Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-21 / 44. szám
XVL ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ára 50 fillér 1959. FEBRUÁR 21. SZOMBAT Meggyőződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor aznn az útnn kell járnunk, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép jár előttünk, a kommunizmus és a béke útján Kádár elvtárs látogatása a Sverma gépgyárban Prága. (MTI): Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt meglátogatta a Prága mellett lévő Jinonice-i gépgyárat, amely Játi Spermának, a csehszlovák ellenállás hősének nevét viseli. A Ján Sverma gépgyár Csehszlovákia legjobb üzemei közé tartozik. Itt gyártják a négyhengeres és hathengeres csehszlovák oktató, sport és utasszállító repülőgépmotorokat. A gépgyár bejáratánál J. Janák, a vállalat igazgatója üdvözölte Kádár Jánost és kíséretét, majd végig kísérte az üzemben. A gyár munkásai akik magyar és csehszlovák zászlókkal díszítették jel gépeiket, meleg szeretettel köszöntötték a vendégeket. Az üzem megtekintése után Kádár János és kísérete részt vett az üzem nagy szerelő csarnokában rendezett nagygyűlésen. Az üzem dolgozói nevében K. Jina, az üzemi pártbizottság elnöke üdvözölte az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Ezután Kádár János szólt a Sverma- ayár többezer dolgozójához. Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Barátaim! Hálásan köszönöm a szívélyes fogadtatást, melyben részesítettek bennünket. Mint látom, üzemükben a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlói egymás mellett lengenek és azt hiszem, ez jó dolog. Jelképe ez annak, hogy népeink is egymás mellett élnek, vállvetve dolgoznak és harcolnak a szocializmus győzelméért. Mi sokszor tapasztaltuk, — de különösen kézzelfoghatóan 1956 őszén, amikor súlyos helyzetben voltunk —, hogy a csehszlovák nép nem egyszerűen jó szomszédja, hanem igazi, hűséges barátja a magyar népnek, aki a bajban segít. Régen készültem már országuk meglátogatására — eredetileg tagja voltam a nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is, — de hirtelen megbetegedésem sajnos, akkor az utolsó pillanatban lehetetlenné tette eljövetelemet. Már akkor elhatároztam, hogy a legelső alkalommal — amikor megtehetem — eljövök rövid látogatásra. Most sikerült szerét ejtenem és boldog vagyok, hogy önökkel találkozhatom. Az önök vezetőit, Novotny, Si- roky elvtársakat és a többieket ismerjük és becsüljük. Igazi elvtársaink, barátaink ok. Gondo’- tam, meglátogatom őket is és elbeszélgetünk egy keveset közös dolgainkról. Ami a látogatás programját illeti, kértem, tegyék lehetővé, hogy csehszlovák munkásokkal is találkozhassam Prágában. Bár eddig személyesen nem találkoztunk egymással, mégis úgy érzem, régi ismerősök vagyunk, mert hiszen közös ügyért harcolunk. Önök segítettek nekünk is, s jól dolgoztak saját hazájuk javára. Sőt, megkapták a legmagasabb állami kitüntetést, a Gottwald-díjat, amelyhez gratulálok önöknek. Elvtársak, ha jóbarátok találkoznak, meg szokták kérdezni egymást: „Hogy vágj', hogy mennek nálatok a dolgok?” Azt, hogy Csehszlovákiában hogyan mennek a dolgok, bizonyos mértékig ismerjük. Tudjuk, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak igen fejlett ipara van, fejlettebb, mint a magyar. Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala is fejlett, önök — mint hallom — nincsenek megelégedve ezzel, mi magyarok azonban elfogadnánk ezt a színvonalat is. Más területen is előljár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlovák dolgozók életszínvonala magasabb a mienknél és egyre növekszik, egyszóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan halad és előttünk jár a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Ezért adhatták múlt évi kongresszusukon a nagj szerű jelszót: „Előre a szocializ mus felépítésének befejezéséért’ Azt hiszem, elvtársak, megérti! hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett országukról, nem udvariasságból tettem. Őszintén örülünk sikereiknek. Be azt is megmondom őszintén, hogy mi is kicsit jobban fel fogjuk gyűrni az ingujjat és arra törekszünk, hogy egyik-másik dologban utolérjük önöket. Nem beszélek erről többet, mer hiszen önök enélkül is jól tudják milyen a helyzet Csehszlovákiá ban. Csak azt akartam, hog érezzék, mi is ismerjük eredmé nyeiket, Helyreállítottuk a proletárdiktatúrát azonban senkinek sem szabad támadnia, sem írásban, sem szóban”. Elvtársak, mit mondjak magunkról? Mindenekelőtt kérem önöket, a mi eredményeinket ne a sajátjukhoz mérjék, hanem vessék össze azelőtti helyzetünkkel. Amikor az önök vezetői, akik az ellenforradalom leverése után, 1956. novemberében — mint az első népi demokratikus országból hozzánk érkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, saját szemükkel látták, milyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a néphatalmat, milyen színvonalon volt a termelés Magyarországon, Mi akkor segítséget kértünk szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállítottuk a proletárdiktatúrát. Azt mondottuk: „Akinek nem tetszik rendszerünk, otthon a feleségének moroghat róla, a Magyar Népköztársaságot Tudjuk, hogy van még nálunk sok ember, aki a Magyar Nép köztársaság megszületésével ei vesztette gyárát, előjogait, kivált ságait, — azelőtt élet-halál ur volt — és most semmi hatalma sincs. Azt mondottuk az ilyen embe reknek, hogy nem kell szeretniö a rendszert, azonban kötelezően tiszteletben kell tartaniok azt. , Ha törvényeinknek akárcsak egy betűjét is megsérted — mondottuk neki — a Magyar Népköztársaságot sérted meg“. Nos, ilyen alapon már lehetett dolgozni. Tavaly iparunk 12 százalékkal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari termelés színvonala magasabb, mint korábban bármikor volt. Emelkedett népünk életszínvonala A múlt évben kedvezőtlen időjárás volt. A gabona emiatt nem ‘ól fizetett. Mégis a mezőgazdaság teljes termelésének értéke magasabb volt, mint korábban bármikor. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése alapján emelkedett népünk életszínvonala. Erdeménveket értünk el a falu szocialista átalakításában is. Ez év január elseje óta hatvanezer paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe és több mint kétszáz falu vált termelőszövetkezeti községgé. Jelenleg a földterületnek több mint harminc százalékán folyik hazánkban szocialista jellegű gazdálkodás. Kulturális területen is vannak eredményeink. Jó új magyar színdarabok, irodalmi művek születtek Remélem, önök is látnak rövidesen egy-két jó magyar filmet, például az 1956-os ellenforradalmi eseményekről. Vannak új, fiatal tehetséges, kommunista és forradalmár költőink és annak is örülünk, hogy a régi írók ismét írnak és kezdenek jól írni. Olyan emberek ezek. akik beszéltek, amikor jobb lelt volna hallgatni, és hallgattak, amikor beszélniük kellett volna. Ekkor azt mondjuk, nekik: nem fogunk könyörögni, hogy írjatok, mert ha a nép előremegy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljátok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újak, mások, íróink ezen elgondolkoztak egy kicsit, s most már Írogatnak ők is, a mi örömünkre. Politikailag megvertük a reakciót! Nem akarjuk megsemmisíteni azokat, akik valaha hibáztak. Azt szeretnénk, hogy az is találja meg az igaz utat, s ha mi ezt elősegíthetjük, készek vagyunk ezt megtenni. Néha Még egy kis simítás és készen van a finom eljegyzé- y a si torta. Török Erzsiké zajtai tsz-tag — a menyasszonyjelölt g ■}; — (kötényben) nagy buzgalommal cifrázza a tortát, hiszen a & kézfogón egy kicsit ebből is vizsgázik jelöltje előtt. "7 (Képriport a 3. oldalon.) Zálionj kéri szövetkezeti községgé nyilvánítását Záhonyban és Győröcskén — mint egy közigazgatási egységben — az elmúlt napokban nagy léptekkel haladt előre a termelőszövetkezeti mozgalom. Az eltelt idő alatt a két község összesített területének 84 százaléka lett szövetkezeti szektor. A bevitt földterület mellé közvetlen felzárkózott a családok aránya is és így péntek estig azok 70 százaléka választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Záhonyban tegnap este tartották meg az Űj Föld tcrmc- lőszövekezet közgyűlését, ahol 26 család felvételéről döntöttek. A kialakult arányok alapján kérik a megyei tanácsot Záhony szövetkezeti községgé nyilvánítására. Könyvhiállítással nyílik Nyíregyházán vasárnap a szovjet könyv ünnepi hete A Magyar Szovjet Baráti Társaság elnöksége, a TIT és a Móricz Zsigmond megyei könyvtár közös rendezésében a szovjet könyv ünnepi hetével kapcsolatos könyykiállítás nyílik Nyíregyházán. A kiállítás helye a TIT helyisége. (Zrínyi Ilona-u. 5.) Az ünnepélyes megnyitás holnap (vasárnap) délelőtt 10 órakor lesz. A könykiállítás megtekinthető naponta délelőtt 10—12 óráig és délután 3—6-ig. Holnap délelőtt nyitják meg a Benczúr-kiállítást A Jósa András Múzeum helyiségében holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Benczúr Gyulának megyénk nagy festőművészének munkáiból rendezett emlékkiállítását. A megnyitó beszédet Gulyás Emilné, a megyei tanács vb. elnökhelyettese mondja, tárlatvezetést dr. Te- lepy Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa tart. tikailag megvertük — még hozzá alaposan — a reakciót. A szavazásra jogosultak 98 százaléka leszavazott, ebből 99 százalék a párt és a népfront jelöltjeire. Mi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszilárd kommunista, aki ránk szavazott. De annyi bizonyos, hogy a nép zöme, döntő többsége határozottan, megfontoltan a Népköztársaság mellé állt. Ez pedig annak köszönhető, hogy pártunk egységes, a párt és a néptömegek összefor- rottak, s hogy nagy testvéri közösségbe tartozunk: a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom közösségébe. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak vagyunk benne, hogy ha valószínűleg egy kicsit később is, mint önök itt Csehszlovákiában — bár reméljük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocialista társadalmat Erőnk a pártunkat, s ezáltal népünket Is vezérlő marxista-leninista elméletben és a proletár-internacionalizmusba vetett bitünkben van úgy kell segíteni, hogy büntetünk, máskor úgy, hogy megbocsátunk. Elvtársak! Barátaink! A legutóbbi választásokon poliEnnek része a magyar—csehszlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erősödik. Évről-évre jobban tudunk együtt dolgozni az iparban, a kereskedelemben, a külpolitikában, a szocialista tapasztalatok kicserélésében és az élet minden területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek barátaink, a nagy Szovjetunió, Kína, a népi demokráciák és elvbarátaink az egész világon. Közösek az ellenségeink is. A nyugatnémet militarista farkas reális veszély a csehszlovák és a magyar népre egyaránt. Azt hiszem, ellenségeink soha olyan közel nem álltak ahhoz, hogy veszélj-eztessenek bennünket, mint 1956-ban, amikor Magyarországon támadtak. Akkor is a szocializmus erői győztek. Az építésben előfordult hibák sok kárt okoztak. Az imperialisták, a reakciósok vad ellenforradalmi támadása által okozott károk szintén erősen sújtották a magyar népet. De tanultunk ebből mi is, tanult a többi szocializmust építő nép is. A. jugoszláv rcvizionizmusról Van még valami, ami közös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hová tegyem, mert egyszerűen azt mondani, hogy ellenség, gon(Folytatás a 2. oldalon.)