombolásához szükséges ellenanyag megtalálható a ló vérében. A vérnek ezt a kivonatát oltották be a végső stádiumban lévő bete­gekbe. Határszél hírek Szahofcsveresznarfról Rövidesen teljesen elkészül a szabolcsveresmarti községi kul- túrház, melynek belső tatarozá­sára és festésére 20 ezer' forintot fordít a tanács. „Nem tudjuk kiszedni a pénzt a hordóbólS* Ahogy bementünk a portára Szálát Menyhért községi tanácsel­nökkel, mindjárt a borra terelő­dött a szó Badak bátyánkkal, amit ő alighanem célzásnak is vett, pedig nem azért emleget­tük a bort, mert inni akartunk. Tudtuk azt mi mind a ketten, hogy Barabáson nem kell borért kuncsorogni. Van itt majd min­den háznál nemhogy elég, hanem még sok is. S éppen itt a baj. — Hiszen a garatnak is van határa: Ami nem tud lecsurogni a gé­gén, az váljon pénzzé. Ennek azonban akadályai vannak: a gazdák nem tudják kinek eladni a bort. S miért? — Mert itt bora mindenkinek van — feleli Badak János. — A vállalat elvitte, amire szüksége volt, a többi maradt — mondja. — Nem tudjuk kiszedni a pénzt a hordóból.,, Mi lenne jó a falónak ? Az első üveg után még őszin­tébbre válik a beszélgetés, így hát bátran kérdezhetjük: — Mondja, János bátyám, mi lenne ennek a Barabás község­nek jó? Hogy lehetne eladni a bort is, meg általában hogy le­hetne jobban gazdálkodni? — Ahogy a sógorék Kocsortion — feleli. Kiderül, hogy a sógor téeatr tag, és még hozzá olyan csoport­ban, amilyenbe nemhogy belépne, hanem régen benne lenne szíve­sen Badak János is. — Itt persze mások az adott­ságok — magyarázza. — Rosz- szabb a föld. Szalai Menyhért mindjárt nyakon csípi a szót. — Rossz? Rossz az ördögöt. Hát lássuk csak, miből is él Badak bátyánk, miből taníttatja fiát? Nyolc holdja van „rossz”- ból, meg vagy nyolcszáz öl sző­lője, és hozzá ház, rádió és mi­egymás. — A juhból is csak jön valami — mondja. Ezt úgy kell érteni, hogy ez a főforrás, A hatvan da­rab juh a gazdaság alapja, Kinálkozik a megoldás Barabás község határában 518 hold állami földet műveltek ed­dig. (Ebből 38 hold szőlő, vagyis az egész szőlősterület kétharma­da.) Ez a föld kishaszonbérletben volt a gazdáknál, 1U termett a bor nagyrésze és a juhászok is — hét van a faluban — ezen a földön legeltették a juhokat. — Most megszűnt a kishaszonbérlet. A bor a nyakukon maradt, a birkának nincs legelő, Mihez kezdjenek? Kínálkozik a megoldás. Ha ala­kulna egy termelőszövetkezet az állami földön, mindén rendben volna. A határ bortermelésének kétharmada és vagy 480 hold föld a szövetkezeté lehetne. Eb­ből legelőt is hagyhatnának, amennyi éppen kellene. A szövet­kezés megoldaná a barabási problémákat. Lehetne, sok mindent le­hetne! — bólint János bécsi. I jelen bordójában ódesedjék a jövő Badak János még nem mondta, hogy belép a csoportba, de azt Szombaton less a tejbál Hírűi adtuk, hogy a városi és megyei Vöröskereszt tejkamevált rendez az Irodaházban. A vidám farsangi szórakozáson résztvevők csak tejtermékeket fogyaszthat­nak, bor, sör, pálinka és más sze­szesitalok nem fogyaszhatók a karneválon. A tej karneválra feb­ruár 28-án, szombaton kerül sor és este 7 órakor kezdődik. A mű­sort a nyíregyházi üzemek kul- túrcsoportjai szolgáltatják. A tánczenét a reggelig tartó tánc­mulatsághoz a honvédség zene­kara adja. /* programzene címmel rendezik meg Nyíregyhá­zán a zenehallgatás művészete című előadássorczat harmadik részét. A Tudományos Ismeret terjesztő Társulat művészeti szak­osztálya ezt az előadást február 22-én, ma délután 6 órakor a Bes- senyei-klubban tartja. Előadó: Tarcay Zoltán Z3'ne tanár. Előadá­sát művészi hanglemezekkel illusztrálja. sem, hogy nem. Szívesen beszél a szövetkezeti jövőről, a gazda­sági számvetések már meggyőz­ték. Rossz föld? Igaz, van jobb is. De maga mondja, hogy a juh­tenyésztés behozna a hátrányt. És az emberekkel való bánás? Minden rajtuk ólL Badak János bácsin is. Ügy kell bánni az em­berekkel, hogy teljes legyen az egyetértés, az összefogás s a je­len hordójában édesedjék a jö­vendői (Kiss) Víztelenítik, sártalanítják a Pe­tőfi utcát, vízlevezető kis csator­nákat építenek és Kisvárdáról salakot hoznak a laposabb ré­szek feltöltésére. Hasonló vízte- legítést kap a Táncsics utca, va­lamint közel egy kilométeres be­tonjárdát a Kossuth utca. ~k Űj kutakat is fúrnak a köz­ségben. Jó vizű kutat kap az idén a Dankó-telep, valamint 20 ezer forintos költséggel a községtől 2 kilométerre fekvő Rozsály-puszta, ★ Kihasználják a téli estéket. A községi ezüstkalászos tanfolyam­nak 50 hallgatója van. Eredmé­nyesen folyik a tanácstagok okta­tása is, akiknek Körösi Jenő, a községi tanács titkára tart ismer­tető előadásokat. ér Készülnek a járási kultúrver­senyre a községi KISZ-saerveaet színjátszói és a népfront 60 tagú férfi-énekkara. 34 nevezés az 1960. évi olimpiai labdarúgó tornára A csütörtök éjféli nevezési zárlatig befutott a NOB-hoz Bul­gária, Auszrália, Etiópia és Dél- Korea nevezése is. így az 1960. évi római nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján 34 ország vá­logatott csapata vesz részt, ami ugrásszerű emelkedést jelent az 1948. évi londoni (17), az 1952. évi helsinki (24), • az 195«. évi melbournei (11), olimpiai labda­rúgó torna résztvevőihez viszo­nyítva. A Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség márciusi zürichi kongresz­szusán készíti majd el a selejtező mérkőzések tervezetét, a Szov­jetunió, mint a legutóbbi olim­piai labdarúgó torna győztese cg Olaszország, mint a rendező or­szág válogatottja, nem vesz réazt a selejtező mérkőzéseken. A szervező bizottság tervei sze­rint csalt az olimpiai döntő mér­kőzést és a 3. helyért folyó ta­lálkozót rendezik meg Rómában, az újonnan felépült, és 55.000 néző befogadására alkalmas Fla- minia Stadionban, míg a többi mérkőzéseket Róma környékén bonyolítják le. FURCSA HÁROMSZÖG Egy 22 éves lány, egy 25 éves fiatalember és 40 éves családapa e tör­ténet szereplője. A lányt nevezzük Évának, a fiút Lacinak, az idősebb férfit pedig Bélának. Éva és Laci néhány éve kerültek egy válla­lathoz. Azóta együtt dol­goznak, s minden nap találkoznak. Éva csinos, szőke kislány, megakad rajta a férfiak szeme, Laci pedig délceg, izmos fia­talember. S ahogy tör­ténni szokott, Éva és Laci egymásbaszeretett. De még ebben sincsen semmi különös. Még abban sem, hogy a kollégák, az ismerő­sök, már egymásénak mondták őket, s még a szülők is dédelgették a gondolatot: a fiatalok nemsokára összeházasod­nak. Akkor azonban közbe­lépett Béla, Éva volt há­zigazdájának fia. Béla már tíz év óta házasember, két kis bar­na, göndörhajú lány ap­— Ha egy szót szólal neki, én ölöm meg ma­gamat . i 4 A helyzet ma is válto­zatlan. Béla öngyilkos­sággal zsarolja Évát Éva szereti Lacit, de nem mer az eljegyzésbe beleegyezni. Laci pedig fogcsikorgatva tűr, nem találva semmilyen meg­oldást. Pedig úgy véljük, a megoldás igen egyszerű: Éva legyen Laci meny­asszonya. Béla pedig, —• hiszen családja van —* lássa be: önzésével nem tehet annyi embert bol­dogtalanná késő! szerel­me miatt, hiszen ő maga sem lehetne boldog. Ha pedig Béla tovább fe­nyegetőzik. Éva fordul­jon a társadalomhoz, amely segít eligazítani Béla életét: visszatéríti feleségéhez, két gön­dörhajú kis leányéhoz, s bizonyosan nem lesz öngyilkos. Győri Ülés György, Kileßte, hogy Éva mikor megy egyedül, s hozzá­szegődött. — Évike, megőrülök magáért!.. Ha nem hagyja ott azt a fiút, megmérgezem magam!.., Éva megdöbbent. — De hiszen én La­cit szeretem! Nem adott 6 Bélának semmi bátorítást. Miért tört hát így rá? Félt, de egyelőre Lacinak nem szólt a dologról. Másnap Béla megint megleste és tovább fe­nyegette: — Éva, én ezt a mér­get beveszem, ha nem szakít barátjával 4;, Idővel Lacinak feltűnt, hogy Éva ideges, nyug­talan. Faggatta, hogy mi bántja, de a lány hallgatott. Amikor azon­ban Laci megkérte a ke­zét, Éva kifakadt és mindent elmondott Laci azonnal Bélához akart rohanni, hogy agyonüti, de Éva kér­lelte; ja. Nyugodt, kiegyensú­lyozott házaséletet élt míg csak meg nem is­merkedett anyja kis la­kójával, Évával. Meg­látta — és beleszeretett. Eleinte titkolni próbálta érzelmeit, majd egyre nyíltabb „titokká” vált, hogy otthonában már semmi sem tetszik, sem az asszony főztje, sem a ruhája, sem barna, hul­lámos haja. Még a gye­rekekhez sem volt töb­bé olyan kedves, mint azelőtt. F.gy napon azonban Éva váratlanul elköltö­zött Béla anyjától. Béla látni akarván Évát, munkahelye elé sietett, s megvárta. Lopva, tit­kon osont utána. Ettől kezdve minden nap ez történt. Egyszer azonban Évát Laci kísérte karonfogva, egyre gyakrabban, majd minden nap. Amikor már nyilván­valóvá vált a fiatalok kapcsolata, Béla nem bírta titkolni érzelmeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom