Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

XVL ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ára 50 fillér 1959. FEBRUÁR 21. SZOMBAT Meggyőződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor aznn az útnn kell járnunk, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép jár előttünk, a kommunizmus és a béke útján Kádár elvtárs látogatása a Sverma gépgyárban Prága. (MTI): Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt meglá­togatta a Prága mellett lévő Jinonice-i gépgyárat, amely Játi Spermának, a csehszlovák ellenállás hősének nevét vi­seli. A Ján Sverma gépgyár Csehszlovákia legjobb üzemei közé tartozik. Itt gyártják a négyhengeres és hathengeres csehszlovák oktató, sport és utasszállító repülőgépmotorokat. A gépgyár bejáratánál J. Janák, a vállalat igazgatója üdvözölte Kádár Jánost és kíséretét, majd végig kísérte az üzemben. A gyár munkásai akik magyar és csehszlovák zászlókkal díszítették jel gépeiket, meleg szeretettel köszön­tötték a vendégeket. Az üzem megtekintése után Kádár János és kísérete részt vett az üzem nagy szerelő csarnokában rendezett nagy­gyűlésen. Az üzem dolgozói nevében K. Jina, az üzemi pártbizottság elnöke üdvözölte az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát. Ezután Kádár János szólt a Sverma- ayár többezer dolgozójához. Kedves Elvtársak! Kedves Elv­társnők! Barátaim! Hálásan köszönöm a szívélyes fogadtatást, melyben részesítettek bennünket. Mint látom, üzemükben a Cseh­szlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlói egymás mellett lengenek és azt hiszem, ez jó dolog. Jelképe ez annak, hogy népeink is egymás mellett élnek, vállvetve dolgoznak és harcolnak a szocializmus győzelméért. Mi sokszor tapasztaltuk, — de különösen kézzelfoghatóan 1956 őszén, amikor súlyos helyzetben voltunk —, hogy a csehszlovák nép nem egyszerűen jó szom­szédja, hanem igazi, hűséges ba­rátja a magyar népnek, aki a baj­ban segít. Régen készültem már országuk meglátogatására — eredetileg tagja voltam a nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is, — de hirtelen megbetegedésem sajnos, akkor az utolsó pillanat­ban lehetetlenné tette eljövetele­met. Már akkor elhatároztam, hogy a legelső alkalommal — amikor megtehetem — eljövök rö­vid látogatásra. Most sikerült sze­rét ejtenem és boldog vagyok, hogy önökkel találkozhatom. Az önök vezetőit, Novotny, Si- roky elvtársakat és a többieket ismerjük és becsüljük. Igazi elv­társaink, barátaink ok. Gondo’- tam, meglátogatom őket is és el­beszélgetünk egy keveset közös dolgainkról. Ami a látogatás prog­ramját illeti, kértem, tegyék le­hetővé, hogy csehszlovák munká­sokkal is találkozhassam Prágá­ban. Bár eddig személyesen nem találkoztunk egymással, mégis úgy érzem, régi ismerősök va­gyunk, mert hiszen közös ügyért harcolunk. Önök segítettek ne­künk is, s jól dolgoztak saját ha­zájuk javára. Sőt, megkapták a legmagasabb állami kitüntetést, a Gottwald-díjat, amelyhez gratu­lálok önöknek. Elvtársak, ha jóbarátok talál­koznak, meg szokták kérdezni egymást: „Hogy vágj', hogy men­nek nálatok a dolgok?” Azt, hogy Csehszlovákiában hogyan mennek a dolgok, bizonyos mértékig is­merjük. Tudjuk, hogy a Csehszlo­vák Köztársaságnak igen fejlett ipara van, fejlettebb, mint a ma­gyar. Azt is tudjuk, hogy a mező­gazdasági termelés színvonala is fejlett, önök — mint hallom — nincsenek megelégedve ezzel, mi magyarok azonban elfogadnánk ezt a színvonalat is. Más területen is előljár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlovák dol­gozók életszínvonala magasabb a mienknél és egyre növekszik, egy­szóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan halad és előttünk jár a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Ezért adhatták múlt évi kongresszusukon a nagj szerű jelszót: „Előre a szocializ mus felépítésének befejezéséért’ Azt hiszem, elvtársak, megérti! hogy amit mondtam az önök népé­ről, fejlett országukról, nem udvariasságból tettem. Őszin­tén örülünk sikereiknek. Be azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobban fel fogjuk gyűrni az ingujjat és ar­ra törekszünk, hogy egyik-má­sik dologban utolérjük önö­ket. Nem beszélek erről többet, mer hiszen önök enélkül is jól tudják milyen a helyzet Csehszlovákiá ban. Csak azt akartam, hog érezzék, mi is ismerjük eredmé nyeiket, Helyreállítottuk a proletárdiktatúrát azonban senkinek sem szabad támadnia, sem írásban, sem szóban”. Elvtársak, mit mondjak ma­gunkról? Mindenekelőtt kérem önöket, a mi eredményeinket ne a sajátjuk­hoz mérjék, hanem vessék össze azelőtti helyzetünkkel. Amikor az önök vezetői, akik az ellenforradalom leverése után, 1956. novemberében — mint az első népi demokratikus országból hozzánk érkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemükkel látták, milyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a nép­hatalmat, milyen színvonalon volt a termelés Magyarországon, Mi akkor segítséget kértünk szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállítot­tuk a proletárdiktatúrát. Azt mondottuk: „Akinek nem tet­szik rendszerünk, otthon a fe­leségének moroghat róla, a Magyar Népköztársaságot Tudjuk, hogy van még nálunk sok ember, aki a Magyar Nép köztársaság megszületésével ei vesztette gyárát, előjogait, kivált ságait, — azelőtt élet-halál ur volt — és most semmi hatalma sincs. Azt mondottuk az ilyen embe reknek, hogy nem kell szeretniö a rendszert, azonban kötelezően tiszteletben kell tartaniok azt. , Ha törvényeinknek akárcsak egy betűjét is megsérted — mondot­tuk neki — a Magyar Népköztár­saságot sérted meg“. Nos, ilyen alapon már lehetett dolgozni. Tavaly iparunk 12 szá­zalékkal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari ter­melés színvonala magasabb, mint korábban bármikor volt. Emelkedett népünk életszínvonala A múlt évben kedvezőtlen idő­járás volt. A gabona emiatt nem ‘ól fizetett. Mégis a mezőgazdaság teljes termelésének értéke maga­sabb volt, mint korábban bármi­kor. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése alapján emelkedett népünk életszín­vonala. Erdeménveket értünk el a falu szocialista átalakí­tásában is. Ez év január el­seje óta hatvanezer paraszt lé­pett be a termelőszövetkeze­tekbe és több mint kétszáz falu vált termelőszövetkezeti községgé. Jelenleg a földterü­letnek több mint harminc szá­zalékán folyik hazánkban szo­cialista jellegű gazdálkodás. Kulturális területen is vannak eredményeink. Jó új magyar szín­darabok, irodalmi művek szület­tek Remélem, önök is látnak rö­videsen egy-két jó magyar filmet, például az 1956-os ellenforradalmi eseményekről. Vannak új, fiatal tehetséges, kommunista és forra­dalmár költőink és annak is örü­lünk, hogy a régi írók ismét ír­nak és kezdenek jól írni. Olyan emberek ezek. akik beszéltek, amikor jobb lelt volna hallgatni, és hallgattak, amikor beszélniük kellett volna. Ekkor azt mondjuk, nekik: nem fogunk könyörögni, hogy írjatok, mert ha a nép előre­megy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljátok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újak, mások, íróink ezen elgondolkoztak egy kicsit, s most már Írogatnak ők is, a mi örömünkre. Politikailag megvertük a reakciót! Nem akarjuk megsemmisíteni azokat, akik valaha hibáztak. Azt szeretnénk, hogy az is ta­lálja meg az igaz utat, s ha mi ezt elősegíthetjük, készek vagyunk ezt megtenni. Néha Még egy kis simítás és készen van a finom eljegyzé- y a si torta. Török Erzsiké zajtai tsz-tag — a menyasszonyjelölt g ■}; — (kötényben) nagy buzgalommal cifrázza a tortát, hiszen a & kézfogón egy kicsit ebből is vizsgázik jelöltje előtt. "7 (Képriport a 3. oldalon.) Zálionj kéri szövetkezeti községgé nyilvánítását Záhonyban és Győröcskén — mint egy közigazgatási egység­ben — az elmúlt napokban nagy léptekkel haladt előre a termelő­szövetkezeti mozgalom. Az eltelt idő alatt a két község összesített területének 84 százaléka lett szö­vetkezeti szektor. A bevitt föld­terület mellé közvetlen felzárkó­zott a családok aránya is és így péntek estig azok 70 százaléka választotta a nagyüzemi gazdál­kodást. Záhonyban tegnap este tartották meg az Űj Föld tcrmc- lőszövekezet közgyűlését, ahol 26 család felvételéről döntöttek. A kialakult arányok alapján kérik a megyei tanácsot Záhony szövet­kezeti községgé nyilvánítására. Könyvhiállítással nyílik Nyíregyházán vasárnap a szovjet könyv ünnepi hete A Magyar Szovjet Baráti Tár­saság elnöksége, a TIT és a Mó­ricz Zsigmond megyei könyvtár közös rendezésében a szovjet könyv ünnepi hetével kapcsola­tos könyykiállítás nyílik Nyíregy­házán. A kiállítás helye a TIT helyisé­ge. (Zrínyi Ilona-u. 5.) Az ünne­pélyes megnyitás holnap (vasár­nap) délelőtt 10 órakor lesz. A könykiállítás megtekinthető naponta délelőtt 10—12 óráig és délután 3—6-ig. Holnap délelőtt nyitják meg a Benczúr-kiállítást A Jósa András Múzeum helyi­ségében holnap, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyitják meg Ben­czúr Gyulának megyénk nagy festőművészének munkáiból ren­dezett emlékkiállítását. A meg­nyitó beszédet Gulyás Emilné, a megyei tanács vb. elnökhelyette­se mondja, tárlatvezetést dr. Te- lepy Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa tart. tikailag megvertük — még hozzá alaposan — a reakciót. A szavazásra jogosultak 98 százaléka leszavazott, ebből 99 százalék a párt és a népfront je­löltjeire. Mi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszilárd kom­munista, aki ránk szavazott. De annyi bizonyos, hogy a nép zö­me, döntő többsége határozottan, megfontoltan a Népköztársaság mellé állt. Ez pedig annak kö­szönhető, hogy pártunk egységes, a párt és a néptömegek összefor- rottak, s hogy nagy testvéri kö­zösségbe tartozunk: a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom közösségébe. Nagy bizalommal nézünk a jö­vőbe és bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy ha valószínűleg egy ki­csit később is, mint önök itt Csehszlovákiában — bár remél­jük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen fel­építjük a szocialista társadalmat Erőnk a pártunkat, s ezáltal népünket Is vezérlő marxista-leninista elméletben és a proletár-internacionalizmusba vetett bitünkben van úgy kell segíteni, hogy bün­tetünk, máskor úgy, hogy megbocsátunk. Elvtársak! Barátaink! A legutóbbi választásokon poli­Ennek része a magyar—cseh­szlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősödik. Évről-évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereske­delemben, a külpolitikában, a szocialista tapasztalatok kicseré­lésében és az élet minden terü­letén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek barátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világon. Közösek az ellenségeink is. A nyugat­német militarista farkas reá­lis veszély a csehszlovák és a magyar népre egyaránt. Azt hiszem, ellenségeink soha olyan közel nem álltak ahhoz, hogy veszélj-eztessenek bennün­ket, mint 1956-ban, amikor Ma­gyarországon támadtak. Akkor is a szocializmus erői győztek. Az építésben előfordult hibák sok kárt okoztak. Az imperialisták, a reakciósok vad ellenforradalmi támadása által okozott károk szintén erősen sújtották a ma­gyar népet. De tanultunk ebből mi is, tanult a többi szocializ­must építő nép is. A. jugoszláv rcvizionizmusról Van még valami, ami közös ré­szünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egyszerűen azt mondani, hogy ellenség, gon­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom